Uj Szó, 1952. május (5. évfolyam, 103-128.szám)

1952-05-03 / 104. szám, szombat

1952 május 3 tfJSIü Május elsejének ünnepségei a béketábor országaiban MOSZKVA. Ünnepien ragyogó és örömteli volt a májusi manifesztáció Moszk­vában. A Vörös-tér — Moszkva szíve, — ünnepi díszbe öltözött. A Bolsevik Párt vezetőjének, a nagy Sztálinnak óriási arcképeit színes virágok díszítették. Az ünnepi emel­vényen a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsainak képviselői, a szocialista munka és a Szovjetunió hősei, kiváló dolgozók, az ipar és a mezőgazdaság sztahanovistái, peda­gógusok, tudósok, orvosok, művé­szek, mérnökök, külföldi vendégek foglaltak helyet. Moszkvai időszámítás szerint 9 óra 48 perckor az ünnepi emelvény­re érkeztek a Bolsevik Párt veze­tői. A mauzóleum emelvényére lép Sztálin elvtárs, akit a megjelentek viharosan üdvözölnek. Felemelt kéz­zel int üdvözletet á népnek. Ugy látszik, hogy a tavaszi nap még fé­nyesebben felragyog. A torony órá­ja elüti a tíz órát. Ebben a pillanat ban felhangzik Artemjev vezérezre­desnek, a díszszemle parancsnoká­nak vezényszava. A katonaság fel­sorakozott a szemlére. Artemjev vezérezredes jelenti Govorovnak, a Szovjetunió tábornagyának, hogy a moszkvai helyőrség csapatai felso­rakoztak. Govorov tábornagy meg­szemléli az egyes csapatokat, üd­vözli őket és válaszul felhangzik a hatalmas hurrá. Govorov, a Szov­jetunió tábornagya a csapatok meg­szemlélése után az emelvényhez közeledik. A kürtösök díszjelet fúj­nak és Govorov tábornagy megkez­di beszédét: „Katona és tengerész, altiszt és őrmester elvtársak, tiszt, táborik és tengernagy elvtársak, Szovjet­unió dolgozói, drága vendégeink, a külföldi országok dolgozóinak kép­viselői ! A szovjetkormány és az SzK(b)P Központi Bizottsága nevében és pa­rancsából üdvözlöm Önöket és sze­rencsekívánataimat fejezem ki Önöknek május elseje, a dolgozók nemzetközi ünnepe alkalmából. A nagy Szovjetunió népei ezt az ünnepet Lenin és Sztálin pártjának bölcs vezetésével elért pompás sike­rekkel üdvözlik. A szovjetemberek áldozatkész munkája a mult évben új, nagy győzelmeket hozott az ipar­ban és mezőgazdaságban, a tudo­mány és a kultúra fejlesztésében. A szocialista gazdaság hatalmas növe­kedésének alapján állandóan növe­kedik a nép anyagi jóléte és kultú­rája. A szovjetkormány, a Kommu­nista Párt és személyesen a nagy Sztálin állandóan gondot fordítanak a szovjet társadalom növekvő anya­gi és kulturális követelményeinek kielégítésére. E gondoskodás új, ra­gyogó bizonyítéka a közszükségleti cikkek árainak nemrégiben — im­már ötöd ízben — való csökkentés?. A szovjetnép nem fogja kímélni erőit, hogy szocialista hazánk to­vábbra is felvirágozzék, hogy hatal­ma mindjobban növekedjék és meg. szilárduljon. A Szovjetunió nagy példája a népi demokratikus orszá­gok dolgozóit sikeres harcra buzdít­ja ú.( életük felépítésében. A szov­jetkormánynak és a népi demokrati­kus országok kormányainak gazda­sági és kulturális f?jlődésre irányu­ló politikája, a néptömegek alapve­tő érdekeinek felel meg és biztosít­ja életszínvonaluk állandó emelke­dését. Szöges ellentétben áll ezzel a ka­pitalista országok helyzete. Az im­perialisták által folytatott politika a burzsoá országok dolgozó töme­geit nélkülözésre és szenvedésekre itéli. A kapitalista világ egyszerű emberei millióinak munkanélküliség, nyomor és éhség az osztályrésze. Az amerikai, angol agresszorok és társaik a nép akarata ellenére foly­tatják lázas fegyverkezésüket, fel­újítják a német Imperializmust nyu­gaton és a japán imperializmust ke­leten. Majdnem két év óta bűnös háborút folytatnak a hős koreai nép ellen. Az amerikai barbárok lábbal tiporva a nemzetközi szerző­déseket, a legnagyobb bűntettet kö­vették el az emberiség ellen — Ko­reában és Kínában baktérioiógiai fegyvereket alkalmaznak. Az angol­Amerikai agresszív tömb imperia­lista politikáját nem támogatják és nem támogathatják a nemzetek, mert a nemzetek nem akarnak há­borút! A világ összes országaiban napról napra hatalmasan kiszélese­dik a békehívek mozgalma! A bé­kéért és a nemzetek közötti együtt­működés megszilárdításáért vívott harcban a Szovjetunió a vezető erő, amely következetesen és kitartóan a béke és a nemzetek közötti együtt­működés politikáját folytatja. Mi becsülettel teljesítjük a magunkra vállait nemzetközi kötelezettségeket és rendíthetetlenül betartjuk az egyenlőség és más államok bel­ügyeibe való be nem avatkozás el­veit. A Szovjetállam békeszerető kül­politikája megfelel az egész világ dolgozói életérdekeinek. A béke és a Szovjetunió államérdekeinek őr­helyén állanak bátor véderői, ame­lyek liatártalanul hűek népünkhöz, a Kommunist Párthoz és a szov­jetkormányhoz. Készek megsemmi­sítő csapással fogadni az imperia­lista agresszorok bármilyen kísérle­tét, ha megkísérelnék a szovjetnép békés, építőmunkáját megzavarni." Govorov tábornagy nagy beszéde után felhangzik a Szovjetunió álla­mi himnusza. A kürtösök a dísz­szemle megkezdését jelentik a Vö­rös-téren. Ezer zenészből álló ha­talmas zenekar hangjai mellett a dicsőséges hagyomány szerint a fel­vonulást a katonai akadémia hall­gatói kezdik meg, akik szorosan felzárkózott sorokban vonulnak el a mauzóleum díszemelvénye előtt. A téren felhangzik az örömteli kiál tás: „Éljen a nagy Sztálin!" „Sztá­lin elvtársnak hurrá!" A menet folytatódik. A moszkvai helyőrség csapatai menetelnek, Moszkva főváros dolgozói vonulnak. A menet ünnepi feldíszítésében visz­szatükrözödtek a szovjetemberek nek, — a kommunizmus építőinek munkasikerei. A kommunizmus nagyszerű építkezéseinek színes tér­képei, az új gépek modelljei, a diagrammok és számok, a szovjet­nép anyagi jólétének állandó növe­kedéséről, — az óriási alkotó lelke­sedésről tanúskodnak, amely a szov jetország életét eltölti. A szovjetemberek testvéri üdvöz­leteiket küldik a hös koreai népnek, üdvözlik Németország demokrati­kus erőit. A moszkvaiak lelkesen üdvözlik az emelvényeken lévő nagyszámú külföldi vendéget. A májusi ünnep­ségeken Moszkvában résztvettek Kína, Korea, a Mongol Népköztár­saság, Vietnam, USA, Kanada, Ausz­trália, Finnország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Brazília, Olaszország, Bel­gium, Ausztria, Izland, Franciaor­szág, Albánia, Anglia, Lengyelor­szág, Románia, Csehszlovákia, Dá­nia és más országok küldöttségei. Több mint 6 órán keresztül tar­tott a moszkvaiak ünnepi menete. A menetet a fizkultúrások zárták be. A moszkvai májusi manifesztáció, amelyen több mint egymillió ember vett részt, a szovjetemberek test­véri szolidaritásának kifejezése volt az összes országok nemzeteiv*! a béke ügyének győzelméért folytatott harcban az egész világon, a szovjet­nép, a Kommunista Párt, a szovjet­kormány és a szovjetnép és az egész világ dolgozói nagy vezére, J. V. Sztálin körül való szoros felzárkó zottságának bizonyítéka volt. VARSÖ. Varsó, a bátor építők városa, má­jus elsején vörös és fehér-vörös zász­lók tengerében úszott. A hatalmas újonnan befejezett építkezéseken mindenütt transzparensek voltak lát­hatók, amelyeknek feliratai a len­gyel nép háláját és szeretetét fejez­ték ki a Lengyel Köztársaság első polgára, Boleszlav Bierut elnök és a béke nagy zászlóvivője, Sztálin gene­ralisszimusz iránt. A lengyel egyesí­tett munkásosztály központi bizott­ságának ünnepélyesen feldíszített épületén, amely előtt a díszemelvény állott, hatalmas betűk hirdették: „Él­jen május elseje a békéért, demokrá­ciáért és szocializmusért harcoló em­berek testvériességének napja." Pontosan tíz órakor viharos üd­vözlés közepette a díszemelvényre lé­pett Boleszlav Bierut, a Lengyel Köztársaság elnöke, a lengyel köz­életi vezető személyiségek és a diplo­máciai képviselők kíséretiben. Bierut köztársasági elnök május el­seje tiszteletére mondott ünnepi be­szédében többek között kijelentette: „A békeharcban és a hatéves terv teljesítéséért vívott harcban egyesül az egész hős lengyel nép. A békeharc és a boldog élet építésének gondolata a lengyel népet az egész világ embe­reinek százmillióival köti össze. A lengyel nép május elsejei ünnepségei­nek alkalmával szívélyes üdvözletét küldi az összes békéért harcoló né­peknek. Különösen szívélyesen üdvöz­li a Szovjetunió népeit és további építő sikereket kiván nekik. A len­gyel nép Sztálin generalisszimusznak köszöni nemcsak a fasiszta megszál­lók alól való felszabadulását, hanem a kapitalista járom alól való felsza­badulását és a szocializmus építésé­ben nyújtott nagyon -hathatós segít­séget is." Bierut elnök beszéde után megindult a hatalmas májusi menet, amely a lengyel dolgozó nép alkotó erőinek pompás szemléje volt, amely nép tiszteletét és szeretetét manifesz­tálta szeretett elnöke Boleszláv Bie­rut és Sztálin generalisszimusz iránt és hatalmas akarátát és elszántsá­gát, amellyel a békéért és hazája boldog jövőjéért harcol. BUDAPEST. A dolgozók nagy ünnepének nap­ján már a kora reggeli órákban az ünnepi díszbet öltözött Budapest a menetelő zenekarok hangjára ébredt. Az ünnepi menet résztvevőinek ezrei és ezrei gyülekeztek a budapesti külvá­rosokban. Az ifjúság tánccal és dal­lal üdvözölte a dolgozók sorakozó csapatait a magyar főváros gazda­gon feldíszített utcáiii és terein. Budapest dolgozóinak lelkes ün­neplése mellett lépett a Hősök-terén lévő díszemelvényre a nagy békehar. oos és a szocialista Magyarország el­ső építője, Rákosi Mátyás. Pontosan 9 órakor megindult az ünnepi menet. A Hősök-terén mind­untalan felhangzott a viharos kiál­tás: Éljen május elseje, a nemzetközi proletariátus hatalmas szemléje! A menet élén a világ proletariátusa ta nítóinak, Marx, Engels, Lenin és Sztálinnak hatalmas arcképeit vitték, Egymás után meneteltek a pionirok, az egyes üzemek dolgozói, a néphad­sereg csapatai. A budapesti dolgozók százezrei szeretett vezérük, Rákosi Mátyás előtt lelkesen nyilvánították ki aka­ratukat, hogy készek elszántan har colní a békéért és a jobb szocialista jövő kiépítéséért. BUKAREST. A dolgozók nemzetközi szolidaritá­sának ünnepét a Román Népköztár. saság fővárosának lakosai nagy ma­nifesztációval ünnepelték, amelyen több mint 500.000 vettek részt. A díszemelvényen helyet foglaltak a ro­mán munkásosztály központi bizott­ságának tagjai, élükön Georgio Dej főtitkárral és a román politikai élet vezetői, valamint a diplomácia kép­viseletek vezetői. A bukaresti dolgozók manifesztá. ciója 9 órakor kezdődött Georgiu Apostolenek, a Román össz-szakszer. vezeti szövetség központi bizottsága politikai hivatala tagjának beszédé vei. | A román nép nagy sikereket ért el a béke fenntartásáért és a szocia lizmus építéséért folytatott harcában — mondotta többek között. A román nép mély szeretetet és hálát érez a nagy szovjet nép és az egész világ dolgozóinak tanítója, J. V. Sztálin iránt. Az összegyűltek nagy lelkese­déssel fogadták el az üdvözlő távirat szövegét, amelyet a román főváros összes lakósainak nevében a román nép legjobb barátjának, az egész vi­lág békéje zászlóvivőjének, J. V. Sztálinnak küldöttek. A bukaresti dolgozók májusi mani­fesztációja 10 órán keresztül tartott. A menet élén a munkásgárda csapa­tai haladtak, amelyek a háború alatt bátran harcoltak a visszavonuló hitler­ista hordák ellen. Ezután a pionírok és az ifjú román dolgozók ezrei követ­keztek, akik hatalmas feliratokat s transzparenseket vittek, amelyek az ifjúság nagy részvételét mutatták a szocializmug építkezésein. A buka­resti üzemek dolgozói büszkén vitték A szudáni hatóságok elrendelték a szakszervezetek feloszlatását A szudáni dolgozók szakszervezeti szövetsége, tiltakozásul a szövetség vezetőinek letartóztatása miatt, ki­hirdette az általános szrájkot. Az Al-Ahram című egyiptomi lap jelen­tése szerint a szudáni hatóságok vá­laszul az általános sztrájk kihirde­tésére, elrendelték a szakszerveze­tek feloszlatását. A hatóságok ugyanakkor parancsot adtak ki. amelynek értelmében az állami al- _ kalmazottaknak elbocsátás terhe i alatt vissza kell térniök munkahe­lyükre. A transzjordániai rádió jelenti, hogy április 29-én a szudáni El­Obeid városában a gyapotültetvé­nyek sztrájkoló munkásai tüntetést szerveztek a szakszervezeti vezetők letartóztatása miatt. A kivezényelt rendőrök ós a tüntetők között össze­tűzés történt. Hat tüntetőt megöl­tek. A tüntetés 77 részvevőjét letar­tóztatták. A Szovjetunió kormánya a németországi szovjet vállalatok 66 üzemét átadja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának A Szovjetunió kormánya határo- I zatot hozott, amelynek értelmében a németországi szovjet vállalatok 66 üzemét átadják a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányá­nak. Ez a határozat a szovjet nép nagy bizalmát fejezi ki a német nép de­mokratikus és békéért harcoló erői iránt. A szovjet kormány ezzel a lé­pésével ismét kifejezte a német nép szuveréndtásának elismerésére irá­nyuló politikáját, amely a nyugati hatalmakhoz Intézett szovjet jegy­zékekben is kifejezésre jutott. A 66 üzem között — amelyeket május végéig átadnak a német nép­nek — olyan hatalmas vállalatok vannak, mint a barnaszén és káli­kombinátok, a bitterfeldi elektro­technikai kombinát, a berlini kábel­müvek, a berlini akkumulátorgyár, a rostocki „Neptún" hajógyár, az eisenachii BMW-gépkocsigyár, egész sor vagongyár, fémfeldolgozó-, pa­pír- és vegyiüzem. Miről írnak tesivérpértjainic lapjai ? l'UnÜá Nemrégen Melissában gyászünnep­ségen emlékeztek meg arról a három olasz földfoglaló ifjúról, akik 1949 őszén áldozatul estek a Scelba-kopók sortüzének. Azon a helyen, ahol a há­rom mártír vérét ontotta az olasz nép szabadságáért — három síremlé­ket állítottak. A melissai gyilkosok förtelmes al­jassággal igyekeztek megzavarni a gyászünnepséget. Az Ente Sila nevű kormányszervezet emberei megjelen­tek a melissai mártírok szüleinél és hétmillió líra ajándékot ígértek ne­kik, ha nem mennek el a gyászünnep­ségre. Miután ajánlatukkal nem érték el a kívánt célt, másnap újabb ígé­rettel álltak elő. Kijelentették: a kor­mányszervezet leghőbb kívánsága, hogy megajándékozza az áldozatok szüleit. A szülők résztvehetnek az ün­nepségen, csupán az a kikötés, hogy a pénzt a megy e székhelyén vegyék át. Giovanni Nigro, az egyik mártir apja, átlátott a szitán: nem fogadta el az ajánlatot. Amikor erőszakkal el akarták cipelni, elbarikádozta ma­gát a házában. Mauro és Zito, a másik két mártir szülei hittek az ígéretnek és követ­ték az Ente Sila embereit a megye­székhelyre. Itt a kormányszervezet különböző szakértői kézről kézre ad­ták őket és félnapi huza-vona után kiderült, hogy nemcsak f hétrflillió lírát nem fizetik ki, hanem vissza sem engedik őket a gyászünnepségre. Amikor az öregek megtudták az igazságot, megpróbáltak hazaszökni. Az Ente Sila funkcionáriusai azon­ban útközben elfogták őket és vissza­cipelték a megyeszékhelyre. Itt a ke­reszténydemokrata párt székházá­ban hosszú órákon át faggatták őket arról, hogy kik a kommunisták köz­ségükben és milyenek ott a választá­si kilátások. Majd, amikor má r nyil­vánvaló volt, hogy a gyászünnepség befejeződött, véget ért az öregek kál­váriája is: hazaengedték őket falu­jukba. I Daily WorNer Az angol Kommunista Párt központi lapja Kevesebb húst, szalonnát, vafat esz­nek Angliában mint a háború előtt. A Daily Worker elemzi az angol kormány által nemrégiben közzétett hivatalos statisztikai adatokat, ame­lyek az angol dolgozók életszínvo­nalának csökkenéséről tnúskodnak. A lap azt a fő következtetést von­ja le, hogy az angolok ma keveseb­bet járnak moziba, kevesebbet esz­nek és isznak, mint a háború előtt. A húsfogyasztás például 17.3 száza­lékkal, a szalonna- és sonkafogyasz­tás 19.5, a vajfogyasztás pedig 32.3 százalékkal csökkent 1934—1938 át­lagához viszonyítva. Ugrásszerűen emelkedett a rész­vénytársaságok profitja: az 1938-as 536 millió fonttal szemben elérte az egymilliárd 692 milliót íme, Anglia mai életének néhány jellemző vonása számokban kifejez­l'Humanité A francia Kp központi lapja „Sza­badságot Henri Martinnak!" Késő délután hatalmas tömeg hul­lámzik a St. Lazaire-pályaudvar egyik csarnokában. Egyszerre csak megállnak az utasok és a mennyezet felé tekintenek. Léggömbökre akasz­tott hatalmas felirat jelenik meg a levegőben: „Szabadságot Henri Mar­tinnak!" Majd békeharcosok röpira­tokat osztogatnak és rövidesen min­denki olvashatja az igazságot Henri Martinröl. Ott terem a rendőrség: letartóztatnak három békeharcost, de a tömeg fellépésére kénytelenek azonnal szabadonbocsátani őket. A feliratot nem merik leszedni, mert túlságosan sokan vannak a pá'ya­udvaron és a rendőrség attól tart, hogy ez még jobban felhívná rá a tömegek figyelmét. A rendőrség estig várakozik és így a pályaudva­ron keresztül utazók hosszú órákon át olvashatják a feliratot: Szabad­ságot Henri Martinnak!" a román sztahanovisták és élenjáró dolgozók képeit, akik a májuselőtti munkaversenyben a legnagyobb sike­reket értek el. Lelkesen üdvözölték a hatalmas új 120 HP traktorokat, amelyeket május elsejére elsőízben készítettek a Román Népköztársa­ságban. A román dolgozók szemléje az internacionálé hangjaival ért vé­get. TIRANA. A dolgozók nemzetközi szolidaritá­sa napjának ünnepségei Tiranában, Albánia fővárosában reggel 9 órakor kezdődtek. A diszemelvényen helyet foglaltak Enver Hodzsa, a miniszter­tanács elnöke és az albán munkapárt és kormány többi vezetni a Szovjet­unió albániai képviselője, és a népi demokratikus országok dipolmácial képviselői. A díszemelvény előtt mintegy 60.000 dolgozó vonult el. A menet az albán nép munkasikereinek, a Szovjetunió és a nagy Sztálin irán­ti szeretetének manifesztálása volt, amely az albán népet segíti a szocia­lizmus építésében. A tiranai dolgozók hatalmas május elsejei manifesztá­ciója a proletár internacionalizmus forró érzésének és a világ összes bé­keszerető nemzeteivel való szolidari­tásnak kifejezője vol t­K

Next

/
Oldalképek
Tartalom