Uj Szó, 1952. április (5. évfolyam, 78-102.szám)

1952-04-27 / 100. szám, vasárnap

f 1952 április 27 Tegyünk meg minden előkészülete! a növényápolás! munkákra A hol a tél folyamán jól felké­szültek a tavaszi munkákra, jól megszervezett munkacsoportokkai indultak munkába és a szövetkezet­ben, vagy állami birtokon még a vasár- és ünnepnapokat is kihasz­nálták a kalászosok és a kapásnö vények vetésére, ott pár nap lefor­gása alatt végeztek a tavasziak ve­tésével, úgyhogy április második hetében például a nyárasdi, a bajcsi a gombai, de még az ország keleti részén lévő leleszi állami birtokon is, — ahol pedig aránylag később kezdődnek a tavaszi munkálatok nemcsak az árpát, tavaszi búzát, zabot és bükkönyt vetették el, ha nem végeztek már a cukorrépa és a napraforgó vetésével is. , Szövetkezeteink ugyancsak a len­dületes munkával és a tagok oda­adó szorgalmával hamarosan végez tek a kora tavasziak vetésével, így például szeli, nagyabonyi, vajkai. nagyprkai, tőrei és számos más szövetkezetben április második felé ben már elvetették a napraforgót, mákot, krumplit, borsót és egyedül a kukoricavetés volt hátra. Az egyé­nileg dolgosó parasztok Harmac, Csífár és számos más községekben szintén pár nap alatt végeztek a tavasziak vetésével. A nyárasdi állami birtokon, vala­mint a dunaszerdahelyi és a szeli szövetkezetben a napokban már megkezdik a cukorrépa sarabolását Az utóbbi hetek és napok kedve­ző időjárása arra késztet bennün­ket, hogy alaposan felkészüljünk a kapásnövények kellő ápolására. El sösorban legfontosabb, hogy a kellő időben, elegendő munkaerőt bizto­sítsunk a kapásnövények, de külö­nösen a cukor- és takarmányrépa ' első kapálásához és egyeléséhez. Ezéri fontos, hogy a tavaszi mun­kák második időszakára épp úgy felkészüljünk, mint amilyen jó fel­készülve vártuk a tavaszi vetés megkezdését. s t^okan talán azt mondanák er re, hogy felesleges a „nagy" készü löd és, eljön az ideje és megkapál­juk, vagy kiegyeljük a répát. Ép­pen ez a maradi gondolkodás és „okoskodás" játszott közre a tava­lyi esztendőben is, hogv a mag el­vetése után kevés gondot forditot tak p növények további ápolására. Nem egy állami birtokon vagy szövetkezetben előfordult a mult évben, hogy a munka szervezetlen­sége és egyes vezetők nemtörődöm­sége folytán nem tudták idejében elvégezni a cukor- és takarmány­répa és általában a kapásnövények sarabolását és egyelését, így a gyom '•'"latalr-asodott, a földek el­gazosodtak és annyira elnyomták a fejlődő gyenge veteményeket, hogy azok a kellő csapadék ellenére is csak sínylődtek, elsárgultak és utol jára tönkrementek. És kik érezték meg legjobban a hanyagság és nem tbrődömség folytán keletkezett ká­rokat? Elsősorban is maguk a szö­vetkezetek tagjai, mert az évvégl elszámolásnál egypár ezer koroná­val kevesebb lett a jövedelmük, de azonkívül megkárosították népgaz­daságunkat és így országunk min den dolgozóját is. Ezek szerint, ha jobb terméshoza­mot akarunk elérni, nem elég csak az, hogy a magot idejében a földbe tegyük abban a hiszemben, hogyha kedvez az idöjáré-;, akkor úgy is jó termést hoz. Természetes dolog, hogy a kedvező időjárás csak növe­li az idejében elvetett és kellően áp It növények termését, de a jó termés másik fontos tényezője a helyes agrotechnika, amely minden körülmények között, még a mostoha időjárás mellett is biztosítani tudja a termés állandó emelkedését. A ha­ladó szovjet mezőgazdasági tudo­mány élharcosai, Micsurin, Timirja­zev. Viljamsz, Liszenkó munkáik ban rámutatnak, hogy „sem a nö vény természetében, sem a talajban nincs megszabva a termés növeke­dése emelésének semmilyen határa A növény termelékenységét és a ta­laj termékenységét a földművelés fejlődési foka, vilamint a fokozato­san alkalmazott új agrotechnikai módszerek határozzák meg." A Szovjetunió szovhozaiban és ko'hozaiban ennek meefelelően év­* röl Óvre minden nagyobb munkák megkezdése előtt, megbeszéléseket tartanak és brigádonként határoz zák el, hogyan és milyen módszerek alkalmazásával és a haladó agró­technika . teljes felhasználásával mennyire biztosíthatják a maga­sabb hektárhozamok elérését. Szükséges tehát nálunk is, hogy a szovjet tapasztalatokat el­sajátítva, a haladó szovjet agró­technika felhasználásával a munka­csoportok egymással megbeszélve készüljenek a tavaszi munkák má­sodik időszakára, a növényápolási munkákra. Minden munkacsoport­nak, a csoportokon belül pedig min­den dolgozónak egyéni érdeke le­gyen, hogy a lehető legjobban ápol­ja a növényeket, hogy így biztosit­hassa nemcsak a tervezett hektár­hozamot, hanom a tervezettnél ma­gasabb hektárhozamok elérését is. Azokon az állami birtokokon és szövetkezetekben, ahol a rossz idő­járás ellenére is igyekeztek a vetés­ii ós a korai vetésű mák, borsó, cukrorépa, napraforgó már kisorolt annyira, hogy a sorok jól láthatók, nyomban megkezdhetjük a sarabo­lást, hogy a földet levegőssé tegyük és a talaj cserepesedését megaka dályozzuk. A sarabolást lókapáva! végezhetjük, de ha nem túl puha a talaj, a sarabolást traktorral is vé geahetjük. Ott, ahol nem áll ren­delkezésre elegendő igásállat, vagy azok esetleg sürgősebb munkánkkal vannak elfoglalva, a sarabolást vé­gezhetjük ' ézikapávai ls, de sokkal gyorsabban megy a munka, ha kézi tolókapát alkr'mazunk. Azonban, ha csak egy lehetőség van rá, hasz­náljunk lókapát márcsak azért is. mert sokkal- gyorsabban és köny­nyebben megy a munka, no meg a lóval végzett sarabolással eredmé nyesebb munkát is végezhetünk A sarabolásnál ügyelni kell arra, hogy a kapát ne eresszük egészen a sorokig, mert a gyengén kapasz kodó növények gyökerei megsérül­nek, esetleg elszáradnak. A sara'bo­lás mélysége 3—4 cm-nél mélyebb ne legyen, mert ha mélyebbre ven­nénk. a fiatal gyomok gyenge gyö kereit nem vágnánk el és ha egy záporeső jönne, hiábavaló lenne a munkánk, mert nem vágtuk el a gyorrok gyökereit és ázok a nedves ido beálltával, söt még a száraz földben is, élve maradnának. Ka pe­dig a talaj felázott és erősen rae-ad akkor a sarabolást kézikapával hát­rafelé végezhetjük. A répa és a napraforgó sarabolá­sa után rövidesen megkezdhetiük az egyelést. Nem egészséges, ha az egyelést halasztgatjuk azzal, hogy majd akkor kezdjük, ha jói megerő­södnek a répa levelei, mert nem egy példa van rá a múlt esztendőből hogy az idejében kiegyelt répa sokkal nagyobb termést adott, mint az, ame­lyiknél megvárták, hogy jól megerő södjön. Ilyen helyeken azután, mire tényleg megerősödtek a répa levelei elhatalmasodott a gyom is, közbejött az es.,s időjárás és a sok „okosko­dásnak" az lett a vége, hogy a meg erösödöttnek látszó répa a gyom ter­jeszkedése következtében elsárgult és kiveszett. Ellenben ott, ahol igyekez­tek. a répa egyelésével, gyönyörű eredményekkel dicsekedhetnek. A megyercsi államri birtokon például nagyon sikerült a cukorrépa, a takar­mányrépa pedig akkorára nőtt, mint a lófej. Lengyel Imre, a megyercsi birtok dolgozója meg is mondta an­nakidején: „Hogy a mi répánk szebb lett, mint a szomszéd állami birtoké, az nem isteni csuda, hanem á jó és idejében elvégzett munka eredm&iye. A mi birtokunk földjére sem esett több eső, mint a szomszédéra, az idő­járás is ugyanolyan volt, mint a szomszéd állami birtokon, mégis a tervezett 23Ö mázsás hozam helyett 500 mázsát értünk el hektáronként. A répánál az a fontos, hogy sarabo­lás után, amint egy kicsit szétterjed nek a levelei, má£ja. egyelni kell." K észüljünk tehát a legnagyobb odaadással a tavaszi munHák máso­dik időszakára, a növényáp'olási mun­kákra. A szövetkezetek dolgozói használjanak fel minden lehetőséget és az asszonyok munkábavaló bevo­násával biztosítsák a kapásnövények idejében való ápolását. Vannak szö­vetkezetek, ahol a munkaerőhiányra hivatkoznak, ellenben ott az asszo­nyok csak alacsony számban veszik ki részüket a szövetkezet munkáiból. A helyi pártszervezet funkcionáriusai végezzenek felvilágosító és meggyőző munkát, hogy a növényápolási mun­kák sikeres elvégzésére minél na­gyobb számú női munkaerőt nyerje­nek meg. Vegyenek példát az állami birtokok asszonyaitól, akik szorgal mas munkával hozzájárulnak a ma gasabtí" hektárhozamok eléréséhez. A csallóközaranyosi állami birtokon az asszonyok 24-.000 munkaóra ledolgo­zását vállalták a növénytermelésben. a gondosan és szeretettel fog­lalkozunk a növényekkel és megad­juk a kellő ápolást, meghálálják a rájuk fordított időt, mert a jól ápolt növény magasabb termést hoz. Igy nemcsak saját életünket könnyítjük meg, hanem gyarapítjuk a szövetke. zet közös vagyonát és gazdagabbá tesszük népgazdaságunkat. A fe!vásárlás megjavításával készül májas else'e megüoneplésére a losonci helyi nemzeíi bízottság A losonci helyi Nemzeti Bizott­ság dolgozói teljes mértékben be­kapcsolódnak Szlovákia összesített tervének teljesítésébe. Ezt a célt szem előtt tartva készülődnek má­jus elsejének megünneplésére is. Vállalták, hogy mindenegyes loson­ci földművest meglátogatnak és el­beszélgetnek velük az állattenyész­tési és növénytermelési termékek beszolgáltatásának fontosságáról, valamint a tavaszi munkák idejében való elvégzésének jelentőségéről. Egyidejűleg versenyre hívják ki az apátfalvai, az ipolynagyfalusi, a gbelkovcei, a szentkereszti és a pin­cinai helyi nemzeti bizottságokat a tavaszi munkák mielőbbi befejezé­sében és az állattenyésztési terme­lésben előírt beszolgáltatások minél n.agasabb teljesítésében. A felvá­sárlás megjavítása céljából a helyi Nemzeti Bizottság a CsISz tagok­kal karöltve folytatnak meggyőző tevékenységet a földművesek kö­zött, hogy a felvásárlás megjavítá­sával adhassanak méltó választ a háborús uszítóknak. Vass J., Losonc. A szentesi szövetkezetben bsíejezlek az összes favasz'ak vetését / A szentesi szövetkezet ugyan ne­hézségekkel küzdött, de örömmel je­lenthetjük, hogy a tavalyihoz képest nagyon szép eredményeket ért el a tavaszi munkákban, mert április 27­re befejezik a tavasziak vetését. E sikeres munka eredménye annak tud­ható be, hogy ez idén jól megszervez ték a munkacsoportokat, s hogy a csoportok egymás között versenyez­tek. A verseny eredményét pedig min­den nap kiértékelték s azt a dicsőség táblájára írták. Amelyik csoport le­marad, az a szégyen táblájára kerül, d e erre a szentesi csoportok között még ne m került sor. Vida József, Szentes. A gömörpéterfaívaí szövetkezet már befefezte, az egyénileg gazdálkodók pedig a befejezés e'őtt állnak a tavasziak vetésével A gömörpéterfalvai földművesek 80 százalékban elvégezték a tavaszi ve­tést. Sokan már a krumplit is elül­tették. Májua elsejéig az összes ta vaszi munkát elvégzik, mert így akarják megünnepelni a világ dolgo­zó népének nagy ünnepét. A szövetkezet is jól halad a tava­szi munkákban, ami főleg a feledi traktorosoknak köszönhető, akik a legnagyobb odaadással végzik felada­taikat. A vetést április 24-én befejez­ték. Ádám Lajos, Gömörpéterfalva. Május 1. tíszte'etf're teljesíteftük félévi Lúsbeszo!gáltatásuakat A magyarbéli egységes földműves szövetkezet tagjai május elseje tisz­teletére kötelezettséget vállaltak, hogy május elsejéig teljesítik félévi húsöeszolgáltatási kötelezettségüket. M'i, a magyarbéli szövetkezet dol­gozói örömmel jelentjük, hogy kötele, zettségvállalásunkat a határidő előtt már teljesítettük. Még nagyobb örömmel jelentjük, hogy május else­jén 3 darab 150 kg-os hlzjdisznót vi­szünk majd a menetben az alegórikus kocsin, amelyen a következő felírás lesz; „A dolgozók asztalára". Szigeti József, Magyarbél. Ujabb kötelezettségvállalással köszöntjük május 1-ét A gombai állami birtok tehenészei március 15-én kötelezettséget vállal­tak május elseje tiszteletére, hogy a tehenek napi átlagos tejhozamát 7.6 literről 8.5 literre emelik. Kötelezett, ségüket március 30-ra teljesítették s újabb kötelezettséget vállaltak má­jus elseje tiszteletére, hogy még egy literrel emelik a napi tejhoza­mot, vagyis 9.5 literes átlagban. Igy elérik azt, hogy havonta 3000 literrel több tejet adnak a közellá­tásnak. E szép eredményt úgy érték el, hogy az erőtakarmány 60 százalékát moslék formájában adják a tehenek­nek és bevezették a fejéselőtti és utáni tőgymasszázst is. A fejők egy. úttal versenyeznek egymással. Az el­ső helyeken Csehi Ferenc, Oszvald Ernő és Tóth István állnak. Seszták N., gombai áll. birtok. A lévai traktorosbrigád túlteljesítette má^us elsejei felajánlását A lévai traktoros brigád Raksányi István vezetése alatt teljesítette, sőt túlteljesítette május elseje tiszteleté­re tett kötelezettségvállalását. A tavaszi munkákat 5 nappal a ter­vezett idő előtt befejezte. Az ere­detileg tervezett 917 hektár helyett 947 hektárt művelt meg és a meg takarított üzemanyag pénzértéke 18.537 korona. E siker elérését nagyban elősegítet te Nádasdi Ferenc traktoros, aki szovjet D. T. 54 es hernyótalpas trak­torával 167 hektár helyett 248-at művelt meg. Emellett megtakarított 300 liter naf­tát, aminek pénzértéke 3000 korona. A siker elérésében érdemet szereztek továbbá Mátyás István és Djka La­jos, akik normájukat szintén maga­san túlteljesítették és szép eredmé. nyeket értek el az üzemanyag meg­takarításában is. Ekstein Sándor, kálnai traktorállomás. A csífárí do'gozó parasztok megkezdték a kukorica vetését A csífári kis- és középparasztok nagyobbrésze már elvégezte a kora tavasziak vetését és készítik a föl­deket a kukorica vetéséhez. A kis­és középgazdák közül meg kell em­líteni az élenjárókat, amilyenek Ná­dasdi Ferenc, Nádasdi János, Rák Vilmos, Hászárik János, Matuskä Gyula, Matuska János és Kori La­jos, akik elsőnek végeztek a tava­sziak vetésével. Puszti János, Csifár. A pavlovceí szövetkezet és az egyénileg gazdálkodók teljesítik május 1-i kötelezettségvállalásukat A nagykaposi járás Pavlovce köz­ségében a májusi kötelezettségvál­lalások teljesítésében a szövetkezet dolgozói járnak elöl. A szövetkezet a tojáskontingensét már teljesítette és a tagok önként vállalták, hogy május elseje tiszteletére túlteljesí­tik a tojásbeadási kötelezettséget. A szövetkezet dolgozóinak követői is vannak, mégpedig a kisgazdák. Igy Posipenkó István, Budisa János, akik már eddig százszázalékban teljesítették tojásbeadási kötelezett­ségüket, valamint Csura János, aki 150 száza'ékban teljesítette. Ügy a szövetkezet dolgozói, mint a kis- és középparasztok teljesíteni fogják májusi kötelezettségeiket. Az egyénileg gazdálkodók vállal­ták, hogy kontingensen felül le­adnak 1125 tojást és 175 liter te­jet, a szövetkezet pedig május 15-ig 32.000 tojást. Ellenben a spekulánsok és a ku­lákok, mint Bubán György és Leit­nerné, ahelyett, hogy eleget tenné­nek beszolgáltatási kötelezettségük­nek, a tojást feketén eladják és igy bizony a rájuk kivetett 2000 tojás­ból idáig még alig adtak be 30, 50, vagy 150 darabot. Kugler Emánuel, Zsolna. Az ipolyviski szövetkezel 190 százalékra teljesítette első negyedévi tejbeszolgáltatását Az ipolyviski IV. tipusú EFSz tagjai öntudatos lelkes emberek, akik világosan látják a szocialista falu kiépítésének óriási előnyeit. Ép­pen ezért nem ijednek meg a nehéz­ségektől, hanem bátran felveszik ellenük a harcot. A tagok azelőtt földnélküli szegényemberek és kis­parasztok voltak. Amikor mega'akí­tották a szövetkezetet, nem enged­ték meg, hogy kulákok is közibük férkőzzenek. És a szövetkezet sike­res működése ennek köszönhető. Nézzük például a szövetkezet ál­lattenyésztését. Négy hónappal ez­előtt 27 fejőstehén csak 80—100 li­ter tejet adott átlag. A fejők ezt a tejhozam(jt napi 195 literre emelték. Ez természetesen annak köszönhe­tő, hogy igen nagy gondot fordítot­tak a tehenek etetésére és a fejési módszerre. Meg kell .még említenünk azt, hogy a szövetkezet első negyedévi tej­beszolgáltatási kötelezettségét 190 százalékra teljesítette. Nem messze a tehénistálótól lá­I zas építkezés folyik. Sertéshizlalda épül ott 200 sertés számára. Az építkezési munkák már a vége felé járnak és ha a vályúk kicsempérzé­séhez szükséges anyagot idejében megkapták volna, a sertéshizlalda már készen állna. A tavaszi munkákat május l-ig befejezik. Erre kötelezettséget vállaltak és különben is minden előfeltétele megvan e vállalás tel­jesítésének. Csak szorgalmas munka szüksé­ges, amiben pedig az ipolyviski szö­vetkezeti tagoknál nincs hiány. Végül szeretnék rámutatni azok­ra a körülményekre, amelyek az ipolysági járás legjobb EFSz-ének, az ipolyviski szövetkezetnek a mun­káját nehezítik. Egyik az, hogy a faluban még nem vezették be a vil­lanyt, a másik pedig, hogy nagyon rossz a falu összeköttetése a járási székhellyel, Ipolysággal, Ha ezen a két dolgon segíteni lehetne, az ipoly­viski szövetkezet még sokkal szebb eredményeket érne el. Tóth Tibor, Ipolyság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom