Uj Szó, 1951. február (4. évfolyam, 27-50.szám)

1951-02-08 / 33. szám, csütörtök

6 Készülünk a tavaszi munkákra UJSZG 1951 február 8 Gyorsítsuk meg a gépek javítását az állami gépállomásokon A kulák jegyzőkönyvét elfújta a szél Idén az állami gépállomásokra fok ozott feladatok várnak. Fontos ezért, hogy alaposan felkészül lenek fehdatai k teljesítésére. Jelenleg a tavaszi munkákra való előkészület van napire nden. Ez mindenekelőtt a gépek megjavítására vonatkozik. A gépjavításba n tcbb helyen már iól haladnak, azonban vannak még olyan gépállomások, ahol az eredmények még nem kielégítőek. Néhány gépállomáson például arra hivatkoznak, hogv nhcs elegendő alkatrész a gépek megjavításához. Ez természetesen nem ok arra hogy a gépeket idejében és jól meg ne iavfts ák. Mindenből van kiút. Az egyes gépállomásoknak kerületi viszonylatban segíteniük kell egymáson. Az a gépállomás, amely bizonyos alkatrészekkel bőven rendelkezik, kölcsönözzön belőlük azoknak a gépállomásoknak, ahol éppen azokból hiány van. Ezen a téren példával jár elől az olesnai gép;'II i más. Figyelemre méltó ténv az Is, hogy ezen a gépállomáson a komiószá ntó ekét olyan tökéletesen átalakították. hogy az Agrostroi átveszi tőlük javítási módszerüket és aszerint fogja gyártani a további gépeket. A nagymihályí állami gépállomás e'őkészüfetei a tavaszi munkákra A tavaszi munkák sikeres elvégzé- I gyorsítani és megiavítani munkáju»ének érdekében a nagymihályí állami kat. gépállomás részletes tervet dolgozott ki a gép;k megjavítására. A mühelj lakatosai és gépészei szocialista szer ződésben kötelezték magukat, hogy a gépek javítását január 31-ig befejezik Ezt a kötelezettségvállalásukat teliesí tették. Danio. Masleník. Pasterlicky, Steiner, Dobos elvtársak munkaversenyt f' lytatnak egymás között A verseny eredménye megmutatkozik majd a tavaszi munkákban. A versenyzők vállalták, hogv úgy javítják meg a gépeket, hogy azok még véletlenül se kerüljenek vissza a műhelybe a tavaszi munkák alatt. Az állami- gépállomás kovácsműhelyének alkalmazottai kollektíven vállalták, hogy febr. l-ig megjavítják a tavaszi munkákhoz szüksége? pótfelszerelést. Ezt a kötelezettségvállalást is teljesítették. A nagymihályi állámi gépállomás traktorosai szintén bekapcsolódtak a gépészek és a kovácsok versenymozgalmába. Vállalták, hogv gépeiket a tavaszi munkák alatt lelkiismeretesen fogják gondozni és hogv a munkát kétváltásban végzik. A második váltáshoz szükséges traktorosokat toborzás útján szerzik a szövetkezeti tagok és a CsfSz soraiból. Ezek az új traktorosok iskolázásban részesülnek Eddig már 92 érdeklődő jelentkezett a március 10-én befejeződő iskolázásra. A gépállomás vezetősége karöltve a Párt üzemi szervezetével és az agronómussa) a traktorosokat kilenc brigádra osztotta fel. Ezek a brigádok mindenekelőtt az EFSz-eknek nyújtanak segítséget. A traktorbrigádoknak a brigádok gazdái fognak segíteni, akiket a gépállomás külön szak- és politikai iskolázásra küldött. Köztük három lány és hat fiatal CsISz-fag van. Kívülük még két mechanikus is állandóan segítségére lesz a brigádoknak. akik az esetleges kisebb sérüléseket rögtön a helyszínen megjavítják. Slcis esztergályos újítóíavaslata A nagymihályí állami gépjavítóműhelyben az öntudatos szakmunkások kádere egyre növekszik, akik nem elégednek meg a munka régi módszereivel hanem azon törik feifiket, hogyan lehetne jobb módszerekkel megA nagymihályi állami gépállomás javító műhelyében dolgozik Sleis Jaroslav esztergályos, aki újító javaslatával egv dugattyú fúrásának és kidolgozásának idejét 32 perccel megrövidítette. A fúrás normája húsz nerc volt. Sleis elvtárs a fúrást horizontális fúróval végezte Az ú iító javaslat technikai megvalósítása után egv dugatytyút sikerült öt perc alatt kifúrni. Jelenleg a fúrást az esztergapadon végzi, ahol a dugattyú forog és a fúró pedig szilárdan áll Ezzel a módszerrel sokkal pontosabban lehet végezni a fúrást, mint a régivel. Egy dugattyú kidolgozásának normája 20 perc (kézimunkával). Sleis elvtárs a dugattyú kidolgozását géppel végzi, s így a dugattyú kidolgozása Sleisnek csupán négv percig tart. Sieis Jaroslav esztergályos tehát azalatt az idő alatt, amíg a miltban egy dugattyút fúrt ki és dolgozott ki. most már ötöt tud elkészíteni. Vagyis ez annyit ielent. hogy Sleis elvtárs 500 százalékos teljesítményt ért el. A nagymihályi állami gépállomás javítóműhelyének alkalmazottai még egy érdekes kollektív újítóiavaslatot tettek, még pedig a megrepedt motorfejek javítására. A megrepedt motorfeieket a ventilek között nem forraszt iák össze, mint eddig, hanem speciáis berendezéssel kifúrják és helviikbe előre elkészített betéteket sz lárdftanak. A fej épségben marad, nem úgy, mint azelőtt, amikor a forrasztás követkéz* tében deformálódott Ez a módszer jelentős pénzbeli megtakarítást is jelent, egy fejnél kb. 600.— koronát. A besztercebányai kerület állami gépállomásai alaposan {elkészülnek a tavaszi munkákra A besztercebányai kerület állami gépállomásának alkalmazottai részletesen megtárgyalták a Párt Központi Bizottsága elnökségének határozatát, amely az állami gépállomások munkájának megjavításáról szól. Ezeken a megbeszéléseken megtalálták a gyenge pontokat és leküzdésük érdekében megtették a szükséges intézkedéseket. Az állami gépállomások összes aiItalmazottai kötelezték magukat, hogy a hiányokat kiküszöbölik és idejében megjavítják a gépeket. Ezt a kötelezettségvállalásukat példásan teljesítik. 1951 január 30-ig a traktorok javításának tervét 57 százalékra teljesítették, a mellékfelszerelések jav t ásónak tervét pedig 79 százalékra. A javítási munkálatokban a jesenskéi állami gépállomás jár az élen, ahol már a 90 százaléknál tartanak. A radványi és a korponai gépállomások az ekéket már 100 százalékosan megjavították. Hasonlóképpen a Selmecbányái és a rimaszombati gépállomás-okon is szépen haladnak ajavítási munkálatok. A besztercebányai kerület traktorjavítási munkálatokban országos viszonyíntban a harmadik helyre került. A tornaijai állami gépállomás a kerület összes gépállomását versenyre hívta ki a szerződések kötésében. A szeződések kötésének tervét február 3-ig 37.6 százalékra teljesítették. Itt az első helyre a tornaijai gépállomás került 89 százalékkal. Február végéig az összes gépállomásokon befejeződnek a politikai és szakiskoláziá.sok. Január havában a traktoros toborozási akcióban a szövetkezeti tagok és a CsISz-tagok soraiból több mint 300 új traktorost sikerült szerezni. A munka jó megszervezése lehetővé teszi a traktorok gyors megjavítását a rozsnyói állami gépállomáson A traktorok megjavításának tervét a rozsnyói állami gépállomáson pontosan kidogozták. Csupán a szükséges alkatrészek beszerzésére kellett várniok, hogy a munkát zavartalanul el tudják végezni. Az alkatrészek beszerzését időszakonként végezték és a helyreszállítá-s bizony eleinte nagyon lassan ment. Hogy ezt a hibát kiküszöböljék, Sulenová vezetőnő azt javasolta, hogy először azokat a gépeket és mellékfelszereléseket kell megjavítani, amelyeknél nem hiányoznak alkatrészek. Az alkalmazottak ezután 10 napig dolgoztak három váltásban (váltásonként 12 ember). Ezalatt az idő alatt megjavították az összes ekéket, műtrágya vetőgépeket, a cséplőgépek nagyobb részét és három traktort. Közben a hiányzó alkatrészek nagyobb részét megkapták a központból. A mechanikusok a kisebb javításiak befejeztével hozzéítótbak a traktorosok segítségével a traktorok javításához. Ez a munka már könynyen megy, mivel a hiányzó alkatrészek mind raktáron voltak. Csak minél mélyebbre az ekét Apámat a falumban, meg a környéken is röviden csak úgy hívták, hogy az öreg Kovács. Legtöbben csak azt látták, hogy mindig csak egy dagadtlábú szürke lóval jár rozoga szekerén. Tudták róla azt is, hogy az egyházi birtokból bérelt pár hold földön gazdálkodik. Ez volt minden, amit apámról az emberek tudtak és én úgy érzem, hogy nekem mást is el kell mondanom apámról. Hosszú volt az út odáig, amíg apámnak lova lett, mert nem volt neki min<í!g saját lova. Apám mindent megpróbált, hogy a maga és Có-ládja sorsán segítsen. Hiába volt minden, — nem boldogult. Vagy éhezett, vagy rongyokban járt "a<?y pedig egyszerre csinálta mind a kettőt. Végül gondolt egy nagyot. Megvett egy katonaságtól kimustrált lovat. Ölyan komisz és harapós volt ez a ló, hogy még a cigány kupeceknek sem kellett. Ezért is tudott apám olcsó pénzért hozzájutni. Ezután az egyházi birtokból kibérelt hét hold földet. , , . így lett az apam „gazda . Akkor már én sem voltam éppen gyerek és megkérdeztem apámat, hogy mire lesz jó ez az egesz dolog. — Nem küld engem vissza az uraság a munkából — mondotta apám —, hogy nincsen napszám. És elkezdett gazdálkodni, de hogyan? Szerszámai a vas és a fa kombinációi voltak. Az eke olyan, hogy arasznyinál mélyebben akkor sem tudqtt volna szántani, ha a szürke helyett történetesen két telivér húzza. Így is a szántás úgy történt, hogy a szürke húzta az ekét, apám meg nekigörnyedve tólta. A földek megjavításával is mindig csak a tervezgetésig jutott. Ami búza termett, azt a haszonbérbe kellett odaadni. Igaz, hogy csak ritkán termett annyi, hogy a hasoznbért és a vetőmagot is kiadja. Sokszor még a kukoricát is elvitte a haszonbér. így történt meg aztán, hogy nekünk télire nem maradt kenyérre való búzánk, a malacnak meg kukorica., Valamit mégis csak tennünk kellett, hogy élhessünk. Apám télen zsupszalmából kosarakat font ér azokat a módosaknál lisztért cserélte be. Ez aztán így ment évről évre. S hogy miből éltünk meg? Nem akarom emlékét megbántani. — becsületes és szorgalmas embernek ismerte mindenki —, de tartozopi az igazságnak azzal, hogy adóSagaít halála után mi fizettük ki. Ilyen volt az apám élete, a szegény ember sorsa. Az ember napról napra látja és saját sorsán érzi, hogy mérföldes léptekkel hagyjuk el a multat. A földön, amelyen apám szürke lovávával és faekéjével* arasznyi mélyen túrta a földet, traktor rohan az ekével és ha a helyzet megkívánja, akkor villanyfény mellett éjjel is száfttanak. A búzát se kézzel szórják el a földre, hanem a széles vetőgépet szintén traktor húzza. A földet is megjavítottuk már. Egy év alatt több műtrágyát szórtunk, mint amennyit apám egész életében csak tervezett. Van már a földnek minden. Tarlószántás, mélyszántás, bő trágyázás és nemesített vetőmag. S attól se kell félnünk, hogy termésünk elviszi a haszonbér. Miénk lett a föld, akik dolgozunk vele és télire is bőven jut búza kenyérnek és a malacnak is van elég kukorica. És nincs magára hagyatva a kisember. Összefogtunk és miénk lett az egész ország. De jól is van ez így' Emberek! — csak minél mélyebbre az ekét, hogy minél több új földet hozzon fel, mert ezen a szűz földön épül fel a mi világunk. KOVÁCS LAJOS Még az 1950-es év eleién a Párt segítségéve! községünkben ki akartuk küszöbölni a reakciós elemeket a község vezetéséből. A helvi Nemzeti Bizottság választásán résztvett az akkori segédjegyző és a járási hivatalból is egy kiküldött. A helvi pártszervezet a járási kiküldöttnek előterjesztette azoknak a névsorát, akiket a nemzeti bizottságba javasolt, de ez a jelölés nem tetszett sem a járási kiküldöttnek, sem a segédjegyző úrnak. Van a faluban egy Csaba József nevű ifjú kulák, aki — úgv látszik — jó barátságban volt a segédjegyző úrral is, meg a járási kiküldöttel is és ez a kulák is lediktált egy névsort, hogy kit javásol a nemzeti bizottságba és ezt a névsort a járási kiküldött is jóváhagyta. így aztán az 1950-es évre szóló beszolgáltatás szétirása is a kulák bemondása alapján történt. A kisparasztok csakhamar tudomást szereztek a kulák fondorlatairól és látták azt, hogy a dolog ilyenformán sehogy sincs iól. mert tudták, hogy ifjú Csaba Józsefnek mennvi földje van és a beszolgáltatás mégis csak annyi volt neki előírva, mint a jóval kevesebb földdel rendelkező kis- és középföHműveseknek. Ezenkívül a kulák a sógorok, meg a komák javára is letagadott jó egynéhány hektár földet. Most az őszön aztán, hogv szigorú ellenőrzés alá kerültek a földek és kivizsgálták, hogy kinek hány hektár földje van, kitudódott, hogv ifjú Csaba József kidáknak 12 hektár földje le volt tagadva. Beszolgáltatást csak 9 hektár föld után teljesített a 12 hektár föld termését pedig elfeketézte. Igy aztán könnyű volt a kuláknak valamicskével beszolgáltatását is túlteljesíteni, — erre pedig most 9 métermázsa korpát kapott, míg a falu többi földművesei csak 1 mázsán alul Iwptak. Mondja is a falu népe, hogy a kuláknak 9 q korpa helvett inkább 9 évi börtönt kellett volna adni A cséplésnél is gazságot követett el a kulák. Az elmúlt évben ugyanis az volt az intézkedés, hogy a kulákok cséplését ellenőrizni kell. Ezek közé tartozott volna ifjú Csaba József is. Az ellenőrzés kijátszása abban nyilvánult meg, hogy mire az ellenőrző bizottság észrevette, hogy a kulák csépel, akkorra már Csaba uraimék a cséplésnek a felén is túl voltak. Saját cséplőgépe van s így elsőnek tudott csépelni a faluban és ki tudta játszani az ellenőrzést is. Még van valami, ami a kulák vastagbőrű képén szárad. Községünkben az ifjúság kultúrműsorral egybekötött táncmulatságot rendezett. Az előadásnak a pénztárnoka ifiú Csaba József és Takács László volt (Takács László a bíróság jóvoltából már a megfelelő helyre került). Az előadás befejeztével az ifjúság kérte az elszámolást a két jómadártól. Erre azok egymásra kezdtek mutogatni, hogv Csabánál van a pénz. mondotta Takács. Takácsnál van a péqz — mondotta Csaba. Az egymásramutogatásból az lett. hogy Csaba még a jegvblokkokat is a tűzbe dobta és pénz persze hogv nem lett. Ifjúságunk azért nem hagvta ennyiben az ügyet és feljelentette a ..pénztárnokokat". Az Jletékesek jegyzőkönyvezték is az esetet, de úgvlátszik, hogy Csaba jegyzőkönyvét vr.Ialiova elfújta a szél, mert eddig még a hajaszála sem görbült meg azért, hogy a pénztárnál, mint minden szentnek, neki Is maga fe!é hajlott a keze. Mult év decemberében a községi dülőúthoz egy hidat kelett megjavítani. Persze ifjú Csaba József nem ifjú Csaba József lett volna, ha ebből is nem akart volna valami hasznot szerezni magának. Hogv hogv nem. a kétezer koronás számlára Csaba valami útónmódon 2.200 koronás kiutalást csináltatott. Persze, hogv erre is rájöttünk, még hozzá idejében és igv a kulák elesett ettől a 200 koronától. Hosszú sort lehetne még ifjú Csaba József „hőstetteiről" felsorolni és ezekután jogosan tehetiük fel a kérdést: meddig garázdálkodik még ifjú Csaba József Csornán? HOLLÓ GYULA, Csorna A póruljárt kulák A dwnaszerdahetyi járásban lévő Eperjesen Krasztenics János több mint 20 holdas zsírosparaszt kukoricabeszolgáltatásának nem tett eleget. Huszmöt mátsa kukoricát kellett volna beszolgáltatnia és csak 8 mázsát adott be. Agt mondotta, hogy a nyári szárazság következtében olyan gyenge lett a kukorica termése, hogy az összes kukoricája nem tett ki 25 mázsát, — nem hogy annyit be tudna adni. Az elmúlt napokban azonban kiderült, hogy tulajdonképpen miért is nem tudott a kulák bácsi kukorica-beszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni. A szárasság ellenére is termett elég kukoricája, tellett is volna belőle a beszolgáltatásra, csak hát a zsírosnak nem az volt a célja, hogy a kukoricát beszolgáltassa, hanem hogy abból disznót hizlaljon és azt feketén eladja. A zsíros parasztnak nincs kukoricája" kontingenstje beadni, nem is gondoí rája. Igaz, hogy öt disznót kihizlalt egymásután sebtén, de csak egyet vágott le a azt is feketén. Huszonöt mázsát dobott oda Eledelül nekik, gondolta, hogy a termésből bőven kitelik. Kontingensbe beadni ? van. elég sok pali, akik helyette is beadják mert hiszen ő a Zsíros Jani. Hizlalt inkább disznót kacsát, libát, tyúkot s hoireta fel Pozsonyba mert kedvelte a bótot. Ezt tette a zsíros, míg rá nem fizetett, mert egy szép napon a bizalmi megjelent. Megkérdezte tőle, milyen az állatállomány, nincs-e véletlenül sertésben hiány. Elkezdte a zsíros a fejét vakarni, látta, hogy nem lehet a disznó-ságot tovább takarni. Persze, a disznót etette, Feketén vágta le, Erre kellett a kukorica, Semmi egyébre. Oly kövér volt már a disznó, hogy nem fért a bőrébe, így volt a kulák is, s majd hogy ki nem bujt belőle. Így került a zsíros a csendörök kezébe spekulál most rajta miért nem ölt engedélyre. Hergott Imre, Eperjes, • Kulákbánat — Nem szeretem, ha a parasztok így összedugják a fejüket! — Miért Zsíros úr? — Mert abból szövetkezet lesz. (Ludas Matyi)