Uj Szó, 1951. november (4. évfolyam, 257-281.szám)

1951-11-03 / 259. szám, szombat

t 1951 november 3 III SI® . Egyiptom panaszt nyúlt be Nagy-Britannia ellen az ENSz közgyűlésén Angoí-tzoviet Baráti Hónap a Nagy Oftíóberi Forradalom 34. évforiiu ólának tiszteletére A TASZSZ-ügynökség jelentése szerint áz »A1 Dzsumbur al Misri" című egyiptomi lap közölte, hogy a kormány elhatározta, hogy ez egyip tömi kérdést ai ENSz közgyűlése elé terjeszti, valamint előterjeszti a brit katonák gonosztetteiről szóló dokumentumokat is, amelyeket a Szuezicsatorna körzetében a védtelen lakosság ellen elkövettek. A kormány, — hangsúlyozza a lap, — elhatározta, hogy felkéri az ENSz-t, hogy hozzon határozatot a brit csapatoknak Egyiptomból és Szudánból való kivonására. Az egyiptomi sajtó jelentései szerint a Szuezi-csatorna körzetében a feszültség kiélesedik. Október 29-én a brit egységek fokozott tevékenységet fejtettek ki a fajedaji repülőtéren, ahová sok bombázó repülőgép érkezett. Ezenkívül felfegyverzett brit katonákat szállító repülőgépek is érkeztek. Az ,.A1 Ahram" című lap azt írja, hogy az angolok Fajedában befejezték az új repülőtér építését. Az egyiptomi kormány jelentette, hogy október 16-ika óta a brit csapatok 19 «emélyt megöltek és 125 személyt megsebesítettek. A Reuter ügynökség beismeri, hogy az angolok helyzete a Szuezi-csatorna k.örzetében állandóan rosszabbodik és hogy a brit táborokat eddig mintegy 15 ezer egyiptomi munká> hagyta el.' Szuezben és Port-Szaidban továbbra Is tart a kikötőmunkások általános sztrájkja. A Szuezi-csatorna kikötőmunkásainak szakszervezeti szövetségei a Szuezi-csatorna társaságának 7 napos ultimátumot küldtek, amelyben követelik, hogy a társaság szüntesse be a brit katonai hajók és a brit szolgálatban lévő hajók közlekedésének Intézését. Az egyiptomi kormány képviselője kijelentette, hogy a kormány az állami szolgálatban lévő brit szakértők elbocsátását tervezi. Az egyiptomi sajtó jelentései szerint a Szuezi-csatornának körzetében megkezdték tevékenységüket az egyiptomi népi felszabadító testület egységei és őrséget állítottak a brit katonai táborokba vezető utakon, főleg a Sagazig és Iszmaljia közötti katonai országúton. Az „Al Ahram" és az „Al Misri" című egyiptomi lapok beszámolnak a négy nagyhatalom (USA, NagyBritannia, Franciaország és Törökország) diplomáciai képviselőinek lázas tevékenységéről, akik Szíria, Irak, Transzjordánia és Libanon vezéreit arra igyekeznek rávenni, hogy országaikat kapcsolják be a Közel- és Közép-kelet úgynevezett „védelmi" terveibe. Ezzel kapcsolatban az Al Ahram jelenti, hogy Hafiz Ramadan pasa, az egyiptomi nemzeti párt elnöke nyilatkozatot tett közzé amelyben bírálja a négy nagyhatalom javaslatait. Ramadan pasa ezeket a javaslatokat „elejétől végig imperialista terveknek" bélyegezte meg. „Ezek a tervek, — hangsúlyozza Ramadan pasa, — ellenünk irányulnak és céljuk a kizsákmányolás. Ezek a tervek, — mondja továbbá a nyilatkozat, — hozzájárulnak a háború előidézéséhez és nem támogatják a világbéke megszilárdítását. Nagy-Britannia és a mögötte álló országok Egyiptomot és a Kőzépkeletet katonai támaszponttá akarják átalakítani, amely más országok elleni agresszió céljaira szolgálna ugródeszkául. A koreai népi demokratikus hadsereg főparancsnokságának jelentése A koreai népidemokratikus badsereg főparancsnoksága november 1-én közölte, hogy a koreai néphadsereg egységei szoros együtmüködésben a kínai népi önkéntea csapatokkal az összes frontokon sikerrel visszaverték az amerikai-brit beavatkozók éa liszinmani csapatok támadásait és súlyos ember- és a-nyagveszteségeket okoztak nekik. A középső fronton Hvancsotól északra és a keleti fronton Jangutól északra a népidemokratikus hadsereg egységei az ellenség két erőteljes rohamát verték vissza, amellyel azok át akarták törni a néphadsereg védelmi vonalán. A nyugati fronton Jánoson körzetében az ellenséges tankok, nehéz tüzérség és repülőgépek segítségével A jugoszláv ifjúság szabotálja a titóista terveket Irta: VELTKO SCSEPANOVICS, jugoszláv politikai menekült. A Tito-banda véres rendszerében s jugoszláv ifjúság osztályrésze fasiszta terror, féktelen kizsákmányolás és a legvadabb elnyomás. A titoisták arra kényszerítik az ifjúságot, hogy minél több stratégiai nyersanyagot és félkészítményt termeljen a . Titobanda és imperialista gazdái Háborús célkitűzéseinek megvalósítására. A titoisták aljas hazugságai nem ismernek határt. Miközben a legféktelenebb terrorral kényszerítik az ifjúságot arra, hogy a háborús építkezéseknél rabszolgamunkát végezzen, szemérmetlenül „a jugoszláv ifjúság boldog és dicsőséges életéről" fecsegnek. Hogy milyen „boldog" a jugoszláv ifjúság, azt híven tükrözik maguk a tények. Az ifjúmunkások a gyárakban napi 10—12 órát dolgoznak. hiányoznak a legelemibb védelmi berendezések, nincs számukra sem megfelelő élelmezés, sem megfelelő lakás. — Jugoszláviában évente közel százezer ifjú hal meg tudővészben és más betegségben. A „Torpedo"-gvárban az ifjúmunkások 80 százaléka, a belgrádi egyetemeken a hallgatóknak több, mint 70 százaléka tüdőbeteg. Rankovics különböző börtöneiben és haláltáboraiban több. mint százezer hazafias ifjút kínoznak. A parasztifjúságot féktelen terrorral, a tanulóifjúságot meg azzal a fenyegetéssel hurcolják el kényszermunkára, hogy tanulmányaik megszakításával fenyegetik. A kényszermunkától még a kisgyerekeket sem kímélik meg és p háborús éoítkezéseknél dolgozó „önkéntesek" 40 százaléka 10—15 év körüli gyermek. Különösen sok parasztifjút hurcolnak el kényszermunkára, igy például a Banja-Luka—Doboj vasútvonal építéséhez közel 60 ezer parasztifjút akarnak „toborozni". A Títo-faslszták bevezették a kőtelező katonai előképzést, ezzel militarizálni és fasizálni akarják a jugoszláv ifjúságot. A középiskolák és az egyetemek katedráiról burzsoá-fasíszta professzorok és UDB-ügynökök a fasiszta nacionalista-soviniszta ideológiát teriesztik, a Szovjetuniót, és a népi demokráciákat rágalmazzák a legaljasabb módon. Betiltották az orosz nyelv tanítását és olyan tantárgyakat iktattak be, amelyek megmérgezik a tanulóifjúság gondolkozásmódját, militarista szellemet szítanak és meggyalázzák a marxista elméletet. A Népi Ifjúság, a Népi Technika és az Egyetemisták Szövetsége nevű fasiszta ifjúsági szervezetek UDBügynökök irányítása alatt katonai kiképzésben részesítik az ifjúságot. Azonban a fasiszta Tito-banda minden ilyen törekvése csúfos kudarcba fullad a jugoszláv ifjúság elszánt harcával 6zemben. , Az ifjúmunkások tervszerűen szabotálják a haditermelést, megrongálják, tönkreteszik a gépeket, a gyárak falaira forradalmi jelszavakat írnak kl és kifüggesztik Sztálin elvtárs arcképét. A parasztifiúság szabotálja a beszolgáltatások teljesítését, bojkottálja a fasiszta előadásokat és szervezeteket. Dalmáciában 240 faluban egyetlen ifjúsági szervezet sincs. Cselje körzetében 16 pártszervezetben egyetlen ifjú tag, 66 pártszervezetben egyetlen ifjú tagjelölt sincs. Az ifjúmunkások 60 százaléka, a parasztifjúság 25 százaléka nem vesz részt a kötelező katonai előképzésben. Az egyetemisták szabotálják a katonai tantárgyakat és a kötélezS katonai előképzést. A középiskolások nem jelentkeznek a titóista katonaiskolákba A hadsereg ifjú tagjai leleplezik a háborús készülődéseket, illegális, Tito-ellenes röpiratokat és brosúrákat olvasnak és terjesztenek, a kaszárnyák falaira forradalmi jelszavakat írnak. A leggyakrabban látható jelszó: „Bajtársak! A fegyverek a ml kezünkben vannak és mi ezeket a fegyvereket sohasem fogjuk a Szovjetunió ellen fordítani!" A jugoszláv ifjúság hűségesen kitartva ,harcos hagyományai mellett, az illegális új Jugoszláv Kommunista Párt vezetése alatt, a jugoszláviai dolgozó tömegek első soraiban harcol Tito fasiszta rendszere ellen, azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy diadalmaskodni fog, mert igaz ügyért harcol. át akartak törni a néphadsereg védelmi vonalát, de a rohamot visszaverték és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. A néphadsereg légelhárító tüzérségének csapatai éa az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek november 1-én 4 ellenséges repülőgépet lőttek le, amelyek résztvettek a Hvancso, Soku, Andzsu, és Vonszan kerületek békés lakosságánaki bombázásában. <Zle&SLÍlő tény ek, j Lakások helyett — katonai épületeket, börtönöket és gyűjtőtáborokat építenek J ugoszlá vlában ? A jugoszláv politikai emigránsok „A Szocialista Jugoszláviáért" című lapja írja: Jugoszláviában soha sem tapasztalt lakáskrízis van. Még a Titóék által meghamisított adatok szerint is, minden hatodik munkásnak nincsen lakása. Titóék maguk is kénytelenek elismerni, hogy csupán Szerbiában több mint húszezer bányászcsalád hajléktalan. A munkások kénytelenek sötét, vizes és egészségtelen kunyhókban lakni. Arról, hogy milyen borzalmas i képet nyújtanak a jugoszláv váj rosok, kazöttük különösen Fiume, i maga a fasiszta „Naprijed" cimü | lap így panaszkodik: „Ha egy j külföldi látogató, tengerész, vagy t túrista végigmegy Fiume utcáin, | igen rossz benyomást szerez a vá- I rosról és ezzel egyben az egész | országról". A jugoszláv dolgozók ? nagyon jól tudják, hogy sem a • belgrádi vezetőknek, sem angol- I amerikai gazdáiknak nem érdeke 7 a jugoszláv városok és lakóházak építése. A mai titóista hatóságok csak akkor mutatnak érdeklődést és megértést, ha katonai objektumok, vagy katonai bázisok kiépítéséről van szó. Lakások helyett a Tito-banda katonai objektumokat, kultúrotthonok és iskolák helyett börtönöket és gyüjtötáborokat épít. Ezért kénytelenek a jugoszláv dolgozók ezrei vizes barakkokban és kunyhókban lakni, ezért nincs sok jugoszláv dolgozó feje felett fedél. A belga ruházati Ipari munkások fele munkanélküli A Drapeau Rouge írja: A belga ruházati ipar példátlan válságba jutott. A gyárak többsége mindössze heti három napon át tudja foglalkoztatni munkásait, és az utóbbi időben sorozatos munkáselbocsátások is történtek a ruházati ipari üzemekben. Jelenleg a belga ruházati Ipar 25.000 dolgozója, vagyis a ruházati ipari munkások fele munkanélküli. A belga ruházati Ipar válságos helyzetének oka: Belgium lakosságának többsége nem engedheti meg magának a ruh&vásárlást. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának tiszteletére a

z Angol-szovjet Társaság egész Anglia területén Angol-szovjet Baráti Hónapot rendez, amely a birminghami nagygyűléssel kezdődött október 31-én. A barátsági hónap a abéke és a Szovjetunióval való barátság és a kereskedelmi kapcsolatok jelszavait hangoztat ja. Az Angol-szovjet Barátság Hónap, ja alkalmából a londoni szakszervezetek tagjai nyilatkozatot tettek a Szovjetunióval való barátság mellett, amelyben azon meggyőződésüket fejezik ki, hogy >a két ország között nincsenek olyan ellentétek, hogy ne lehetne megkezdeni a tárgyalásokat* és »hogy országaink közötti békepaktum, valamint Kína, Franciaország és a USA kormányai közötti paktum biztosítaná a békét.* A határozatot már aláírták az adminisztrációs alkalmazottak szervezetének tagjai, az elektrotechnikai ipari szakszervezetek 10 fiókjának tagjai, a gépipari munkások szakszervezetének 10 fióksaerveaete és a mezőgazdasági munkások szakszervezetének egy fiókszervezete. / A Béke Világtanács ülésének megnyitása Bécsben November 1-én, csütörtökön ünnepélyesen megnyitották Bécsben a Béke Világtanács második ülését. Tizenhét órakor a Béke Világtanács irodájának tagjai elfoglalták helyüket a vezetőségben. Az ülést Frederich Joliott Curie, a Béke Világtanács elnöke nyitotta meg, aki után Ervin Kock lelkipásztor, az osztrák Békevédők elnöke szólalt fel. Kock lelkész az osztrák Békevédők bizottsága nevében üdvözölte a Béke Világtanács résztvevőinek ülését, a békeszerető emberiség legjobb képviselőit és sok sikert kívánt nekik a világ minden országa és népei érdekében végzett munkájához. Ezután mondotta el megnyitó beszédét Joliott Curie tanár, a Béke Világtanács elnöke. A gyűlés befejeztével elfogadták r, ^S^Béke Világtanács második üléséne* programmját. A megnyitó ülés 17.45kor ért véget. India választások előtt Az indiai kormány már kitűzte a jövő parlamenti választások időpontját, A tartományok egy részében a választásokat ez év decemberében tartják meg, a többi tartományokban 1952 januárjában. A választásokat egész India területén 1952 január 24ig befejezik. Végleges választási eredmények a jövő év februárjában válnak ismeretessé. Ezek az ország törvényhozó szervenek első választásai lesznek 1947 augusztusa óta, amikor Indiát felosztották és az indiai nemzeti kongresszus pártja került hatalomra. Ennek a pártnak ma is többsége van a parlamentben, azonban az utóbbi években befolyása jelentősen csökkent, mert nem teljesítette azokat az ígéreteket, amelyeket hatalomra jutása előtt a népnek tett. A párton belül komoly ellentétek vannak és a párt sok jelentős tagja lemondott funkciójáról. Az indiai nemzeti kongresszus pártja a jövő választásokban minden eszközzel többséget akar elérni. »Svadhinata* bengál lap az indiai választásokat megelőző rendőrterror fokozásáról ír. A lap jelentése szerint a rendőrség megtámadta India kommunista pártjának bizottságát NyugatBengáliában és a Párt néhány tagjának otthonát Tamlukban (Nyugatbengália) és letartóztatta Naren Csakravartlt, a Kommunista Párt maidéi szervezetének kiváló vezetőjét, aki a jövő választásokban a Kommunista Párt jelöltje. Néhány tartományban, mint például Kairavatban, Travonkoreban és Indaurban India Kommunista Pártját betiltották. A rendőrségi elnyomás és terror ellenére az ország haladó erői folytatják India igazi szabadságáért, lakosságának jólétéért és a békéért folytatott harcot. India Kommunista Pártjának választáselőtti kiáltványa alapján a haladó politikai pártok és a haladó szak- és földműves szakszervezetek számos körzetben egyesültek a választáselőtti harcban. A baloldali pártok választáselőtti tömbjét már megalakították Bombayban, Macharastreban, Nyugat-Bengáliában, Biharban, Delhiben és India más részeiben is. A Trud a newyorki kikötőmunkások sztrájkiáról A moszkvai Trud című újság foglalkozik a newyorki sztrájkoló kikötőmunkások helyzetével és többek között ezeket írja: „A sztrájk már három hete tart. A sztrájkolok követelik, hogy változtassák meg azokat a megállapodásokat, amelyeket a reakciós jobboldali szakszervezeti szövetség vezetői kötöttek a munkaadókkal. A munkások 136 dokkban hagyták ab ba a munkát és megtagadták a hajók berakását. A newyorki újságok hírei szerint a sztrájk a kikötőtársaságoknak 25 millió dollárba kerül naponta. A dokkok tulajdonosai azonban nem gondolnak arra, hogy a megállapodást megváltoztassák és ily módon már több mint 30 ezer kikötömunkás sztrájkol. A hatalmas nagy óceánjáró gőzösök, mint a Quen Mary, az Ile de Francé és más hajók elhagyták a newyorki kikötőt, anélkül, hogy kirakodtak volna, A legutolsó jelentések szerint a newyorki sztrájkotokhoz csatlakoztak a bostoni, yersei (New-Yersey állam) és más kikötök munkásai is. A sztrájkolók visszautasították Trumannak a sztrájk befejezéséről szóló javaslatát. Bryan először a sztrájkolókat meg akarta fékezni és gangszterbandát hívott segítségül, amely a rendőrség részvételével kétszer megtámadta a sztrájkolókat és sokat közülük megsebesített. Azonban Igy sem sikerült a sztrájkot megtörniök. E sikertelenség után Bryan a dokktársaságokkal folytatott kulisszák mögötti l tárgyalásokkal igyekszik a sztrájkot szétzúzni. A New-Yorkban és a többi amerikai városban megkezdett sztrájkok — hangsúlyozza a Trud, — a munkások elszánt törekvéséről tanúskodik, hogy megvédjék életérdekeiket a monopoliumokkal szemben. Ezek a sztrájkok egyben a haladó erők megnövekedéséről tanúskodnak a szakszervezeti mozgalom keretében, valamint a munkások osztályöntudatának növekedését bizonyítják. A sztrájk, — folytatja a lap, — az amerikai dolgozók általános gazdasági helyzetének vissza tükrözője, amely a fegyverkezési verseny következtében fejlődött ki. A koreai háborús kaland következményeit az amerikai dolgozók mindinkább érzik saját bőrükön. Míg a háláikonszernek az első félévben 25 milliárd dollár nyereséget söpörtek be, a munkásosztály életszínvonala állandóan csökkent és a reálbérek az árak szüntelen növekedése miatt mind alacsonyabbak lesznek. A* USA-ban, — fejezi be a Trud, — a néptömegek békemozgalma és a kormány éhség- és háborús politikája elleni mozgalma állandóan növekedik.