Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-15 / 293. szám, szombat

1951 december 15 ^jyp / j

gyyp Olv

asóink levelei nyomán 1 » Ki a felelős azért, hogy a kiskéri szövetkezet vetni való búzája még mindig a zsákban van? Az Uj Szó egyik olvasója levélben hívta fel figyelmünket arra, hogy a lévai járáshoz tartozó Kiskér községben az EFSz vezetése rossz kezekben van, hogy a szövetkezet elnöke, Dodok János, mindent elkövet, hogy a szövetkezet fejló'dését gátolja. Kisebb-nagyobb • dombokkal övezett völgyben fekszik a lévai járás egyik falucskája, Kiskér. A község lakosai a hét kulák — már ahogy a faluban becézik őket, heten vannak, mint a gonoszak — kivételével kisés középparasztok. A múltban ezek az emberek tűinyomó részben a báró űr birtokán, mint gazdasági munkások, kommenciós cselédek dolgoztak. A felszabadulás után népi demokratikus rendszerünk földhöz juttatta a nincsteleneket. Igy aztán a falu lakosai legnagyobb részben 5—6 hold földön gazdálkodnak, akik pedig kevesebb földhöz jutottak, a helyi állami birtokon vannak alkalmazásban. A régi világban sokat szenvedett cselédembereknek már megváltozott az életük. Takaros kis házaikból már nem hiányzik az új bútor, de kevés házat találunk olyant is, ahol ne volna rádió. Lényegében véve azt mondhatjuk, hogy ezeknek az embereknek a mult káros rendszerében semmi jóban nem volt részük s ezért meg tudják becsülni új néoi demokratikus rendszerünket. A falu kis- és középparasztjai tudják, hogy a jobli életet nekik a felszabadulás hozta meg. Megszabadultak az örökös' robottól és az intéző urak haj c ?ároskodó par an csol gatásai tói. Ennek tudatában mindent elkövetnek, hogy hozzájáruljanak a szocializmus és a világbéke megerősítéséhez. A kulákok kivételével minden kis- és középgazda eleget tett beszolgáltatási kötelezettségének. Azok pedig,, akik jól művelték földjeiket és fölösleges terményeikkel nem feketéznek, mert-- nem akarják lenyúzni a dolgoző nép bőrét — jóval többet szállítottak be az előírt mennyiségnél. Érdemes megemlíteni ifj. Zalkő András, hathektáros középgazdát, aki 600 kg búzával, 200 kg árpával, 250 kg kukoricával és 310 kg marhahússal többet adott be. Rybár András kisgazda pedig 200 kg búzával és négy mázsa árpával adott be többet. . A falu lakosainak politikai fejlettsége nem mondható kielégítőnek, noha a Szovjet Barátsági Hónap ideje alatt 115-en léptek be a Csehszlovákiai Szovjet Barátok Szövetségének helyi szervezetébe. Hiányzik a faluban az oktató és a felvilágosító munka. Különösfen az Egységes Földműves Szövetkezet előnyeiről és a közös gazdálkodás magasabb terméshozamáról, a szovjet Skolhozisták munkamódszereiről nagyon keveset tudnak a falu kisés középparasztjai. Annak ellenére, hogy hiányzák a szervező és felvilágosító munka, mégis volt egy pár öntudatos kisparaszt, akik összefogtak, hogy Kiskér község se maradjon el a szocializmus építésében és megalakították az Egységes Földműves Szövetkezetet. Többször hallották a rádióból, és az újságból is nem egy cikket olvastak arról, hogy a szövetkezetben a közös gazdálkodással sokkal nagyobb terméshozamot érhetnek el s így a szövetkezet tagjai is szép keresethez jutnak. A^ gépi segítség meg egyenesen könnyebbé teszi a földművelő parasztság munkáit. Nagy reménnyel fogtak hozzá a közös gazdálkodáshoz. Csak egyben hibáztak, amikor a soraik közé beengedtek egy pár spekulálót és kulákot is. Ennek következtében bizony a szövetkezet nem sokat fejlődött, mert amióta megalakították a szövetkezetet, még mindig csak az első típusban vannak. A szövetkezetbe b ef uraskodott spekulánsok nem akarnak a magasabb típusra áttérni, mert érzik, hogy akkor már nem tudnák a szövetkezetet kihasználni. A szövetkezet elnöke Dodok János pedig egyenesen a legnagyobb ellensége a magasabb típusnak. Dodok nem nézi azt, hogy a falu kisés középparasztjai jobb élethez jutnának a magasabb típusú szövetkezeti gazdálkodásban és nem gondol arra sem, hogy a gépesített gazdálkodás sokkal több életszükségleti cikket nyújt dolgozó népünknek. Dodok csak egyéni dolgaival van elfoglalva. Mint elnök havonta négyezer koronát húz a szövetkezet pénztárából, de ahelyett, hogy a szövetkezet dolgai és vezetése után nézne, teljesen elhanyagolja a szövetkezet irányítását és vezetését. Ki felelős azért, hogy a szövetkezetnek a búzavetőmagja még mindig a helyi nemzeti bizottság irodájában van? Elsősorban is az elnök. A szövetkezet tagA kiskéri állami birtokon j fit őre 5 hektáron termelnek rizst A csákányi szövetkezet tag'a* a téli időszakban sem fognak henyélni Hogyan került a szövetkezet élére Varga Ernő 150 holdas kulák, volt nyilas vezér, aki még ma is cselédet tart A kiskéri állami birtokon az idén termeltek először rizst két hektárnyi területen. A birtok dolgozói az üzemi gyűléseken már\ többször fölvetették a kérdést, hogy az a hasznavehetetlen zsombékos terület, amely a patak mellett terül el, legalkalmasabb volna a rizstermelésre. Nehezen ment ugyan a dolog, mert a birtok dolgozói között akadtak olyanok is, akik ellenezték. — Soha az életben még nem termeltünk ilyen furcsa növényt, nem is lesz abból nálunk sempii. Csak kárbavész a sok munka, — mondogatták különösen a birtok idősebb dolgozói. De bántotta őket a dolog, amikor az újságból tudomásukra jutott, hogy egyes állami birtokon vagy szövetkezetben mily nagy sikerrel járt a rizstermelés. 6 nem egyszer olvastak arról is. hogy a szovjet szovhozok és kolhozok munkamódszereinek elsajátításával sokhelyen nemcsak rizst, hanem még gyapotot is termeltek. ' A tavaszon azután elhatározták, i hogy megpróbálkoznak a rizstermeléssel. A kiskéri állami birtok földterülete egészben csak 150 hektár, s ehhez mérten csak kél hektár területen termeltek először rizst. A rizs vetése előtt felvetődött az a kérdés is, hogy ki ért ehhez a munkához, hisz annak nem úgy megy a termesztése, mint a búzának, mert a rizst úgy kelt gondozni, gyomlálni és a vizet szabályozni, ahogyan fejlődik. De ez sem ütközött nehézségekbe, mert a birtok egyik dolgozóját tanfolyamra küldték, ahol elméletben elsajátította a rizstermelés szakmunkáit. A rizs termelésére szánt földet elegyengették, hogy egyformán kapja minden része a vízmennyiséget. Csatornákat csináltak, melyeken keresztül természetes úton juttatók el a vizet a rizsföldekre. A rizs elvetése után minden nap kíváncsi szemmel várták, hogy az »újfajta« növény mikor indul csírázásnak. Az idő kedvező volt s a jól beáztatott rizsnek egy pár nap múlva jelentkeztek a gyenge hajtásai. Nagy volt az öröm a birtok dolgozói között, hogy mégsem lesz kár a munkáért, a rizs kibújt és szépen fejlőnésnek indult. De a legnagyobb meglepetés a

1 rizs elcséplése után s&lt. jai arra hivatkoznak, hogy a traktor elromlott, nincs miből megjavltatni és azért maradnak el a vetéssel. Nem is csoda, ha a traktor tönkrement akkorra, mikor a szövetkezetnek arra szüksége volna. A diktátor Dodok János ugyanis egyedül rendelkezett a traktorral. A munkálhat sohasem osztotta be rendszeresen, hanem a traktorvezetőnek minden reggel az elnökhöz kellett mennie parancsért. Hyenkor azután, akár egy kapitány osztogatta parancsait. Legjobban arra ügyelt, hogy a traktor minél több pénzt keressen. Keresett ls szépen, azt lehet mondani, éjjel-nappal a földeken volt a traktor, de hogy a pénz hol van, arról viszont nem tud senki. y t Tehát hiába erőlködnek az Öntudatos kisparasztok, ha maga a szövetkezet elnöke is a legnagyobb hibákat követi el. És ha a taggyűlésen rámutatnak egyes hibákra, akkor diktátori módon mindenkinek befogja a száját, s ahogy csak tud, a kisparasztok ellen dolgozik. Van a faluban több olyan földművelő, akinek ninos befogni való jószága. A kulákra nem támaszkodnak s ezért inkább a szövetkezet traktorát kérték segítségül. Az elnök ezt nem engedélyezte, de ugyanakkor ' a kuiákoknak a szövetkezet traktorával hordták ki a trágyát a földekre. Persze a ravasz kulákok jobbnak látják, ha lovaikkal fuvarozni mehetnek és ebben a ravaszságukban a szövetkezet elnöke ls segíti őket. Ezek a dolgok azután teljesen elidegenítik a falu dolgozó földműveseit a szövetkezeti mozgalomtól. A kulákok meg jót nevetnek, hogy a szövetkezet elnökét meg tudják téveszteni és így hátráltatják a szövetkezetet a fejlődésben. Nem szabad ennek sokáig Igy tartani, mert Kiskér község kis- és középparasztjai nem haladhatnak az igazi úton, ha a szövetkezet vezetőségében továbbra is Uyen egyének garázdálkodnak. Meg, kell tisztítani a búzát a konkolytól, Ha tiszta búzát vetünk a földbe, meg is lesz az eredmény: a konkolymentes búza. Ez vonatkozik a szövetkezetre is. Ha megtisztítják a káros elemekből, Kiskér dolgoző parasztj ai akár egy nagv család, építhetik a dolgozó nép új társadalmát, a szocialista falut. MÉRÝ FERENC amikor is az első termésből két hektáron ipo mázsa rizs termett.' Az őszi mélyszántás kivételével a birtokon már végeztek az őszi munkákkal. Az ősziek vetését október végéig 100 százalékban elvégezték. Igy tehát most már idejük jut arra, hogy azt a földterületet, ahol a jövőben rizst fognak termelni, még jobban előkészítsék. A téli időszakra szervezett munkacsoportok közül az egyik csoport a kertészetben fog dolgozni, a másik pedig további 3 hektár földterületet készít elő a rizstermeléshez. — Érdekes, — mondja a birtok egyik dolgozója, — hogy amikor a rizstermelés gondolatát felvetettük, az idősebb dolgozók hallani sem akartak róla. Most meg mindenki a rizsről beszél, különösen azok, akik abban az időben nem akarták, hogy rizst termeljünk, most a legnagyobb odaadással dolgoznak az egyengetésl munkálatoknál Igen, mert rájöttek arra, hogy az amúgy is teljesen hasznavehetetlen területen évek hosszú során csak gaz termett és semmi haszna nem volt belőle az állami birtoknak, ma meg a gyönyörű rizs jelentős hasznot hozott a birtok dolgozóinak és egyúttal nagyban hozzájárulnak népgazdaságunk gyarapításához.. X-í-e-1 Csallóköz közepén van Csákány község. A község lakossága három rétegből tevődik össze. Túlnyomó • észben vannak a kis- és középföldművesek, a másik részt a földnélküliek képezik, de a kulákok sem hiányoznak a faluból Az 1950-es évben a falu kis- és középföldművesei és azok a földművesek, akik eddig bérelt földön gazdálkodtak, elhatározták, hogy felhagynak az apró parcellákon való gazdálkodással és áttérnek a táblás gazdálkodásra, vagyis megalakítják az Egységes Földműves Szövetkezet első típusát Az első típus megalakulása után közösen kezdték művelni a földeket. Bizony már a kezdet kezdetén arra a meggyőződés, e jutottak, hogy közös erővel sokkal könnyebb a munka. Az első típusú szövetkezeti gazdálkodás volt az úgynevezett előestéje a szövetkezeti gazdálkodás magasabb típusának. Az első típusú gazdálkodásban megismerték a közös gazdálkodás előnyeit, megismerték a tömeges munka örömeit. Megismerték a gépi munka előnyeit és könnyebbségét is. Az elsőtípusú gazdálkodás Csákányban ez év augusztusá'g tartott.. Ak' orra a szövetkezeti tagok megis^ merték a szövetkezeti gazdálkodás •lőnyeit, de megismerték az első típusú gazdálkodás hátrányait is. Az első típusban még a barázdák megvannak és a géppel való munkát nem tudták kellően kihasználni és a barázdák is kihasználatlanul maradtak. Ezek a gondolatok, ezek a tapasztalatok arra az elhatározásra juttatták az első típusú szövetkezet tagjait, hogy aratás után a máSodik típust átlépve, a harmadik típusra nevezik a magukénak. Igy lépett át a csákányi első típusú EFSz 1951 augusztusában a harmadik típusba. A haimadik tipusú gazdálkodást a szövetkezet 486 hektáron kezdte meg. Komoly igyekezettel fogtak hozzá a tervszerű munkához. A barázdákat e'tüntették és az apró parcellák helyén ma már hatalmas táblákat látunk, melyeken szépen zöldülnek már az őszi gabonafélék. A szövetkezet annak ellenére, hogy az elsőtípusú gazdálkodás módszere a terménybetakarításnál még sok szövetkezeti tagot bizoiyos időre kivont a kollektív munkából, mégis példásan végrehajtották az őszi vetéseket. Az őszi vetések befejezé e után a ti aktorokat átállították a mélyszántás végzésére. Minden percet kihasználva azon iparkodnak, hogy a hó leestéig minél nagyobb területen tudják elvégezni a mélyszántást. A szövetkezet dolgozói a téli Időszakra -s elkészítették a munkatervet. Nem fognak a téli időszakban sem henyélni, mert rengeteg olyan munka vá. rájuk, melyeket ha bekövetkezik a tavaszi munka, már nem tudnak ejvégezni, nem lesz rá elég idejük. A téli időszak idejére tervbevették az istállók kibővítését Tudják azt, hogyha szép, egészséges állatokat akarnák nevelni, akkor elsősoiban nagyon fontos, hogy az állatok rész're tágas, tiszta istállókról gondoskodjanak. A csákányi szövetkezeti tagoknak pedig az a céljuk, hogy mind a mezőgazdasági munkákban, mind az állattenyésztésben példás szövetkezetté változhassanak, ahol minden egyes szövetkezeti tagnak munkája után becsületes megélhetése biztosítva van. Ezeknek a szép terveknek a megvalósítására a csákányi szövetkezetben minden lehetőség megvan, de hogyhaVezt a célt el akarják érni és ha azt akarják, hogy a szövetkezet minden porcikájában egészséges jegyen, akkor el kell távolítani a szövetkezet szervezetében lévő káros fekélyeket, még mielőtt megfertőzik a szövetkezet egész szervezetét. Ki kell a szövetkezetből zárni az oda befészkelődött kulákot. Ki kell seprűzni a szövetkezet irodájából Varga Ernő 150 holdas kulákcsemetét. De nemcsak a szövetkezet irodájából, hanem még a szövetkezet tájékáról >s. Nem tűrhetik meg a becsületes szövetkezeti tagok maguk között azt a gazfickót, aki egész életében a f lu ingyenélő heréje volt. Emlékszik még sok szegény ember Csákányban arra az időre, am'kor Varga Ernőnek még nem volt letörve a szarva, amikor még 5 pár arató és 4 cseléd verejtékes; munkájából dorbézolt Emlékszik még Jáger Károly is arra az időre, amikor a szép mákvirág a munkaerőkben is válogatott. Nem kellett már a kuláknak akkor a munkás, ha kezdett öregedni. Akkor már le is út, fel is út, szokta mondani az öregedő munkásaknak. A kuláknál az is divat volt, hogy a cselédeit úgy fogadta fel, hogy az alamizsnához hasonló fizetésén kívül még kosztot is fog nekik adni. Csakhogy a kuiák gondoskodott aifól, hogy a koszt meglegyen, csak éppen enni ne kapjanak. Nagyon sok olyan embert találunk a faluban, akik, mint Varga úr kocsisai jártak fuvarozni a kulák lovain. Természetes a koszt nekik is meg volt ígérve, de ha fuvarozás közbén nem akarták, hogy a gyomruk korogjon, akkor otthonról kellett valami élelmet magukkal vinni, ha egyáltalán odahaza is volt valami harapnivaló. Nézzük csak meg, mit csinált a háború alatt Varga Ernő, amikor az általuk félrevezetett munkásság a kizsákmányo'ók érdekeiért hullatta vérét. Varga Ernő is bevonult a látszat kedvéért, de amikor a kocsisával kivitette magát az állomásra, már akkor megmondotta, hogy melyik este fog hazajönni és hogy a kocsi várja őt az állomáson. Varga Ernőnek volt pénze és ő azért kibújhatott a hadkötelezettség alól. Miért kellett hát akkor sokezer családapának kenyér nélkül otthon hagyni a családját? Azért, mert nem volt pénzük, nem tudták megfizetni a váltságdíjat, azért, hogy megvédjék az olyan gazemberek vagyonát, mint Varga Ernő. A kulák, amikor visszajött, a pár napi katonai szolgálat után, a falu tanítójával, Kalmár Edével kezdett szervezkedni , aki a község nyilas pa.ancsnoka volt. Ez a két ember tartotta rettegésben az egész községet, ezek kémkedtek aztán a munkások között. Ma pedig újból ezek az emberek járnak a falu élén. Kalmár Ede ma is tanító. Varga Ernő pedig a szövetkezet agronómusa. ^ A szövetkezet megalakulásakor Varga Ernőhöz hasonló jómadarak utcaszerte kürtölték, hogy most már nem félnek a szövetkezettől, mert Varga E.nő lett a vezető. Ne higyjük, hogy a szövetkezetben nincs pártfogója! Van, mert szép szavakkal félre tudja vezetni a szövetkezeti tagokat és még a letűnt dicsőségnek, a kuláktekintélynek a visszfényei is hat a szövetkezeti tagokra. Egyes szövetkezeti tagok azt állítják, hogy a járáson azt az utasítást kapták, hogy kulákot is bevehetnek a szövetkezetbe, csak szemmel kell tartani a működését. Ez semmiesetre sem lehet igaz. mert Somorián is tudják, hogy a kuláknak nem a szövetkezetben, de még a földön sincs helye. Meg kell látni a szövetkezeti ta- • goknak azt is, hogy amikor a tanítónőjük fáskamrához hasonló odúban lakik, a kulák kastélyában még vendégszobákat ta'á'unk Megtaláljuk a kulák konyhájában még a cselédlányt is, aki alázatos h-jlongással fogadja a belépőket. Miért kell még Rigó Ma. gitnak cselédsorban élni és a kulákasszony szeszélyeit tűrni? A csákányi szövetkezet tagjainak ezeket mind szem előtt kell tartani és addig kisöprőzni a kulákot a szövetkezetből, míg nem késő. SZARKA ISTVÁN.