Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-27 / 100. szám, vasárnap

f 1952 április 27 Tegyünk meg minden előkészülete! a növényápolás! munkákra A hol a tél folyamán jól felkészültek a tavaszi munkákra, jól megszervezett munkacsoportokkai indultak munkába és a szövetkezetben, vagy állami birtokon még a vasár- és ünnepnapokat is kihasználták a kalászosok és a kapásnö vények vetésére, ott pár nap leforgása alatt végeztek a tavasziak vetésével, úgyhogy április második hetében például a nyárasdi, a bajcsi a gombai, de még az ország keleti részén lévő leleszi állami birtokon is, — ahol pedig aránylag később kezdődnek a tavaszi munkálatok nemcsak az árpát, tavaszi búzát, zabot és bükkönyt vetették el, ha nem végeztek már a cukorrépa és a napraforgó vetésével is. , Szövetkezeteink ugyancsak a lendületes munkával és a tagok odaadó szorgalmával hamarosan végez tek a kora tavasziak vetésével, így például szeli, nagyabonyi, vajkai. nagyprkai, tőrei és számos más szövetkezetben április második felé ben már elvetették a napraforgót, mákot, krumplit, borsót és egyedül a kukoricavetés volt hátra. Az egyénileg dolgosó parasztok Harmac, Csífár és számos más községekben szintén pár nap alatt végeztek a tavasziak vetésével. A nyárasdi állami birtokon, valamint a dunaszerdahelyi és a szeli szövetkezetben a napokban már megkezdik a cukorrépa sarabolását Az utóbbi hetek és napok kedvező időjárása arra késztet bennünket, hogy alaposan felkészüljünk a kapásnövények kellő ápolására. El sösorban legfontosabb, hogy a kellő időben, elegendő munkaerőt biztosítsunk a kapásnövények, de különösen a cukor- és takarmányrépa ' első kapálásához és egyeléséhez. Ezéri fontos, hogy a tavaszi munkák második időszakára épp úgy felkészüljünk, mint amilyen jó felkészülve vártuk a tavaszi vetés megkezdését. s t^okan talán azt mondanák er re, hogy felesleges a „nagy" készü löd és, eljön az ideje és megkapáljuk, vagy kiegyeljük a répát. Éppen ez a maradi gondolkodás és „okoskodás" játszott közre a tavalyi esztendőben is, hogv a mag elvetése után kevés gondot forditot tak p növények további ápolására. Nem egy állami birtokon vagy szövetkezetben előfordult a mult évben, hogy a munka szervezetlensége és egyes vezetők nemtörődömsége folytán nem tudták idejében elvégezni a cukor- és takarmányrépa és általában a kapásnövények sarabolását és egyelését, így a gyom '•'"latalr-asodott, a földek elgazosodtak és annyira elnyomták a fejlődő gyenge veteményeket, hogy azok a kellő csapadék ellenére is csak sínylődtek, elsárgultak és utol jára tönkrementek. És kik érezték meg legjobban a hanyagság és nem tbrődömség folytán keletkezett károkat? Elsősorban is maguk a szövetkezetek tagjai, mert az évvégl elszámolásnál egypár ezer koronával kevesebb lett a jövedelmük, de azonkívül megkárosították népgazdaságunkat és így országunk min den dolgozóját is. Ezek szerint, ha jobb terméshozamot akarunk elérni, nem elég csak az, hogy a magot idejében a földbe tegyük abban a hiszemben, hogyha kedvez az idöjáré-;, akkor úgy is jó termést hoz. Természetes dolog, hogy a kedvező időjárás csak növeli az idejében elvetett és kellően áp It növények termését, de a jó termés másik fontos tényezője a helyes agrotechnika, amely minden körülmények között, még a mostoha időjárás mellett is biztosítani tudja a termés állandó emelkedését. A haladó szovjet mezőgazdasági tudomány élharcosai, Micsurin, Timirjazev. Viljamsz, Liszenkó munkáik ban rámutatnak, hogy „sem a nö vény természetében, sem a talajban nincs megszabva a termés növekedése emelésének semmilyen határa A növény termelékenységét és a talaj termékenységét a földművelés fejlődési foka, vilamint a fokozatosan alkalmazott új agrotechnikai módszerek határozzák meg." A Szovjetunió szovhozaiban és ko'hozaiban ennek meefelelően év* röl Óvre minden nagyobb munkák megkezdése előtt, megbeszéléseket tartanak és brigádonként határoz zák el, hogyan és milyen módszerek alkalmazásával és a haladó agrótechnika . teljes felhasználásával mennyire biztosíthatják a magasabb hektárhozamok elérését. Szükséges tehát nálunk is, hogy a szovjet tapasztalatokat elsajátítva, a haladó szovjet agrótechnika felhasználásával a munkacsoportok egymással megbeszélve készüljenek a tavaszi munkák második időszakára, a növényápolási munkákra. Minden munkacsoportnak, a csoportokon belül pedig minden dolgozónak egyéni érdeke legyen, hogy a lehető legjobban ápolja a növényeket, hogy így biztosithassa nemcsak a tervezett hektárhozamot, hanom a tervezettnél magasabb hektárhozamok elérését is. Azokon az állami birtokokon és szövetkezetekben, ahol a rossz időjárás ellenére is igyekeztek a vetésii ós a korai vetésű mák, borsó, cukrorépa, napraforgó már kisorolt annyira, hogy a sorok jól láthatók, nyomban megkezdhetjük a sarabolást, hogy a földet levegőssé tegyük és a talaj cserepesedését megaka dályozzuk. A sarabolást lókapáva! végezhetjük, de ha nem túl puha a talaj, a sarabolást traktorral is vé geahetjük. Ott, ahol nem áll rendelkezésre elegendő igásállat, vagy azok esetleg sürgősebb munkánkkal vannak elfoglalva, a sarabolást végezhetjük ' ézikapávai ls, de sokkal gyorsabban megy a munka, ha kézi tolókapát alkr'mazunk. Azonban, ha csak egy lehetőség van rá, használjunk lókapát márcsak azért is. mert sokkal- gyorsabban és könynyebben megy a munka, no meg a lóval végzett sarabolással eredmé nyesebb munkát is végezhetünk A sarabolásnál ügyelni kell arra, hogy a kapát ne eresszük egészen a sorokig, mert a gyengén kapasz kodó növények gyökerei megsérülnek, esetleg elszáradnak. A sara'bolás mélysége 3—4 cm-nél mélyebb ne legyen, mert ha mélyebbre vennénk. a fiatal gyomok gyenge gyö kereit nem vágnánk el és ha egy záporeső jönne, hiábavaló lenne a munkánk, mert nem vágtuk el a gyorrok gyökereit és ázok a nedves ido beálltával, söt még a száraz földben is, élve maradnának. Ka pedig a talaj felázott és erősen rae-ad akkor a sarabolást kézikapával hátrafelé végezhetjük. A répa és a napraforgó sarabolása után rövidesen megkezdhetiük az egyelést. Nem egészséges, ha az egyelést halasztgatjuk azzal, hogy majd akkor kezdjük, ha jói megerősödnek a répa levelei, mert nem egy példa van rá a múlt esztendőből hogy az idejében kiegyelt répa sokkal nagyobb termést adott, mint az, amelyiknél megvárták, hogy jól megerő södjön. Ilyen helyeken azután, mire tényleg megerősödtek a répa levelei elhatalmasodott a gyom is, közbejött az es.,s időjárás és a sok „okoskodásnak" az lett a vége, hogy a meg erösödöttnek látszó répa a gyom terjeszkedése következtében elsárgult és kiveszett. Ellenben ott, ahol igyekeztek. a répa egyelésével, gyönyörű eredményekkel dicsekedhetnek. A megyercsi államri birtokon például nagyon sikerült a cukorrépa, a takarmányrépa pedig akkorára nőtt, mint a lófej. Lengyel Imre, a megyercsi birtok dolgozója meg is mondta annakidején: „Hogy a mi répánk szebb lett, mint a szomszéd állami birtoké, az nem isteni csuda, hanem á jó és idejében elvégzett munka eredm&iye. A mi birtokunk földjére sem esett több eső, mint a szomszédéra, az időjárás is ugyanolyan volt, mint a szomszéd állami birtokon, mégis a tervezett 23Ö mázsás hozam helyett 500 mázsát értünk el hektáronként. A répánál az a fontos, hogy sarabolás után, amint egy kicsit szétterjed nek a levelei, má£ja.

egyelni kell." K észüljünk tehát a legnagyobb odaadással a tavaszi munHák második időszakára, a növényáp'olási munkákra. A szövetkezetek dolgozói használjanak fel minden lehetőséget és az asszonyok munkábavaló bevonásával biztosítsák a kapásnövények idejében való ápolását. Vannak szövetkezetek, ahol a munkaerőhiányra hivatkoznak, ellenben ott az asszonyok csak alacsony számban veszik ki részüket a szövetkezet munkáiból. A helyi pártszervezet funkcionáriusai végezzenek felvilágosító és meggyőző munkát, hogy a növényápolási munkák sikeres elvégzésére minél nagyobb számú női munkaerőt nyerjenek meg. Vegyenek példát az állami birtokok asszonyaitól, akik szorgal mas munkával hozzájárulnak a ma gasabtí" hektárhozamok eléréséhez. A csallóközaranyosi állami birtokon az asszonyok 24-.000 munkaóra ledolgozását vállalták a növénytermelésben. a gondosan és szeretettel foglalkozunk a növényekkel és megadjuk a kellő ápolást, meghálálják a rájuk fordított időt, mert a jól ápolt növény magasabb termést hoz. Igy nemcsak saját életünket könnyítjük meg, hanem gyarapítjuk a szövetke. zet közös vagyonát és gazdagabbá tesszük népgazdaságunkat. A fe!vásárlás megjavításával készül májas else'e megüoneplésére a losonci helyi nemzeíi bízottság A losonci helyi Nemzeti Bizottság dolgozói teljes mértékben bekapcsolódnak Szlovákia összesített tervének teljesítésébe. Ezt a célt szem előtt tartva készülődnek május elsejének megünneplésére is. Vállalták, hogy mindenegyes losonci földművest meglátogatnak és elbeszélgetnek velük az állattenyésztési és növénytermelési termékek beszolgáltatásának fontosságáról, valamint a tavaszi munkák idejében való elvégzésének jelentőségéről. Egyidejűleg versenyre hívják ki az apátfalvai, az ipolynagyfalusi, a gbelkovcei, a szentkereszti és a pincinai helyi nemzeti bizottságokat a tavaszi munkák mielőbbi befejezésében és az állattenyésztési termelésben előírt beszolgáltatások minél n.agasabb teljesítésében. A felvásárlás megjavítása céljából a helyi Nemzeti Bizottság a CsISz tagokkal karöltve folytatnak meggyőző tevékenységet a földművesek között, hogy a felvásárlás megjavításával adhassanak méltó választ a háborús uszítóknak. Vass J., Losonc. A szentesi szövetkezetben bsíejezlek az összes favasz'ak vetését / A szentesi szövetkezet ugyan nehézségekkel küzdött, de örömmel jelenthetjük, hogy a tavalyihoz képest nagyon szép eredményeket ért el a tavaszi munkákban, mert április 27re befejezik a tavasziak vetését. E sikeres munka eredménye annak tudható be, hogy ez idén jól megszervez ték a munkacsoportokat, s hogy a csoportok egymás között versenyeztek. A verseny eredményét pedig minden nap kiértékelték s azt a dicsőség táblájára írták. Amelyik csoport lemarad, az a szégyen táblájára kerül, d

e erre a szentesi csoportok között még ne

m került sor. Vida József, Szentes. A gömörpéterfaívaí szövetkezet már befefezte, az egyénileg gazdálkodók pedig a befejezés e'őtt állnak a tavasziak vetésével A gömörpéterfalvai földművesek 80 százalékban elvégezték a tavaszi vetést. Sokan már a krumplit is elültették. Májua elsejéig az összes ta vaszi munkát elvégzik, mert így akarják megünnepelni a világ dolgozó népének nagy ünnepét. A szövetkezet is jól halad a tavaszi munkákban, ami főleg a feledi traktorosoknak köszönhető, akik a legnagyobb odaadással végzik feladataikat. A vetést április 24-én befejezték. Ádám Lajos, Gömörpéterfalva. Május 1. tíszte'etf're teljesíteftük félévi Lúsbeszo!gáltatásuakat A magyarbéli egységes földműves szövetkezet tagjai május elseje tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy május elsejéig teljesítik félévi húsöeszolgáltatási kötelezettségüket. M'i, a magyarbéli szövetkezet dolgozói örömmel jelentjük, hogy kötele, zettségvállalásunkat a határidő előtt már teljesítettük. Még nagyobb örömmel jelentjük, hogy május elsején 3 darab 150 kg-os hlzjdisznót viszünk majd a menetben az alegórikus kocsin, amelyen a következő felírás lesz; „A dolgozók asztalára". Szigeti József, Magyarbél. Ujabb kötelezettségvállalással köszöntjük május 1-ét A gombai állami birtok tehenészei március 15-én kötelezettséget vállaltak május elseje tiszteletére, hogy a tehenek napi átlagos tejhozamát 7.6 literről 8.5 literre emelik. Kötelezett, ségüket március 30-ra teljesítették s újabb kötelezettséget vállaltak május elseje tiszteletére, hogy még egy literrel emelik a napi tejhozamot, vagyis 9.5 literes átlagban. Igy elérik azt, hogy havonta 3000 literrel több tejet adnak a közellátásnak. E szép eredményt úgy érték el, hogy az erőtakarmány 60 százalékát moslék formájában adják a teheneknek és bevezették a fejéselőtti és utáni tőgymasszázst is. A fejők egy. úttal versenyeznek egymással. Az első helyeken Csehi Ferenc, Oszvald Ernő és Tóth István állnak. Seszták N., gombai áll. birtok. A lévai traktorosbrigád túlteljesítette má^us elsejei felajánlását A lévai traktoros brigád Raksányi István vezetése alatt teljesítette, sőt túlteljesítette május elseje tiszteletére tett kötelezettségvállalását. A tavaszi munkákat 5 nappal a tervezett idő előtt befejezte. Az eredetileg tervezett 917 hektár helyett 947 hektárt művelt meg és a meg takarított üzemanyag pénzértéke 18.537 korona. E siker elérését nagyban elősegítet te Nádasdi Ferenc traktoros, aki szovjet D. T. 54 es hernyótalpas traktorával 167 hektár helyett 248-at művelt meg. Emellett megtakarított 300 liter naftát, aminek pénzértéke 3000 korona. A siker elérésében érdemet szereztek továbbá Mátyás István és Djka Lajos, akik normájukat szintén magasan túlteljesítették és szép eredmé. nyeket értek el az üzemanyag megtakarításában is. Ekstein Sándor, kálnai traktorállomás. A csífárí do'gozó parasztok megkezdték a kukorica vetését A csífári kis- és középparasztok nagyobbrésze már elvégezte a kora tavasziak vetését és készítik a földeket a kukorica vetéséhez. A kisés középgazdák közül meg kell említeni az élenjárókat, amilyenek Nádasdi Ferenc, Nádasdi János, Rák Vilmos, Hászárik János, Matuskä Gyula, Matuska János és Kori Lajos, akik elsőnek végeztek a tavasziak vetésével. Puszti János, Csifár. A pavlovceí szövetkezet és az egyénileg gazdálkodók teljesítik május 1-i kötelezettségvállalásukat A nagykaposi járás Pavlovce községében a májusi kötelezettségvállalások teljesítésében a szövetkezet dolgozói járnak elöl. A szövetkezet a tojáskontingensét már teljesítette és a tagok önként vállalták, hogy május elseje tiszteletére túlteljesítik a tojásbeadási kötelezettséget. A szövetkezet dolgozóinak követői is vannak, mégpedig a kisgazdák. Igy Posipenkó István, Budisa János, akik már eddig százszázalékban teljesítették tojásbeadási kötelezettségüket, valamint Csura János, aki 150 száza'ékban teljesítette. Ügy a szövetkezet dolgozói, mint a kis- és középparasztok teljesíteni fogják májusi kötelezettségeiket. Az egyénileg gazdálkodók vállalták, hogy kontingensen felül leadnak 1125 tojást és 175 liter tejet, a szövetkezet pedig május 15-ig 32.000 tojást. Ellenben a spekulánsok és a kulákok, mint Bubán György és Leitnerné, ahelyett, hogy eleget tennének beszolgáltatási kötelezettségüknek, a tojást feketén eladják és igy bizony a rájuk kivetett 2000 tojásból idáig még alig adtak be 30, 50, vagy 150 darabot. Kugler Emánuel, Zsolna. Az ipolyviski szövetkezel 190 százalékra teljesítette első negyedévi tejbeszolgáltatását Az ipolyviski IV. tipusú EFSz tagjai öntudatos lelkes emberek, akik világosan látják a szocialista falu kiépítésének óriási előnyeit. Éppen ezért nem ijednek meg a nehézségektől, hanem bátran felveszik ellenük a harcot. A tagok azelőtt földnélküli szegényemberek és kisparasztok voltak. Amikor mega'akították a szövetkezetet, nem engedték meg, hogy kulákok is közibük férkőzzenek. És a szövetkezet sikeres működése ennek köszönhető. Nézzük például a szövetkezet állattenyésztését. Négy hónappal ezelőtt 27 fejőstehén csak 80—100 liter tejet adott átlag. A fejők ezt a tejhozam(jt napi 195 literre emelték. Ez természetesen annak köszönhető, hogy igen nagy gondot fordítottak a tehenek etetésére és a fejési módszerre. Meg kell .még említenünk azt, hogy a szövetkezet első negyedévi tejbeszolgáltatási kötelezettségét 190 százalékra teljesítette. Nem messze a tehénistálótól láI zas építkezés folyik. Sertéshizlalda épül ott 200 sertés számára. Az építkezési munkák már a vége felé járnak és ha a vályúk kicsempérzéséhez szükséges anyagot idejében megkapták volna, a sertéshizlalda már készen állna. A tavaszi munkákat május l-ig befejezik. Erre kötelezettséget vállaltak és különben is minden előfeltétele megvan e vállalás teljesítésének. Csak szorgalmas munka szükséges, amiben pedig az ipolyviski szövetkezeti tagoknál nincs hiány. Végül szeretnék rámutatni azokra a körülményekre, amelyek az ipolysági járás legjobb EFSz-ének, az ipolyviski szövetkezetnek a munkáját nehezítik. Egyik az, hogy a faluban még nem vezették be a villanyt, a másik pedig, hogy nagyon rossz a falu összeköttetése a járási székhellyel, Ipolysággal, Ha ezen a két dolgon segíteni lehetne, az ipolyviski szövetkezet még sokkal szebb eredményeket érne el. Tóth Tibor, Ipolyság.