Uj Szó, 1951. szeptember (4. évfolyam, 205-230.szám)

1951-09-28 / 228. szám, péntek

f R AUT

I SÍK nĺcsászlk: KlunenžGrfliôaid fOROlTOTTA r P. SZU t

» éélA J o munkával törj előre tanulóifjúság! ifjúság, akik nem ismernek különbséget fizikai és szellemi munka között. Gimnáziumunk büszke arra, hogy 28 elvtárs élmunkás, 35 pedig kit S..<eíe>» munkás lett a brigádmunkán. Tudjuk, hogy a szocializmust csak tervszerű munkával lehet felépíteni. Szükséges tehát, hogy tervezzünk. Ahogy dolgozóink a bányákban, gyárakban és a mezőgazdaságban terveket készítenek, úgy mi is egész évi tervet készítünk, hogy ezzel munkánkat megkönnyítsük és eredményesebbé tegyük. Tervünk első pontja a fokozottabb tanulás. Ez a mi legfontosabb feladatunk! Első feladatunk a tanulókörök megszervezése. A tanulókörök keretén -belül segíteni fogjuk gyöngébb tanulóinkat a tanulásban és így támogatni fogjuk tanárelvtársaink munkáját is. Naponta 4—6-ig és 8—9-ig egyénileg tanulunk, 9—10-ig pedig a tanulókörökben elmélyítjük az anyagot. Egymástól kikérdezzük, és ezzel kiküszöböljük annak a lehetőségét, hogy tanulótársaink készületlenül menjenek az iskolába. Harcolni fogunk a súgás és puskázás ellen is. Ezzel ifjúságunkat rászoktatjuk a kemény mindennapi tanulásra, munkára. Bevezetjük a tanulókörönként való feleltetést is. Ez a módszer a tavalyi iskolaévben jól bevaíi. Mindannyian megfogadjuk, hogy az év végén egyikünk sem bukik meg. Másik fontos feladatunk iskolánk ifjúságának politikai nevelése. Hogy ifjúságunk gyökeresen elsajátítsa a marxizmusleninizmust, a társadalomtudományi órán kívül kéthetenként minden osztályba kétórás politikai kört tartunk. Minden kéthétben olvasókört és minden hónapban egy filozófiai kört. Reggelenként 3/4 8—8-ig újságbeszámoló lesz, amelyet élénk vitával egészítünk ki. Megindítottuk a Fucsik jelvényszerző versenyt. Megszerezzük a TOZjelvényt is. Kultúrtéren a következőket vállaltuk: megszervezünk egy állandó kultúrcsoportot, amely rendszeres kultúrelőadásokat tart falvainkban. Szoros kapcsolatot építünk ki a Cérnagyár és a Magyar Tanonciskola CsISz csoportjaival. A szloElvtársak! hazánkban a szocializmus építése nagyobb fegyelmet, eredményesebb munkát és több tanulást követel tőlünk, CsISz-tagoktól is. Ahhoz, hogy eredményes munkát végezhessünk, szükséges, hogy iskolánk minden egyes CsISz-tagja megismerje azokat a feladatokat, amelyeket Pártunk és Sýkora elvtárs állított elénk a CsISz Kongresszusán. Jó munkánk elengedhetetlen feltétele ifjúságunk politikai nevelése. Ifjúságunkban fel kell ébreszteni a marxizmus-leninizmus iránti érdeklődést .és rá kell nevelni a kritika és önkritika gyakorlására. Példaképül kell állnia ifjúságunk előtt a hős lenini Komszomolnak és kiváló munkájának Mi, a Magyar Pedagógiai Gimnázium tanulói tudjuk, hogy mit vár tőlünk dicső Kommunista Pártunk és dolgozó népünk. Munkánkkal és tanulásunkkal ebben az iskolaévben is bebizonyítjuk, hogy bízhat bennünk Pártunk és dolgozó népünk. A nyári brigádmunkánkkal bebizonyítottuk, hogy mi már nem a régi kényeskedő kényelemben nevelt tanulóifjúság vagyunk, hanem új, harcos Rámutat csalásaikra és bebizonyítja, hogy éppen fordítva van: a munkásosztály, a proletáriátus érdekei öszszeegyezhetetlenek a kapitalisták érdekeivel. »Nincs más út — írja Gottwald — a kapitalista csak akkor ehet fehér kalácsot, ha a munkásoknak nem jut elég a barna kenyérből sem*. Ebből következik az, hogy >a proletariátus tudja,, hogy a kapitalisták elleni harc eredményeképpen jöhet számára megváltás«. Klement Gottwald rámutatott továbbá a kereset, fizetés és az életszínvonal csökkentése elleni szervszett harc fontosságára. Ebben a harcban szükség van a dolgozó nép egységére, kell, hogy >minden szlovák mezőgazdasági munkás tudja, hogy az osztravai bányász érdeke az ő érdeke is«. Befejezésében a cikk újra hangsúlyozza; >A proletariátus tudja, hogy milyen hatalmas védőpajzsa a Szovjetúnió. Es egy emberként áll a sakálok és hiénák elé, akik Oroszország mai nehéz helyzetéből szeretnének hasznot húzni. Ebbem a cikkben Gottwald Világosan kifejezte a munkásosztály önálló, forradalmi politikai elméletének lényegót. Rámutatott a munkáiáosztálynak a burzsoáziával összeférhetetlen érdekeire, leleplezte a reformistákat, akik együttműködést hirdettek a kapitalistákkal, akik a valóságban a proletariátus érdekeit és a dolgozók egységes harcát gazdasági és szociális követeléseikért alávetették a kapitalisták érdekeinek. Végül rámutatott a Szovjetunió jelentőségére a proletariátus érdekei szempontjából, ameilyet ezért meg kell védeni a világimperializmus összefogott erőivel seemfcen. Jegyezzük meg itt it>, egyáltalán nem véletlen, hogy Gottwald már első cikkét is azzal fejezte be, hogy a világ munkásmozgalma és a csehszlovák nép szempontjából rámutatott a Szovjetunió jelentőségére. A jelszó „örök időkre a Szovjetunióval" az ő jelszava az első napoktól, mikor elgondolkozik a hírek felett, melyek a szovjethatalom oroszországi győzelméről jöttek. Kezdettől fogva a munkásosztály egyik legfontosabb feladatának látja a Szovjetunióval való szoros szövetségért, az együttműködésért folyó harcot, fgy a kommunista sajtóban kifejtett egész tevékenysége alatt következetesen harcol a csehszlovák burzsoázia, Dr. Benes külpolitikája ellen és élesen kritizálja a Szovjetunióval szemben elfoglalt ellenségles álláspontot, amely nemcsak a munkásosztály és a haladó mozgalom, hanem egész Csehszlovákia nemzeti érdekei szempont iából is káros Ezért teljes joggal nevezhetjük köztársasági elnökünket a csehszlovák-szovjet barátság és együttműködés alapítójának. E barátság mentette meg nemzetünket a német megszállókkal folytatott halálos küzdelemben. Gottwald élénken részt vesz a besztercebányai munkások politikai életében is. ' Besztei cebánya és környéke pártszervezetei jól ismerték, mint szónokot és szervezőt. Külön foglalkozik a testnevelési mozgalommal, hiszen Korszínovban e téren nagy tapasztalatokat szerzett. Jól teljesítette a szlovák elvtársak kívánságát, akik azt akarták, hogy az új adminisztrátor, legyen az ifjúság jó nevelője is. Már I92i októberében olvashatjuk a „Hlas ľudu"ban, hogy Ulankán, (akkor Ulmanka) megalakították az új Munkás Tornaegyletet (FRTJ) és az alakuló gyűlésen Klement Gottwald beszélt. Novemberben a szlovák egyesületek konferenciáján, Liptószentmiklóson felszólal és előterjeszti a „Spartakus" nevű havilap kiadásának tervét. Ajánlatát elfogadták és Gottwaldot beválasztották a szerkeszőségbe. Később a „Spartakus" főiszerkesztője lesz. A konferencián beválasztották a szlovákiai FRTJ-bizottságába is. V. Strie, a munkásmozgalom öreg besztercebányai munkása így emlékezik vissza: „Besztercebánya környékén nem volt egyetlen helység sem, ahol Gottwald meg ne szervezte volna a Munkás Tornaegyletek Szövetségét Valamennyien megcsodáltuk fáradhatatlanságát, mert csaknem minden este előadása volt valamelyik egyesületben. Minden kedden és pénteken a gyakorlatozás ellőtt vagy után előadást tartott a besztercebányai egyesületben. A vák testvér-gimnáziummal együtt negyedévenként irodalmi kört tartunk, amelynek keretén belül megismertetjük szlovák elvtársainkkal a kiváló magyar írók és költők műveit és életét ök viszont bennünket ismertetnek meg a szlovák írókkal és költőkkel. Nem feledkezünk meg pionírjainkról sem. A petrzsalkai és az intézetünk mellett működő pionírszervezetek felett védnökséget vállalunk. Ezekkel a felajánlásokkal emelni akarjuk iskolánk politikai és kulturális színvonalát. Elvtársak! CsISz becsületünkre fogadjuk, hogy ezekel a felajánlásokat, illetve kötelezezettségvállalásainkat nemcsak vállalni, de teljesíteni is fogjuk. Ezzel akarjuk bebizonyítani a reakciónak és az imperialista háborús úszítóknak, hogy Gottwald ifjúsága előtt nem közömbös a béke ügye. Nem félünk a munkától, mert tudjuk, hogy a békét megvédeni és a szocializmust felépíteni csak szívós és eredményes munkával lehet. A bratislavai Magyar Pedagógiai Gimnázium nevében Török Elemér hét többi napjain a környéket járta. Hacsak néhány órára isv de benézett a vidéki egyesületekhez, ahol a helybeli kommunistáknak sokszor politikai előadásokat is tartott" Bizony már ideje, hogy testnevelési munkásaink megismerkedjenek Gottwald ilyenirányú tevékenységével. Hiszen Gottwald testnevelésünk forradalmi munkás tradíciójának alapítói közé tartozik, ameíly tradíció a nemzetfelszabadító TyrS-hagyománnyal ma Szokolunk büszkesége. A Munkás Tornaegylet Szí* vétségé szlovákiai vezetőségének üléseiről készült jegyzőkönyvök megmutatják nekünk Gottwaldot, mint szervezőt. Mikor megkezdi tevékenységét Szlovákiában, a forradalmi mozgalom válságos időket és kemény üldöztetést él át. A fiatal munkást persze ez nem ijeszti ej. Az üléseken könyörtelanüi bírálja a „Forradalmi romantikusókat", akik amilyen gyorsan lobbanak fel, olyan gyorsan ki js hűlnek. Újra és újra hangsúlyozza a k'tartó, szívós, apró munka fontosságát, amelynek részei, — ahogy ő mondja — lépcsőfokok a nagy cétok felé.' De külöü rámutat aruiaJt szükségességére, hogy a Munkás Tornaegyletek Szövetségének egyesületei váljanak a szlovák munkásság öntudatának és műveltségének fokozására irányuló eszközökké. A képzettség fokozásában látja a munkásmozgalom dolgozóinak egyik legfontosabb feladatát, mert tudja, hogy csak olyan alapból nőhet erős, egészséges mozgalom, ahol ismerik a kor felvetette harci feladatokat. (Folyt, kövj