Uj Szó, 1951. december (4. évfolyam, 282-304.szám)
1951-12-29 / 303. szám, szombat
3 A népi partizánok sikeres barcai léi-Koreában 1951 december 29 UJ SZU M igazságot nem lehet a népek etilt eltitkolni Szovjetunióból és a népi demokráciákból". Ezek a magyarázatok csak mosolyt keltettek a tárgyalóteremben. Párizs a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni aknamunka egyik központja. Ebben a városban jól tudják, miféle „emberies segítségről" van szó. Mansfield kongresszusi tag. igyekezett csökkenteni az USA felelősségét és úgy tüntette fel a helyzetet, mintha ez a törvény holt betű lenne, mintha végTefoajtása még nem kezdődött volna meg. Mansfieldet azonban kegyetlenül leálcázta honfitársa Jackson, az úgynevezett „szabad Európáért küzdő országos harci bizottság" elnöke. Ez a „bizottság" az aknamunka egyik központja. December első napjaiban Jackson feltűnési viszketegségében sajtóértekezletet hívott össze és .ott kifecsegte áz árulókból alakítandó fegyveres egységek megteremtésének igazi céljait. , „Mindezeknek az emigráns csoportoknak az élén, — mondotta, — katonák, rendszerint tábornokok állnak. Utóbbiak már a „felszabadító hadtest" élén látják magukat a keleteurópai kommunizmus elleni elkerülhetetlen hadjáratban". Ha hozzátesszük, hogy aiz amerikaiak mindezeknek ,a „felszabadító hadtesteknek" élére a zseniális Kerenszkijt állították, akkor az egész dolog teljesen világossá válik. Arról van szó, hogy egyesülnek itt az elagott, Szovjetoroszországból a polgárháború idején kiseprűzött fehérgárdisták, angol, francia, amerikai védelmezőik és a fejüket újra felütik a hitleri ügynökök, akik a csillagos amerikai lobogó árnyékában húzódtak meg és ismét, a „kelet-európai kommunizmus elleni hadjáratról" álmodoznak. Visinszkij leleplezte Mainsfield hamisításait, visszautasította a Szovjetunió elleni alaptalan táma(Jásokat és újiból bebizonyította, liogy az USA agresszív cselekményeket követ el és beavatkozik más államok belügyeibe. Másrészről .viszont még Brazilia, Canada képviselője és az amerikai küldöttség más hűséges segítőtársai is kénybelenek voltak magukban elismerni, hogy a „kölcsönös biztonisági törvény szövege kétértelmű" és hogy ez a szöveg „felkeltette a Szovjetunió gyanúját". Az e kérdésben megtartott szavazás eredménye és a szavazatok indokolása bizonyítja, hogy bár az amerikai kongresszus bűnös törvé, nyét elífélö szovjet határozati javaslatot formálisan elutasították, az amerikai agresszorok mégis pellengérre kerültek. Először azért, mert az amerikaiak az ENSz tagjainak még.. kétharmadát sem tudták a maguk támogatására felsorakoztatni, másodszor pedig azért, mert a szovjet határozati javaslat ellen szavazó, vagy a szavazástól tartózkodó küldöttek szükségesnek tartották kijelenteni, hogy nem könnyű szívvel döntöttek így. Aminit várható volt, — írja befejezésül Zsuteov, — a francia burzsoá sajtó eltitkolta olvasói előtt a politikai bizottságban folyt vita eredményeit, azokról röviden a legeldugottabb helyen emlékezett meg. Az igazságot azonban nem lehet a népek eló'tt eltitkolni, mert az igazság minden akadályt legyőz. A világ népei megtudják, hogy az amerikai agresszorok az ENSzben a vádlottak padjára kerültek és hogy tervük teljes erkölcsi és politikai vereséggel végződött. A nemzetközi Sztálin-békedíjak kiosztásának világvisszhangja / Több mint tízmillió francia írta g alá a békefelhivást A moszkvai Pravda „Az amerikai agresszqrök diverziót és kémkedést szerveznek" címmel, közli Jurij \ Zsukov párisi tudósítását. Zsukov cikkében a következőket írja: Af ENSz politikai bizottsága három napon át — december 19-től december 22-ig — tárgyalta az USA agresszív cselekményeinek és más 'államok belügyeibe való beavatkozásának kérdését. A francia és angol burzsoá sajtó nyugtalanul fogadta ezeket a vitákat, mert tudta, hogy az amerikai kongresszusi tagok lelkiismerete nem tiszta. A nyugati hatalmak úgynevezett „szabad sajtóját" ellenőrző szervek minden intézkedést megtettek, hogy eltitkolják olvasóik előtt annak. a „megdöbbentő iratcsomónak" - tartalínát, amelyet a Szovjetunió küldöttsége tett le a politikai bizottság asztalára. Egyetlen burzsoá lap sem merészelte akárcsak röviden is ismertetni Visinszkij beszédeit, bár valamennyi szemleíré kénytelen volt beismerni, hogy ezek a felszólalások tartalmasak és megcáfolhatatlanok voltak. A felülről megszervezett mély hallgatás ékesszólóan bizonyltja, milyen nehéz helyzetbe került a két amerikai kongresszusi tag, midőn a világfórum előtt kellett felelniök az USA uralkodó rendszerének bűn-' cselekményeiért. Mansfield eleinte a sértett ártatlanságot igyekezett megjátszani. Nyilvánvaló tények ellenére /arról kezdett fecsegni, hogy a Szovjetunió elleni aknamunka pénzelését szolgáló százmillió dolláros előirányzat csupán... „emberies segítség a menekülteknek vagy azoknak, akik majd ezután elmenekülnek (!?) a J. V. Sztálin generalisszimusz 72. j születésnapja alkalmából ez évbeir. immár másod ízben kerültek kiosztásra a »Nemzetek közötti béke megszilárdításáért« nevet viselő nemzetközi Sztálin-dijak. Amint már jelentettük, ebben aiz évben a Sztálin-díjjal Kuo-Mo-zso kínai tudóst és Siót, Fietro Nennit, az olasz nép jogaiért, rettenthetetlenül harcoló államférfit, Ikuo Ojama, híres japán tudóst, Monica Felton áldozatkész angol békeharcosnőt, >és Anna Seghers német írót, valamint Jorg^ Amado brazil írót tüntették ki. A Sztálin-békedijak kiosztását ajz egész haladó világ örömteli egyetértéssel fogadta, mert ebben a Szovjetithió következetes, békepolitikájának újabb bizonyítékát látják és ezzel egyben a nemzetközi békemozgalom állandóan növekvő túlsúlyát és erejét. Nézzük, hogy foglalkozott ezzel a nagyjelentőségű eseménnyel a világsajtó. \ KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG Az összes sanghaji újságok belía/tóan foglalkoznak a »Nemzetek közötti béke megszilárdításáért« adományozott Sztálin-dijaik kiosztásával. A Sinvejzsibao című lap vezércikkében rámutatott arra, hogy a nemzetközi Sztálin-békebíj odaítélése a legnagyobb kitüntetés, mert J. V. Sztálin nevét viseli. A lap továbbá hangsúlyozza, hogy már Kína két képviselője részesült ebben a magas kitüntetésben, — tavaly Szun-Csin-lin asszgny, és az idén Kou-Mo.zso, — ami a kínai_jiépnek a békehaircban viselt fontos szerepét bizonyítja. A Vewhujbao című lap azt Írja, hogy az a megtiszteltetés, amelybsn Kou-Mo-zso részesült, egész Kína száAlekszandr Fagyejevct a Lenin-renddel tüntették ki A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Alekszandr Fagyejev írót &3. születésnapja alkalmából a szovjet irodalom fejlesztése terén szerzett kiváló érdemeiért a Lenin-renddel tüntette ki. mára megtisztelést jelent és felhívja a kínai népet, hogy még szilárdabban egyesüljön Mao-Ce-tung zászlaja alatt az amerikai aggresszió elleni harcban az egész világ szilárd, tartós békéjének kivívásáért. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG A Német Demokratikus Köztársaság közvéleménye nagy lelkeseidléssel fogadta annak hírét, hogy Anna Seghers német írónő, rettenthetetlen békeharcos, a nemzetközi Sztálin-bér kedíj kitüntetésében részesült A »Neueá Deutschland« című lap hangsúlyozza, hogy ez a díj, amelyet a béke megőrzéséért és megszilárdításáért folytatott harcban szerzett kiváló érdemekért adnak, a legmeg'tisztelöbb jutalom, amelyet a békeszerető emberiség ismer és most első ízben nyerte el e díjat német békehareps. A német nép ebben annak bizonyítékát látja, hogy a nemzetközi béketá*>or elismeri Németország békehív< Jiek hatalmas erejét és azt, hogy a békeharcban nagy érdemeket szerzett müveivel és tevékenységével Anraa Seghers. BULGÁRIA A Rabotnicseszko Dek> bolgár lap »Lángoló üdvözlet a kiváló betaharcosoknak« című vezércikkében arról ír, hogy a haladó emberiség már másod ízben üűvözli örömmel a bátor békeharcosok legmagasabb kitüntetését, amely á békeharc nagy zászlóvivőjének, a haladó emberiség tanítójának és vezérének, J. V. Sztálinnak nevét viseli. »A nemzetek közötti béke megszilálrdításáért« alapított új Sztálin-dijak a nagy Szovjetunió békeszerető politikájának fényes bizonyítékát aidlják« _ írja az újság. ROMÁNIA A román sajtó is behatóan foglalkozik az új nemzetközi Sztálin-békedíjak kiosztásával. A »Scaeteia« cámű lap azt írja, hogy a Sztálin-foé, kedíjak kiosztása nagyjelentőségű esemény a nemzetek életében. A »Romania Libera« kiemeli, hogy a nem,zetközi Sztálin-díjai; kitüntetettjei a nemzetek legjobb fiai, al^ik különféle , országokban élnek. A Sztálin-békedíjak kiosztása a Szovjetunió békeszerető politikájának pompás bizonyitéka, amely biztosítja békeszeretők győzelmét és az igazság 'győzelmét ' a háborús gyújtogatok sötét erői felett. ALBÁNJA A »Zeri i Poppulit« albán lap szintén rámutat a SztáJin-békedíjak kiosztásának óriási jelentőségére. A többi albán lapok is vezércikkekben foglalkoznak e nagyhorderejű eseménnyel. 'i AUSZTRIA A demokratikus bécsi sajtó első oldalain közölte a nemzetközi Sztálinbékedíjak kiosztásába alakult bizottság döntését. A »Der _ Abend!« című lap közzétette az új Sztálin.díjnyertesek fényképeit és az Österreichische Volksstimme hangsúlyozta, hogy a Sztálin-békedíjak első kiosztása után még jobban megnövekedett a béltehívek mozgalma és a Béke "Világtanács felhívásának száizmilliós aláírásai komoly intelem a háborús gyűjtogatóknak. OLASZORSZÁG Pietr.o Nenni, a Sztálin-békedSj kitüntetettje számos táviratot kap egész Olaszország dolgozóitól, az üzemek kollektíváitól, a béke hívei bizottságaitól és más olasz demokratikus szervezetektől, , amelyben szerenosekívánataikat fejezik ki a legnagyobb kitüntetés — a nemzetek közötti béke megszilárdításáért kapott nemzetközi Sztálin-díj elnyerése alkalmából. NAGY-BRITANNIA A Sztálin-békedíjak kiosztásáról szóló tudósítások megjelentek a brit sajtóban is. A >Press Association« ügynökség Monica Felíonnal, a nemzetközi Sztálin-békedij kitüntetettjével beszélgetést közölt. Monica Féltőn kijelentette, hogy nagyon boldog, hogy e nagy kitüntetést elnyerte és reméli, hogy személyesen részt vehet Moszkvában a dijak ünnepélyes kiosztásában. Tkacsenko, a moszkvai Pravda tudósítója jelenti, hogy a népi partizánok Dél-Koreában főleg az É'szakés Dél-Gsolla tartomáinyoikban, Észak- és Dél-Kenszanban és ÉszakCsuncsenben az intervenciósok ellen második frontot létesítettek. Az első hónapokban az intervenciósok ezekben a tartományokban négy amerikai ezredet, egy kanadai brigádot és a li-szin-mani rendőri büntető alakulatokat vetették harcba, hogy „rendet teremtsenek". A tokiói rádió jelentette, hogy Van Fleet a VIII. amerikai hadsereg parancsnoka ez év októberében Ridgwaynak megküldte az úgynevezett délkoreai nemzetgyűlés levelét, amelyben a li-szín-manásták követelték, hogy Ridgway a partizánok elleni harcra egy további hadosztályt bocsásson rendelkezésre. Ezt a levelet a intervenciósok őszi offenzívájának idejében küldték, amely offenzívánajk célja az volt, hogy áttörjék a néphadsereg és a kínai önkéntesek védelmi vonalát és hatalmukba kerítsék Fenzsant és Vönszánt és a koreai népidemokratikus köztársaságot fegyverletételre kényszerítsék. Ridgway ezért nem hivta vissza a frontról a kért Franciaország minden tájáról összegyűlt körülbelül 15 ezer küldött részvételével tartották meg Párizsban a francia békemozgalom III. országos kongresszusát. A kongresszust Joliot Curie elvtárs nyitotta , meg. Beszédében rámutatott arra, hogy a kapitalista államok népei a fegyverkezés terhei alatt roskadoznak. — A helyzet súlyos, — mondotta Joliot Curie, de ünnepélyesen kijelentette, hogy a háború nem elkerülhetetlen. Álljunk valamennyien nlunkába és meg fogjuk menteni a békét. Ezután Yves Farge, a francia békemozgalom elnöke hatalmas tapsvihar középette bejelentette, hogy eddig több mint tízmillió francia férfi és nő írta alá az öthatalmi békeegyezményt követelő felhívást. I A mozgalom nagy lendülettel folyik tovább, hogy túlhaladják a | Adenauer bejelentette az általános védkötelezettséget Nyug-at-Németországban. A bonni kancellár az Associated Press amerikai hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában beis-' meri, hogy a nyugatnémet csapatí egységeket »ugyanolyan elvek alapján állítják fel, szervezik meg és képzik ki«, mint az »Atlanti-egyezményhez tartozó többi országokban«. A tudósítónak arra a kérdésére, hogy a szövetségi gyűlés jóváhagyja-e nyugatnémet csapatok felállítását, Adenauer — nyilván Schumacherrel, a Német Szociáldemokrata Párt elnökével folytatott legutóbbi tárgyalásai alapján a következőDecember 24-én a bengázi francia és brit megszálló hivatalok képviselői a kormányhatalmat Líbiában átadták „az ideiglenes szövetségi kormánynak". Sajid Idrisz Esz Szenuszi brit báb ezután kihirdette Líbia „függetlenségét", amely most hivatalosan a ,/Bárka egyesített, királyság" elnevezést viseli. Nagy-Britannia és az USA kormányai még ugyanezen a napon eliMnerték Sajid Idrisz Esz Szenuszit királynak és kinevezték követekiket. Nagy-Britannia követe Atec Kirgbride lett, aki több, mint 20 éven át brit tanácsadó és később követ volt egy másik brit báb, Abdullah transzjordánia „király'' mellett, akit ez év nyarán Jeruzsálemben meggyilkoltak. A brit kormány felhívta az olasz kormányt, hogy a lehető legrövidebb időn belül szintén ismerje el „Barka" függetlenségéi, amely 1911-től 1913-ig olasz gyarmat volt. A nyudiviziót, hanem Dél-Koreában Japán ból a Szamuraj-„önkéntesek" ezreil küldte, akik li-szin-mani egyenru hában amerikai fegyverekkel fel fegyverezve Dél-Koreának azon ré szeiben garázdálkodtak, ahol a partizán alakulatok és csapatok mű ködnek. Az intervenciósok törekvései azon ban teljes csőddel végződtek mir. a partizánok elleni harcban, min az őszi offenzívájukban. A néphad sereg és a kínai önkéntesek az in terveneiósokat az egyes frontszaks szokon messzire visszanyomtak a eddigi frontvonalakról. Az intervenciósok egyidejűleg a; zal, hogy késleltetik a fegyverszi net-i tárgyalásokat, Dél Koreában á landóan újabb csapatokat küldenel Koreában lévő fegyverraktárai tömve vannak nagymennyiség amerikai és japán gyártmányú 1< szerrel, aknákkal, bombákkal, gri nátokkal, stb. A népi partizáné ezért fokozzák harci tevékenységi ket az initerveniósok ellen. A büntető csapatok niem émek lényeges sikereket és a partizánt az intervenciósokra csapást csapj után mérnek. stockholmi felhívással kapcsolat franciaországi aláírásgyűjtés ere ményét. A Békekongresszus kétnapos t náoskozása után felhívást fogadc el. A felhívás hangsúlyozza, hoj a francia nemzet előtt a követke három feladat áll: 1.' Tárgyalásokat kell folytatni lefegyverzésről és meg kell meni ni az országot a gazdasági ÖSSÍ ralástól, amely még súlyosabb i* tasztrőfa előjátéka lenne. 2. Véget kell vetni a vietnami koreai háborúnak. 3. Tiszteletben kell tartani a í metország lefegyverzésére vonatl zó megállapodásokat és békeszer; dést kell aláírni a demilitariz; Németországgal. „Van kivezető üt. A Béke győ: delmeskedni fog, ha minden erőr I kel megvédjük. Egység a békéi I és Franciaországért!" — fejezőt I be a felhívás. ket válaszolta: »A szövetségi gyű kétségtelenül jóvá fogja hagyni erre irányuló javaslatot.« Az általános védkötelezettség vezetésével egyidöben egyébként ból megindítják a nyugatnémet ditermelést. A Hamburger Fi Presse bonni kormánykörökből sz mazó, megbízható közlésekre hh kozva jelenti, hogy a Ruhr-vidé] már a közeljövőben megkezdik rr dennemü hadieszköz gyártását, bi értve a lökhajtásos repülőgépeket Hír szerint a Ruhr-vídéki nagyi rosok már minden előkészületet m tettek a fegyverkezési tei-melés gy megindítására. gati sajtóban hírek jelentek m amelyek szerint az új líbiai had reget _ Glub pasa, a transzjordár arab légió eddigi parancsnoka fo megszervezni. Nagy-Britannia a is kötelezte magát, hogy fede fogja a líbiai állami költségvet ben mutatkozó hiányt. A valóságban 'tehát az új „fi getlen" Barka "állam, amely 1! óta brit és francia megszálló k igazgatás alatt volt, továbbra is brit és amerikai imperialisták v nöksége alatt marad. A Reuter 1 Ügynökség jelenti, hogy az új k niány, amelyet december 25-én M, mut Bej Muntasszer állított öss külön „szerződést" köt, amely s rint a Mellaha amerikai Jégitáma pont Tripoliszban és a tobruki, ' lamint bengazi brit támaszponl továbbra is az USA rendelkezés' állanak. Adenauer bejelentette az általános védkötelezettséget Litra „független" állam