Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-28 / 24. szám, vasárnap

6 UJS

I0 1951 január 27 A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadiielentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti január 25-én: A néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek tovább folytatták hadműveleteiket az egész arcvonalon. A népi partizánosztagok hadműveletei az ellenség vonalai mögött továbbra is sikeresen bontakoznak ki. Hős koreai katonákat tüntettek ki. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének elnöksége 1951 január 22-én a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Hőse megtisztelő címet adományozta Kim Szan Hónak, Iu Vón Csennek és Coi Den Unnak a néphadsereg tisztjeinek. Egyidejűleg aranyéremmel és az „Állami Zászló Rend" első fokozatával tüntette ki őket. No Csen Ent és Pak Gi Szu repülőt az Állami Zászló Rend első fokozatával tüntették ki. Észak-Phenjan-tartománv parasztjai a front és a hátország élelmiszerellátásáról tanácskoznak. Szinjicsu várósban megkezdődött az É^ak-Phenjan tartománvbeli parasztok konferenciája, amelven több mint 800 küldött vesz részt. A konferencia részvevői a front és a hátország élelmiszerellátásáról, az ellenség által elpusztítod mezőgazdaság újjászervezéséről, a vetési kampány előkészítéséről és több más kérdésről tárgyalnak. A galántai állami gépállomás felajánlása a békét erősiti Kötelezettségeket vállaló üzemeir k sorába lépett a galántal állami gépállomás is, amely így akarja javítani munkáját, így *akarja teljesíteni a CsKP Központi Bizottságának utasítását. A galántai gépállomás dolgozói tudják, hogy jó munkájuk elősegíti a szocialista falu felépítését, megnyeri a dolgo-ó parasztságot és szliárdan a békéért küzdő munkásosztály sorai mellé állítja. hogy eddig az időpontig teljesítse tervét és helyére betanítsa vele együtt dolgozó társát. 7. Segítségére leszünk vezetőinknek a munka és a tervteljesítés felülvizsgálásában. 8. A munka utáni órákban gyökeres javítást végzünk két Skoda 30 traktoron és a szakaszmechanikusok két motorbicikliiét kijavítjuk, hogy igy az esetleges traktorhibákat a mühelven kívül gyorsan elvégezhessük. 9. Hivatalnok tagjaink 1951 május 24-ig 180 órát dolgoznak le. 10. A műhely élmunkásai egy kombájnt megjavítanak. 1. 1951 május 24-ig minden fiatal traktorost beszervezünk a CsISzbe. 2. Az ifjúsági szövetség tagjait bekapcsoljuk a szocialista munkaversenvbe. 3. Február végéig a CsISz egy funkcionáriusát iskolázásra küldjük. 4. Mindannyian ünnepélyesen belépünk az EFSz-be. 5. Ez év május 24-ig négy legjobb traktorosunkat iskolázásra küldjük. 6. Az 1951 október 1-én katona? alapszolgálatát megkezdő egyik traktorosunkat rávesszük arr^, GömözFiorHai jelentés A gömörhorkai celulózeüzem papírosztályát látogattam meg, hogy elbeszélgessek az elért munkaeredményekrő az ottani dolgozókkal. Az üzembe belépve jó hatást gyakorolt rám az hogy a falakon mindenütt versenyfelhívásokat, diagrammokat és jelszavat láttam. Ebből is látható, hogy az üzem munkási üzemükben gazdának tekintik magukat és hogy ez a megállapításom nem volt alaptalan, ez bebizonyult a beszélgetések során. A papírosztály mestere Klimko elvtárs kitartóan dolgozott a múltban a termelést akadályozó hibák kiküszöbölésén és ma, amikor egész munkakollektívje akadálytalanul folytatja munkáját, látni lehet rajta, hogy milyen örömet jelent neki a termelő munka. Mint az új mester, a szocialista mester típusa egyike volt azoknak, aki osztályán szorgalmazta a szocialista munkaversenyt, magvarázva előnyeit és ma már osztálván mindenki élmunkás és igen jól végzi munkáját. A mult évi tervet sikerült 15 naopal előbb teljesíteniök. annak ellenébe, hogy nem volt kihasználva minden lehetőség a még gyorsabb befejezésre. Igy például fontos nyersanyagok kinn hevertek a szabadban védetlenül, úgyhogy a feldolgozásnál ez gyakran géphibákat okozott Az üzem vezetőségére hárul a felelősség azért, hogy nem gondolkodott a nyersanyagok megfelelő elhelyezéséről. Klimko elvtárs a további beszélgetés során rámutatott arra is. hogy a pa pírfeM^lqfozó terem térfogatának kiszélesítésével magasabb termelékenységet lehet elérni és munkaerő is felszabadulna. Dusza Bálint elvtárs mint csomagoló dolgozik az üzemben öt is meg kértem, hogy magyarázza meg, mikén! lettek az osztály összes tagiai élmunkások. — Ezt annak tulajdonítom, hogy mindannyian résztvettünk a szocialista munkaversenyben, hogy jó volt ná lünk a meggyőző agitációs munka. Szép eredményeket értünk el, de mi nem állhatunk meg, minden erővel tovább fogunk dolgozni osztályunkon hogy a harmadik tervévet még jobb eredménnyel zárhassuk le és így szilárdítsuk a békét, így biztosítsuk a szocializmus felépítését. Dusza elvtárs szavai valóra fognak válni, mert szilárd akaratuk nem ismer akadályt és ezzel mutat példát a többi dolgozónak is. ezzel lelkesíti több termelésre őket. Az élmunkásnők soraiból ki kell emelnünk Ambrus Zsuzsát, aki az üzemben az első női munkaerő volt, és aki ma szilárdított normáját 115 százalékra teljesíti. Aktív tagja az üzemi tanácsnak is és az üzem női előadója. Apja és két bátvia szintén élmunkások. — Tudom, hogy a jól elvégzett munka békénket erősíti és ezért én még nagyobb lendülettel kapcsolódom a harmadik évbe és felhívom az összes többi dolgozókat, hogy közös ügyünkért, a béke ügyéért becsülettel tegyenek meg mindent. Tóth Júlia beszélgetés közben elmondja, hogy minden papírgyárban a hallendereknél. ahol ő most dolgozik, férfiak dolgoznak, csupán Gömönhorkán nem. Brezina Laios, munkáslevelező. „TÉL" képeskönyvünkben közölt keresztrejtvény pályázatunkra további helyes megfejtések a következőktől érkeztek be kiadóhivatalunkhoz: Schmidek Erzsébet, Ógydla (5 szelvénnyel), Bauer Ilona Diószeg, Sárkány Dániel Malá Mača. Szabó András Andovce, Rapand Helena Galánta (2 szelvénnyel), Izsák József Andovce, Kupls József Orbva, Rázgha' Irma Lontov, Bauer V.lmos Diószeg, ifj. Schmidek Imre Beša, Maizik György Felles, Dumán Terézia Diószeg (3 szelvénnyel), Vass Károly Gbelce, Szakács József Debrad. Szöllősy Erzsébet Rimaszombat. Tamáš Mihályné Komárom, Kónya Zsuzsanna Slanec, Mates László Kassa. Malinák József Kassa, Matzner Ede Vinica. Schliff Aranka Losonc (2 szelvénnyel), Tary Janka Losonc, Tary Zoltán Losonc, Veress Vince Nirovce, (2 szelvénnyel, Klein Dezsőné Bušince, Pockodvová Mária Handlová, Káposztás Ilona Rimaszombat, (3 szelvénnyel), Kaputa József Kassa, Pataky Józsefné Somorja, (2 szelvén" el), Pataki Lincsi Somorja, (2 szel 'ínyei. Drozd'k István Nýrovce, St" ' -la Jánosné Somoria, Izsák Gyula, Izsn, Seutelscmidt Erzsébet Bratíslava-Püspöki, Sbták Melitta Somorja, (3 szelvénnyel), Horváth Irén Medvedov, Mlynská Márta Kassa, Pásztor István Kolarv. Pavel Kesely Sv. Michal n. Žitavou. Juhász Gyula Vysoké Tatry, Nagy Ferencné Jászárokszállás, Magyarroszág, Nagy László Muľa, Klirrko János Bratislava, (2 szelvénnyel). Hantos Imre Taksony, Vornyik Valéria Hrusov. (2 szelvény), Medvecká Mária Lev'ce. Keil Márton Bratislava, Csépé Pál Várgede, Smolensky Vilmos Šahy, Csütörtöki Lás; ló Bratislav, (3 szelvény), Cziha Ladislav Veľké Kosihy, Bocsi Ferenc Budapest, Dömötör György Kolozsnéma, Csisko Pál Košice. Vilček József Čakanovce, Edita Gaálová Savľ, (3 szelvénnyel), Klug Imre Zhtná na Ostrove, Balík Ferenc Vinica. Somorjaj Gizella Somorja. Román Tibor Rožňava, Skulec István Veľké Kosihy, Szabó Sándor 3ratislava. Legközelebb lapunk ianuár 30-" számában közöljük a helves megfejtések beküldőinek újabb névsorát. A megfejtések beküldésének végső határideje 1951 január 31. A pályázat feltételeit a „TÉL" képeskönyv 111. oldalán ismertettük. A kiadóhivatal. Sok kicsi sokca megy. Dolgozunk. A gyárakban vidám dalt zengenek a gépek és a hivatalokban is élénk munka folyik. Befejeztük az ötéves terv második évét, győzelmesen teljesítettük az adott feladatokat és megkezdtük a harmadik évet. Uj lelkesedéssel kezdtük meg, mert még jobb eredményeket akarunk elérni, hogy eddigi tapasztalatainkat kihasználva, még jobban bekapcsolódjunk & szocializmus felépítésébe. Munkaigyekezetürtk mellett azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy jő gazdának lenni nagy segítséget jelent. Ez érvényes munkahelyünkre, érvényes családi életünkre és érvényes mindenütt, ahol csak megfordulunk. „Takarékoskodni a nyersanyagokkal, amelyekből új értékeket alkotunk és takarékoskodni az élelmiszerrel, amelyről napról napra több és több van." Ez a szocializmus építőjének és a jó gazdának mindennapi jelszava. Jó gazdák vagyunk ? Állítjuk, hogy igen? — És még sincs ez mindig így. Erről főleg akkor feledkezünk el, amikor rekreációra megyünk. A gondos anya vagy feleség félelmében, hogy a rekraációra menve ne éhezzünk, már három nappal az indulás előtt nagy előkészületeket tesz. Süt, bevásárol ezt-azt és állandóan gondolkodik, hogy miről is feledkezett meg. „Mit adok még veled az útra?" „Helyes, húst és ehhez természetesen kenyeret is." Várj, ez még nem elég." És már vásárolja a péksüteményeket. És hogy ne feledkezzél el a hazai konyháról, egy csomó süteményt készít az útra. Amikor dolgaidat össze akarod csomagolni, hogy felkészülj az útra, megállapítod, hogy csak az ételre í egy külön bőröndre van szükséged, j Ne merészkedj megkérdezni, hogy minek ennyi élelmiszer. Már kínos tekintetedre oť van a felelet: „Hisz mindezt megeszed, az út hosszú". Mit lehet tenni, az okos tanácsot — azt mondják — követni kell. Az utazáson gyorsan múlik az idő és jj neked eszedbe se jut, hogy egyél, jj Megérkezel az üdülőtelepre és a gondnok ezekkel a szavakkal fogad: f '„Elvtárs, tedd le a csomagjaidat és jj menj áz ^étterembe, ahol frissítők gj várnak rád". Hallgatsz a jó tanácsra, miért is ne. Az út után jól esik valami meleg étel. És ez így folytatódik. Mindennap jóminöségü, ízletes, tartalmas ételek. Elfoglalod a neked járó szobát és kicsomagolod böröndjeidet. Borzalommal állapítod meg, hogy mindazok az otthon előkészített jó dolgok teljesen érintetlenek maradtak. Mit kezdjél velük? Könnyű a segítség. Hogy el ne romoljon, kiteszed az ablakba, hogy majd később megeszed, de bizony elmúlik egy nap, két nap és a továbbiak is és az ablaktáblák közti raktárad tartalma nem csökken. Sőt néha növekszik is, amikor az ebédtől itt-ott jóízű süteményt hozol, amelyet már nem bírtál megenni és nem volt szíved otthagyni az asztalon. Igy lassan a rekreáció véget ért és amikor elutazásod előtt rendet » akarsz csinálni, megállapítod, hogy jj minden megszáradt, értéktelenné | vált. Hogy tüntessem ezt el? Hiszep nem fogom hazacipelni. Aha, itt a papírkosár. Igy oldod meg a dolgot. És raktárad egész tartalma a papírkosárba vándorol. De ügyes vagy! Feltalálod magad minden helyzetben. És most gondolkozz. Igy csinálsz te, így a második, harmadik és a többiek, akik hasonló helyzetbe kerültek. Jó gazda vagy? Látod, nem. Hogy ezt még jobban érzékeltessem, még egy példát hozok fel. 1951-ben csak Szlovákiában a ROH rekreáltatási akciója során 42.000 felnőtt dolgozó jut el rekreációra. Ha mindanynyian így cselekszenek, mint te és csak fél kilogramm lisztet elpazarolnak, amelyből sütemény, kenyér készült, ez annyit jelent, hogy 21.000 kg liszt vész kárba. Tehát ilyen „jó gazdálkodással" nemzetgazdaságunk „csak" két vagon lisztet veszít. A kenyér és a péksütemény az asztalra való és nem a kosárba vagy esetleg a szemétdombra. Földműveseink azért dolgoznak, hogy biztosítsák üzemi és háztartási konyháink ellátását. Teljesítményüket azért fokozzák, hogy asztalaink minél gazdagabba'.: legyenek. Minden egyes búzaszem munkát jelent, emberi alkotást és éppen ezért ne dobjuk szemétbe felesleges pazarlással. Akár utazásra, akár munkánkba viszünk élelmet, tényleg csak annyit vigyünk, amennyit megeszünk. Jó gazdák csali akkor leszünk, ha kicsiben is megtanulunk takarékoskodni. Sok kicsi sokra megy. Skoíír Emil. IDÉZZÜK A MULTAT, Se pénz, se posztó elvitte a végieFiajtó,. (Kisgazda levelezőnktől). Királyrév szomszédságában van a taTlósi uradalom, a porbokai puszta, amely felosztásra került. A Csán.ki-huszárok közhírré tették, hogy aki belép a Csánkúpártba, az kaphat a porbokai pusztán a Csánkiék által kihasított 75 holdból örök áron holdanként 5000 koronáért földet. Ebből előlegképpen 1500 koronát kellett lefizetni. Volt nagy öröm a faluban. Futottak Oalántára az ügyvédheg és a bankban vették fel a pénzt. A megjelölt napon kijelött valami CsánkUtitkár összeszedni a pénzt. Százhatvanöt tagtól be is szedték Egyesek rögtön láttták, hogy nem les

z jó vége annak, ha az agrárok annyi pénzt összeharácsolnak a pénzt. 165-tagtól be is szedték a pénzt. Egyesek rögtön látták, nogy visszakapni, mert a vezetők látva a veszélyt, felkapták az asztalon lévő pénzt és — uccu neki megszöktek. A tagok még máig sem kapták vissza a pénzt, de földet sem látták. Azt sem tudják ki volt a pénz. beszedő agrár. Ez a bitang agrár-csalás még azokat is tönkretette, akiknek volt egy kis f.ldjük vagy házuk. Eladósodtak és most már se ház, se pénz, s

e föld. A földhivatal azt állítja, hogy a földet eladni nem lehet. Csak az kap földet, akinek van S00 koronája, s a haszonbért előre le tudja fizetni. Ilyen IMvária után nyilt fel Királyrév föld. műveseinek a szeme, úgyhogy az agrárpárti 165 tagból csak Bakó fogtechnikus úr, a hadvezér mamdt meg. (A » Munkás 1931. május 1-i számából.) A munka helyes megszervezése elősegíti szövetkezeteink fejlődését Magasabbtípusú EFSz-einkben még a tavaszi munkák megkezdése előtt, február havában tagűléseket tartanak, amelyeken azok a kérdések kerülnek megtárgyalásra, amelyek összefüggenek a szövetkezet megszilárdításával és további fejlődésével. Ezek az összgyűlések tehát fontos határkövet jelentenek szövetkezeteink építésében. A szövetkezetek vezetősége és a felügyelő bizottságok a fentemlített gyűléseken megismertetik a szövetkezeti tagokkal a reájuk váró feladatokat és a szövetkezeti gazdálkodás problémáit. Megmagyarázzák a gyűlés résztvevőinek az új könyvelési rend bevezetésének jelentőségét. Ezenkívül az összgyűlésen kerül sor az egészévi terv, valamint a bevételi és kiadási számadás elfogadására is. A közgyűléseken különösen nagy gonddal tárgyalják meg a szövetkezeti munka helyes megszervezésének kérdéseit, vagyis megbeszélik azt, hogyan lenne a legcélszerűbb a munkacsoportokat megalakítani, milyen normák felelnének meg a legjobban, hogy a szövetkezeti tagok tényleg érdemeik szerinti jutalomban részesüljenek. Az idén az EFSz-ekben úgy kell a munkát megszervezni, hogv a tagok munkájuk iránti felelősségérzete megszilárduljon és fokozódiék. Szem előtt kell tartani azt az elvet, hogy bizonyosfajta munkákat állandóan egy és ugyanazok az egyének végezzék. Ellenkező esetben az esetleges gyenge pontoknál nem lehet megállapítani, hogy kinek a hibájából nem kielégítőek az eredmények, vagy pedig, hogy kinek az érdeme az. hogy a tervezettnél is jobb sikert értek el. Ha megalakítjuk az állandó munkacsoportokat, akkor a munkaerköcs megszilárdul és a szövetkezet munkaeredményei egyre magasabbak lesznek. A munka megszervezésénél arra is igen nagy gondot kell fordítani, hogy az érdemszerinti jutalmazás elve 100 százalékosan be legyen tartva. Az igazságos, érdem szerinti jutalmazás elképzelhetetlen a munkanormák és a munkaegvségek bevezetése nélkül. A normák nemcsak az igazságos iutalmazás terén, hanem a termelés emelésének terén is igen nagv szerepet játszanak. Ha a dolgozók dvan jutalomban részesülnek, amilyent munkájuk mennyisége és minősége után megérdemelnek, akkor munkakedvük egyre fokozódik, mert tudiáki hogy jó munkájukkal mindenekelőtt saját érdekeiket szolgálják. Hogyan kötik meg az állami gépállomásokkal a szerződéseket az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodók Ha azt akarjuk, hogy az állami gépállomások eleget tudjanak tenni a reájuk váró feladatoknak a tavaszi, nyári és őszi munkákban, fontos, hogy már most legyen valamilyen áttekintésük arról, hogy milyen és mennyi munkát kel elvégezniök az EFSz-ekben, valamint a kis- és középföldmüveseknél. A közeli napokban a szövetkezeti tagok megbeszélik és elkészítik az idei munkaterveket és megteszik az intézkedéseket, hogy a tavaszi munkákat jól és gyorsan elvégezhessék. Az EFSz-ekben, valamint azokban a községekben, ahol még nincs megalakítva a szövetkezet, a munkatervek kidolgozásában a traktorosok, az egyes brigádok vezetői és a gépállomások agronómusal is fognak segédkezni. A jól kidolgozott munkatervek alapján kerül majd sor a szerződések megkötésére az állami gépállomásokkal. Az idén az állami gépállomások a magasabb típusú EFSz-ekkel egész évi szerződéseket kötnek. A jutalmazás a termelés szerint lesz megállapítva, vagyis a gépállomás munkájának minősége szerint. Ha a földművesek, illetve az EFSz-ek elérik azt a termést, amennyit eredetileg terveztek, akkor a gépállomás megkapja eredetileg megállapított jutalmát. Nagyobb teljesítményeknél azonban a gépállomás jutalma emelkedik, vagy ellenkező esetben csökken. A túlteljesítmények értékének egy részét a traktorosok között prémium formájában szétosztják. Ezzel elérhető az, hogy minden egyes traktorosnak érdeke lesz, hogy jó munkát végezzen. A szerződésekben pontosan fel kell tütetni a gépállomások és EFSz-ek kötelességeit, amelyek fontosak a munka jó minőségének és ezáltal a magas termésnek eléréséhez. A gépállomás munkáját az állomás tanácsa állandóan ellenőrzi. Ez a tanács az állomás igazgatójából, a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági előadójából, valamint a járás EFSz-einek elnökeiből áll. Az állami gépállomásokkal kötött szerződések lehetővé teszik szövetkezeti tagjainknak, hogy fokozzák a növényi termelést és hogy fellendítsék az állattenyésztést. Az a pénz, amit az EFSz az állami gépállomás munkájáért kifizet, sokszorosan megtérül a termés betakarítása után. Meghívó A CSM bratislavai főiskolás tagjainak magyar kultúresoportja 1951 február elsején, (csütörtökön) este 19.00 órai kezdettel bemutatja a magyar pedagógiai gimnázium kultúrtermében, (Kalincsiáková u. 4.) „VILLA A MELLÉKUTCÁBAN" című háromfelvonásos színművet. Belépődíj tetszés szerint. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, A rendezőség. /