Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-19 / 246. szám, péntek

1951 október 13 O

i SíiHogyan szerverük meg a kommunisták politikai nevelését? Az SzX(i>)P tapasztalad ból A Bolsevik Párt óriási jelentőséget tulajdonít tagjai politikai oktatásának. A párttagok képzettségének és eiméleti felkészültsége színvonalának megfele lőeri külömbözőek a pártoktatási foim.jK A „Kaganovics" golyóscsapágy-gyár kommunistáknak nagy csoportja a politikai oktatás fő formájában, a marxilenini elmélet egyéni tanulásában vesz részt. Ez a csoport az elmúlt tanévben önállóan tanulmányozta Lenin müveiből többek között a következőket: „Mi a teendő?", „Egy lépés előre, két lépés hátra", „Állam és forradalom". Tanulmányozták Sztálin munkáit, a többi között például az „Anarchizmus vagy szocializmus?", „Marxizmus és nem-.eti kérdés" cfmű művekkel foglalkoztak. Az egyéni tanulók részére a pártbizottság által kijelölt konzultációvezetők rendszeres egyéni és csoportos konzultációkat és elméleti vitákat tartanak. A pártkabinet előadásokat rendez a tanulási terv külömbüző kérdéseiről. A párttagok egy része természetesen még nem alkalmas egyéni tanulásra, így a fiatal kommunisták, akiknek még nincs elegendő politikai képzettségük, a kétéves politikai iskolákon sajátítják el azokat az alapismereteket, amelyek lehetővé teszik számukra a „Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története" tanulmányozását. A gyár pártvezetősége ezeknek az iskoláknak a tantervével összhangban összeállitotta és kiadta a feldolgozásra kerülő kérdésekkel kapcsolatos irodalmi anyagok gyűjteményét. A párttagok másik csoportja egyéves politikai körökben Lenin és Sztálin életrajzát tanulmányozza. A kommunisták megismerik világ első szocialista állama megalapítóinak életét és tevékenységét, felvértezik magukat a proletárforradalom nagy vezéreinek harci tapasztalataival. A Párt tagjainak és tagjelölt jelnek több mint fele kétéves tanulókörb n „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetét" tanulmányozza. Azok a kommunisták, akik már áttanulmányozták a párttörténetet, magasabb tanulókörökben Lenin és Sztálin egyes müveivel foglalkoznak. A pártoktatási rendszer fontos láncszeme a már több éve működő kétéves esti pártiskola. Hallgatói főleg a pártaktívák soraiból kerülnek ki. Most mintegy száz tanulója van, köztük a műhelyek pártvezetöségeinek 6 titlcára, 22 pártcsoportHűségünk a Szovjetunióhoz — csehszlovák hazafiasságunk próbaköve Václav Dávid, a Nemzetgyűlés és a CsSzSz Központi Bizottsága alelnökének a CsS?Sz KB ülésén mondott beszédéből Mozgalmunk nagy feladat előtt áll. a Nemzeti Front tömegszervezeteivei együttműködve elő kell készítenünk és sikeresen meg kell szerveznünk a „Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapját". Miért rendezzük meg a „Barátsági Hónapot" és mit akarnak ve.e elérni? Ezzel a nagy akcióval hangsúlyozni akarjuk, hogy a Szovjetunió iránt; barátságunk mindennapi életünk szerves részévé kell, hogy váljon. Az akció vezető és 48 agitátor. Az iskola leB í

etodata megértetni minden dolgozóhetőséget nyújt a párttörténet mélyg val, reható tanulmányozására, a Párt és a Szovjet Állam építése alapkérdéseinek a világ gazdasági és politikai problémáinak a megismerésére. Az iskola hallgatói részére — a szokásos foglalkozásokon kívül — a körzeti pártbizottság legjobb előadói időközönként előadásokat tartanak. A kétéves üzemi esti pártisücola elősegíti a pártkáderek fejlődését, politikai és általános látókörük szélesedését. A kommunisták ideológiai nevelésében a propagandista a fő és legfontosabb szereplő. A pártbizottság nagy figyelmet fordít kiválasztásukra és előkészítésükre. A gyár 130 propagandistája a pártbizottság és kabinet segítségével kitartóan dolgozik saját képzettsége, gyakorlati tudása emelésén. A gyár pártbizottsága és propagandistái szem előtt tartják Sztálin elvtárs tanítását: „Mint alapigazságot kell elismernünk, hogy mennél magasabb a párt- és az állami munka bármely területén működő funkcionáriusok politikai színvonala és marx-Ieninista öntudata, annál magasabb és termelékenyebb ez a munka, annál hatékonyabbak a munka eredményei". A „Kaganovics" golyóscsapágygyár kommunistáinak a gyakorlati feladatok sikeres megoldásában nagy segítséget nyújt a bolsevizmus történetének és elméletének tanulmányozása. V. Retviboj, a „Kaganovics" első moszkvai golyóscsapágy-gyár" pártbizottságának titkára. A pártsajtó — a dolgozók fegyvere A kommunista sajtó a múltban giooidolatának is mint fegyver, mint tanácsadó, mint az igazság, a marxizmus-leninizmus tanainak szószólója, az elnyomatásban sínylődő dolgozó osztály életjogainak védelmezője harcolt a dolgozók életjogaiért, a nagyobb darab kenyérért, a kizsákmányoló osztály hatalmának megdöntéséért és a dolgozó nép hatalmának megvalósításáért. Felfegyverezte a dolgozók széles tömegeit a marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen tanaival, megvilágította előttük az útat, amely kivezetett abból a társadalmi rendszerből, amelyben az egyik oldalon az uralkodó osztályok néhány tízezrei dőzsölték bőségben, földi Javakban, a másik oldalon pedig a dolgozók milliói éheztek, nélkülöztek és nyomorogtak. Ezért «. kommvTüsta sajtó a múltban a kapitalista rendszer alatt állandó üldöztetésnek volt kitéve. A kommunista sajtó ma már szabadon jelenik meg s hirdeti dolgozó népünk új életét, ismerteti békés épltőmunkánk nagyszerű alkotásalt, ötéves tervünk sikeres teljesítésére — boldog szocialista jövőnk megvalósítására serkent. Küzd a reakció maradványai ellen, pellengérre állítja fejlődésünk kerékkötőit, leleplezi az új világháborúra spekuláló Imperialista háborús gyújtogatőkat. Küzd a proletárnemzetköziség megvalósításáért, ápolja s fokozza népünk barátságát, i a testvéri összefogásnak szükségességét felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval. Ahogy szükséges a mindennapi kenyér minden család asztalára, ugyanúgy szükséges a pártsajtó is. Idézem itt Kővári Vincéné somorjai asszony szavait, aki éppen a kukoricafosztás munkáját végezte, amikor meglátogattam őt azzal a céllal, hogy az ő családjába is elhatoljon pártsajtónk hangja. Kőváriné a következőket mondotta: „Bár öreg vagyok tudom, hogy mit Jelentett a kommunista sajtó nekünk, dolgozó embereknek a múltban. Szeretem a mai rendszert, szeretjük Gottwald elvtár. sat, akinek köszönhetjük, hogy ma szabadságban és boldogan élünk." Kővári Vincéné, ea az egyszerű öntudatos munkásasszony felismerte, hogy a pártsajtó most is értünk küzd, értünk van minden sora és értünk fog küzdeni a jövőben is, hogy békességben és boldogan élhessünk, építhessük úgy a magunk, mint családunk jobb jövőjét a dolgozó nép államában, a szocialista Csehszlovákiában. FARKAS KÁLMÁN munkáslevelező, Nagylég, mit jelent számunkra a Szovjetunió, milyen jelentősége van a szovjet barátságnak országunk szabadsága és önállósága, a szocializmus fel építése, a béke megőrzése és boldog jövőnk biztosítása szempontjából. Ennek alapján tovább kell erősíteni és elmélyíteni a csehszlovák-szovjet kapcsolatokat. Ezért helyénvaló lesz, ha emlékezetünkbe idézünk néhány fontos tényt. Mindenekelőtt azt, hogy a Szovjetunió biztosítja Köztársaságunk szabadságát, míg az imperialisták hazánkat meg akarják semmisíteni. E megcáfolhatatlan igazságot népünk drágán megfizetett tapasztalatok árán ismerte meg az elmúlt utolsó évtizedben. Emlékezetünkben kitörölhetetlenül megmarad a nyugati imperialisták — az úgynevezett szövetségesek, — gyalázatos müncheni árulása, ak

:kre Köztársaságunk támaszkodott, s akiknek megbízhatóságával és hűségével Benes és mások évekig bolondították a népet. A burzsoázia a München-előtti köztársaságban bebeszélte a népnek, milyen nagy rokonszenvnek örvend népünk nyugati „oltalmazó'nk" között. Megmutatkozott azonban, hogy ez közönséges csalás volt. Az imperialisták sokasom biziak népünkben, részükre megbízhatatlan „Huszita leszármazottak" és oro6zbaxátok voltunk. Ezek után Dávid elvtárs a nyugati imperialisták céljairól beszélt, amelyeket a második világháborúban hazánkban megvalósítani törekedtek. Lefestette, hogy milyen sorsa lett volna hazánknak, hogyha a háború még hosszabb ideig tort. A fasiszta Németország győzelme esetén, a nemzeti megsemmisülés réme is fenyegetett, hogyha országunkat pedig az amerikai Imperalisták hadserege szállta volna meg. a vazallus államok alárendelt sorsa várt volna reánk. A Szovjetunió azonban, amely letiporta a hitleri fasiszta hadsereget, felszabadította hazánkat és újjáépítésünket mindenképpen támogatta. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban elért győzelmével alap iában megváltozott helyzetünk a világhan — folytatta Dávid elvtárs. — Beigazolódtak Gottwald elvtárs szaval, melyeket a csehszlovák-szovjet barátsági szerződés megkötésekor mondott 1943-ban Moszkvában. „Nemzeti és állami hajónk biztos révbe került". Elég ránézni a mai térképre és az 1938-asra, hogy meglássuk az alapvető különbséget. Akkor országunk 95 százalékban a náci Németországgal és vazallus államaival, a maradék 5 százalékban pedig a monarchofasiszta román szövetségessel volt határos. Ma közös határunk van a Szovjetunióval és országunk többi része a szovjethadsereg által felszabadított baráti országgal határos. Határainknak csak egytized része esik Németországnak, az amerikaiak által megszállt övezetére. Hála az erős Szovjetunióval való szövetségünknek, országunk kifelé olyan jót van biztosítva, mint még soha azelőtt. A Szovjetunió szövetsége, barátsága éo aegfteége országunkat erőssé teszi, míg az úgynevezett „marshallizált országoknak nyújtott segély" az országokat a kizsákmányolás tehetetlen vazallus-áldozataivá alacsonyítja. Ezek után Dávid elvtárs arról beszélt, hogy a Szovjetunió győzelme lehetővé tette népünknek, nogy leszámoljon a burzsoáziával, az árulókkal és hozzáfogjon a szocializmus megvalósításához. Majd így folytatta: A Szovjetunió nem avatkozott be belügyeinkbe. A népünket szerető szovjetnép élénk rokonszenvvel figyelte! népünk hatalmának megszilárdulását és építésünk haffadását, örült sikereinknek és önzetlenül segített és segít nekünk. A Szovjetunió barátságából erőt merítve, hála dolgozó népünk és munkásosztályunk éberségének és határozottságának, 6zűlőpártunk, a Kommunista Párt vezetésével, élén Gottwald elvtárssal, meghiúsították a februári államcsínyt és ezáltal elérték, hogy az imperialistáknak kes«rű pilúlákat kellett nyelniök és súlyc® vereséget szenvedtek. Népünk tudatában van annak, hogy a Szovjetunióval való barátság az állandó munkát, az örömteli építést, a békét, az emberek jólétét és boldogságát jelenti, míg az imperialisták ennek éppen ellenkezőjét, a nyomort, a munkanélküliséget, az éhséget és a háborút hozzák ránk. A Szovjetunió a békét akarja, az imperialisták a háborút és mi békét akarunk és védjük a béke ügyét. Szemünk előtt tartjuk Sztálin elvtárs szavait: „A Szovjetunió létezésének leííkezdetétől következetes békepolitikát folytat és erről nap, mint nap ékes bizonyítékokat ad. Javaslatai: NyugatNémetország újrafelfegyverzése eöen, az öt nagyhatalom közötti egyezmény megkötéséért, a koreai viszály békés rendezésért, a Japánnal megkötendő békeegyezményéi t, — mind egy célt szolgál, — a béke megőrzésenek és megerősítésének ügyét. A Szovjetunió a világ békemozgalmának vezető erejévé vált. Ez a béketábor joggal tekinti a szocializmus országát leghatalmasabb és legbiztosabb bástyájának. A béikevágy és annak megőrzésére kifejtett igyekezet nem a Szovjetunió gyöngeségének, hanem éppen ellenkezőleg, erejének kifejezője. Ideje volna, — mondotta Bulganyin elvtárs, a Nagy Októberi Forradalom 33-lk évfordulóján mondott beszédében a fenyegetőző amerikai imperialisták címére, — ezeknek az uraknak tudatosftamok, hogy a szovjetnép nem tartozik a gyenge Idegzetű népek közé és fenyegetésekkel nem lehet megrémíteni. Történelmi tények igazolják, hogy békeszerető politikánk nem a gyengeség jele. Ideje volna ezeknek az uraknak rájönni arra, hogy népünk, ha szükség van rá, fegyverrel is képes védeni és megvédeni hazája érdekeit. Erejét a Szovjetunió a Nagy Honvédő Háborúban bizonyította be, amikor szétmorzsolta a hitleri háborús gépeze'et, a legnagyobbat a történelemben, melyet európai országok nagy része hadianyagával fegyverzett fel; Dávid elvtárs ezután a Szovjetuniónak a második világháború utáni gyors újjáépítéséről, további békés céljairól beszélt és ezzel ellentétben ismertette a nyugati imperialista országok új háborús kísérleteit. Majd pedig hazánk életét vázolta a háború utáni években: — Az elmúlt, több mint hat év alatt 6ok építő győzelmet értünk el és ezt annak köszönhetjük, hogy szilárdan állunk a Szovjetunió oldalán, annak erejére támaszkodunk és tanulunk a szovjetnép felbecsülhetetlen tapasztalataiból. Felmérhetetlen az a segítség, amit szocialista építésünknél barátilag, önzeüenül és nagylelkűen a szovjetnép és SztáCin generalisszimusz nyújtott nekünk A kritikus 1947-es évben a Szovjetunió népünkét az éhhaláltól mentette meg, 600 ezer tonna gabonát küldölt Ismeretes, milyen jelentős mértékben járult hozzá ez évben is a Szovjetunió közeilátásiink biztosításához. Minden árut, amelyet a Szovjetunióból behozunk, a legalacsonyabb világpiaci árakon kap «és csak a feléi fizetjük a nemzetközi szállítási díjszabásnál számított szállítási költségeknek. Fontos megemlítenünk a mult év novemberében 5 évre kötött hosszúlejáratú egyezményt is. Ezen egyezmény alapján a Szovjetunió nagy technikai segítséget is nyújt, ami lehetővé toszi, hogy sok olyan technikai berendezéshez jussunk, amit eddig nem tudtunk gyártani és amelyeknek szállítását egyes kapitalista országok megtagadták. Nagy segítségt nyújt a Szovjetunió mezőGazdaságunk szocialista felépítésénél. Ez legjobban megmutatkozik a növénytermelés és az állattenyésztés terén. ahol átvesszük a szovjet arrobiolópia eredményeit és tapasztaltait. A Srovjetunió nekünk és a többi népi demokratikus országnak nyújtott segítségével nt egyenlő az egyenlők között cflv alapján teljesen új, ismeretlen kapcsolatokat teremtett az egyes államok között, olyanokat, amelyek a kapitalista világban elképzelhetetlenek. A „burzsoá államok" — mondja Sztálin elvtárs — „nem hajlandók egyenjogú szerződést kötni a kis nemzetekkel, mert ezeket nem tekintik partnerüknek." A Szovjetuniónak a népi demokratikus országokkal kötött szerződései egyenjogúak és biztosítják a Szovjetunió önzetlen segítségét, az önálló és szabad nemzetgazdaságnak fejlődését azon országokban, melyek a gyors iparosodás és a szocializmus felépítésének útjára léptek. Dávid elvtárs beszédében továbbá ismertette a népi demokratikus országok kedvező helyzetét, amelyek a Szovjetunióval léptek szövetségre és összehasonlította azzal a segítséggel, amelyet az amerikai imperialisták a Marshall-terv alapján nyújtanak vazallusaiknak. Beszédét a következőképpen fejeizte be: Nagy példaképünk a Szovjetunió, a kommunizmus építésében elért történelmi sikereivel, országunk fejlődésének, nagvságának és szépségének ragyogó távlatát mutatja. És mi tudjuk, hogy ez nem valami távoli jövő zenéie. Iparunk ma már másfélszerese a háború előtti Iparnak és kétszeresére, Szlovákiában egyenesen ötszörösére fog eme'kednl, összehasonlítva a háború előtti évekkel A milliós tőméire k éoítő le'kesedése, szü'őpártunk, a dicső Csehszlovák Kommunista Párt, elnökünk, Klement Gottwald bölcs vezetése, a Szovjetunió és Sztálin generalisszimusz Iránti hűségünk és odaadásunk biztosítékai annak, hogy célunkat elérjük. A somorjai és az eperjesi járási pártvezetőségek jelentése a pártsajtó előfizetőinek szerzéséről A somojal járási pártvezetöség jelentése a pártsajtó terjesztéséről: Mezei Péter masznyikovói EFSztag Tóth Józseffel egy hét alatt jó agitációs munkával 16 előfizetőt szerzett az Oj Szónak. Ezt a munkájukat még tovább is folytatják. Kárász Zoltán a Pártnapon 10 előfizetőt szerzett az Oj Szónak. Szenyan Imre ugyancsak 20 előfizetőt szerzett. Dikker Mikulás, a somorjai szénlerakat alkalmazottaival 33 előfizetőt szerzett az Oj Szónak és kötelezték magukat, hogy a Pártnapon még 25 előfizetőt szereznek. Farkas Kálmán nagylégi lakos jó meggyőző munkával 27, Vandrák János a somorjai Stavokombinát dolgozója pedig a Pravda és az Oj Szó számára 30 előfizetőt szerzett. Csóka Ferenc Tejfaluról 20 előfizetőt szerzett az Oj Szóra pár napon belül. Az Uj Szó terjesztés* az eperjesi járásban A z eper jeti járást pártvezetőség arról értesített bennünket, hogy 126 új előfizetőt szerzett az O j Szónak. Az előfizető szerzési kampányt az üzemekben és falvakon a legeredményesebben a kultúrpropagációs titkárok végzik, akik egynapos Iskolázáson voltak a régi kollégium épületében, ahol a Východoslovenská Pravda szerkesztői Kassáról kioktatták őket a pártsajtó fontosságáról. A kultár-propagációs titkárok a Kommunista Párt üzemi és helyi szervezeteiben az agitációs bizalmiaknak megmagyarázták a pártsajtó jelentőségét a békeharcban. Az agitációban a legjobban kttünt Sztasik elvtárs, az eperjesi kommunális üzemek káderese, aki megértette a kampány jelentőségét és több mint 40 új előfizetőt szerzett az Oj Szó számára. Járásunkban még több jó agitátor bekapcsolódott az előfizetőszerzési kampányba és folytatja munkáját. A pártsajtó napján versenyt indítottunk, amelyben a legjobb agitkettöst jutalomba részesítjük. Az Egységes Nemzeti Bizottság ezeknek a jutalmakna' fedezésére 20.000 koronát utalt k amely összegért öt díjat vásárolun,.