Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-26 / 173. szám, csütörtök

6 ——• m sa c/t &&a&4etuniá — a aillama&ítá& hatalmai £e£le&etésbének. kazáfia A Szovjetunió hatalmas kiépítésének sikereit nem. lehet elkülönítve értékelni egy nagy világtörténelmi esemény jelentősége nélkül. Az első háború utáni gazdasági ötéves tervre gondolunk, amellyel a Szovjetunió nemzetgazdasága a terv befejezésével óriási újítást és fejlődést mutatott fel. Nem szabad megfeledkeznünk az óriási, meg^zámlálnátatlan ' károkról, amelyet a szovjetföldnek.a hitleristák betörése okozott. győztes nemzet azonban nemcsali, hogy a legrövidebb időn belül helyreállított mindent, amit a fasiszták a levegőberepítettek vagy megsemmisítettek, hanem a háborűelóttl színvonalat a főbb gazdasági Ágazatokban jelentős mértékben túllépte. Az energetika, különösen a villamosítás, a legfontosabb helyet tölti be a szocialista gazdaságban. Ezzel számoltak a német fasiszta elnyomók. Éppen a villanyerőmüveknek, a Szovjetunió alapjának okozták a legsúlyosabb károkat. A fasiszták levegőbe repítettek és megsemmisítettek 61 nagy villanyerőmüvet. köztük a világ és Európa egyik legnagyobb erőmüvét — dnyeperi viziyillanyeromüvet, továbbá kisebb villanyerőmüvek százait és közéd tízezer kilométeres villanyhálózatot. Tekintet nélktH a háború* nehézségekre a szovjetnép folytatta az új villanyerőmüvek építését az ország keleti részén, ahol ezek kapacitása jelentős mértékben emelkedett. Aszerint, ahogy a szovjet földet felszabadították fokozatosan a fasiszta elnyomók alól, megkezdték az újítómunkálatokat. A Honvédő Háború után a SzoTjetuniő energetikai kiépítése a történelemben étidig- nem Ismert méretekben fejlődött. Az 1950-es évig újjáépítették a megsemmisített villanyerőmüveket: a donyecmedenceit, a dnyeperlt, a kievit, a krakőit, a lovit, az odeszait, a nikolajevit, a szebasztopoHt, sztalingrádit, voron*zsity brjanezkit, kalininit, minszkit, vilnait, rigait, tallinit és más városok villanyerőmüveit. Felújították a megsérült diuzzasztógátakat. A Szovjetunió központi statisztikai hivatalának és az állami tervhivatalnak jelentésében a kővetkező áll: A háború ideje alatt feldűlt területeken most sokkal több vilHanyáramot termelnek, mint a

z 1940-es évben. Ez annyit jelent, hogy az újjáépített villanyerőmüvek kapacitása jelentős mértékben túlha^ ladja a háborúelötti színvonalat! Mindezeket a villanyerőmüveket új, magasabb technikai színvonalon helyezték üzembe. Az ötéves terv szerint a Szovjetunió villanyerőmüvei teljes kapacitásának 11.7 millió kilowattal kellett emelkednie, az áramtermelésnek pedig az 1940-es háborúelőtti színvonalat 70 százalékkal kellett túllépnie, ami 82 miliárd killowatt órát jelent A valóságban a villanyáramtermelés az 1950-es évben a tervezett ötéves tervvel szemben 110 százalékkal emelkedett és az ötéves tervben 87 százalékkal túllépte a háborúelötti színvonalat. Az ötéves terv legfontosabb feladatait nagymértékben túlhaladták. A vízivülanyerömü építéssé a nemzetgazdaság egyik új ágazata, amely Oroszországban csali a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után fejlődött ki, és a háborúelötti ötéves tervek ideje alatt nagy sikereket ért el. A valóságban azonban nem várt eredményeket ért el a háborúutáni ötéves terv alatt. Ebben az időben új vízivillanyerőmüveket építettek ki és helyeztek üzembe — a scserbakovit, nivszkajai hírmat az OSzFSzK-ban, az Üzbég Köztársaságban, a farchadskajit, a Grúz Köztársaságban, a chramskajait ós szuchíimit. Krawmopoljanit, strokovlt és más villanyerőműveket. Nagymértékben kibővítették a munkákéit a kamenogorszki, cimlijani és más villanyerőmüveken, amelyeket az 1951—1952. években helyeznek üzembe. Megkezdték a gorkiji vízivillanyerőmű építését a Volgán és a Molotov vízivillanyerőmű építését a Káma-folyón. Befejezték az új hőfejlesztő villanyerőmüvek építését. Ismeretes, hogy a szovjet ipar a technikai haladás terén nagy sikereket ért el a háború után. Ezt jelenti a Szovjetunió energetikájána fejlődése is. Az újonnan épült és épülő villanyerömüvekben a technika legmodernebb vívmányait használják, főleg a legmodernebb gépi berendezéseket. A hőfejlesztésü villanyerőmüvekben magasnyomású gőzkazánokat alkalmaznak, amelyeket a szovjet üzemekben készítenek. Főleg azokra az új típusú hő turbinákra gondolok, amelyeknek a magasfeszültsége 25 ezer kilowatt, száz atmoszféra nyomásra és 510 fokos gőzre vannak berendezve, vízhűtéses generátorokkal stb. A szovjet gépipar hatalmas kazánagregátokat gyárt 75—150— 170 és 230 tonna gőz termelésére óránként. A szovjet dol^iiók szór""'!" és sikeresen dolgoznak azon, hogy elérjék a minél magasabb fűtőanyag megtakarítást. A szovjet energetikusok automata és telemechanizácdós készülékeket használnak a hőtermelésü és a vlzivillanyerőmüvek berendezésénél- Például az üzbég! villanyhálózat sok állomásán központi diszpécser helyek vannak berendezve és nincs szükség kezelőszemélyzetre. A szovjet energetikai tudomány az összetett technikai problémák egész sorát sikerrel oldja meg, amelyek a különböző típusú viDanyerflmflvek készítésénél és üzembehelyezésénél adódnak. Hyen például a magasfeszültségű villanyáram vezetése nagy távolságokra. Ennek a feladatnak praktikus megoldása különleges jelleget nyer a a Szovjetunió vizivlllanyerőmflveinek fejlődésével kapcsolatban. A háború utáni ötéves terv abban tűnt ki, hogy megkezdték az emberiség történetében eddig legnagyobb energetikai és öntözőhálózat számára a a vízgyűjtők építését a Volgán, Dnyeperem, Donon és a* Amudarján, amelyeket a nép a kommunizmus nagy építkezésének nevezett el. Az új vízi villanyerőmüvek össztel j esítőképessége 4,220.000 kilowatt lesz. öt-hat év múlva a Szovjetunió energetikai mérlege több mint 22 milliárd kilowatt óra villanyárammal fog emelkedni, csupán ezen új vízivillanyerőmüvek számlájára. Ezt az erős áramot a kommunizmus alapjainak óriási mértékben való megvalósítására fogják felhasználni. Sztálin zseniális javaslatára megvalósítják a természet megváltoztatását. Több mint 28 millió hektár területet és sivatagot, ahol nagy szárazság van, öntözéssel látnak el, aminek következeiében ez a terület a leggazdagabb és legtermékenyebb földekké, kertekké és legelőkké válik. A védőerdősávok felfogják a száraz szeleknek a hatását és az új öntözés alatt álló szovjet teriilete. ken biztosítják az állandó termést. A kommunizmus építésének befejezésével megszervezik a szovjetnép harcát a természet viszontagságai ellen. Akkor, amikor az angol-amerikai háborús úszítók óriási összegeket fektetnek a fegyverkezésbe, a Szovjetunió a nemzet jövedelmeit béké9 célokra használja fel, aminek következtében a szovjetnép anyagi és kuftúrális színvonala évről-évre emelkedik. J. V. Sztálin arra tanft bennünket, hogy a nagy erő a neme? célok számára születik. A szovjetföldön míndtn napot a dolgozó nép hőstettei töltenek be, akik a legnemesebb célokat valósítják meg, amelyeket a nép valaha is ismert, — a kommunista társadalom felépítéséi Ennek a társadalomnak a zászlajára a következő lesz írva: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint." Akademik A. V. Vlrrter. 1951 július 29 ^M^MIII—I———II—IMM ——•!•!——I M—MM—••—1 Az Uj Szó kritikája nyomán A somorjaí építkezési üzemben kiküszöbölték a termelést gátló hibákat Az Uj Szó május 29-1 száma »Hol a hiba« rovatában a somorjaí Építkezési üzem üzemi bizottságának kritikáját közöltük le. Ebben a kritikában az elvtársak rámutattak arra, hogy az üzem tehergépkocsijai soha sincsenek rendben, a 9 gépkocsi közül 4 majdnem állandóan javítás alatt áll. Az autókat Modráról utalták ki és minden hétfőn későn érkeztek a munkahelyre, gyakran megtörtént, hogy csak kedden. Igy aztán a somorjaí építkezésen minden hétfőn 30 betonmunkás 2—3 munkaórát veszített idejéből. A napokban levelet kaptunk a somorjai építkezéls üzemi tanácsától, amely a következőképpen hangzik: Mi, a somorjaí Csehszlovák Építkezési üzem útépítő munkásai, köszönjük, hogy ügyünk, amelynek orvoslását kértük, a legrövidebb Időn belül elintéződött. Ez jó példa munkástársaink számára. A mi üzemünkben hónapokon keresztül a hétfői napot a munkásság nem tudta kihaszálni a teherautók pontatlan megérkezésé miatt. A munkásság már nem hitt abban, hogy javulás áll be, mert az építkezési vállalat központjának ígérete csak ígéret ma'radt. Ezért határoztuk el, hogy az esetet megírjuk az UJ Szónak. Az eredmény az, hogy munkásaink mindjárt elégedettek lettek. Világosan látják, hogy nem egy vagy két ember szabotáló tevékenysége szerint kell ftélniök. Mink ls fel szeretnénk hívni a többi dolgozókat ís, hogy valami hiba esetén ne egymás között panaszokkal Intézzék el a dolgot, hanem forduljanak az Uj Szóhoz, ha ai illetékes helyek nem tudják megfelelőképpen helyrehozni B kritizált dolgot. Különben as akadály •Jtávofftása után üzemünk munkássága felajánlotta, hogy az év végéig tervét 50 százalékkal túlteljesíti. Az üzem dolgozói nevébeni Konkoly Sándor, a somorjai Építkezés! üzeni üzemi tanácsának elnöke. A CSEMADOK előfízetötoborzó akciója a „Tarlós békéért, népi demokráciáért" c. hetilapra A béke lapjának terjesztése egyre folyik tovább, noha az akció üteme az aratási és cséplési munkálatok következtében kissé meglassult. A somorjai járás azonban így sem állt meg az élretörés útján s a jelen kimutatásig megelőzte a sokáig élenjáró komáromi járást és a táblázat élére került. Ha tekintetbe vesszük, hogy a somorjai járás még a XIV. kimutatásnál is csak a tizenegyedik helyen kullogott, úgy valóban elismerésre méltó, öntudatos A termés betakarítása Kubánhan Ez év tavaszán a kubáni kolhozlsták J. V. Sztálinnak írott levelükben kötelezték magukat, hogy a kultúrnövények terméshozamának emelésében új sikereket érnek el, ax új termést idejében és veszteség nélkül betakarítják és a beadási kötelezettségüknek idő előtt eleget tesznek. Például a gulkevicsi járásban látjuk, hogy a kubáni földművesek, hogy teljesítik szocialista kötelezettségvállalásukat Itt a kolhozistáknak gazdag termésük van. A gabona olyan magas és sűrű, hogy a helyi földművesek szavai szerint „még a giliszta sem mászik keresztül rajta". Egy hektárról 20—25 métermázsa búzát takarítanak be, egyes helyeken még többet. Ez az eredmény nemcsak a természet ajándéka, hanem mindenekelőtt a vetés példás végrehajtásának és a vetőmag gondos kezelésének eredménye. Az aratási munkálatok kilenctizedrészét a gulkevicsi járás kolhozaiban gépekkel végzik. Azok a kolhozisták, akiknek terjedelmes géppark áll rendezésükre, a termést gyors tempóban takarítják be. Az aratás első napjának felében Darmokrikov kombajnista, a gulkevicsi gépállomásról 12 hektáron aratta le az árpát és 765 métermázsa szemet csépelt kl. A kalininovlkolhozban a kombájnok egy nap alatt 288 hektáron learatták az egész termést és még aznap el is raktározták. A gyors tempóért és a jó aratásért folyó erélyes harc jellemzi az összes kubáni gépesítőket. Nikolaj Szmijerjanszki az osztrado-kubáni gépállomás kombajnistája, akit példás aratásért 1950-ben Lenin-renddel tűntettek ki, ebben az évben igyekszik kötelezettségvállalását még magasabban túlteljesíteni. Elhatározta, hogy a szezonban learat legkevesebb 650 hektár gaborát és 12 ezer métermázsát kicsépel, továbbá 10 százalék fűtőanyagot megtakarít, és » kombájn Javítására szánt ősszeg felét ugyancsak megtakarítja. Hasonló magas kötelezettségvállalást tett Jakov Kaninszkij '.{ombajnista is. A falvak gépesítői nagy kezdeményezést mutatnak azon a téren, hogy meggyorsítsák az rratást és eíkerüliék a szemveszteséget. N. Sztnarij, a gtflevicsi traktorállomás kombajnistája és mások ellátták a gépüket szemfogó és kalászszedő berendezésekkel. Ellátták magukat a legfontosabb tartalék-alkatrészekkel és a javításoknál a földeken nagyc- jelentéktelen időt vesztenek el. A munka nagyobbrésze, amellyel a gépekről gondoskodnak, rövid szünetekben ragy ivíha menetközben történik. A kombajnisták minden perccel takarékoskodnak. Oragrafikon szerint vezetik gépüket és. feladatuk végzését minden fordulónál ellenőrzik. Azok a kolhozisták is, akik a kolhoz körül vannak foglalkoztatva, lelkesedéssel dolgoznak. Egész napon át takarítják be a termést. Éjjel a kombájnok reflektorai világítják be a földet. Ha kimegyünk éjjel vagy este a határba, mindenütt a hatalmas kombájnok körvonalait látjuk, amelyek a villanyfény-sugaraiban mozognak. A „Hazánk" — elnevezésű kolhozban 16 kombajn dolgozik. Ennek a kolhoznak az elnöke, K. Csirva, a Szocialista Munka Hőse, fgy beszél: — A mag állandóan áramlik. Az aratásra jól elkészültünk. Előzőleg rendbehoztuk a rég) magtárat és felépítettünk á] magtárakat. Nagy figyelmet szenteltünk a cséplés gépesítésének. Valóban mindenütt a kolhoz cséplőgépjein gyárilag előállított, vagy' pedig a kolhoz gépműhelyében előállított transzportoröket látunk. Az Utakon, amelyek a kolhozt Guln kevicsc6el, a járás központjával kötik össze, gyorsan robogó autókat látunk, amelyek gabonával vannak megrakva. A gazdag termés az idén a kubáni kolhozoknak milliós hasznot hoz. Nagy bevételt várnak a zöldséges kertekből és a közös állattenyésztésből is. A kolhozgazdaság még gazdagabb lesz. Uj gazdasági épületeket, klubokat fognak építeni. A kolhozisták boldogsága és kultúrája emelkedik. Mivel a kolhozistáknak még most is nagy tartalékaik vannak a mult évi termésből, amit a közös gazdaságban végzett munkáért kaptak, fgy nagyon könnyű elképzelni, hogy kezdtek élni az új termés betakarítása után az évi jövedelemből. A szovjetnép békeszeretően dolgozik földjein. Elegendő mezőgazdasági terméket termel, fgy harcol a kommunizmusért. S. Alexejev. munkát fejtettek kl mindazok, akiÜ hozzájárultak e jelentős sikerhez. Az érdem oroszlánrésze — mint már az élretörés folyamán is látható volt — Farkas Kálmán oktatót illeti, aki annakidején kötelezettségűi vállalta, hogy járását a versenytáblázat élére emeli. E nemes célt a mai kimutatásig el is érte. Példaként állít fuk a somor jai Járást a többi járások elé 9 jó lenne, ha az 'elmaradt járások helyi csoportjának is sikerülne meggyőzniők dolgozóinkat a békesajtó nagy fontosságáról. Ái akció XXin. kimutatása* I , Egyenlő mennyiségű termelés kevesebb anyagfelhasználás mellett Anastazla Klrillova, Klavdija Butyrevova és Marija Kulaginova sztahanovista nők Vladimír Moszkva melletti város „Avto Pribor"-üzemének munkásai jelentős lépést tettek az anyagmegtakarításban. Lemondtak azon anyag egy részéről, amelyet az ő brigádjuk kapott és most kevesebb anyag felhasználásával ugyanannyit termelnek, mint azelőtt. Ezek a haladó munkásnők az egyes alkatrészek gondos é6 gazdaságos kidolgozásával érték ezt el. Havonta a raktárból 400 kilogramm dróttal és más anyaggal kevesebbet igényelnek, mint amennyit meghatároz részükre a terv és így az államnak havonta 17.000 rubelt takarítanak meg. Ezek a sztahanovista nők felhívták az egész üzemet hogy revideálja a normákat és az anyagfoGyermekjátékok múzeuma A Grúz SzSzK népművelést minisztériuma által berendezett gyermekjáték-múzeumot igen sok látogató tekinti meg. A múzeumban a játékkészítő mesterek közel ezer alkotása található- A művészeti és technikai bizottság az új játékok közül, mintegy százat ajánlott a helyi ipa-ri minisztérium vállalatainak, és a kisipari termelő szövetkezeteknek tömeges gyártás céljára. gyasztást. Felhívásuk a munkások között nagy visszhangra talált. A műhelyekben biztosított tartalékok alapján kiszámították, hogv csak az üzem öt műhelyében az 1951-es évben megtakarítanak 5 tonna fémet, 5 tonna drótot, 8 tonna különféle kenőanyagot és sok másféle anyagot, több mint 600.000 rubel összértékben. Szabadságok - felhívás Kér'ük a;.okat az előfizetőket, akik közvetlenül a Postai Oiság Szolgálat által (címke nélkül) kapják az Oj Szót, közöljék átmenetileg megváltozott, azaz szabadság alatti elmüket egyenesen postahivatalukkal, avagy jelentsék ezt a kézbesítőnek s egyúttal azt is, hogv mikortól meddig kívánják átmenetileg err« az új címre a lap küldését. Kérjük tehát, hogv ebben az ügyben ne írjanak lapunk kiadóhivatalának, mivelhogy a szabadságok révén megváltozott e nek ügyében a kiadóhivatal nem intézkedhet. Lapunk kiadóhivatala csakis az olvan esetekben intézi a címváltozásokat. ha az előfizetők köz-etlenül kiadóhivataloktól kapják címükre az újságot. tehát olyan előfizetőknek, akik címkével ellátott újságot kapnakAz ÚJ jZO kiadóhivatala. Az előző kimutatások összege: 8.122 Nagymegyar 10 Pered 9 Vízkelet 8 Nagycsalomja 7 Léva 7 Bácska 7 Alsójányolt 6 Somor ja 6 Nagypaka 4 Pelsőc 3 Rimaszéca 3 Bélvata 3 Ulésháza 3 Nagymagyar 2 Jánosháza 2 Sánkfalva 2 Rozsnyó 2 Nagylég 2 Losonc 2 Szímő 2 Pozsony 2 Muzsla 2 Nyitra 2 Andód 2 Galánta 2 Tejfalu 2 Csákányháza 1 Olgya 1 Felsőjányok Csütörtök 1: Július 24-Ir összesen: 8.227 XXII. Járási versenytáblázat: Somor Ja 442 Komárom 405 Párkány 380 Zselíz 264 Losonc 181 Kassa 162 Fülek 112 Tornaija 111 Érsekú jvár 108 Ogyalla 106 Rozsnyó 104 Pozsony 89 Galánta 89 Léva 88 Dunaszerdahely 76 Szeic 72 Na^ymegyer 71 Vágsellye 71 KSrályhelmee 70 Rimaszombat 60 Ipolyság 35 Nyitra 34 Eperjes 26 Nagykapos 20 Kékkő 13 Surány 12 Homonna 10 Verebély 7 Szepsi 5 Aranyosmarót 4 összesen: 3.227