Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)

1951-12-29 / 303. szám, szombat

3 A népi partizánok sikeres barcai léi-Koreában 1951 december 29 UJ SZU M igazságot nem lehet a népek etilt eltitkolni Szovjetunióból és a népi demokrá­ciákból". Ezek a magyarázatok csak mo­solyt keltettek a tárgyalóteremben. Párizs a Szovjetunió és a népi demo­kráciák elleni aknamunka egyik központja. Ebben a városban jól tudják, miféle „emberies segítség­ről" van szó. Mansfield kongresszusi tag. igye­kezett csökkenteni az USA felelős­ségét és úgy tüntette fel a helyze­tet, mintha ez a törvény holt betű lenne, mintha végTefoajtása még nem kezdődött volna meg. Mans­fieldet azonban kegyetlenül leálcáz­ta honfitársa Jackson, az úgyneve­zett „szabad Európáért küzdő orszá­gos harci bizottság" elnöke. Ez a „bizottság" az aknamunka egyik központja. December első napjaiban Jackson feltűnési viszketegségében sajtóértekezletet hívott össze és .ott kifecsegte áz árulókból alakítandó fegyveres egységek megteremtésé­nek igazi céljait. , „Mindezeknek az emigráns cso­portoknak az élén, — mondotta, — katonák, rendszerint táborno­kok állnak. Utóbbiak már a „fel­szabadító hadtest" élén látják magukat a keleteurópai kommu­nizmus elleni elkerülhetetlen had­járatban". Ha hozzátesszük, hogy aiz amerikai­ak mindezeknek ,a „felszabadító hadtesteknek" élére a zseniális Ke­renszkijt állították, akkor az egész dolog teljesen világossá válik. Ar­ról van szó, hogy egyesülnek itt az elagott, Szovjetoroszországból a polgárháború idején kiseprűzött fe­hérgárdisták, angol, francia, ame­rikai védelmezőik és a fejüket újra felütik a hitleri ügynökök, akik a csillagos amerikai lobogó árnyéká­ban húzódtak meg és ismét, a „ke­let-európai kommunizmus elleni hadjáratról" álmodoznak. Visinszkij leleplezte Mainsfield hamisításait, visszautasította a Szovjetunió elleni alaptalan táma­(Jásokat és újiból bebizonyította, liogy az USA agresszív cselekmé­nyeket követ el és beavatkozik más államok belügyeibe. Másrészről .vi­szont még Brazilia, Canada képvi­selője és az amerikai küldöttség más hűséges segítőtársai is kénybe­lenek voltak magukban elismerni, hogy a „kölcsönös biztonisági tör­vény szövege kétértelmű" és hogy ez a szöveg „felkeltette a Szovjet­unió gyanúját". Az e kérdésben megtartott szava­zás eredménye és a szavazatok in­dokolása bizonyítja, hogy bár az amerikai kongresszus bűnös törvé­, nyét elífélö szovjet határozati ja­vaslatot formálisan elutasították, az amerikai agresszorok mégis pel­lengérre kerültek. Először azért, mert az amerikaiak az ENSz tagjainak még.. kétharma­dát sem tudták a maguk támogatá­sára felsorakoztatni, másodszor pe­dig azért, mert a szovjet határozati javaslat ellen szavazó, vagy a sza­vazástól tartózkodó küldöttek szük­ségesnek tartották kijelenteni, hogy nem könnyű szívvel döntöttek így. Aminit várható volt, — írja be­fejezésül Zsuteov, — a francia bur­zsoá sajtó eltitkolta olvasói előtt a politikai bizottságban folyt vita eredményeit, azokról röviden a leg­eldugottabb helyen emlékezett meg. Az igazságot azonban nem lehet a népek eló'tt eltitkolni, mert az igazság minden akadályt legyőz. A világ népei megtudják, hogy az amerikai agresszorok az ENSz­ben a vádlottak padjára kerültek és hogy tervük teljes erkölcsi és politikai vereséggel végződött. A nemzetközi Sztálin-békedíjak kiosztásának világvisszhangja / Több mint tízmillió francia írta g alá a békefelhivást A moszkvai Pravda „Az amerikai agresszqrök diverziót és kémkedést szerveznek" címmel, közli Jurij \ Zsu­kov párisi tudósítását. Zsukov cikkében a következőket írja: Af ENSz politikai bizottsága há­rom napon át — december 19-től december 22-ig — tárgyalta az USA agresszív cselekményeinek és más 'államok belügyeibe való beavatko­zásának kérdését. A francia és angol burzsoá sajtó nyugtalanul fogadta ezeket a vitá­kat, mert tudta, hogy az amerikai kongresszusi tagok lelkiismerete nem tiszta. A nyugati hatalmak úgynevezett „szabad sajtóját" el­lenőrző szervek minden intézkedést megtettek, hogy eltitkolják olvasóik előtt annak. a „megdöbbentő irat­csomónak" - tartalínát, amelyet a Szovjetunió küldöttsége tett le a politikai bizottság asztalára. Egyetlen burzsoá lap sem meré­szelte akárcsak röviden is ismer­tetni Visinszkij beszédeit, bár va­lamennyi szemleíré kénytelen volt beismerni, hogy ezek a felszólalá­sok tartalmasak és megcáfolha­tatlanok voltak. A felülről megszervezett mély hallgatás ékesszólóan bizonyltja, milyen nehéz helyzetbe került a két amerikai kongresszusi tag, midőn a világfórum előtt kellett felelniök az USA uralkodó rendszerének bűn-' cselekményeiért. Mansfield eleinte a sértett ártat­lanságot igyekezett megjátszani. Nyilvánvaló tények ellenére /arról kezdett fecsegni, hogy a Szovjetunió elleni aknamunka pénzelését szol­gáló százmillió dolláros előirányzat csupán... „emberies segítség a me­nekülteknek vagy azoknak, akik majd ezután elmenekülnek (!?) a J. V. Sztálin generalisszimusz 72. j születésnapja alkalmából ez évbeir. immár másod ízben kerültek kiosz­tásra a »Nemzetek közötti béke meg­szilárdításáért« nevet viselő nemzet­közi Sztálin-dijak. Amint már jelentettük, ebben aiz évben a Sztálin-díjjal Kuo-Mo-zso kí­nai tudóst és Siót, Fietro Nennit, az olasz nép jogaiért, rettenthetetle­nül harcoló államférfit, Ikuo Ojama, híres japán tudóst, Monica Felton ál­dozatkész angol békeharcosnőt, >és Anna Seghers német írót, valamint Jorg^ Amado brazil írót tüntették ki. A Sztálin-békedijak kiosztását ajz egész haladó világ örömteli egyetér­téssel fogadta, mert ebben a Szov­jetithió következetes, békepolitikájá­nak újabb bizonyítékát látják és ez­zel egyben a nemzetközi békemozga­lom állandóan növekvő túlsúlyát és erejét. Nézzük, hogy foglalkozott ez­zel a nagyjelentőségű eseménnyel a világsajtó. \ KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG Az összes sanghaji újságok belía/­tóan foglalkoznak a »Nemzetek kö­zötti béke megszilárdításáért« adomá­nyozott Sztálin-dijaik kiosztásával. A Sinvejzsibao című lap vezércik­kében rámutatott arra, hogy a nem­zetközi Sztálin-békebíj odaítélése a legnagyobb kitüntetés, mert J. V. Sztálin nevét viseli. A lap továbbá hangsúlyozza, hogy már Kína két képviselője részesült ebben a magas kitüntetésben, — tavaly Szun-Csin-lin asszgny, és az idén Kou-Mo.zso, — ami a kínai_jiépnek a békehaircban viselt fontos szerepét bizonyítja. A Vewhujbao című lap azt Írja, hogy az a megtiszteltetés, amelybsn Kou-Mo-zso részesült, egész Kína szá­Alekszandr Fagyejevct a Lenin-renddel tüntették ki A Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége Alekszandr Fa­gyejev írót &3. születésnapja alkal­mából a szovjet irodalom fejlesztése terén szerzett kiváló érdemeiért a Lenin-renddel tüntette ki. mára megtisztelést jelent és felhívja a kínai népet, hogy még szilárdabban egyesüljön Mao-Ce-tung zászlaja alatt az amerikai aggresszió elleni harc­ban az egész világ szilárd, tartós bé­kéjének kivívásáért. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A Német Demokratikus Köztársa­ság közvéleménye nagy lelkeseidlés­sel fogadta annak hírét, hogy Anna Seghers német írónő, rettenthetetlen békeharcos, a nemzetközi Sztálin-bér kedíj kitüntetésében részesült A »Neueá Deutschland« című lap hangsúlyozza, hogy ez a díj, amelyet a béke megőrzéséért és megszilárdí­tásáért folytatott harcban szerzett kiváló érdemekért adnak, a legmeg'­tisztelöbb jutalom, amelyet a béke­szerető emberiség ismer és most első ízben nyerte el e díjat német béke­hareps. A német nép ebben annak bi­zonyítékát látja, hogy a nemzetközi béketá*>or elismeri Németország bé­kehív< Jiek hatalmas erejét és azt, hogy a békeharcban nagy érdemeket szerzett müveivel és tevékenységével Anraa Seghers. BULGÁRIA A Rabotnicseszko Dek> bolgár lap »Lángoló üdvözlet a kiváló betahar­cosoknak« című vezércikkében arról ír, hogy a haladó emberiség már másod ízben üűvözli örömmel a bátor békeharcosok legmagasabb kitünteté­sét, amely á békeharc nagy zászló­vivőjének, a haladó emberiség taní­tójának és vezérének, J. V. Sztálin­nak nevét viseli. »A nemzetek kö­zötti béke megszilálrdításáért« ala­pított új Sztálin-dijak a nagy Szov­jetunió békeszerető politikájának fé­nyes bizonyítékát aidlják« _ írja az újság. ROMÁNIA A román sajtó is behatóan foglal­kozik az új nemzetközi Sztálin-béke­díjak kiosztásával. A »Scaeteia« cámű lap azt írja, hogy a Sztálin-foé, kedíjak kiosztása nagyjelentőségű esemény a nemzetek életében. A »Ro­mania Libera« kiemeli, hogy a nem­,zetközi Sztálin-díjai; kitüntetettjei a nemzetek legjobb fiai, al^ik különféle , országokban élnek. A Sztálin-béke­díjak kiosztása a Szovjetunió béke­szerető politikájának pompás bizo­nyitéka, amely biztosítja béke­szeretők győzelmét és az igazság 'győ­zelmét ' a háborús gyújtogatok sötét erői felett. ALBÁNJA A »Zeri i Poppulit« albán lap szin­tén rámutat a SztáJin-békedíjak ki­osztásának óriási jelentőségére. A többi albán lapok is vezércikkekben foglalkoznak e nagyhorderejű ese­ménnyel. 'i AUSZTRIA A demokratikus bécsi sajtó első oldalain közölte a nemzetközi Sztálin­békedíjak kiosztásába alakult bizott­ság döntését. A »Der _ Abend!« című lap közzétette az új Sztálin.díjnyer­tesek fényképeit és az Österreichische Volksstimme hangsúlyozta, hogy a Sztálin-békedíjak első kiosztása után még jobban megnövekedett a bélte­hívek mozgalma és a Béke "Világta­nács felhívásának száizmilliós aláírá­sai komoly intelem a háborús gyűjto­gatóknak. OLASZORSZÁG Pietr.o Nenni, a Sztálin-békedSj ki­tüntetettje számos táviratot kap egész Olaszország dolgozóitól, az üzemek kollektíváitól, a béke hívei bizottságaitól és más olasz demokra­tikus szervezetektől, , amelyben szerenosekívánataikat fejezik ki a legnagyobb kitüntetés — a nemzetek közötti béke megszilárdításáért ka­pott nemzetközi Sztálin-díj elnyerése alkalmából. NAGY-BRITANNIA A Sztálin-békedíjak kiosztásáról szóló tudósítások megjelentek a brit sajtóban is. A >Press Association« ügynökség Monica Felíonnal, a nem­zetközi Sztálin-békedij kitüntetettjé­vel beszélgetést közölt. Monica Fél­tőn kijelentette, hogy nagyon boldog, hogy e nagy kitüntetést elnyerte és reméli, hogy személyesen részt vehet Moszkvában a dijak ünnepélyes ki­osztásában. Tkacsenko, a moszkvai Pravda tudósítója jelenti, hogy a népi parti­zánok Dél-Koreában főleg az É'szak­és Dél-Gsolla tartomáinyoikban, Észak- és Dél-Kenszanban és Észak­Csuncsenben az intervenciósok ellen második frontot létesítettek. Az első hónapokban az intervenciósok ezek­ben a tartományokban négy ameri­kai ezredet, egy kanadai brigádot és a li-szin-mani rendőri büntető alakulatokat vetették harcba, hogy „rendet teremtsenek". A tokiói rádió jelentette, hogy Van Fleet a VIII. amerikai hadse­reg parancsnoka ez év októberében Ridgwaynak megküldte az úgyne­vezett délkoreai nemzetgyűlés leve­lét, amelyben a li-szín-manásták kö­vetelték, hogy Ridgway a partizá­nok elleni harcra egy további had­osztályt bocsásson rendelkezésre. Ezt a levelet a intervenciósok őszi offenzívájának idejében küldték, amely offenzívánajk célja az volt, hogy áttörjék a néphadsereg és a kínai önkéntesek védelmi vonalát és hatalmukba kerítsék Fenzsant és Vönszánt és a koreai népidemo­kratikus köztársaságot fegyverle­tételre kényszerítsék. Ridgway ezért nem hivta vissza a frontról a kért Franciaország minden tájáról összegyűlt körülbelül 15 ezer kül­dött részvételével tartották meg Párizsban a francia békemozgalom III. országos kongresszusát. A kongresszust Joliot Curie elv­társ nyitotta , meg. Beszédében rá­mutatott arra, hogy a kapitalista államok népei a fegyverkezés terhei alatt roskadoznak. — A helyzet súlyos, — mondotta Joliot Curie, de ünnepélyesen kije­lentette, hogy a háború nem elkerül­hetetlen. Álljunk valamennyien nlunkába és meg fogjuk menteni a békét. Ezután Yves Farge, a francia békemozgalom elnöke hatalmas tapsvihar középette bejelentette, hogy eddig több mint tízmillió francia férfi és nő írta alá az öt­hatalmi békeegyezményt követelő felhívást. I A mozgalom nagy lendülettel fo­lyik tovább, hogy túlhaladják a | Adenauer bejelentette az általános védkötelezettséget Nyug-at-Németor­szágban. A bonni kancellár az Associated Press amerikai hírügynökség tudósí­tójának adott nyilatkozatában beis-' meri, hogy a nyugatnémet csapatí egységeket »ugyanolyan elvek alap­ján állítják fel, szervezik meg és kép­zik ki«, mint az »Atlanti-egyezmény­hez tartozó többi országokban«. A tudósítónak arra a kérdésére, hogy a szövetségi gyűlés jóváhagy­ja-e nyugatnémet csapatok felállítá­sát, Adenauer — nyilván Schuma­cherrel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével folytatott legutóbbi tárgyalásai alapján a következő­December 24-én a bengázi francia és brit megszálló hivatalok képvise­lői a kormányhatalmat Líbiában át­adták „az ideiglenes szövetségi kor­mánynak". Sajid Idrisz Esz Szenu­szi brit báb ezután kihirdette Líbia „függetlenségét", amely most hiva­talosan a ,/Bárka egyesített, király­ság" elnevezést viseli. Nagy-Britan­nia és az USA kormányai még ugyanezen a napon eliMnerték Sajid Idrisz Esz Szenuszit királynak és kinevezték követekiket. Nagy-Britan­nia követe Atec Kirgbride lett, aki több, mint 20 éven át brit tanács­adó és később követ volt egy másik brit báb, Abdullah transzjordánia „király'' mellett, akit ez év nyarán Jeruzsálemben meggyilkoltak. A brit kormány felhívta az olasz kor­mányt, hogy a lehető legrövidebb időn belül szintén ismerje el „Bar­ka" függetlenségéi, amely 1911-től 1913-ig olasz gyarmat volt. A nyu­diviziót, hanem Dél-Koreában Japán ból a Szamuraj-„önkéntesek" ezreil küldte, akik li-szin-mani egyenru hában amerikai fegyverekkel fel fegyverezve Dél-Koreának azon ré szeiben garázdálkodtak, ahol a par­tizán alakulatok és csapatok mű ködnek. Az intervenciósok törekvései azon ban teljes csőddel végződtek mir. a partizánok elleni harcban, min az őszi offenzívájukban. A néphad sereg és a kínai önkéntesek az in terveneiósokat az egyes frontszaks szokon messzire visszanyomtak a eddigi frontvonalakról. Az intervenciósok egyidejűleg a; zal, hogy késleltetik a fegyverszi net-i tárgyalásokat, Dél Koreában á landóan újabb csapatokat küldenel Koreában lévő fegyverraktárai tömve vannak nagymennyiség amerikai és japán gyártmányú 1< szerrel, aknákkal, bombákkal, gri nátokkal, stb. A népi partizáné ezért fokozzák harci tevékenységi ket az initerveniósok ellen. A büntető csapatok niem émek lényeges sikereket és a partizánt az intervenciósokra csapást csapj után mérnek. stockholmi felhívással kapcsolat franciaországi aláírásgyűjtés ere ményét. A Békekongresszus kétnapos t náoskozása után felhívást fogadc el. A felhívás hangsúlyozza, hoj a francia nemzet előtt a követke három feladat áll: 1.' Tárgyalásokat kell folytatni lefegyverzésről és meg kell meni ni az országot a gazdasági ÖSSÍ ralástól, amely még súlyosabb i* tasztrőfa előjátéka lenne. 2. Véget kell vetni a vietnami koreai háborúnak. 3. Tiszteletben kell tartani a í metország lefegyverzésére vonatl zó megállapodásokat és békeszer; dést kell aláírni a demilitariz; Németországgal. „Van kivezető üt. A Béke győ: delmeskedni fog, ha minden erőr I kel megvédjük. Egység a békéi I és Franciaországért!" — fejezőt I be a felhívás. ket válaszolta: »A szövetségi gyű kétségtelenül jóvá fogja hagyni erre irányuló javaslatot.« Az általános védkötelezettség vezetésével egyidöben egyébként ból megindítják a nyugatnémet ditermelést. A Hamburger Fi Presse bonni kormánykörökből sz mazó, megbízható közlésekre hh kozva jelenti, hogy a Ruhr-vidé] már a közeljövőben megkezdik rr dennemü hadieszköz gyártását, bi értve a lökhajtásos repülőgépeket Hír szerint a Ruhr-vídéki nagyi rosok már minden előkészületet m tettek a fegyverkezési tei-melés gy megindítására. gati sajtóban hírek jelentek m amelyek szerint az új líbiai had reget _ Glub pasa, a transzjordár arab légió eddigi parancsnoka fo megszervezni. Nagy-Britannia a is kötelezte magát, hogy fede fogja a líbiai állami költségvet ben mutatkozó hiányt. A valóságban 'tehát az új „fi getlen" Barka "állam, amely 1! óta brit és francia megszálló k igazgatás alatt volt, továbbra is brit és amerikai imperialisták v nöksége alatt marad. A Reuter 1 Ügynökség jelenti, hogy az új k niány, amelyet december 25-én M, mut Bej Muntasszer állított öss külön „szerződést" köt, amely s rint a Mellaha amerikai Jégitáma pont Tripoliszban és a tobruki, ' lamint bengazi brit támaszponl továbbra is az USA rendelkezés' állanak. Adenauer bejelentette az általános védkötelezettséget Litra „független" állam

Next

/
Oldalképek
Tartalom