Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-13 / 215. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetekl A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 szeptember 13- csütörtök 3 KČS IV. évfolyam, 215. szám A kírályhelmeci, losonci, ipolysági, hnustyaí és polfáti járások teljesítették a felvásárlás tervét A besztercebányai kerület előrenyomul Kedden és szerdán további járások jelentették, hogy teljesítették a gabonafelvásárlás tervét. Az új járások, az új hazafias járások jelentősen előrevitték a besztercebányai kerület tervteljesítését és így ez a kerület lassan felzárkózik a

z első tíz legjobb kerület közé. A besztercebányai kerületben ugyanis már 11 járás teljesítette kötelességét éspedig az újbányái, korponai, körmöcbányai, Selmecbányái, besztercebányai, zólyomi, kékkői, losonci, ipolysági, hnustyai és poltári járások. így azután szeptember 10-én e kerület egyszerre 87.3% ra rúgott, amivel erősen veszélyezteti a nyitrai kerület által tartott szlovákiai második helyet. Ha a besztercebányai kerület megtartja a felvásárlás ilyen ütemét, naponta több mint 4% emelkedést, akkor nagyon könnyen megelőzheti a nyitrai kerületet. Viszont a nyitrai kerület kötelessége az, hogy a legutóbbi napokban beállott lankadást helyrehozza és erélyesen hozzálásson a hiányzó 11% felvásárlásához. A besztercebányai kerületben a mai napig kullognak a tornaijai, füleki és rimaszombati járások, amelyek csupán 60%-ra teljesttették a gabonafelvásárlás tervét és Brezno, amely még csak 38%-nál tart. Szükséges, hogy ezekben a járásokban a járási Pártbizottságok a népigazgatás r&ktárszövetkezetek szerveivel es a együtt mindent megtegyenek a felvásárlás ütemének meggyorsításáért. Külön említést érdemel az első keletszlovákiai hazafias járás, Királyhelmec, amely a teljesítés napján kötelezettséget vállalt arra, hogy a felvásárlásban legkevesebb 120%-ra megy fel. Királyhelmec szept 5-én mégcsak 64%-nál tartott. A gyors javulást a pártszervek munkájának köszönhetik. Igen lényegesen meglehet rövidíteni a felvásárlás időtarta, mát, ha a járási és helyi pártbizottságok szívvel-lélekkel támogatják a munkát. Az utolsó napokban olyan iramot értek el. hogy a napi emelkedés 15%-ot is kitett. Ezzel megmutatták a többi járásoknak azt, hogy ők is teljesíteni tudták a felvásárlás tervét még ezen a héten. Tegyünk meg minden iárásban minden erőfeszítést, hogy Szlovákia szept 15-re késaen legyen és így mi1 elöb biztosítsa az ország kenyerét. A hűségpótlék — bányászaink lelkiismeretes becsületes munkájának jutalma A handlovai kultúrház nagytermében kifizették a bányászok hüségpóttékát. Mosolygó arccal léptek bányászaink a terembe, hogy átvegyék becsületes munkájuk megérdemelt jutalmát. A kifizetésnél több érdekes jelenet játszódott le Ezek közül talán legérdekesebb volt az, hogy néhány bányász a kézhezvett hüségpótlék egyrészét befizette a takarékpénztárba, mert tudják, hogy minden megtakarított koronával gyorsabban forognak az üzemek kerekei és jobban és többet termelhetünk mindannyiunk számára. így pl. a legjobb handlovai bányászok egyike, Mácsai elvtárs, miután átvette a hüségpótlékot tartalmazó borítékot, odalépett a takarékpénztár képviselőjélíez ós a hűségpótlékának egy részét takarékkönyvre fizette be. Az ő példáját követte Tóth elvtárs ls. aki havi 1000 koronás részlettel jelentkezik a takarékpénztárak könyvecskéjéért. Tóth elvtárs, e szavakkal távozott az asztaltól: Elvtársak, én megmutatom, hogy a jövő évben két hűségpótlék jut nekem. Egyet az üzem fog kifizetni, a másikat. megkapom a takarékpénztár betétkönyvéről. Mácsai és Tóth elvtársak pé!dáját g bányászok közül sokan követték. Valló Ferenc levelező, Hanzová. Jozef NepomiKký az új földművelésügyi miniszter, Duriš elvtárs a Megbízottak Testületének új elnöke Miután Karol Baeilek elvtársat, a Megbízottak Testületének eddigi elnökét a Köztársaság elnökének döntésével szeptember 8-án új, magas funkcióval, az állami ellenőrzés minisztériumának vezetésével bízták meg, a miniszterelnök a szlovákiai Nemzeti Arcvonal képviselőivel való megbeszélés után, a Megbízottak Testülete elnökének megüresedett helyére Juliusz Duris elvtársat, az eddigi földművelésügyi minisztert jelölte. Ezért a Köztársaság elnöke Juliusz Duris elvtársat saját kérésére fölmentette a földmüvelésügyi minisztérium vezetése alól és új földművelésügyi miniszterré Jozef Nepomucky képviselő elvtársat nevezte ki. Az új földmüvelésügyi miniszter szeptember 11-én délelőtt a miniszterelnök jelenlétében letette az esküt a Köztársaság elnökének kezébe. A kormány szeptember 11-én ülésre jött össze, amelyen Juliusz Duris elvtársat kinevezte a Megbízottak Testületének új elnökévé. Szeptember 11-én délután a Megbízottak Testületének elnöke a miniszterelnök kezébe letette a hivatali esküt. Az es kütételen résztvett Václav Nősek belügyminiszter elvtárs is. Zápotocký miniszterelnök a Megbízottak Testületének új elnökével ezután szívélyes beszélgetést folytatott. MOSZKVAI EMBEREK Egy magyar diák naplójegyzeteiböl .... A széles Gorkij-utcán sétáltam. Ilyenkor mindig hatalmas érzések fognak el s valahogy egész közel érzem magamhoz a kommunizmus építkezéseinek gigán tizmusát. Nem győzöm újra meg újra megcsodálni a házóriásokat, a forgalmat, az embereket Egy kirakat előtt álltam meg. Az új metróállomások tervrajzai voltak kifüggesztve. Azokban gyönyörködtem. Őszies szél fújt, hűvös, de nem hideg. Hajadonfőt voltam, széi lobogtatta hajamat. Valaki hirtelen a vállamra tette a kezét. Megfordultam. Egy ismeretlen nő állt előttem. Nem idős, de már túl az ifjúkoron. — Ön mért nem vesz sapkát? Megfázik a feje, — mondta kedves szigorral. — Kérem — dadogtam a meglepetéstől — én nem szoktam sapkát hordani. — De csak vegyen, mert aztán maga bánja meg. mondta — aztán láthatta zavaromat s magyarázólag hozzátette. — Én orvos vagyok, kötelességem az emberek egészségére vigyáznom. — Megígértette velem, hogy ezután sapkát I viselek, bocsánatot kért és elment. ' Ez egy volt a sok közül. Hivatását teljesítő szovjet dolgozó, Orvos, aki nemcsak a kórteremben, rendelőben, de talán még álmában is az emberek felelős őre. • * • Napok óta bosszankodom. Kitágult a szemüvegem szára, mindig az orromra csúszik s furcsán, kilesve az üveg fölött nézek mindenkire. A sors ma Száskához vezényelt. Itt lakik a szomszéd szobában, hoszszú, szőke szibériai fiú, tervgazdásznak készül. Ahogy meglátta milyen szokatlanul ül az orromon a szemüveg. fejcsóválva elvette tőlem. Megdörzsölte szárait, néhányszor rálehelt, aztán egy kicsit behajlította. Pompásan simult a fülemhez: Mi az, te szemüveget js gyártottál valaha? Kérdeztem. (Tudtam, hogy sok mindennel foglalkozott már). Nem, felelte, csak egy évig kémiát is tanultam az egyetemen. Na. én tanulhattam volna Öt évet is, soh

a nem jutott volna eszembe, hogy a kaucsuk felmelegítésének törvénye a szemüveg keretére is alkalmas ... Lám, ha az ember összeköti az elméletet a gyakorlattal. • • • Rádiót mentem vásárolni. Izgatott voltam, soha nem volt rádióm, falusi gyerek vagyok, hallani is ritkán hallottam. Az üzletben csak ennyit mondtam: egy jó rádiót kérek. A szüleimnek szeretném hazavinni. Elibém tettek vagy hat készüléket. Én nem tudtam, melyiket válaszszam. Egyszer csak észrevettem, hogy a vevők felfigyelnek körülöttem, pillanatok alatt összegyűltek a pult előtt és nagy vita kerekedett arról, hogy melyik készüléket ve gyem meg. Végül is kétféle rádión állt a vita. Volt, aki az egyik mellett szavazott, a többiek a másikat tartották jobbnak. Én már bele sem avatkozhattam a vitába, hisz nem is engedtek volna beleszólni. Mindenki oly lelkesen, oly buzgón vitázott, — hiszen nagy dologról volt szó: egy nemrég felszabadult ország parasztjai fogják hallgatni ezen a rádión a híreket, zenét, egyszóval kultúrát. Nem mindegy az, milyen íesz az a készülék. — Ekkor egy magas férfi jött be az üzletbe, egy ideig hallgatott, aztán ő tett pontot a vita végére. Rádiómérnök volt, igy meg tudta győzni az embereket az egyik készülék kiválóságáról. Az emberek megnyugodtak. Én csak kifizettem, a rádiót becsomagolták, ketten megfogták és kihozták nekem a trolibusz megállóig. Nagy rádió volt s elég nehéz. Megköszöntem. „Aztán hallgassák meg majd a mi Moszkvánkat is rajta" •— búcsúztak. Meghallgatjuk, ígértem. Farkas Attila. DernS nagy napja Kiváló munkáért megérdemeli jutalom A dernői bányászok vasárnap Snnepelték legszebb ünnepüket a Bányásznapot Már a kora reggeli órákban a bányásíok fúvószenekara verte fel a falu esefiujét, így aäva tudomására a lakosságnak, hogy ez a nap sokban különbözik minden más ünnepnaptól. Ehhez hasonlóan csak a május elsejét szokták bányászaink ünnepelni, amely nap a világ összes haladó munkásainak legnagyobb ünnepe. Mindenütt ünnep előbe öltözött embereket lehetett látni, akik valamennyien az üzmvezetőség épülete felé igyekeztek, hogy semmit se mulasszanak el az ünnepségből, amelynek kilenc órakor kellett kezdődne az erre a célra elkészített üzemi udvaron, amely szépen fel volt díszítve, mindenütt jelmondatok és a legjobb élmunkások arcképei. A téren már több autó állt, amelyeken vendégek érkeztek. Az üzemi autó a környékbeli falvak bányászait és családtagjaikat száBított

a ide az ünnepélyre. Már a kilenc óra is elérkezett, de még mindég jöttek az emberek. Mindenki látni akarta a bányászok nagy örömét, amikor becsületes munkájuk jutalmául hűségpótlékot oszt ki nekik az állam. Mindenki helyet foglalt künn a szabadban az iroda mellett felállított emelvény élőit, amely erre a célra készült. Az ünnepély megkezdéséig az üzem fúvószenekara mozgalmi dalokat játszott. Az idő kedvezett a bányászok legszebb ünnepének. A nap melegen sütött. Féltízkor végre megkezdődött az ünnepély. Az emelvényen megjelentek, Tonhauser elvtárs, a Szlovák Szakszervezeti Tanács képviselője, a rozsnyói járási pártszervezet, a területi bányaigazgatóság és a Gömöri i M Pásztor Pál, a dernői üzem legjobb élmunkása. Ércbányák igazgatóságának képviselői, az üzemi pártszervezet elnöke, az üzemi tanács elnöke és a legjobb élmunkások, Az ünnepélyt Fábry Alajos elvtárs, az üzemi tanács elnöke^ nyitotta meg és vezette. Az ünnepély azzal kezdődött, hogy az üzem fúvószenekara eljátszotta a csehszlovák és szovjet himnuszokat. Fábry elvtárs megnyitó beszédében a következőképpen szólt a bányászokhoz: „Kedves Elvtársak és Elvtársnők! Bányászéietünk kereke ismét fordult egyet. A népi demokratikus Csehszlovákia ötéves tervében elérkezett az 1951-ik évi Bányásznap, amely hivatva van megemlékezni a legjobb bányászokról és megjutalmazni azokat a bányász elvtársakat, akik hűséges, kitartó, szorgalmas munkájukkal túllépték normájukat e méltónak bizonyultak arra, hogy munkájuk, hűséges szorgalmuk gyümölcseként megkapják a hüségpótlékot. Mint a dernői bányaüzem üzemi tanácsának elnöke, örömmel mondok hálás köszönetet munkás elvtársaimnak, kik példás munkájukkal lehetővé tették azt, hogy n dernői üzem tervét 100 százalékra teljesítette az egész év folyamán, s így biztosította magának a százszázalékos hüségpótlék kifizetését. örömmel állapítom meg, hogy üzemünk munkájának teljesítésében a vashegyi társüzemmel együtt az élen halad. Ezt az elért sikert értékessé és kiemelkedővé teszi az a nagy erőfeezíkes személyeket. De a körültekintő gyors munka meghozta az eredményt s lehetővé vált az, hogy fennakadás nélkül tudtuk a feladatokat megoldani. Ez a siker is értékes hozzájárulás a népi demokratikus Csehszlovákia felépítéséhez és az új, szabad, boldogabb élet megvalósításához. Még egyszer szívem teljes melegével köszöntöm elvtársaimat, s mindazokat, akik bányásznapunk ünnepén itt megjelentek. Üdvözlöm az ünnepélyünkön megjelent kiküldötteket s abban a reményben nyitom meg a mai bányásznapi ünnepélyünket, hogy az a legteljesebb testvéri egyetértésbea elért sikereink fölött örömünk közepette fog lezajlani." Fábry elvtárs, megnyitó beszéde után felkérte Ugor elvtársat, az özem igazgatóját, hogy számoljon be az elmúlt év munkájáról é6 értékelje annak jelentőségét. Ugor üzemvezető elvtárs, a következőkben számolt be az üzem évi munkájáról: „A mai napon legnagyobb ünnepünket tartjuk meg, a Bányászok Napját. Kormányunk azzal is hangsúlyozza a bányászok fontosságát, hogy azoknak a bányaüzemeknek, amelyek a tervet teljesítik és önköltségüket csökkentik, elrendelte, hogy dolgozóiknak. akik túllépték normáikat és nem mulasztottak a munkában, fizessenek ki hüségpótlékot. Ezen a napon a Csehszlovák Bányaüzemeknek több mint hatszázmillió koronát juttat az állam építőniunkájukért és éppen ezért szükséges, hogy a bányászok első helyen álljanak a kötelezettségvállalásban K Tekintsünk ezért vissza a mult évi Bányásznaptól a mai napig elvégzett munkánkra, ellenőrizzük az akkor vállalt kötelezettségek teljesítését és tegyünk nagyobb kötelezettségvállalásokat s ezzel is bizonyítsuk be azt, hogy méltók vagyunk a hüségpótlék kifizetésére. A mult évi Bányásznaptól a mai napig a tervet 100 százalékon felül teljesítettük. 1951 < év elejétől a tervet havonta átlagosan 1)0.2 százalékra teljesítettük, április elsejétől 6 százalékkal magasabb tonnamenynyiséget vállaltunk és ezt a tervet is havonta átlagosan 105 százalékra teljesítettük. Az előkészítő és feltáró munkák tervét 400 százalékon felül végeztük el. Ezek szerint az első két kötelezettségvállalást teljesítettük. Bevezettük a gépesített vágathaj"tást és ha az eredmények még nem is a Iegkielégitőbbek. mégis figyelemreméltók, mert az edd gi 25—30 méter helyett kihajtottunk júniusban 100 métert, júliusban 52-t és augusztusban 64 méter dupla vágatot anyaghiány ellenére is. Az üzemvezetőség előtti tér, ahol a Bányásznapi ünnepség lefolyt. t ás, mellyel üzemünknek dolgoznia kellett, különösen az év elején, amikor a rendes tervezési munkák befejezése után gyors ütemben kellett kutatási, gyorsliajtási munkálatokat megindítani, minden előzetes előkészület nélkül és a legnagyobb anyaghiány közepette. A szükséges anyagnak, gépeknek, felszerelésnek hirtelen és gyors előteremtése óriási feladat elé állította az üzemvezetőséget és az arra ületéIgy a harmadik kötelezettségvállalást is teljesítettük, amely szerint új munkamódszereket kellett bevezetni. A negyedik kötelezettségvállalásunk az volt, hogy a szocialista versenyt kibővítsük. 1950 december 2-án élüzem lettünk, amivel az a kötelezettség járt, hogy a normákat 102—120 százalékig teljesíteni fogjátok. Mivel az átlagos normateljesités több mint 139%, ezt a