Uj Szó, 1951. október (4. évfolyam, 231-256.szám)

1951-10-19 / 246. szám, péntek

1951 október 13 O i Síi­Hogyan szerverük meg a kommunisták politikai nevelését? Az SzX(i>)P tapasztalad ból A Bolsevik Párt óriási jelentőséget tulajdonít tagjai politikai oktatásának. A párttagok képzettségének és eiméleti felkészültsége színvonalának megfele lőeri külömbözőek a pártoktatási foim.jK A „Kaganovics" golyóscsapágy-gyár kommunistáknak nagy csoportja a poli­tikai oktatás fő formájában, a marxi­lenini elmélet egyéni tanulásában vesz részt. Ez a csoport az elmúlt tanévben önállóan tanulmányozta Lenin müvei­ből többek között a következőket: „Mi a teendő?", „Egy lépés előre, két lépés hátra", „Állam és forradalom". Tanul­mányozták Sztálin munkáit, a többi között például az „Anarchizmus vagy szocializmus?", „Marxizmus és nem-.eti kérdés" cfmű művekkel foglalkoztak. Az egyéni tanulók részére a párt­bizottság által kijelölt konzultáció­vezetők rendszeres egyéni és csopor­tos konzultációkat és elméleti vitákat tartanak. A pártkabinet előadásokat rendez a tanulási terv külömbüző kérdéseiről. A párttagok egy része természetesen még nem alkalmas egyéni tanulásra, így a fiatal kommunisták, akiknek még nincs elegendő politikai képzettségük, a kétéves politikai iskolákon sajátítják el azokat az alapismereteket, amelyek lehetővé teszik számukra a „Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártjának története" tanulmányozását. A gyár pártvezetősége ezeknek az iskoláknak a tantervével összhangban összeálli­totta és kiadta a feldolgozásra kerülő kérdésekkel kapcsolatos irodalmi anya­gok gyűjteményét. A párttagok másik csoportja egyéves politikai körökben Lenin és Sztálin életrajzát tanulmányozza. A kommu­nisták megismerik világ első szocia­lista állama megalapítóinak életét és tevékenységét, felvértezik magukat a proletárforradalom nagy vezéreinek harci tapasztalataival. A Párt tagjainak és tagjelölt jelnek több mint fele kétéves tanulókörb n „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetét" tanulmányozza. Azok a kommunisták, akik már áttanulmányozták a párttörténe­tet, magasabb tanulókörökben Lenin és Sztálin egyes müveivel foglalkoznak. A pártoktatási rendszer fontos láncszeme a már több éve működő kétéves esti pártiskola. Hallgatói főleg a pártaktívák soraiból kerül­nek ki. Most mintegy száz tanulója van, köztük a műhelyek pártvezetö­ségeinek 6 titlcára, 22 pártcsoport­Hűségünk a Szovjetunióhoz — csehszlovák hazafiasságunk próbaköve Václav Dávid, a Nemzetgyűlés és a CsSzSz Központi Bizottsága alelnökének a CsS?Sz KB ülésén mondott beszédéből Mozgalmunk nagy feladat előtt áll. a Nemzeti Front tömegszervezeteivei együttműködve elő kell készítenünk és sikeresen meg kell szerveznünk a „Csehszlovák-Szovjet Barátság Hó­napját". Miért rendezzük meg a „Barátsági Hónapot" és mit akarnak ve.e elérni? Ezzel a nagy akcióval hangsúlyozni akarjuk, hogy a Szovjetunió iránt; ba­rátságunk mindennapi életünk szerves részévé kell, hogy váljon. Az akció vezető és 48 agitátor. Az iskola le­B í etodata megértetni minden dolgozó­hetőséget nyújt a párttörténet mély­g val, reható tanulmányozására, a Párt és a Szovjet Állam építése alap­kérdéseinek a világ gazdasági és politikai problémáinak a megisme­résére. Az iskola hallgatói részére — a szokásos foglalkozásokon kí­vül — a körzeti pártbizottság leg­jobb előadói időközönként előadá­sokat tartanak. A kétéves üzemi esti pártisücola elősegíti a pártkáderek fejlődését, politikai és általános látókörük szélesedését. A kommunisták ideológiai neve­lésében a propagandista a fő és legfontosabb szereplő. A pártbizott­ság nagy figyelmet fordít kiválasz­tásukra és előkészítésükre. A gyár 130 propagandistája a pártbizottság és kabinet segítségével kitartóan dolgozik saját képzettsége, gyakor­lati tudása emelésén. A gyár pártbizottsága és propa­gandistái szem előtt tartják Sztálin elvtárs tanítását: „Mint alapigazságot kell elis­mernünk, hogy mennél magasabb a párt- és az állami munka bár­mely területén működő funkcio­náriusok politikai színvonala és marx-Ieninista öntudata, annál magasabb és termelékenyebb ez a munka, annál hatékonyabbak a munka eredményei". A „Kaganovics" golyóscsapágy­gyár kommunistáinak a gyakorlati feladatok sikeres megoldásában nagy segítséget nyújt a bolseviz­mus történetének és elméletének tanulmányozása. V. Retviboj, a „Kaganovics" első moszk­vai golyóscsapágy-gyár" pártbizottságának titkára. A pártsajtó — a dolgozók fegyvere A kommunista sajtó a múltban giooidolatának is mint fegyver, mint tanácsadó, mint az igazság, a marxizmus-leni­nizmus tanainak szószólója, az el­nyomatásban sínylődő dolgozó osz­tály életjogainak védelmezője har­colt a dolgozók életjogaiért, a na­gyobb darab kenyérért, a kizsák­mányoló osztály hatalmának meg­döntéséért és a dolgozó nép hatal­mának megvalósításáért. Felfegyverezte a dolgozók széles tömegeit a marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen tanaival, megvilá­gította előttük az útat, amely ki­vezetett abból a társadalmi rend­szerből, amelyben az egyik olda­lon az uralkodó osztályok néhány tízezrei dőzsölték bőségben, földi Javakban, a másik oldalon pedig a dolgozók milliói éheztek, nél­külöztek és nyomorogtak. Ezért «. kommvTüsta sajtó a múlt­ban a kapitalista rendszer alatt ál­landó üldöztetésnek volt kitéve. A kommunista sajtó ma már sza­badon jelenik meg s hirdeti dolgozó népünk új életét, ismerteti békés épltőmunkánk nagyszerű alkotásalt, ötéves tervünk sikeres teljesítésére — boldog szocialista jövőnk megva­lósítására serkent. Küzd a reakció maradványai ellen, pellengérre állít­ja fejlődésünk kerékkötőit, leleple­zi az új világháborúra spekuláló Imperialista háborús gyújtogatőkat. Küzd a proletárnemzetköziség megvalósításáért, ápolja s fokozza népünk barátságát, i a testvéri összefogásnak szüksé­gességét felszabadítónkkal, a hatal­mas Szovjetunióval. Ahogy szükséges a mindennapi kenyér minden család asztalára, ugyanúgy szükséges a pártsajtó is. Idézem itt Kővári Vincéné somor­jai asszony szavait, aki éppen a ku­koricafosztás munkáját végezte, amikor meglátogattam őt azzal a céllal, hogy az ő családjába is el­hatoljon pártsajtónk hangja. Kővá­riné a következőket mondotta: „Bár öreg vagyok tudom, hogy mit Jelentett a kommunista sajtó nekünk, dolgozó embereknek a múltban. Szeretem a mai rend­szert, szeretjük Gottwald elvtár. sat, akinek köszönhetjük, hogy ma szabadságban és boldogan élünk." Kővári Vincéné, ea az egyszerű öntudatos munkásasszony felismer­te, hogy a pártsajtó most is értünk küzd, értünk van minden sora és értünk fog küzdeni a jövőben is, hogy békességben és boldogan él­hessünk, építhessük úgy a magunk, mint családunk jobb jövőjét a dol­gozó nép államában, a szocialista Csehszlovákiában. FARKAS KÁLMÁN munkáslevelező, Nagylég, mit jelent számunkra a Szovjetunió, milyen jelentősége van a szovjet barátságnak országunk szabadsága és önállósága, a szocializmus fel építése, a béke megőrzése és bol­dog jövőnk biztosítása szempontjá­ból. Ennek alapján tovább kell erősíteni és elmélyíteni a csehszlovák-szovjet kapcsolatokat. Ezért helyénvaló lesz, ha emlékezetünkbe idézünk néhány fontos tényt. Mindenekelőtt azt, hogy a Szovjet­unió biztosítja Köztársaságunk sza­badságát, míg az imperialisták ha­zánkat meg akarják semmisíteni. E megcáfolhatatlan igazságot népünk drágán megfizetett tapasztalatok árán ismerte meg az elmúlt utolsó évtized­ben. Emlékezetünkben kitörölhetetle­nül megmarad a nyugati imperialisták — az úgynevezett szövetségesek, — gyalázatos müncheni árulása, ak :kre Köztársaságunk támaszkodott, s akik­nek megbízhatóságával és hűségével Benes és mások évekig bolondították a népet. A burzsoázia a München-előtti köz­társaságban bebeszélte a népnek, mi­lyen nagy rokonszenvnek örvend né­pünk nyugati „oltalmazó'nk" között. Megmutatkozott azonban, hogy ez kö­zönséges csalás volt. Az imperialisták sokasom biziak népünkben, részükre megbízhatatlan „Huszita le­származottak" és oro6zbaxátok vol­tunk. Ezek után Dávid elvtárs a nyugati imperialisták céljairól beszélt, amelye­ket a második világháborúban hazánk­ban megvalósítani törekedtek. Lefes­tette, hogy milyen sorsa lett volna hazánknak, hogyha a háború még hosszabb ideig tort. A fasiszta Német­ország győzelme esetén, a nemzeti megsemmisülés réme is fenyegetett, hogyha országunkat pedig az ameri­kai Imperalisták hadserege szállta volna meg. a vazallus államok alá­rendelt sorsa várt volna reánk. A Szovjetunió azonban, amely leti­porta a hitleri fasiszta hadsereget, felszabadította hazánkat és újjáépíté­sünket mindenképpen támogatta. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban elért győzelmével alap iá­ban megváltozott helyzetünk a világ­han — folytatta Dávid elvtárs. — Beigazolódtak Gottwald elvtárs sza­val, melyeket a csehszlovák-szovjet barátsági szerződés megkötésekor mondott 1943-ban Moszkvában. „Nemzeti és állami hajónk biztos révbe került". Elég ránézni a mai térképre és az 1938-asra, hogy meglássuk az alap­vető különbséget. Akkor országunk 95 százalékban a náci Németországgal és vazallus államaival, a maradék 5 szá­zalékban pedig a monarchofasiszta ro­mán szövetségessel volt határos. Ma közös határunk van a Szovjetunióval és országunk többi része a szovjet­hadsereg által felszabadított baráti or­szággal határos. Határainknak csak egytized része esik Németországnak, az amerikaiak által megszállt öveze­tére. Hála az erős Szovjetunióval való szövetségünknek, országunk kifelé olyan jót van biztosítva, mint még soha azelőtt. A Szovjetunió szövetsége, barátsága éo aegfteége országunkat erőssé teszi, míg az úgynevezett „marshallizált országoknak nyújtott se­gély" az országokat a kizsákmányo­lás tehetetlen vazallus-áldozataivá alacsonyítja. Ezek után Dávid elvtárs arról be­szélt, hogy a Szovjetunió győzelme lehetővé tette népünknek, nogy le­számoljon a burzsoáziával, az árulók­kal és hozzáfogjon a szocializmus megvalósításához. Majd így folytatta: A Szovjetunió nem avatkozott be belügyeinkbe. A népünket szerető szovjetnép élénk rokonszenvvel fi­gyelte! népünk hatalmának megszi­lárdulását és építésünk haffadását, örült sikereinknek és önzetlenül segí­tett és segít nekünk. A Szovjetunió barátságából erőt merítve, hála dolgozó népünk és mun­kásosztályunk éberségének és határo­zottságának, 6zűlőpártunk, a Kommu­nista Párt vezetésével, élén Gottwald elvtárssal, meghiúsították a februári államcsínyt és ezáltal elérték, hogy az imperialistáknak kes«rű pilúlákat kellett nyelniök és súlyc® vereséget szenvedtek. Népünk tudatában van annak, hogy a Szovjetunióval való barátság az ál­landó munkát, az örömteli építést, a békét, az emberek jólétét és boldog­ságát jelenti, míg az imperialisták en­nek éppen ellenkezőjét, a nyomort, a munkanélküliséget, az éhséget és a háborút hozzák ránk. A Szovjetunió a békét akarja, az imperialisták a háborút és mi békét akarunk és védjük a béke ügyét. Sze­münk előtt tartjuk Sztálin elvtárs szavait: „A Szovjetunió létezésének leííkezdetétől következetes békepoliti­kát folytat és erről nap, mint nap ékes bizonyítékokat ad. Javaslatai: Nyugat­Németország újrafelfegyverzése eöen, az öt nagyhatalom közötti egyezmény megkötéséért, a koreai viszály békés rendezésért, a Japánnal megkötendő békeegyezményéi t, — mind egy célt szolgál, — a béke megőrzésenek és megerősítésének ügyét. A Szovjetunió a világ békemozgalmának vezető ere­jévé vált. Ez a béketábor joggal te­kinti a szocializmus országát legha­talmasabb és legbiztosabb bástyájá­nak. A béikevágy és annak megőrzésére kifejtett igyekezet nem a Szovjetunió gyöngeségének, hanem éppen ellen­kezőleg, erejének kifejezője. Ideje volna, — mondotta Bulganyin elvtárs, a Nagy Októberi Forrada­lom 33-lk évfordulóján mondott be­szédében a fenyegetőző amerikai im­perialisták címére, — ezeknek az uraknak tudatosftamok, hogy a szov­jetnép nem tartozik a gyenge Ideg­zetű népek közé és fenyegetésekkel nem lehet megrémíteni. Történelmi tények igazolják, hogy békeszerető politikánk nem a gyengeség jele. Ideje volna ezeknek az uraknak rá­jönni arra, hogy népünk, ha szükség van rá, fegyverrel is képes védeni és megvédeni hazája érdekeit. Erejét a Szovjetunió a Nagy Hon­védő Háborúban bizonyította be, ami­kor szétmorzsolta a hitleri háborús gépeze'et, a legnagyobbat a történelemben, me­lyet európai országok nagy része hadi­anyagával fegyverzett fel; Dávid elvtárs ezután a Szovjetunió­nak a második világháború utáni gyors újjáépítéséről, további békés céljairól beszélt és ezzel ellentétben ismertette a nyugati imperialista or­szágok új háborús kísérleteit. Majd pedig hazánk életét vázolta a háború utáni években: — Az elmúlt, több mint hat év alatt 6ok építő győzelmet értünk el és ezt annak köszönhetjük, hogy szilárdan állunk a Szovjetunió oldalán, annak erejére támaszkodunk és tanulunk a szovjetnép felbecsülhetetlen tapasz­talataiból. Felmérhetetlen az a segít­ség, amit szocialista építésünknél ba­rátilag, önzeüenül és nagylelkűen a szovjetnép és SztáCin generalisszi­musz nyújtott nekünk A kritikus 1947-es évben a Szovjetunió népünkét az éhhalál­tól mentette meg, 600 ezer tonna gabonát küldölt Ismeretes, milyen jelentős mértékben járult hozzá ez évben is a Szovjetunió közeilátásiink biztosításához. Minden árut, ame­lyet a Szovjetunióból behozunk, a legalacsonyabb világpiaci árakon kap «és csak a feléi fizetjük a nem­zetközi szállítási díjszabásnál szá­mított szállítási költségeknek. Fon­tos megemlítenünk a mult év no­vemberében 5 évre kötött hosszú­lejáratú egyezményt is. Ezen egyezmény alapján a Szovjetunió nagy technikai segítséget is nyújt, ami lehetővé toszi, hogy sok olyan technikai berendezéshez jussunk, amit eddig nem tudtunk gyártani és amelyeknek szállítását egyes kapita­lista országok megtagadták. Nagy se­gítségt nyújt a Szovjetunió mező­Gazdaságunk szocialista felépítésénél. Ez legjobban megmutatkozik a nö­vénytermelés és az állattenyésztés te­rén. ahol átvesszük a szovjet arro­biolópia eredményeit és tapasztaltait. A Srovjetunió nekünk és a többi népi demokratikus országnak nyúj­tott segítségével nt egyenlő az egyenlők között cflv alapján teljesen új, ismeretlen kapcsolatokat teremtett az egyes álla­mok között, olyanokat, amelyek a ka­pitalista világban elképzelhetetlenek. A „burzsoá államok" — mondja Sztálin elvtárs — „nem hajlandók egyenjogú szerződést kötni a kis nemzetekkel, mert ezeket nem te­kintik partnerüknek." A Szovjetunió­nak a népi demokratikus országok­kal kötött szerződései egyenjogúak és biztosítják a Szovjetunió önzet­len segítségét, az önálló és szabad nemzetgazdaságnak fejlődését azon országokban, melyek a gyors iparo­sodás és a szocializmus felépítésé­nek útjára léptek. Dávid elvtárs beszédében továbbá ismertette a népi demokratikus orszá­gok kedvező helyzetét, amelyek a Szovjetunióval léptek szövetségre és összehasonlította azzal a segítséggel, amelyet az amerikai imperialisták a Marshall-terv alapján nyújtanak vazal­lusaiknak. Beszédét a következőképpen fejeizte be: Nagy példaképünk a Szovjetunió, a kommunizmus építésében elért törté­nelmi sikereivel, országunk fejlődésé­nek, nagvságának és szépségének ra­gyogó távlatát mutatja. És mi tud­juk, hogy ez nem valami távoli jövő zenéie. Iparunk ma már másfélszerese a háború előtti Iparnak és kétszere­sére, Szlovákiában egyenesen ötszö­rösére fog eme'kednl, összehasonlítva a háború előtti évekkel A milliós tőméire k éoítő le'kese­dése, szü'őpártunk, a dicső Cseh­szlovák Kommunista Párt, elnökünk, Klement Gottwald bölcs vezetése, a Szovjetunió és Sztálin generalisszi­musz Iránti hűségünk és odaadá­sunk biztosítékai annak, hogy cé­lunkat elérjük. A somorjai és az eperjesi járási pártvezetőségek jelentése a pártsajtó előfizetőinek szerzéséről A somojal járási pártvezetöség je­lentése a pártsajtó terjesztéséről: Mezei Péter masznyikovói EFSz­tag Tóth Józseffel egy hét alatt jó agitációs munkával 16 előfizetőt szer­zett az Oj Szónak. Ezt a munkájukat még tovább is folytatják. Kárász Zol­tán a Pártnapon 10 előfizetőt szerzett az Oj Szónak. Szenyan Imre ugyan­csak 20 előfizetőt szerzett. Dikker Mikulás, a somorjai szénlerakat al­kalmazottaival 33 előfizetőt szerzett az Oj Szónak és kötelezték magukat, hogy a Pártnapon még 25 előfizetőt szereznek. Farkas Kálmán nagylégi lakos jó meggyőző munkával 27, Van­drák János a somorjai Stavokombinát dolgozója pedig a Pravda és az Oj Szó számára 30 előfizetőt szerzett. Csóka Ferenc Tejfaluról 20 előfizetőt szerzett az Oj Szóra pár napon belül. Az Uj Szó terjesztés* az eperjesi járásban A z eper jeti járást pártvezetőség arról értesített bennünket, hogy 126 új előfizetőt szerzett az O j Szónak. Az előfizető szerzési kampányt az üzemekben és falvakon a legered­ményesebben a kultúrpropagációs tit­károk végzik, akik egynapos Iskolá­záson voltak a régi kollégium épü­letében, ahol a Východoslovenská Pravda szerkesztői Kassáról kiok­tatták őket a pártsajtó fontosságáról. A kultár-propagációs titkárok a Kommunista Párt üzemi és helyi szer­vezeteiben az agitációs bizalmiaknak megmagyarázták a pártsajtó jelentő­ségét a békeharcban. Az agitációban a legjobban kttünt Sztasik elvtárs, az eperjesi kommunális üzemek káde­rese, aki megértette a kampány jelen­tőségét és több mint 40 új előfizetőt szerzett az Oj Szó számára. Járásunkban még több jó agitátor bekapcsolódott az előfizetőszerzési kampányba és folytatja munkáját. A pártsajtó napján versenyt indítottunk, amelyben a legjobb agitkettöst juta­lomba részesítjük. Az Egységes Nem­zeti Bizottság ezeknek a jutalmakna' fedezésére 20.000 koronát utalt k amely összegért öt díjat vásárolun,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom