Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-18 / 143. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 június 18, szerda 2 Kčs V. évfolyam, 143. szám c/i mai számban; Dolgozóink tiltakoznak a francia kormány fasiszta terrorja ellen. (2. old.) Épülő hazánk üzemeinek életéből. (3. old.) Tizenhat éve halt meg Maxim (iorkij. (4. old.) G. Dimitrov — a nemzetközi munkásosztály nagy fia. (5. old.) Jó eredmények an Ifjúsági Sportjátékok vasárnapi fordulóin. (6. old.) A szövetkezetek gazdálkodásának megszilárdításáért Gottwald elvtárs a közellátásban mutatkozó nehézségek leküzdéséről beszélve megállapította, hogy e nehézségek tartós kiküszöbölésének egyedüli útja a mezőgazdasági termelés állandó és egyre emelkedő fokozása, ami egyedül és csupán a nagyüzemi gazdálkodás, a szövetkezeti gazdálkodás útján történhetik meg. Az eredményes, a magas hektárhozamokat és az állatok magas hasznosságát biztosító nagyüzemi gazdálkodás pedig csak a szilárd szövetkezeti gazdaságok által érhető el, — mintahogy azt Gottwald elvtárs újévi beszédében is megjelölte. Magas termelékenységű nagyüzemi gazdálkodást csak azok a szövetkezeti gazdaságok érhetnek el, amelyekben tervszerű ós a mezőgazdasági tudomány, a technikai legújabb vívmányait felhasználó gazdálkodást folytatnak, ahol a tagok között szilárd a munkafegyelem és a tagok jövedelem részesedését a végzett munka mennyisége és minősége, az elért terméseredmények szerint állapítják meg; csak azok a szövetkezetek tudják termelésüket állandóan fokozni, amelyekben elmélyítik a szocialista munka és termelési versenyt s amelyekben a tagok tudatosították a szövetkezeti közös vagyon iránti felelősségérzetet; csak azok a szövetkezetek tudják biztosítani állandó fejlődésüket, emelyekben kitartó felvilágosító munkát végeznek s amelyekben szívós és lankadatlan, meg nem alkuvó harcot folytatnak az osztályellenség, a kulák és a spekuláns, a falusi reakció minden megnyilvánulásai és kísérletezései ellen. Pártunk és népi demokratikus kormányunk igen nagy figyelmet fordít a szövetkezetek gazdálkodásának megszilárdítására. Bizonyítja ezt a legutóbb hozott, az EFSz-ek megszilárdításáról és tovább fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat is, amely részleteiben és pontról-pontra megjelöli azokat a feladatokat, amelyeknek teljesítéséve] szövetkezeteink jelentős mértékben növelhetik növényi és állattenyésztési termelésüket A jó szövetkezeti gazdálkodás alapja a pontos, a szövetkezet egész évi gazdálkodását és munkáját felölelő tennelési és munkaterv. A jó, az előrelátó, minden termelési ágra és munkafolyamatra kiterjedő tervvel áll, vagy bukik a szövetkezet gazdálkodása. A terv-be szorosan beletartozó, annak nélkülözhetetlen része a munka megszervezése, a munkacsoportok és brigádok megalakítása. Hogy a munka megszervezése terén a mult évihez viszonyítva milyen óriási előrehaladást tettek szövetkezeteink, azt legjobban a tavasti munkák lefolyása, különösen pedig a növényápolási munkákban elért siterek bizonyítják. Bár a iiövényápolási munkák üteme és minősége még korántsem kielégítő és ezen a téren éppan elég tennivaló van még, mégis a tavalyi évhez viszonyítva határozott előrehaladást értünk el. Megmutatkozott ez különösen a legtöbb munkát igénylő cukorrépa ápolási munkáknál. Idén már nem fordult elö, hogy a répa ritkítatlanul maradt, ellepte a gyom és ki kellett volna szántani, — mint ahogy az. tavaly nem egy helyen megtörténi. Ez az örvendetes fejlődés, a munkákban elért sikerek, amelyek jelentős mértékben növelik majd kapásnövónyeink terméshozamát, három dolognak tudhatók be: a szövetkezeti tagok között megszilárduló munkafegyelemnek, az egyre nagyobb méreteket öltő termelési és munkaversenynek és a nök bekapcsolódásának a szövetkezeti munkába. A munkafegyelem megszilárdításában döntő jelentőségűek voltak az évvégi elszámolások, a szövetkezet jövedelmének a tagok között a végzett munka arányában történő szétosztása. Az évvégi elszámolásokból a szövetkezetek tagjai azt a tanulságot vonták le, hogy érdemes odaadóan és becsületesen dolgozni a szövetkezet felvirágoztatásán, mert hiszen egyedül és kizárólag csak saját munkájuktól függ. hogy az év végén milyen mértékben részesednek a közös jövedelemből és hogy gazdálkodásuk eredménye határozza meg a munkaegységek értékét. Ha jól gazdálkodtak, ha túlteljesítették a termelési tervet és takarékoskodtak a tervezett munkaegységek felhasználásával, akkor megnőtt, nagyobb lett a munkaegységek értéke is. Ha pedig lusták voltak, ha csak azt lestek, hogy teljen el a nap, ha a földeket ellepte a gyom, ha a termést megkésve, veszteséggel takarították be, akkor bizony hiába tervezték, hogy munkaegységekként ennyi meg ennyi természetbenit és pénzt fizetnek, — nem fizethettek, nem volt miből. Azt is megtanulták a szövetkezeti tagok, hogy a lógósokkal, a munkakerülőkkel, a szájliősökkei szemben kérlelhetetlenül és szigorúan kell fellépni. A lógós, a munkakerülő nemcsak sajátmagát károsítja meg, de megkárosítja a szövetkezet többi tagját is, megkárosítja magát a szövetkezetet és az államot is. A munkafegyelem további megszilárdításának, a tagok felelősségérzete növelésének a szövetkezeti vagyon iránt, különösen nagy jelentősége van most, a termés betakarítása küszöbén. Az aratási és cséplési munkák idején, amikor nemcsak mindennap, de minden óra késedelem is komoly vesztességeket okozhat a termésben, a tagoknak százszorosan érezniök kell a termés veszteségnélküli betakarításának, a szövetkezet vagyoua iránti és az egész népgazdaságunk iránti felelősségnek a fontosságát. Szövetkezeteink a tavaszi munkáknál elért sikereiket a megszilárdult munkafegyelem mellett a szocialista munkaversenynek köszönhetik. A munkaverseny, amely lendítőkereke a kitűzött feladatok, a termelési és munkaterv teljesítéséért és túlteljesítéséért indított harcnak, felszínre hozza a dolgozók képességeit és tág kaput nyit alkotó, újító, észszeríísító' javaslataiknak, észrevételeik érvényesítésének. Népünkben mindig benne élt a versengés, a vetélkedés szelleme, azé az emberé, aki a markába köpött s megkérdezte társaitól: ma, komám, mutassuk meg, ki a legény a gáton ? Azelőtt, az urak zsebének hasznára nem volt érdemes virtuskodni, de most, amikor saját zsebünk javára, az ország felvirágoztatásának érdekiért dolgozunk, ki kell használni, fel kell karolni a dolgozók vetélkedését, az elsőbbség dicsőségéért indított verseny lendületét. Meg kell szervezni, a legszélesebb alapokra kell fektetni az egyes szövetkezetek közti termelési és munkaversenyt, versenyt kell hirdetni a legjobb munkacsoport, legjobb brigád, a legjobb dolgozó, vagy a legnagyobb termelési eredményt elérő szövetkezeti tag címéért. És az a fontos, — mint ahogy ezt a párt- ŐB kormányhatározat is egyik legfontosabb feladatul tűzi ki, — hogy a verseny a legnagyobb nyilvánosság előtt folyjék le és a versenyben szerzett jó tapasztalatokat népszerűsítsük a szövetkezet egész tagsága és a többi szövetkezetek között is. Szövetkezeteinknek a mult évben egyik legfőbb hiányossága nőknek a szövetkezeti gazdálkodásban és a szövetkezett munkán való kívülmaradása volt. Tavaly rengeteg panasz hangzott el a szövetkezetek részéről a munkaerőhiányról, ezzel szemben az idén, alig hallani ilyen megjegyzést. Van már munkaerő elég, pedig nem, hogy jöttek volna munkáskezek a falvakba, ellenkezőleg, sok ezren mentek át az iparba dolgozni. Szövetkezeteink előtt feltárult az óriási munkaerőtartalék, a falust asszonyok ós leányok bekapcsolás^ a szövetkezeti munkába. A falusi dolgozó nő mindinkább felszabadul a háztartás gondjai alól és munkaképességei érvényesítésének tág teret talál a szövetkezeti gazdálkodásban. Szövetkezeteink, állami gazdaságaink növényápolási munkákban elért sikereik legfőképpen a nők munkájának köszönhető. A szorgos nöi kezek néni egyszer túlszárnyaltál: a férfiak munkáját, de helyt állnak az asszonyok és a lányok a munka nehezében, a „férfi munkánál" is. A vámosladányi Bogár Ilonáék a szó szoros értelmében „lepipálták" a férfiakat, három fiatal lány nagyobb teljesítményt ért el, mint öt férfi a rizs táblákon a csatornák ásásánál. Nem elég azonban, hogy az asszonyok csak „munkát" kapnak a szövetkezetben. Tág hatáskört biztosító funkciókba kell az arra érdemeseket helyezni. Nem hallani még, hogy bármelyik szövetkezetben is asszony lenne az elnök, csoportvezetők is elég lds számban kerülnek ki a nők közül. Azt » maradi, elavult nézetet, hogy „nem ért az asszony a férfimunkához" maga az élet zúzta pozdorjává és a falun is le kell küzdeni ezeket a nézeteket. A munkájukkal kitűnt, arra érdemes as 'x>nyokat és lányokat be kell vonni a szövetkezet vezetésébe, nem kell „félni" a legfelelösségteljesebb tisztségekbe helyezni őket. Gondoskodni kell a nők állandó iskoláztatásáról, minden lehetőséget ós segítséget meg kell nekik adn; tovább képzésükhöz, fejlődésük és tanulásuk előmozdításához. Még csak a kezdet kezdetén vagyunk abban, hogy a nőket bevonjuk a szövetkezet munkájába és ennek óriási jelentőségét máris tapasztalhatjuk. A magyarbéli szövetkezet tagságának túlnyomó részét nők képezik és a szövetkezet évrőlévre a legszebb eredményeket könyvelheti el. Jó terméseik vannak, beadásukat. az államnak állandóan túlteljesítik, virágzó és gazdag a szövetkezet. Mindazon feladatok teljesítésének, amelyet a párt- és kormányhatározat szövetkezeteink elé tüz, kezdve a termeléstől, egészen a falusi pártszervezetek nemzeti bizottságok munkájáig az EFSz-ek megszilárdításában és tovább fejlesztésében, mind e feladatok teljesítésének és túlteljesítésének lehetőségét a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak felhasználása adja meg. Szövetkezetcin) nek nincs olyan kérdése, amelyre a szovjet kolhozgazdálkodás tapasztalatai feleletet, azok megoldásához segi' Igét ne nyújtanának. Merítenünk kell ebből az önzetlenül nyújtott böségszaruból, amelyeknek felhasználásával, alkalmazásával dolgozó parasztságunk egyre biztosabban és szilárdabban halad a szocializmushoz vezető úton. „A szocializmust felépíteni a falvakon — állapítja meg a párt- és kormányhatározat, — azt jelenti, hogy harcolni kell az egységes földműves szövetkezetekért, — az erős, szervezetileg szilárd, virágzó szövetkezetekért, — harcolni a mezőgazdasági termelés emeléséért, falvaink boldog életéért. A szocializmusért vívott harc egyben a magasabb életszínvonalért, az összes dolgozók boldogabb és gazdagabb életéért, a világbéke megőrzéséért folytatott harc." Jó növényápolással a nagyobb termesért A te mien vei szövetkezetben befejezték a cukorrépa második kapálását A tergenyei szövetkezetben jól haladnak a növényápolási munkák. Elvégezték nemcsak 22 hektár cukorrépa első kapálását és egyelését, hanem a második kapálását is, amit két héttel a határidő előtt fejeztek be. Szövetkezetünk cukorrépája a legszabb az egész járásban. Kukoricája is van a szövetkezetnek 90 hektáron, amelynek kapálását e hó 25-re már be is fejeznie. Tóth Zsigmond, Tergenye. A munkák nagy részét asszonyok végzik a bieli szövetkezetben Több mint 400 hektár földön gazdálkodik a bieli szövetkezet mindössze 40 taggal. Közülük hatan az állattenyésztésben dolgoznak, 29 a nöi munkaerő, azonkívül vannak a szövetkezetnek ifjú dolgozói is. A zöldségtermelő csoport a tavaszi munkákban szép sikereket ért el. Most, a dohánypalántázásnál segítenek, később megkezdik a nyári burgonya ültetését, amelyet a Szovjetunióból kaptak. A takarmányok már a szárítókon vannak. Az időjárás is kedvező. mert a borús, enyhe idö segiti a lucerna és a széna sarjadzását, a szél pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a takarmányt fokozatosan összegyü j thessék. A munkák sikeres "elvégzésében nagy segítségére volt a szövetkezet tagjainak az is, hogy mindent kidolgozott elvek szerint végeznek és így leküzdötték a felmerülő munkaerőhiányokat is. Amióta a szövetkezet megalakult, nagyon sokan Csernö nagy átrakodó állomására mentek dolgozni és így a szövetkezet kifejlesztése és munkái az aszszonyokra hárultak. „De így van ez rendjén, — mondja az elnök. — Hisz a nagyüzemi gazdálkodással az a célunk, hogy a gépek segítségével dolgozzunk, így a községekből lényegesen nagyszámú munkaerőt biztosíthatunk az iparba, az építkezésekre és egyéb helyekre." Csupik József, Lelesz. A növényápolási munkák versenyében a felsöszeli szövetkezet szerezte meg a vándorzászlót A felsöszeli szövetkeaeti tagok már másodízben szerezták meg a járás legjobb szövetkezetének vánliorzászlaját a tavaszi mim'Kák ideje alatt. A szocialista munkaverseny segítségéevl a szövetkezet a növényápolás! munkák tervét június 19-ig 98.28 százalékra teljesítette és emellett a tervezett munkaegység' mennyiségnek 23 százalékát is megtakarítottál:. A felsöszeli szövetkezeti tagok e sikerüket főleg aaáltal érték el, hogy helyesen tudták megszervezni a kapásnövények gondozásával, a takarmányfélék kaszálásával és begyűjtésével, valamint a nyári munkákra való felkészüléssel egybekötött munkákat. A munkacsoportokon belül szétosztották a cukorrépa földet az egyes szövetkezeti tagok között; néhányan egy hektár terjedelmű földet is vállaltak megművelésre. A cukorrépa hozamát 295 mázsára tervezik. Haskó Pál, Pipis Márton és Szu ^eka János szövetkezeti tagok egy-egy hektárnyi cukorrépát gondoznak és kötelezettséget vállaltak a hektáronkénti 450 mázsa cukorrépa termésre. A felsöszeli EFSz-ben a 100 hektár cv

1- <: répa egyelését 8 nap alatt végezték el. Raffai Mátyás munkacsoportja ezeket a munkákat egy nappal előbb fejezte be és így a versenyben az első helyre került. A takarmányrépa, napraforgó és burgonya ápolási munkáit szinten befejezték. Június 20-ig befejezik a cukorrépa második kapálását is. Az összes mezei munkacsoportoknál már most felkészülnek az őszi munkákra és már most kihordják az istállótrágyát azokra a parcellákra, amelyeken a jövő évben cukorrépát terveznek. Nagyobb lendületet a növényápolási munkáknál a besztercebányai kerületben A tavaszi munkák második szakasza a besztercebányai kerület EFSz-eiben folytatódik. A szövetkezeti tagok június 11-ig 3611 hektáron kaszálták le a takarmányféléket. E napig 1876 hektárról már behordták a szénát. A takarmányfélék kaszálásában és begyűjtésében legjobbak a tornaijai, ipolysági és a rimaszombati járások EFSz-ei, amelyeikben ügyelnek arra is, hogy a takarmányféléket virágzásuk előtt kaszálják le, amikor tápanyagokban a leggazdagabbak. A szövetkezeti tagok e napokban nagy figyelmet fordítanak a szőlő gondozására is. A korponai járásban június 11-ig 38 hektáron permetezték be a szőlőt. A szőlő metszését a kerület EFSz-ei 138 hektár területen végezték el. A burgonya kapálását, amelyben a besztercebányai, korponai és Selmecbányái járások elmaradnak, az egész kerületben 644 hektáron hajtották végi»A jól megszervezett munka jó eredményeket hozott az orávkai szövetkezetben Az orávkai szövetkezetben jól haladnak a növényápolási munkák. Ez azzal magyarázható, hogy jól megszervezték a munkát és igyekeznek azokat mindenben a terv szerint végrehajtani. Egyedül' egy hiba a szövetkezetben, hogy nincs agronömusa és így nem tudják teljes egészében felhasználni a haladó szovjet agrotechnika vívmányait. Szép állatállománya is van a szövetkezetnek, de legszebb a 180 juh. Nagymennyiségű sajtot termelnek f és hetenként 80 kg-ot adnak a közellátás részére. Közlöd László, Rimaszécs. Jó eredményeket ér el a növényápolásban a III. típusra áttért kálnai szövetkezet A május 29-én ni. típusra áttért kálnai szövetkezetben nagy lelkesedés. -1 folytatják a növényápolási és a takarmánybegyüjtési munkát. Munkacsoportokat alakítottak és a munka jó meg;, -r. 3zésének, a tagok jó munkafegyelmének tudható be, hogy a mult héten 30 szekér takarmányt gyűjtöttek be, valamint, hogy 10 hektár kukoricát megsaraboltak, 2 hektár kukoricát megkapáltak és befejezték a 6 hektárnyi cukorrépa egyelését és kapálását is. A növényápolási munkák mellett nagyszabású építkezést is végeznek a kálnai szövetkezet tagjai. Több istálló adaptálásához fogtak hozzá, amelyekbe 63 szarvasmarhát, 70 sertést és 15 pár lovat helyeznek el. Stark Imre, Léva.