Uj Szó, 1951. augusztus (4. évfolyam, 178-204.szám)

1951-08-07 / 183. szám, kedd

1951 augusztus 7 UJSZÖ HM au hiba,? Erre a kérdésre szeretne felvilágosítást kapni Bratislava villamoson utazó közönsége is. A következő esetnek voltam szerdán szemtanuja a villamosban. Felszálltam a hajóállomás közelében lévő megállón a kettes villamosra. Mellettem egy utas jegyet kért. Átnyújtott 3 koronát a kalauznőnek, aki megjegyezte, hogy nincs viszszadnivaló 50 fillérje. A következő utas én voltam. Ugyancsak 3 koronával fizettem. A kalauznő a pénzt betette a táskájába, az 50 fillért nem adta vissza, de nálam már meg sem jegyezte, hogy nincs aprópénze. Nem szóltam semmit, figyeltem, mi lesz tovább. Időközben utasok szálltak fel, akik 50 filléresekkel is fizettek, de a kaluznőnek eszébe sem jutott, hogy a mellettem ülő utasnak és nekem is visszajár még 50 fillér. Az 50 filléres vissza nem adása a rendőrségig való utazásomig rajtunk kivül még négy jesetben megismétlődött. Kiszálltam, más utas is kiszállt, anélkül, hogy a visszajáró 50 fillért megkaptuk volna. Másnap az l-es villamoson történt hasonló eset, azzal a különbséggel, hogy mikor az egyik utas kiszállás előtt megkérdezte a kalauznőt, miért nem adja vissza a neki járó 50 fillért, a kalauznő goromba, szemtelen hangon azt válaszolta: — Honnan adjak, ha nincs! Pedig nem Igaz, hogy nincs aprópénzük. Időközben rengeteg utas száll fel, aki 50 filléressel fizet és így, ha akarna, a kalauznő Igenis vissza tudná adni az utasoknak az 50 filléreseket. Ez helyes is volna, mert számtalan nézeteltérés, veszekedés származik az utasok és a kalatiznők között. Feltesszük a kérdést, miért "nem gondoskodik a DOZAB, — ha tényleg aprópénzhiány esete áll fenn, adjon ki 2.50 koronás szelvényeket, ahogy azokat egy Időben ugyancsak aprópénzhiány esetében forgalomba hozta, hogy az utazóközönség ne szenvedjen kárt. S. O. A pelsőci gazdasági szerszámgyár 104.3 százalékra teljesítette mult havi tervét A normaleiülvizsgálást a munkafolyamatok módosításával akarják megoldani A villamosmegállók áthelyezése a Sztálin-tér átépítése idejére "A bratislavai közúti közlekedési vállalatok tudatják az utazóközönséggel, hogy augusztus 1-ével megindul a Sztálin-téri közlekedési csomópont átépítése Emiatt az ottlévő villamos megállóhelyek a következőképpen változnak meg: Az l-es és 2-es villamosok a Nemzeti Színház felé és a 3-as villamos mindkét irányban a Jesensky-utca sarkán áll meg, a volt Pilzeni-udvar sörmérés előtt. A nagyállomás felé tartó l-es és a Vistrához induló 2-es villamosok, valamint a mindkét irányú 4-sek a Stúr-utca és a Cservené Armáda-utca sarkán Illnak meg. A napokban Pelsőcön jártam éa ellátogattam a gazdasági szerszámgyárba. Az üzem másfél kilométernyire a vasútállomástól nagyon szép helyen fekszik, a magas pelsőci hegyek tövénél. Az úton egy traktor jött velem szemben és pöffögve vontatott maga után egy cséplőgépet Mint később megtudtam, a cséplőgépet a gyár néhány alkalmazottja javította meg az állami gépállomás részére dicséretreméltó önkéntes brigádmunkával. Nagy, Máté, Štefánik, Bárczi, Györffy és Kőrössi szakmunkások a teljes hasznavehetetlen cséplőgépet a munkaidő után elvégzett javításokkal üzemképessé tették. A gyárudvaron az állami építészeti vállalat emberei dolgoznak. A munkások részére új zuhanyozót, mosdót és öltözőt építenek. Az üzemben gazdasági szerszámokat gyártanak. Nem nagy az egész üzem, • mindössze 50—60 alkalmazottja van. Műszaki vezetője Miklóssy mérnök, az üzem régebbi tulajdonosnőjének a férje. Az igazgató szintén régi alkalmazottja a gyárnak. A munkások százszázalékban munkaversenyben dolgoznak, közülök 43-an kiváló élmunkások. A Kriváň ČKD keretében a pelsőci kisüzem az első díjat nyerte. A tervet a múlt hónap végéig 104.3 százalékra teljesítette. Az e havi termelés műszaki okok miatt lecsökkent 99.7 százalékra. De ez csak átmeneti tünet, mert a tervelőírást tulajdonképpen elérték, csupán az utolsó müveletek elvégzésében maradtak el. Az üzem munkásai lelkiismeretesen dolgoznak, pedig nagyon sok akadállyal kell megküzdeniők. A műhelyek alacsonyak, sötétek és porosak, a gépek régiek. Az alacsony műhelyben a kemence hatalmas hőséget áraszt. Nincs ventillátor, amely a hőséget enyhítené és porszívó berendezés még a csiszológépeken sincs. Megkérdeztem az üzemigazgatót, miért nem segítenek ezeken áz állapotokon. Azt válaszolta, hogy terveik már készek a műhelytetők egy méteres emelésére és remélik, hogy ezt az á t épít él t rövidesen megkezdhetik. A kovácsmühelyben vashámorokon, ollókon, köszörűgépeken és préseken dolgoznak a munkások. A műhely közepén álló kemence afrikai hőséget áraszt. A benne tüzesitett izzó nagy vasdarabokat a különféle gépek hatalmas ütésekkel kész árukká formálják. A föld is megrendül a súlyoa ütések alatt, a gépek zajától pedig alig lehet megérteni az emberi beszédet. Regecz László dolgozik egy ilyen vashámoron. Éppen fejszéket készít. A tüzes vasdarabot szakértő ügyességgel forgatja a kalapács alatt 180 százalékra teljesíti normáját. Azt mondja gépére, hogy bár öregjószág, még ma is nagyon használható állapotban van. Az itt dolgozók szinte kivétel nélkül élmunkások és ez meg is látszik munkájuk eredményén. Az üzemben újítási Javaslatot vezettek be, amivel 36 vagón használt vasúti sínt tudnak feldolgozni. Ezzel hosszú időre megoldották az anyagszükséglet kérdését. Az újítási javaslatot Nagy és Štefánik szakmunkások dolgozták ki és segítségükre volt Miklóssy mérnök is. Lényege a használt vasúti sínek hosszirányú szétvágására szolgáló gép. Ezzel a síneket egyszerre három részre lehet szétvágni. Külön darabban esik ki a fej, külön a talp és a gerincrész. Az így nyert anyagot azonnal fel lehet használni készáruk elkészítéséhez. Az üzem védnökséget vállalt az EFSz, az óvoda és a hleybeli mozi felett. A normafelülvizsgálást úgy akarják végrehajtani, hogy új munkamódszereket vezetnek be. A munkásság véleménye Miklóssy mérnökről, az üzem régi tulajdonosának férjéről általában két részre oszlik. Az öregebbek szerint jó ember és az volt a felszabadulás előtt is. A fiatalabbak szerint viszont régebben gyakran előfordult, hogy megütötte a tanoncokat sőt a német megszállás idején több munkását szigorúan elítéltetett a munkából való kimaradás miatt. Abban mindnyájan megegyeznek, hogy a munka vezetésére alkalmas, mert ismeri az üzem minden részét és könnyen ráakad az előforduló hibákra. A munkások azt mondják, hogy a felszabadulás után előnyére megváltozott és lelkiismeretesen végzi feladatát Az 1938-as évek előtt a szocdem párt tagja volt és ebben a pártban voltak beszervezve az üzem akkori alkalmazottai is. Miklóssy most a Kommunista Párt tagjelöltje, de a munkások szerint jó párttag nem lehet belőle. Szerintem sem végezhet tevékeny pártmunkát a kissé beteges öregember. Nem a mi osztályunkból származik, mert kapitalista gyártulajdonos volt. Az ilyen ember, ha alkalmazkodik is hozzánk és ha el is végzi a feladatát soha nem fogja tudni céljainkat és törekvéseinket teljesen magáévá tenni. Akik öt párttagságra ajánlották, nem fontolták azt meg kellőképpen. Mindez nem von le semmit munkája értékéből, amelyet érdeméhez méltón megbecsülnek. Az Özemnek nincs teherautója, ezért Miklóssy feleségének lovait szokták bérbevenni fuvarozásra. A mérnök saját bevallása szerint 7000 koronát kap ezért havonta. Ez meglehetősen magas külön jövedelmet jelent neki, amiért nem végez munkát, mert a lovakat Sufrankő kocsis gondozza, aki a gyártól kapja a fizetését, amikor az üzemnek dolgozik. Az tizem vezetsőge azt mondja, hogy már kértek teherszállító kocsit, de ez ideig, még nem kaptak. Nehéz elhinni, hogy a háború befejezése óta eltelt hosszú évek alatt egy teherautót vagy traktort nem tudtak volna beszerezni. A bérbevett lovakért kifizetett összegen már több teherautót vagy lovat lehetett volna venni. Beszéltem Sufrankő kocsissal, ő műveli meg a mérnök földjeit. Aratás közben találtam a mérnök földjén. Azt mondja, hogy nagyon megunta ezt a kétlaki életet és már kérte, hogy helyezzék át teljesen az üzembe, ahol mint munkás van bejelentve. Ezideig azonban még nem intézkedtek. Mánik igazgató azt mondja, hogy Miklóssy kjielentése szerint birtokát rövidesen át fogja adni a szövetkezetnek. Ezt nagyon helyesen tenné, hiszen a földeket saját maga nem dolgozza meg. A munkásság reméli, hogy a gyár vezetősége tze a visszás helyzetet rövid időn belül rendezni fogja. Ifjabb Bárczi, az üzemi tanács jegyzője a szakszervezeti gyűlésekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy azokon a munkásság legnagyobb része részt vesz, annak ellenére, hogy sok a kétlaki. Miklóssy nem szokott megjelenni a gyűléseken. Szerinte az öregebb munkások Miklóssy Jelenlétében nem mernek nyilatkozni. Ezt azéal magyarázza, hogy a munkások még nem eléggé öntudatosak és bizonyos feszélyezettséggel tekintenek Miklőssyra, akitől valamikor a kenyerük függött. Hibának tarja, hogy a járási szakszervezeti titkár ritkán látagot el közéjük és akkor sem jön a munkások közé a műhelyekbe, hanem csak az irodába megy. Sok a panasz amiatt is, hogy a munkásság az élelmiszerjegyeket az üzemtől mindig késve kapja. G. L. Egy üzemlátogatás tanulságai illatos mezei bokrétát nyújthattak volna át a hallgatóknak. Hisszük, hogy az énekkar vezetője megszívleli kritikánkat és a jövőben jobban meggondolja, milyen számokra tanítsa be énekkarát. Adler Endre hegedüjátékában elsősorban számainak jó kiválasztását kell dicsérnünk. A műsort népi táncokkal tarkították. Bátorkeszi vendégszereplő lányok orosz táncokat mutattak be megérdemelt sikerrel. A párkányi nemzeti iskola növendékei kedvesen adták elő a „Kihajtom a libám" c. játékdalt. Ehhez viszont nem illett az utána következő „magyarruhás" tánc. Már több ízben hangsúlyoztuk, hogy a magyar népviseletet nem a földet seprő nemzetiszínű pántlikák jellemzik. Az árvalányhajas kalpag sem magyar népviselet. A magyar népnek változatos, gyönyörű népviselete van és ebből a viseletből bőven lehet meríteni. Csak utána kell járni. Említésre méltók még a szólóénekesek is, viszont ők sem törekedtek arra, hogy népdalokat énekeljenek. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy sikeres, gazdag, szép volt a CSEMADOK párkányi zeneestje. Mindenekelőtt kitűnő emberanyaggal rendelkezik. Dicséretreméltó az a szorgalmas munka, amellyel öszszehozták a többféle együttest. Reméljük, hogy további működésűk folyamán kiküszöbölik hibáikat. A népnek azt kell adni, ami a népé. A nép nőtakincse pedig százszor szebb és gazdagabb minden müdalnál. Ha ezen az úton haladnak tovább, még nagyobb, még viharosabb lesz a siker és országos viszonylatban is az elsők közé kerülhetnek. Dénes György. A hidegkúti kerületi politikai iskola hallgatói látogatást tettek a bratislavai oérn agyárban. Be szeretnék számolni azokról a tanulságokról, amelyeket a látogatás folyamán szereztünk. A hatalmas gépék és a miHiő és millió kilométernyi pamut és cérnaköteg- az angol kapitalistáknak hoztak hasznot mindaddig, amíg az államosítás meg nem változtatta itt is a helyzetet. Ugyanezek a hatalmas gépkolosszusok, amelyek valamikor az angol kapitalisták zsebébe ömlesztették az aranyat, ma népünk boldogulásának és jobblétének elősegítői. A festődében a felszálló gőzök, a pára közötJ dolgozik Pósa bácsi, aki már narminc éve az üzem alkalmazottja. Csoportunk tagjai meg-megálltak és csodálkozva nézték az automatikus gépeket, amelyek a festőlébe eresztették a fonalakat. Pósa bácsi elmondotta, hogy azalatt a harminc év alatt sok változást ért meg a gyárban, hatalmas részek épültek és még emlékszik arra az időre is, amikor kézihajtással kellett az anyagot a festőlébe behajtani. Ahogy ő vissza tud emlékezni, bizony valamikor a munkásnak nem volt jó sora. Ma biztos a munka, biztos a kereset és a gondtalan holnap bizakodóbbá, derűlátóbbá teszi a munkást. A fonódában láttuk, hogy bizony sok gép áll. Mi lehet ennek az oka. A válasz az volt, hogy nincs munkaerő. Aztán nagy a fluktuáció. Hogyha más üzemekben valamivel többet fizetnek mint a cérnagyárban, akkor a munkások otthagyják munkahelyüket és elmennek oda, ahol esetleg pár koronával többet kaphatnak. Hol van hát a jő politikai meggyőző munka, amely megakadályozná az ilyen jelenségeket? A munkaerőhiánynak és a fluktuációnak okát csakis a meggyőzés hiányában, az üzemrész vezetők és mesterek elégtelen politikai fejlettségében keU keresni. Ma, amikor ötéves tervünket határidő előtt akarjuk teljesíteni mindenképpen megengedhetetlen az, hogy egyes termekben álljanak a gépek. Igaz, láttunk olyan feliratokat is, amelyek munkaerőtoborzásra hívják fel a munkásokat, de nem elégségesek csak a feliratok, ha nincs kellőképpen ismertetve az, hogy milyen nemzetgazdasági kár származik az üzemen kívül helyezett gépekből. Beszélgettünk a normaszilárdításról is, amelynek második etappja most van folyamatban. Ezzel kapcsolatban a kővetkezőket mondották: Nálunk a tavaly bevezetett állami katalógus szerinti bérek határozottan javulást hoztak. Ugyanis nálunk más üzemekhez viszonyítva, már akkor is sokkal erősebb normák voltak. Jelenleg úgy remélik pl. a készárú osztályon, hogy mintegy 10—15 százalékkal sikerül szilárdítani a normákat. Elsősorban az anyagtakarékosságra és a jobb mi nőségre helyezik a fisúlyt Amilyen mértékben a festődében, a fonodában javítják az anyag minőségét, olyan mértékben tudjuk mi is, mondották a készárú osztályon a minőséget javítani. Ezen az osztályon Gottlieber üzemvezető elmondotta azt is, hogy a bratislavai cérnagyár a csehszlovákiai cérnagyárak között vezetőhelyet foglal el. Csehszlovákiában mintegy nyolc hasonló üzemet látogatott meg és mindegyik mögötte maradt teljesítményben a bratislavai cérnagyárnak. A gyapot útja a báláktól a cérnáig pontosan végigkísérhető az egyes termeken, egészen attól a pillanattól kezdve, amikor a gya potot tisztítógépbe teszik, amely szétválasztja, majd megtisztítva kiönti magából á fehér selymes szálakat. Végigkísérhető egészen addig, amíg ebből a fehér szálból cérna, vagy festett pamut lesz. Az, aki bemegy az üzletbe és kér egy-két spulni cérnát, vagy aki pullovernek való pamutot vásárol, nem is gon dol arra, hogy mennyi munkaóra kell ahhoz, amíg a gyapotból cér na lesz. Hatalmas termekben, ha talmas gépeken dolgozódik fel az anyag, némely teremben az első píl lanatban elviselhetetlennek tűnik a zúgás, a gépek dübörgése. A gépek végében kis önműködő óraműszer kezetek jelzik, mennyit termelt a gép. A termelést yardokban jelzi ezt aztán könnyen át lehet számi tani méterekre s eszerint meg lehet állapítani a teljesítményt Igen szépek, elmések ezek a gépek és az ember önkénytelenül is arra gondol mennyi energiát, mennyi tudást pazarolt a kapitalista vagy fizetett mérnöke ilyen gépek konstruálásá ra. De arra is kell gondolni ugyanakkor, hogy ezek a gépek a kapitalista társadalomban a dolgozókat sokszor kiszorították a termelésből és munkanélküliségre, nyomorra Ítélték. Ugyanakkor nálunk a népi demokrácia országaiban a gépek megkönnyítik a .munkásság hely zetét és arravalók, hogy a munkás kevesebb energiával nagyobb telje sítményt érjen el és így növelje nagyobb teljesítményével életszín vonalát is. Mikor végigmentünk a termeken erről beszélgettünk. A felcsillanó szemekben, ahogy a gépeket néze getttik, az is benne volt, hogy ezek a gépek már a mieink és ezért mindenki, aki ezeknél a gépeknél dolgozik egy kis láncszeme annak a nagy egésznek, annak a dolgozó társadalomnak, amelynek minden egyede a szocializmus győzelmén fárad. Vidor István. SZOVJET VASUTASOK NAPJA A kassal vasutasok vasárnap ünnepelték meg szovjet testvéreik nagy ünnepét. Ez évben első ízben történt ez olyan külsőségek kőzött, amelyek a következő évek nagyszerű hagyományainak alapjává lesznek. A vasutasok alkotó munkájának seregszemléje lesz a jövőben ez a nap, akik munkájukkal fejezik ki hálájukat és szeretetüket mintaképük, a szovjet vasutasok iránt. A kassai kerület vasutasai ez alkalomból értékes egyéni és kollektív kötelezettségeket vállaltak. Ezekben a kötelezettségekben arra kötelezték magukat, hogy átvészik és elterjesztik a legjobb szovjet sztahanovisták, Katajev, Lunin és Bazsajov módszereit. így kap a szovjet vasutasok napja igazi értelmet, így válik ez jelentős eseménnyé a csehszlovákiai vasutasok életében is. . AJANDEK A DOLGOZOK FILMFESZTIVÁLJÁRA A dolgozók filmfesztiválja egyre nagyobb népszerűségre tesz szert és egyre hatalmasabb tömegeket mozgósít. Évről évre többen látják, milyen óriási nevelő hatása van a béke filmjeinek, főleg a szovjet filmeknek, amelyeknek érkezésekor a dolgozók valósággal megrohantál? a pénztárakat, mert a szovjet lilm, harcos film. Harcra ösztönöz. A munka magasabb termelékenységéért, a dolgozó népek magasabb életszínvonaláért, harcra ösztönöz a szabadság és a béke védelmében. A morva villamosművek postrelmovi üzeme éppen a normafelülvizsgálás lázában él. A dolgozók kezdeményezéséből egymásután látnak napvilágot a legkülönfélébb műszaki és szervezkedési Intézkedések, amelyek megjavítják, megkönnyítik' a munka menetét. így pl. a 140-es biztosíték gyártásánál egyszerűsítették a termelési folyamatot annyira, hogy 4,000.000 korona évi megtakarítási érhetnek el. Az elvtársak ígéretet tettek, hogy a dolgozók olomouci filmfesztiválja alkalmából, amely augusztus 5-én lesz, befejezik a normák felülvizsgálását és jelentik a kormánynak, hogy teljesítették kötelességüket. • AMERIKAI GANGSZTEREK INNSBRUCKBAN 400 tagú brit küldöttség van útban a Világifjúsági Találkozóra, a béke és az alkotó ifjúság örömünnepére. El voltak látva rendesen útlevelekkel és eleget tettek a bürokrácia minden törvényének. Mindenki természetesnek vélné, hogy a lelkes fiatalok, még hozzá angol fiatalok, minden további nélkül megérkezhetnek Berlinbe. Mert hiszen úgyszólván minden országban, amelyen keresztülutaznak, az angol-amerikai tőkések az urak. Megszállva tartják ezeket az országokat. De nem ez történt. Először a francia határon akadtak meg. Nem kaptak átutazási engedélyt a németországi amerikai zónán. Ez még nem lett volna a legnagyobb baj, kicsit szomorúan bár, de mégis folytatták útjukat és elmentek Ausztriába, hogy majd onnét Csehszlovákián keresztül jönnek Berlinbe. Ausztriában is megrekedtek. Különféle hazug kifogásokkal egyenruhás amerikai gangszeterek Innsbruclfban leszállították őket a vo- V natról és az angol fiatalok nem tudtak továbbmenni De nem adták fel a harcot. Úttalan utakon, de mégis meg fognak érkezni Berlinbe, hogy a világ minden fiataljával együtt harcoljanak a haladásért és a békéért. * A KÉKKŐI BÁNYÁKBÓL Július utolsó hetében néhány szép teljesítmény született. Lukács Viktor 196 százalék, Paksi József 176, Pásti Pál 140, Molnár Gyula 139 százalékos teljesítményt ért el. A szocialista munkaverseny kiterjesztése lehetővé teszi majd, hogy a kékkői bányák is teljesítsék a ter)