Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-07 / 132. szám, csütörtök

1951 június 7 UJSZ0 Filmmunkásaink Szovjetunióban járt küldöttsége az újságírók közt Az írók klubhelyiségében, Prágában, baráti eszmecserét ío.ytatott a cseh­szlovák film Szovjetunióban járt kül­döttsége és az újságírók. A küldöttség nemrég tért vissza a Szovjetunióból, ahol résztvett a csehszlovák film fesz­tiválján. Az eszmecserén a bevezető beszédet Juraj Hendrych képviselő, a Filmtanács elnöke mondotta. Hendrych képviselő beszámolt a csehszlovák fil­mek sikereiről a Szovjetunióban. A filmfesztivál alkalmával Moszkva 26 és további 11 nagy város mozijában, mint például Leningrádban, Sztálin­grádban, Szverdlovszkban, Kiévben stb. pergettek csehszlovák filmeket A csehszlovák filmdolgozók küldöt­teit a Szovjetunióban nagyon szívélye­sen fogadták és ellátásukról, szóra­koztatásukról sokoldalúan gondoskod­tak. A csehszlovák filmek igen nagy érdeldődésnek örvendtek, úgyhogy a rendszeres mozi bemutatásokon kívül még a nagyobb üzemi klubokbban is fognak nyújtani filmdolgozóinknak. Az egyik alkalommal küldöttségünk meg­látogatta a Moszfilm-filmgyárat, ahol alkaima nyílt megismerkedni a szovjet filmgyártás szervezésével és techniká­jával. A Moszfilmben szerzett tapasz­talatok bizonyára hozzájárulnak film­jeink további tökéletesítéséhez. Juraj Hendrych képviselő, a Filmta­nács elnöke a továbbiakban kiemelte csehszlovák film Szovjetunióban tar­tott fesztiváljának politikai jelentősé gét. Többek között e következőket mondotta: — A fesztivál hozzájárult a szovjet és a csehszlovák nép bftátságának megszilárdításához és tovalbi alapkő is a béke építésében. Másfelől pedig a fesztivál lehetővé tette a szovjet és a csehszlovák filmgyártás dolgozói vi­szonyának szorosabbá tételét, Nem be­szélve arról, hogy a fesztivál milyen nagy megtiszteltetést jelentett fHmünk A moszkvai „Művészfilmszínház" az „llj harc sok születnek" című cseh­szlovák film előadását hirdeti. (mint például 2IS, TROCHGORNAJA manufaktura, Šerp i molot stb.), le kel­lett őket pergetni. A filmeket mindenütt nagy tetszéssel fogadták. — A legnagyobb sikert J. Weiss fl* lamdíjas filmrendezőnek az „Uj harco­sok születnek" — című filmje érte el — mondotta Juraj Hendrych képviselő —, amelynek ideológiai felfogását és b-nne a munkásmozgalom kezdeteinek éhthű ábrázolását u szovjet filmdol­gozók és a nézőközönség különösen pozitívan értékelte. A színési telje­sítmények közül a nézőközönség fi­gyelmét legjobban František Smolík államdíjas színész teljesítménye ragad­ta meg Kolmiszter Szerepében. A kö­zönség még az előadás alatt is gyak­ran tapsolt. — Hogy milyen nagy érdeklődésnek örvendett a csehszlovák filmfesztivál a Szovjetunióban — folytatta Hend­rych képviselő — arról az a körülmény is tanúskodik, hogy a szovjetsajtóban kiváló szovjet művészek, mint például Csiarurelli, Alexandrov, Csirkov, atb., foglalkoztak a csehszlovák film bírá­latával. Sem Moszkvában, sem pedig a Szövetségi Köztársaságok egyik lapjá­ban sem fordult elő, hogy ne írtak vol­na a csehszlovák filmekről. A szovjeiÄilgozók a szovjemüvé­szekkel együtt baráti szavakkal mél­tányolták a csehszlovák filmet, vala­mint a filmdolgozóknak a szocialista realizmus és az élet hű és igazságos bemutatására irányuló törekvéseit'. A szovjet dolgozók a szovjet művé­hog v a filmgyártásban helyes úton ha­ladunk. Még filmjeink hibáiból is a fej­lődésre lehet következtetni. Filmgyár­tásunk további sikere és fejlődése at­tól függ, hogy milyen határozottan fo­gunk harcolni a formalizmus különféle tünetei ellen és hogy milyen következe­tesen fogjuk fokozni a filmek ideoló­giai és művészi színvonalát, valamint attói, hogy milyen dramatikusen fogjuk tudni filmvászonra hozni gazdag éle­tünk képeit. Hasonlóképpen igen nagy érdeklő­dést keltett N. Fri£ filmrendezőnek „Acélozottak" című filmje, amelyet számos munkásklubban lepergettek már eredeti alakjában, a legközelebbi napokban pedig már orosz változatban fognak leperegni. Két ünnepség alkal­mával, mégpedig a fesztivál megkez­désekor és befejezésekor a csehszlo­vák filmdolgozók küldöttsége beszél­getést folytatott több kiváló szovjet filmrendezővel, színésszel stb. A szov­jet filmgyártás dolgozói megígérték, hogy a jövőben is sokoldalú segítséget számára. Ez természetesen további harcra kötelez bennünket a szocialista filmművészet kialakításában. Beszéde befejezésében J. Hendrich képviselő beszámolt a küldöttségnek Szovjetunióban szerzett benyomásairól. Megemlítette azt is, hogy a Szovjet­unió a béke egyre erősebb és legyőz­hetetlenebb támaszává válik. J. Hendrich képviselő beszámolója után élénk vita keletkezett, amelynek folyamán felszólalt Dr. František A. Dvorák, államdíjas, a filmszínészet kol­lektív vezetőségnek elnöke, Juraj Weiss, államdíjas filmrendező, Jinrich Plachta színművész, Jana Ditetová ál­lamdíjas színésznő, Jirina Svorcová szí­nésnő, Juraj Seydler, a Szovjetbarátok Központi Bizottsága titkárságának elő­adója és Karol Maršalek, a Filmtanács titkára. A felszólalók mindannyian rámutat­tak arra a szívélyes fogadtatásra, amelyen a csehszlovák filmdolgozók küldöttei részesültek a Szovjetunióban. Beszéltek továbbá a szovjet filmművé­szek munkájáról és a művészetről ál­talában, a tökéletes színitechnikáról stb. A felszólalók lelkesedéssel beszél­tek arról, hogy hogyan gondoskodnak a Szovjetunióban a fiatal filmművész-ká­derekről és arról, hogy a szovjetfilm dogozói közös értekezeteket tartanak, amelyeken megbeszélik a filmművészet tökéletesítésének kérdéseit. A szovjet­filmek nem esnek szét apró epizódok­ra, ami sajnos ez idő szerint a csehszlo­vák filmekre még jellemző. Rámutat­tak továbbá arra a 'szoros együttmű­ködésére, amely a szovjet írók és a film­dolgozók között van. A küldöttség tagjai kivétel nélkül lel­kesen beszéltek az új szovjetemberek­ről, akik nemcsak a filmvásznakon, hanem a mindennapi életben is szere­pelnek. Az új szovjetemberek minden munkáját a békeharccal kapcsolják ösz­sze. Külön említést érdemel az a szere­tet is, amelyet a szovjetnép érez és tettekkel Ls bizonyít a csehszlovák nép iránt. „A szovjet üzemi-klubok — mon­dotta Jindrich Plachta — mintaképül szolgálnak nekünk." Ezután Ján Kapr Sztálin-díjas mű­vész eljátszotta Blanter indulóját a „Moszkvai keringő" című új szovjet­filmből és beszámolt a szovjet filmzene feladatairól. Végül a küldöttség tagjai átadták a szovjetnép baráti üzenetét és jókívánságait, hogy a csehszlovák film mennél több sikert érjen el, és hogy a filmeket necsak saját országunk számára, hanem az egész világ dolgo­zó népe számára alkossuk. Bírálat és önbírálat erősíti a besztercebányai kerület pártmunkáját A besztercebányai kerületi pártkonferencián újra ösz­szejöttek dolgozó népünk legjobb fiai, hogy megbeszél­jék a munkájukban elért sikeredet, feltárják a hiányo­kat és meghatározzák legközelebbi feladataikat. A kerületi pártkonferencia mindig erősnek bizonyult ebben a tekintetben és hozzászólásaival, megjegyzései­vel segített a Párt munkájában. Az ez évi pártkonfe­rencia különleges alkalom kerületünkben, mondotta Bolidanovsky vezető titkár elvtárs, mert most megállapíthatjuk, ho­gyan teljesítettük az SzKP IX. kongresszusának határozatát, ho­gyan tudtuk vezetni dolgozó népünket azon a vonalon, amelyet GotUvald és Siroky elvtárs kijelölt számunkra. Pártunk arra tanít, hogy a bírálat és önbírálat olyan fegyver, amellyel legjobban tudunk harcolni a szocializmus építése terén. Éppen ezért, ha értékeljük a mult évi munkánkat, szükséges, hogy felhasználjuk ezt a hatásos fegyvert, a kritikát és önkritikát, hogy a jövőben eltávolíthassuk azo­kat a hibákat, amelyek a mult évben munkánk során előadódtak. Helytelenül cselekednénk, ha csu pán a hibákról beszélnénk. Szüksé­ges, hogy értékeljük a munka jó ol­dalát is, ami munkánk folytatásában mintául szolgál. Nem nézhetjük azonban tétlenül egyes üzemek hiá­nyosságait és hibáit, nem nyugodha­tunk bele abba, hogy lemaradtak a terv teljesítésében. Most feltesszük a kérdést milyen üzemek érték el a legszebb eredményt a terv teljesíté­sében? Elsősorban meg kell, hogy említsük a füleki Kovosmaltot, az apátfalvai Pol'anát, a harmaneci pa­pírüzemet, az alsóhámori Sandrik­üzemet, a hnústyai vegyiüzemeket. .Köszönet a járási és üzemi pártszer­vezetieknek jó munkájukért. Meg kell, hogy említsük az ércbányákat, amelyek a mult évben az előirány­zott tervet jól teljesítették, de ez évi teljesítésükben csak 75 százalékot értek el. Hiba volt, hogy a mérnö­kök és műszakiak nem tartottak szoros kapcsolatot a mukásokkal, a mérnökök nem számoltak azzal, hogy ez évben emelni fogják a ter­vet és a feladat megvalósításához szükséges az új munkamódszerek bevezetése és. a szoros kapcsolat a munkásokkal. Nem szélesítették ki az újító- és az élmunkásmozgalmat. A mérnökök és műszakiak egyálta-* Ián nem törődtek az üzemben a terv teljesítésével. Ha az ércbányában akadt is kiváló újító, mint például Stencel elvtárs, az ő munkamódsze­rét sem terjesztették. Ha ezeket a hibákat összegezzük, ne csodálkozzunk, hogy a terv telje­sítésével lemaradtunk. Némely mun­kaszakaszon a muk ások azt erősít­getik, hogy keveset keresnek. A ke­rületi és járási pártvezetőségek fel­adata kivizsgálni ezt. Ki is kell kü­szöbölni ezeket a hibákat. A pótori helyzet Végére kell járni az elégtelensé­geknek a pótori bányában is. Siro­ky elvtársunk az SzKP legutóbbi központi bizottsági ülésén bírálta a pótori hibákat. A kerületi pártszer­vezet gondatlan volt és nem fekte­tett elég súlyt a pótori bányák ki­|építésére. Ha erről a feladatról né­hányszor beszéltek is, de nem vizs­gálták a hiányok okait. A dolgozókat nem világosították r fel politikailag és a politikai veze­tés nem volt biztosítva egyes mun­kaszakaszokon. Sem gazdasági, sem pedig kultúrmunkában nem fejtettek ki tevékenykedést. Csak néhány pél­dát: Az összes pótori párttagok szá­mának csak egynegyedét tartották nyilván és ezek közül egy sem já­ratta a pártsajtót. A pártiskolázás évét egyáltalán nem tartották meg és még most Bem folyik. Nem gondoskodtak a munkások szociális igényeinek biztosításáról, nem volt jó üzemi konyha, nem volt az üzemben meleg mosdóvíz, nem le­hetett cigarettát vásárolni, sőt még postai levelezőlapot sem. Ha a mun­kás haza akart írni. a levélpapírt csak a városban vásárolhatta meg. A munkásokkal senki sem tanács­kozott afelől, hogy milyenek a -le­hetőségek munkájuk megjavítására, annak ellenére, hogy a munkások értékes tapasztalatokkal rendelkez­nek, mint például Veszelka elvtárs és mások, akiknek munkájukban 15—20 éves gyakorlatuk van. Nem törődtek és még ma sem törődnek munkások hazaszállításával. A munkások, akik egész héten át dol­goznak a bányában, már szombaton reggel elindulnak haza, hogy estig gyalog hazaérjenek. Hétfőn reggel ismét gyalog indulnak munkába s aznap nem is dolgoznak. Ebben az üzemben a valóságban egy héten csak négy napig folyik a muka. Ahol nincsenek üzemi gyűlések A barakkok takarításával nem törődtek és összüzemi gyűlést még hat hónaponként sem hívtak össze. A Párt üzemi bizottsága nem tartott rendszeres Í gyűléseket, nem vitatta meg az üzem problémáit, nincsenek agitátorok, a tízesbizalmiak nem működnek, az üzemi szakszervezeti csoport és a CsISz tevékenysége nem kielégítő, ez az oka annak, hogy Pótoron nem teljesítik a ter­vet. De hogyan is lehetne az üzemi gyűléseken megvitatni a főfeladato­kat, amikor az üzemi szervezet tag­jai nem dolgoznak a bányában és az ottani feladatokat talán nem is ismerik. Majdnem félévig tartott míg egy háromszáz méteres utat készítettek lejtőhöz. Ha nem lépett volna közbe intő szóval a Párt kerületi bizottsága s a kerületi Nemzeti Tanács, még ma sem lenne ez az út elkészítve És most. amikor az >ít végre elkészült, a kerü­leti Nemzeti Bizottság gazdasági elő adója nem tudja biztosítani a szén gyors szállítását a losonci rakodóra. Ez csak egy része a pótori hiányosságok nak. A másik része H bajoknak abból ered, hogy elmaradott a műszaki szer vezési munka. Marógépeik nincsenek kihasználva, hibák vannak a szállító­kocsik felhasználásában és a műsza­kiak nincsenek megfelelően elosztva. Ezek közismert tények, a pótorj szén bányában. Részben indokolni lehet őket azzal, hogy ez új üzem, hogy új emberek dolgoznak ott, hogy olyan rr.unkásigazgató van, aki csak néhány hete lépett be, mindez azonban még elég ahhoz, hogy megmagyarázza, mi­ért nem teljesítik a tervet Az utóbbi hetekben a helyzet javult. De ez még nem jelenti a pótori helyzet rendszeres, állandó (avulását. A Párt kerületi bi­zottsága hibát követett el, hogy nem tudta elégségesen bekapcsolni a Párt kékkői járási szervezetét az ú j üzem ki­építésébe és az SzKP pótori üzemi szervezetének titkára nem kapott meg­felelő oktatást. A losonci építőüzemek hiányai A legnagyobb hiányok mutatkoznak a losonci építkezéseken. Annak ellené re, hogy ezekkel foglalkozott a kerületi pártbizottság, semminemű javulás nem következett be. A munkaerők hiányát is az okozza, hogy a munkásokkal nem törődnek. Biztosan nem teljesíthetik a tervet a valaskai építkezési üzemeknél, hiszen a munkásoknak a fizetésért Zó­lyomba kellett menniök, minek követ­keztében egy egész munkanapot vesz­tenek el. | Népünk tudatában van, hogy az építőmunka a béke zálogát jelenti, hogy munkájával szilárdítja népi de­mokratikus Köztársaságunkat. Né­pünk bebiftinyította a besztercebányai kerületben, hogy elszántan sorakozik fel a béke megvédéséért az angol im­per>iiiták ellen. Kerületűnkben a béke­manifesztáción több mint 152.000 lakos vett részt. Hozzászólások Pótorról A pótot i delegáltak helyeselték a kerületi politikai titkár kritikáját és rámutattak arra, hogy a kékkői járás a pótori bányászokkal keveset foglal­kozott. A hiba ott van, hogy nem fog­lalkoztak velük és így a munkások isznak és kártyáznak. A múltban a kerületi funkcionáriusok eljártak ugyan Kékkőre és kritizáltak, de nem segítet­tek javítani a helyzeten. Volt elég gyű­lés és emiatt sok abszencia, de a mun­kások azt mondják, hogy az a sok Tatraplan-kocsi csak hiába jár. Ered­mény semmi és velük nem beszéltek. Kérjük a funkcionáriusokat, jöjjenek a munkahelyre é» a helyszínen végezzék politikai munkájukat. A CsISz szin­tén el van hanyagolva. A járási párt­szervezetnek nagy erőt kell kifejtenie, hogy ezeket a hibákat rendbehozzák. Hiba az is a pótori bányákban, hogy hiány van villanyszerelőkben Nagy hibákat csinálnak a bánya mérnökei is, akik csak papirháborúval foglalkoznak és hetekig nem mennek le a bányába. Ez felháborítja a munkásokat. Annyi a hivatalnok, hogy «eyik a másik nyo­mába lép az udvaron, felte&zük a kér* ^dést, mire valók ezek? Vagyis feltehet­jük a kérdést: Ellenőrfzték-a egyálta­lán, hány tisztviselőre van szükség? Albert József, Kovosmalt, Fülek: A füleki Kovosmalt munkásainak nevé­ben harcos üdvözletet hoztam. Azok üdvözletét, akik megállták a helyüket a kapitalista elnyomás idején Is. De ma is az elsők között küzdenek a felemelt ötéves terv teljesítéséért. A vörös Fű­lek mindig tudta köteleségét, a múlt­ban sztrájkkal harcoltunk a dolgozók szebb jövőjéért, ma pedig munkával a terv teljesítéséért s politikailag érett káderek nevelésével segítjük elő ha­zánkban a szocializmus mielőbbi kiépí­tését. A füleki Kovosmalt munkásai magukévá tették az új munkamódsze-' reket, amelyek elősegítik az ötéves terv mielőbbi megvalósítását. Dolgo­zóink politikai meggyőződése erősen éreztette hatását gyárunkban ac újító­javaslatok terén is. Ez év május 31-ig az újítójavaslatok száma 50 százalék­kal emelkedett a muK évhez viszonyít­va. Az új munkamódszer bevezetésé­vel körülbelül 600.000 koronával emel­tük az államvagyon, mindnyájunk va­gyonának értékét. Ma még vannak ko­moly nehézségeink, nincs megfelelő műszaki káderünk. Űzetné pártszerveze­tünk megértette, hogy feladatai közé tartozik a politikailag érett alsó műsza­ki káderek nevelése is és a szakszerveze­zettel együttműködve gyárunk mellett munkásfőiskolát létesítettünk. Fejlett műszaki kádereket Es így csakhamar politikailag érett, a dolgozók soraiból kikerült alsó műszaki káderek állnak majd üzemünk rendelkezésére. Üzemi pártszervezetünk politikailag érett oktatókat, előadókat adott az újonnan létesített füleki járásnak. Ért­hetetlen azonban előttünk, hogy járáň viszonylatban nem fordítanak megfe­lelő gondot a földműves szövetkezetek propagálására és szervezésére falvain­kon. ftt sürgős orvoslásra van szükség, mert a falu szocializálása nélkül nem lehet megvalósítani a szebb és boldo­gabb jövőt. A földműves szövetkezetek megalakításának nagy akadálya a kul­túrházak hiánya falvainkban, E hiány megszüntetésével egyrészt otthonhoz juttathatnánk a falu dolgozó népét és munka után gondoskodhat­nánk a falusi nép szellemi neveléséről. Másrészt az ezáltal felszabaduló munka­erők, akik eddig a kulákság fő csatlósai voltak a falun, szintén bekapcsolódná­nak a termelő munkába. Most folyik üzemünkben a békeszavazás, dolgozó­ink egyöntetűen magukévá tették a bé­ke ügyét, üzemeinkben egy emberként a világbékére szavaztak mert tudták, hogy szavazatukkal erősítik a 800 mil­liós béketábort, mert tudták, hogy a béke, építőmunka békés életet jelent, nem pedig nyomort és szenvedést, mint a háború. Mi régi pártemberek nem félünk a kritikától, bátran álljuk azt, résen vagyunk és nem tűrjük, hogy a reakció sorainkba férkőzzék. Kuna Bálint felszólalásában rámuta­tott, hogy a tornaijai járásban is so­kan vannak olyanok, akik párttagsági könyvecskével rendelkeznek, de ezek csak álkommunisták. Példa rá: a Szo­kol Napon felvonultatták a CsISz- és a pionír-tagokat, öröm vélt nézni az if­júságot, azonban a szlovák és csehszlo­vák zászló mellett nem láttam ott az a zászlót, amelyért sok százmillió har­colt és vérét hullatta, a vörös zászlót. Törekednünk kell arra, hogy az ifjú­ság nevelésébe ne kerüljön burzsoa-na­cionalizmus, mert az ifjúság hazánkban a jövő nemzedék alapja. Kertész Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom