Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-14 / 163. szám, szombat

1951 Július 14 UJSZ0 Megkezdődött a iihlavai hazaáruié gangszterbanda bfinperécek tárgy

alása Amerikai terrorista gonosztevő-bandát szervezett vidéki gazdagok segítségével Az állambírósái? Thlaval tanácsa csütörtökön. Július 12-én kezdte meg 14-tagú hazaáruló gangszterbanda bűnperének főtárgyalását. E banda néhányhetes tevékenysége alatt egész sor bűnös szabotázst követett el, rablótevékenységet folytatott és nem riadt vissza a gyilkolástól sem. A tanács elnöke, dr. Vojtech Rudik, az állambíróság helyettes elnöke és a vádat Emil Eichler munkás államügyész és dr. Jozef Handl államügyész képviselik. A 14 vádlottat a melléjük kirendelt védők védik. A tárgyalóteremben többek között géppisztolyok, revolverek, kézigránátok és azoknak a helyeknek fényképe látható, ahol a vádlottak elkövették az egyes merényleteket, gyilkosságokat, rablásokat és ahol bujdostak. A Jihlava kerület és az egész Köztársaság dolgozó népe fel van háborodva és undorral tekint a bűnösökre, akik terrorral és gyilkosságokkal akarták megakadályozni hazánk szocialista építését. A tárgyalóterem közönsége közt sok kis- és középparaszt van azokról a vidékekről, ahol a gyilkosok garázdálkodtak. Az amerikai kémszolgálat terroristákat képez ki ellenünk A tárgyalás megkezdésekor Emil Eichler munkás államügyész felolvasta a vádiratotMár néhány tárgyaláson bebizonyosodott, hogy a Wall Street kapitalista ural annyira gyűlölik a haladást és a szocializmust, hogy gangszter módszerekkel, melyeket átvettek a gestapótól, gátolni akarják békés építésünket. Az amerikai kémszolgálat nvugatnémetországi táborokban kémeket és terroristákat képez ki, hogy őket azután a Csehszlovák Köztársaságba küldje, hogy itt terrorcselekményeket kövessenek el és gyilkoljanak. Ilyen módon igyekeznek a nyugati imperialisták gátolni békés szocialista éDÍtésünket, ki akarják venni a dolgozó nép kezéből a hatalmat és újra visszaakai ják állítani a gyárosok és a nagybirtokosok uralmát. Az egyik fővádlott, Ladislav Malý, polgári család fia, megrögzött iszákos és kalandor. Köztársaságunkból megszökött és az amerikai kémszolgálat a gestapó „szakemberei?" segítségével kiképezte őt egy bajorországi táborban. A kiképzés után Csehszlovákiába küldték. Malý bűnös tevékenységét Jihlaván kezdte, mert idevaló származású volt. A nép ellenségeiből bandát szervezett, melynek tagjai a falusi kulákok és gyermekeik voltak, névszerint Antonín Mityska, Horný Ujezdből, Antonin Plicfa Sjzebkovicból, Jindrich Hahodil Loukovicból, Jozef Vorliček Vocenovicból és Alojz Roupec Bolikovicról, továbbá gazdag kereskedők, gyermekeikkel — Drahoslav Nemec és Karel Nemec Rokvtnicból, Ludvig Stehlik Cidlinből, Ladislav Brabenec Sebkovicból, továbbá volt urak szolgái, akik régebben kíméletlenül hajtották kí a falusi szegény népet az uradalom erdejéből — František Kopuletý és felesége Heralticből és Antonin Skridla Brezová-Rimovából és végül a Vatikán szolgái: Václav Drbola babice-i pap és František Paril Horní Ujezd-i pap. Undorító az a tény, hogy a banda tagjai kétszáz koTona napi zsoldért Malý szolgálatába léptek, sőt amikor gyilkosságot és szabotázst követtek el, napi háromszáz koronát kaptak. Volt agrárpártiak és reakciós papok már előre elkészítették a talajt és segítették a bűnös banda megszervezését. A banda tagjai jól fel voltak fegyverezve. Malý egye esen az amerikai kémszolgálattól kapott fegyvereket, többek között angol és német géppuskákat. Terrorakciók tervei reverendás gonosztevők áldása mellett Malý terveket készített terrorista akciójáról, többek között ciszternás kocsikból álló tehervonat kisiklatását, gyilkosságokat, melyekkel megakarták rémíteni a népi demokratikus rendszerhez hű polgárokat. A banditák ezekről a gaztettekről tanácskoztak Parii és Drbola papokkal. Ezek a reverendás gonosztevők, amint azt a kivizsgálás leleplezte, bejegyezésüket és áldásukat adták a gyilkolásokra és ezek sikeréért miséket szolgáltattak. Malý és bérgyilkosai tizenöt polgárt készültek meggyilkolni Csepkovicében és arról tanácskoztak, hogy áldozataikat vízbe fojtsák-e vagy felakasszák. Ez év májusában hajtották végre első terrorista tettüket Cidlina községben három polgárt támadtak meg és megíosztották őket pénzüktől. A gangszterek harmincezer koronát, grammofónt és más dolgokat loptak. Ugyanabban az időben kezdték meg a röpiratok terjesztését, melyekben fenyegetik a népi közigazgatás szerveinek tagjait és mnden be&sütet.es polgárt. Júniusban a banda tagjai felgyújtották a szövetkezeti szalmaraktárt és több mint egymilliós kárt okoztak. 1951 július 2-án büntevékenységük csúcspontjához ért. Drdola katolikus pap kezdeményezéséle a banda este tjz órakor megtámadta Babice község ülésező helyi Nemzeti Bizottságát. Géppuskából lövéseket adtak le és a HNB három tagját meggyilkolták, a negyediket súlyosan megsebezték. Már a következő naoon a polgárok közreműködésével az állambiztonsági testület tagjai az esetet kivizsgálták és a bandát ártalmatlanná tették. A vádlottak kihallgatása A vádirat felolvasása után a tanács elnöke, dr. Vojtech Rudý, megkezdte Antonín Mityska elsőrendű vádlott kihallgatását, aki a Horni Ujezdben egy 23 hektáros birtoknak társtulajdonosa volt. Elnök: Hallotta a vádiratot? Kérdem önt, bűnÖ6r.ek érzi magát? Mityska: Igen. Mityska vádlott a tanács további kérdésére válaszolva bevallotta, hogy májusban találkozott Malý terroristával és Plichtával, a banda egyik tagjával. Malýtól fegyvert kapott: pisztolyt és géppuskát. Malý Mityska vádlottnak és a többi terroristának megígérte, hogy 300 koronát fog fizetni nekik azokon a sápokon, mikor tevékenységet fognak folytatni, más napokon pedig, „pihenés" alatt 200 koronát kapnak naponta. Ezt a zsoldot Malý azokból a dollárokból fizette, melyeket külföldről kapott a terrorista tevékenységre és a szervező munkára. A dollárokat Malý nálunk koronákra váltotta át. Cél: a kapitalizmus bűnös rendjének felélesztése Elnök: Mi volt a Célja erőszakos munkájának? Mityska: Célunk az volt, hogy a Köztársaság polgárainak munkája gyengítve legyen és hogy nálunk újra feléledjen a kapitalizmus. Elnök: Es miért csinálta ezt? Mityska: Malý azt mondotta, hogy i erre külföldről van parancsa, nyugat- " ról, az amerikaiaktól. Elnök: Milyen utasításokat kapott Malý? Mityska: Hogy keményen lépjünk föl a népi demokratikus rendszerhez hű polgárokkal szemben. Elnök: Mit jelent az, hogy „keményen"? Mityska: Vágni, lőni, akasztani. Elnök: És megmondta, hogy mit kap ön ezért? Mityska: Igen, megmondta, azt mondta, hogy kapunk ezért dollárokat és a fordulat után jó állásokat Mityska továbbá beszámolt arról, hogy Malý elmondotta neki, miként iskolázták őt a CIC amerikai kémszolgálat központjában. A vádlott. Parii lelkésszel már több mint két éve ismerkedett meg. Ez év júniusában meglátogatta Parii papot Plichtával és Malyval azért, mert tudták, hogy ő ellenséges viszonyban él népi demokratikus rendszerünkkel. Pariit éjjel keresték fel, erősen felfegyverkezve. Elnök: Miként hatott az Parii lelkészre, mikor magukat mint terroristákat látta felfegyverkezve? Mityska: Nem volt meglepve. A konyhába hívott bennünket. Parii megígérte a terroristáknak, hogy rendelkezésükre bocsátja a papi pincét rejtek helyül. A papi pincében akartak készülődni a terroristák Sebkovice község megtámadására, ahol az idősebb Antonín Plichta javaslatára tizenöt polgárt akartak felakasztani vagy lelőni. A gyilkosságok elkövetése után fel akarták égetni házaikat. Az akciót 5-ről 6-ra virradó éjjel akarták véghezvinni. Államügyész: Mit kértek Pariitól? Mityska: Hogy rejtekhelyet adjon számunkra a paplakban. Államügyész: És ő beleegyezett? Mityska: Igeti, beleegyezett. Elnök: És Parii résztvett azon a tanácskozáson, amelyen megtárgyalták Sebkovice község gyükoj megtámadásának tervét? Mityska: Igen. Elnök: És mit mondott erre Parii? Mityska: Beleegyezett és azt mondotta, hogy hatni fog az egész környékre. A terroristák Parii papnál két napig tartózkodtak. Nála egyeztek meg, hogy a mikulovicel földműves szövetkezet szalmaraktárát felgyújtják. E bűnös tevékenységüket végre is haj tották. Elnök: Miért gyújtották fel a raktárt? Mityska: Malý mondotta, hogy az amerikaiak parancsolják, hogy árt sunk minden lépésen. Mityska részletesen elmondta, miként követték el a terroristák a raktár fölgyujtását, ahol körülbelül húsz vagón szalma volt egymillió korona értékben. Államügyséz: Parii pap tájékoztatva volt a raktár felgyujtásáról ? Mityska: Igen. A tisztelendő úr mindent tudott, Még figyelmeztetett is bennünket: „Vigyázzatok magatokra, lehet, hogy a raktár körül örök vannak". Elnök: Hogyan éltek Parii papnál? Mityska: Jól. Kaptunk tőle reggelit, ebédet, bort, a szakácsnő mosott ránk. Elnök: Közölték vele, hogy a gránátok, melyeket magukkal hordoz tak, tömegmészárlásra alkalmasak? Mityska: Igen. A terroristák Parii papnál ugyan csak a nyugati rádió híreit hallgatták. Malý mondotta, hogy rádió útján utasításokat kap terrorista cselekményekre, melyeket a népi de mokratikus rendszerhez hü polgárok ellen követ el. Elnök: Es beszélt magukkal Parii pap az imádságokról is ? Mityska: Igen, mondotta, hogy imádkozzunk Szent Taddeusshoz aki bennünket védeni fog minden veszély között. Rózsafüzért is kaptunk tőle. Amikor elmentünk tőle, kézcsókkal vettünk búcsút. Benzinért mentünk, hogy legyen mivel felgyújtani a szalmaraktárt. Parii pap lakásán a terroristák ugyancsak államellenes röpiratokat készítettek, amelyekben fenyegették a békés polgárokat. Elnök: Mit mondott erre Parii pap? Mityska: Hogy ez figyelmeztetés lesz számukra. Elnök: Mikor hajtották végre Cidlinben a terrorista akciót? Mityska: 13-án vagy I4-én. Mindannyian föl voltunk szerelve géppisztolyokkal, pisztollyal és gránátokkal. Malý utasításai szerint cselekedtünk. Cidlínben a terroristák megkínoztak néhány funkcionáriust, fegyverrel megfenyegették őket és körülbelül 30.000 koronát, gramofónt, vadászfegyvert és más dolgokat elraboltak tőlük. Itt találkoztak a terroristák Drbol pappal is. Malý akkor megjegyezte, hogy „elmennek" az iskola igazgatójáért. Elnök: Ki javasolta, hogy Babice községet megtámadják ? Mityska: Plichta, én és Drbol pap tette a javaslatot. Drbol babicei pap kijelentette, hogy nem ártana, ha a babicei népi közigazgatás funkcionáriusaival foglalkoznánk, elsősorban Kuchtík iskolaigazgatóval. Drbol pap tájékoztatott bennünket, hogy hol lakik és hogy az iskolában minden nap tartanak gyűléseket és hogy pénteken külön gyülésük lesz. Államügyész: Miért volt Drbol pap ellenséges viszonyban Kuchtík iskolaigazgatóval ? Mityska feleletéből világos, hogy Drbol pap azért haragszik az iskola igazgatójára, mert ez öt felszólította, hogy vegyen részt a békemenetben. Drbol pap csípős megjegyzéssel elutasította a meghívást. Július másodika előtti éjjelen a terroristák Roupecnál aludtak, aki tudta, hogy másnap a ganszterbanda Bablcén becsületes emberekre fog lövöldözni. Az amerikai terrorista és a falubeli kulákok megegyeztek. Államügyész: Mit mondott Drbol pap, mikor Malý kijelentette, hogy rendet teremt a babicei iskolaigazgatóval ? Mityska: Hogy az Iskolaigazgatóért nem lesz kár. Csak üsse a népi demokratikus rendszerhez hü polgárokat. Mityska vádlott azután részletesen Ismertette, miként támadták meg Babice községet. Géppisstolyokkal, gránátokkal és pisztolyokkal felszerelve mentek Malý, Plichta két fia és Mityska a babicei iskola felé, ahol éppen tanácskozott a helyi Nemzeti Bizottság négy tagból álló tanácsa és a beszolgáltatások szétírásán dolgozott. Azalatt, míg a helyi Nemzeti Bizottság tanácstagjai a község lakosságának javáért dolgoztak, Mityska, Malýval betört az iskolába, hogy előre megfontolt gyilkosságot kövessenek el. Plichta két. fia kint őrködött. Azután Malý Mityskával agyonlőtte a HNB három tagját és a negyediket súlyosan megsebezte. A gyilkosság elkövetése után a terroristák először Cidlin községbe, onnan pedig a szántóföldekre menekültek, ahol az egyik árpatáblán rejtőztek el. Nem sikerült sokáig bújdosniok, Mindjárt másnap délután észrevették és körülkerítették a terroristákat. Mityska *a biztonsági szervekre lövöldözött és géppisztolyából és kézigránátot dobott feléjük. Maly a lövöldözés közben súlyosan megsebesült és meghalt. Államügyész: Miért követték el ezeket a brutális gyilkosságokat Babicén? Mityska: Hogy nyugtalanítsuk a lakosságot munkájában. Államügyész: Gyilkosság árán Is? Amerikai dollárokért, mint bérelt gyilkosok? Mityska: Igen. Elnötf: Mennyi pénzt kapott összesen Malýtól? Mityska: Húszezer koronát. A tanács többi kérdésére Mityska bevallotta, hogy a terroristák háborút akartak és fordulatot akartak kierőszakolni nálunk. Tanácstag: Természetes volt magának, hogy ártatlan embereket meggyilkoljon? A kapitalista rendszer kísérő jelenségének tartja ön ezt? összefügg ez a kapitalizmussal? Mityska (cinikusan): Igen. Államügyész: Mit gondolt ön arról a két lelkészről, hogv ha maga is, mint amint mondotta, vallásos ember? Mit gondolt akkor, mikor gyilkosságra, gyújtogatásra és terrorizálásra bujtogatott? Mityska: Hogy a főpapok és maga a pápa ezzel egyetért. Kínzással és életveszélyes fenyegetéssel dolgoztak a banditák Mityska kihallgatása után Pisa Ferenc tanút hallgatták ki, aki cidliní lakos és a moravské budejovicei járási Nemzeti Bizottság tagja. Részletesen ismertette azt, hogy miként törtek be hozzája a terroristák június 14-én, meglopták és rákényszerítették arra, hogy vezesse el őket a helyi Nemzeti. Bizottság előadójához, Láskához. Az úton a tanút megkínozták és azután a helyi Nemzeti Bizottság tagiát, Láskát terrorizálták, jegyzőkönyveket akartak ' tőle megszerezni és megfenyegették, hogy Pisával együtt felakaszt ják. A további tanú az 57 éves František Bláha babicei lakos, a hármas gyilkosságról beszél, amelyet a terroristák a helyi iskola épületében követtek el. A tanút ez alkalomból súlyosan megsebesítették. A tárgyalás további során jegyzőkönyvet olvastak föl Jozef Baloun tanú vallomásáról, akihez Mityska terrorista és Malý brutális módon betörtek és rákényszerítették, hogy vezesse el őket a helyi Nemzeti Bizottságra, ahol a polgárokat, nekik szegezve a fegyvert, megfenyegették és azután lopott grammofón-lemezekkel és néhány liter borral megszöktek. A következő napon mindkét terrorista Jaroslav Bohdalkát támadta meg, aki feleségével a földeken dolgozott. Malý és Mityska Bohdalkát durván megkínozták és kint hagyták őt feküdni összevert fejjel és súlyos sebekkel a közeli erdőben. Ilyen Mityska falusi kulák gyalázatos arca, aki azért, hogy visszajöjjön az az idő, amikor kizsákmányolták és kihasználták a kis- és középparasztokat, szövetkezett az amerikai terroristákkal és kész volt mindennemű gyalázatos bűncselekményre. E gyalázatos terrorista banda ellen folytatott tárgyalás első napja is már teljes világossággal bizonyítja, hogy milyen hihetetlen cinizmussal vetemednek ezek a gonosz lelkek, a falusi kulákok, gazdag kereskedők, reakciós papok, a nép: demokratikus rendszer elleni gyűlöletből még bestiális gyilkosságokra is. Leleplezi azoknak az embereknek gazságait, akik a kapitalista rendszert akarják visszaállítani, amelyről maguk is kijelentették, hogy ártatlan embereket gyilkol, mert ez a kapitalizmus kisérő jelensége. Dolgozó népünk ellenben találó feleletet ad az amerikai imperialisták minden gyalázatos tervére. Az ő utasításaik alapián kísérlik meg az emberi társadalomnak ezek a kivetettjei polgáraink békés építő művét tönkretenni. Az iráni dolgozók tüntettek a béke mellett: A teheráni sajtó részletesen beszámol a teheráni hatalmas béketüntetésről, amelyet ezekben a napokban rendezett a Béke Hívei iráni bizottsága. A békemenet több mint két óra hosszat vonult végig a város főutcáin, hatalmas transzparenseket és békejelszavakat hordozva. A lakosság a menetet nagy lelkesedéssel, tapssal és békejelszavak ütemes kiáltozásával kisérte. A tüntetésnek rendkívül nagy sikere volt és nagy hatást gyakorolt a lakosságra. Néhány alkalommal provokatörök megkísérelték a tüntetés megzavarását és összetűzésekre került sor. A TAD című lap rámutat arra. hogy a rendőrség nem tett semmit a rendzavarók ellen, jóllehet az öszszeütközéseket megakadályozhatták volna. Az összeütközések során mintegy hatvan tüntető megsebesült. A Besue Ajande című lap felhívta Moszadek miniszterelnököt, hogy helyezkedjék világos álláspontra a Bé. ke Hívei mozgalma iránt és fékezze meg és büntesse meg azokat a személyeket, akik a béketüntetések ellen támadtak. Az utóbbi napokban számos iráni városban hatalmas béketáborokat rendeztek. A Sahi városban rendezett béketáborozáson 14.000 ember vett részt. A tebriszi béketáborban a város nagyszámú munkása, diákok és a város dolgozó rétegeinek képviselői vettek részt. A béketáborozások sikerrel folytak a rendőrség és a re-' akciós elemek zavaró kísérletei ellenére. Sahi városban tartott béketáboro. záson tiltakozó határozatot fogadtak el Nagy-Britannia Irán ellen irányuló katonai fenyegetései ellen. A határozat a háborús akciók megszüntetését követeli Koreában és az amerikai csapatok kivonását Koreából. A béketábor résztvevői továbbá tiltakozásukat fejezték ki az iráni Béke Hívek üldözése ellen és követelték, hogy az iráni kormány támogassa a Béke Világtanács öthatalmi békeegyezményre iszóló felhívását és tiltsa el a háborús propagandát Iránban. A meshedl Béke Hívek tömeggyülésén elfogadott határozat is az öthatalmi békeegyezmény megkötését, valamint az idegen csapatoknak Koreából való visszavonását és a Kínai Népköztársaságnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételét követeli. Továbbá tiltakozását fejezi ki az iráni Béke Hívek üldözése ellen és követeli az iráni állami költségvetés katonai kiadásainak csökkentését. A tebriszi béketábor egyhangúlag elfogadott határozata az angol-amerikai háborús gyujtogatók fenyegetései ellen tiltakozik és a béke és demokrácia megőrzését követeli. Belgrádban az imperialista hóhérok kicserélik tapasztalataikat A moszkvai rádió szerbnyelvfl adásában „A hóhérok kicserélik tapasztalataikat" című kommentárjában Willim Douglasnak, az USA legfelső bírósága bírá iának jugoszláviai utazásával foglalkozott és a többi között a következőket mondotta: William Douglas, az Egyesült Államok legfelső bíróságának bírája a közelmúltban Belgrádban járt. Vájjon ml célból indult el ez a hivatásos kém Amerikából Jugoszláviába? William Douglas a balkíni é* közelkeleti kérdések „specialistája" s két évvel ezelőtt is, mint „turista" bejárta Iránti Irákot, Szíriát, Libanont és Transzjordániát. A ,,turista" távozása után mindenütt fokozódott a terror, megteltek a börtönök. Egészen természetas, hogy a lincselés elméletének ez a nagymestere Titó Jugoszláviáját is meglátogatta és Belgrádban ünnepélyes fogadtatást is rendeztek tiszteletére, mert hiszen e hóhér tapasztalatai értékesek Rankovics, a másik hóhér számára. 40.000 munkás sztrájkol Tuniszban Tuniszban a L'Humanité jelentése szerint 40.000 munkás és közigazgatási alkalmazott sztrájkba lépett tiltakozásul az éhbérek ellen, valamint a francia gyarmati rendőrség terrorja és a tuniszi dolgozóknak francia és amerikai imperialisták által való növekvő kizsákmányolása ellen. A sztrájkoló munkásokhoz csatlakoztak a tuniszi légi közlekedés alkalmazottai A lengyelországi nemzeti kölcsön jegyzését sikeresen befejezték A Lengyel Köztársaság pénzügyminisztere bejelentette, hogy Lengyelország erői kifejlesztésére szolgáló államkölcsönt, amelyet a lengyel kormány 1200 millió zloty (15 milliárd Kčs) összegben írt ki, az egész lengyel nemzet nagy lelkesedéssel támogatta. Húsz nap alatt 8,401.160 polgár összesen 1,578.510.220 zlotyt jegyzett a kölcsönre.