Uj Szó, 1951. január (4. évfolyam, 1-26.szám)

1951-01-25 / 21. szám, csütörtök

1951 január 20 UJSZO 7 Karván is megalakult a harmadik típusú EFSz Karván — ebben a kis Dunamenti községben — az EFSz előkészítő bi­zottsága mult év decemberében alakult meg. A párkányi járás magasabb ti­pusú szövetkezeteinek az eredményei meggyőzték a karvai kis- és közép­földműveseket arról, hogy jó szövetke­zeti munkát csak a szövetkezeti gaz­dálkodás magasabb formáiban lehet el­érni, — ezért a karvai földművesek mindjárt a harmadik tipusú szövetkeze­tet alakították meg. A karvai dolgozó parasztok, akik a múltban a nagybirto­kok fojtogató gyűrűjében vergődtek és ki voltak szolgáltatva a Szarvasiak a Lángok embernyúzó intézőinek és botos ispánjainak kénye kedvére, — ezzel an elhatározásukkal ráléptek arra az útra, amely a falu dolgozóinak a felemelkedéséhez vezet. Eddig az EFSz-nek 52 tagja van és 110 hektáron kezdi meg a közös gaz­dálkodást. Rövidesen végrehajtják a földek tagosítását és a tavaszi munká­kat már a közös vetési terv alapján kezdik meg. Mivel a karvai határ igen alkalmas a dohánytermelésre és kertész­kedésre ezért a fősúlyt erre fogják helyezni. Karván minden lehetőség meg van arra, hogy az EFSz a legjobb fejlődés­nek induljon. A szövetkezeti tagok munkájától függ, hogy a Párt segítsé­gével és irányításával meggyőzzék a község összes földműveseit a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeiről. Az EFSz vezetése is a legjobb kezek­ben van. A vezetőségben ott vannak Sabla Imre, Varga Gyula, ifj. Bugány Vilmos és még több jó elvtárs, akik biztosítékai annak, hogy az EFSz telje­síteni fogja a hozzáfűzött reményeket. Fontos most már csak az, hogy a to­vábbi felvilágosító munkában, különö­sen pedig az osztályharcban a párt járási vezetősége is hathatós segítségé­re legyen a karvai szövetkezeti tagok­nak. Az osztályharc egyik legfonto­sabb feladata az legyen, hogy meg­akadályozzák azt, hogy a község két kulák ja, — akiknek a határ jelentős része van tulajdonában — továbbra is idegen munkaerőket foglalkoztasson, mint ahogyan eddig tették, — és hogy ezeket a kulákokat ártalmatlanná te­gyék. SOÖKY LAJOS A termelési és beszolgáltatási feladatok aláírása a befejezés előtt áll A tervszétírás eddig kielégítően folyt le, mert az összközségi terveket január 15-én a mezőgazdasági egysé­geknek már a 75.3%-a aláírta. Na­ponta 21.565 földműves .jelentette ki aláírásával, hogy a reá eső termelési és be&zolgáltatási feladatokat elvál­lalja. Itt azonban meg kell említeni, hogy nem minden kerületben folyt ez a munka ilyen simán. A zsolnai, besz­tercebányai és az eperjesi kerületek eléggé lemaradtak. Ezzel szemben a kassai, valamint a bratislavai kerüle­tet mintaképül kell állítanunk a töb­bi kerületek elé. A terv megbeszélése a szövetkezeti tagokkal és a földművesekkel szintén meghozta a maga szép eredményeit. Az irányszámokat összesen 192 köz­ségben emelték fel. Ez a földművesek öntudatosságáról tanúskodik, arról, hogy megértették azt, hogy a béke megvédéséhez ők csakis békefelaján­lásukkal járulhatnak hozzá. A terme­lés fokozásáért folyó akció az EFSz­ekben szintén kielégítően folyt le. A bratislavai kerület 62 EFSz-ében még egyszer megtái gyalták a terme­lési terveket. Az első békefelajánlást a kuchynai EFSz tette, amely az ősziek­nél a hektáronkénti hozamot 4 mázsá­val felemelte. A gajári szövetkezeti tagok felajánlották, hogy az összes gabonafélékben hektáronként 2 má­zsával többet termelnek. Malackán hektáronként két mázsás több terme­lésre kötelezték magukat a szövetke­zeti tagok. Ugyanilyen kötelezettséget vállaltak továbbá a záhorskávesi, a suchohradi, a jakubovi, a lábí és a solosnicai szövetkezeti tagok is. A nyitrai kerületben összesen 66 magasabb típusú EFSz vállalt maga­sabb termelési feladatokat. Hasonló­Sárkányon egy nap alatt aláírták a termelési és beszolgáltatási szerződéseket örömmel adok hírt arról, hogy köz­ségünkben a földművesek minden ne­hézség nélkül egy nap alatt aláírták a termelési és a beszolgáltatási szerző­déseket. A terv szétírása osztály ala­pon történt és a szétírást végző bi­zottság állandóan szem előtt tartotta, hogy a kicsiknek kevesebbet, a na­gyoknak pedig többet írjanak elő. A szerződések aláírásánál egyes földmű­vesek csak azt kifogásolták, hogy a mult évben nem volt annvi tojás- és húsbeszolgáltatás, mint az idén lesz, de aztán megmagyarázták nekik, hogy dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését csak úgy tudjuk valóra váltani, ha ezzel párhuzamosan emelkedik a termelés is. A többtermeléshez pedig a földműve­seknek minden lehetőséget megad a szövetkezeti gazdálkodás. A földmű­vesek elismerték, hogy a termelést egész dolgozó népünk és saját érdekünkben is emelni kell, mert hiszen, ha többet termelnek, akkor több lesz a jövedelmük is. Ennek a felvilágosító munkának az eredményeképpen a sárkányi föld­művesek rövid néhány óra alatt aláír­ták a reájuk eső termelési és beszol­gáltatási feladatokat. A terv xszétírását a helvi nemzeti bi­zottság az ESFz-szel együtt közösen végezte el. Az, hogv a sárkányi föld­művesek ilyen egyöntetűen tettek ele­get az állam iránti kötelezettségüknek, arról tanúskodik, hogy a termelés fo­kozásával és a beszolgáltatási kötele­zettség teljesítésével hozzá akarnak járulni hazánkban a szocializmus fel­építéséhez séhez. és a világbéke megvédé­JANICSEK ISTVÁN, az EFSz könyvelője, Sárkánv. képpen a zsolnai kerületből is több jelentés futott be már a többtermelési felajánlásokról. A rakovoi EFSz-tagjai tejbeszolgál­tatási kötelezettségüket 35.000 liter­ről 70.000 1 terre emelték. A rakovoi szövetkezet! tagok elvállal­ták továbbá, hogy búzából hektáron­ként egy mázsával, rozsból 1 mazsá­val, árpából 2 mázsával, zabból 1 má­zsával, burgonyából pedig 20 mazsa­val fognak többet termelni, mint ahogy azt az irányszámok mutatják. A csep­csínyi szövetkezeti tagok elvállalták, hogy ezer darab tojással többet szállí­tanak be, mint amennyi a tervben tel van tüntetve és a gabonafélékből hex­táronként fél q-val, a burgonyáööl pedig 5 q-val többet fognak termelni. A besztercebányai kerületben szin­tén több' helyen vállaltak többtertne­lési kötelezettséget. Itt mindenekelőtt a losonci, korponai, besztercebányai es a körmöcbányai járások EFSz-eire gondolunk. Általában mindenütt a ga­bonaféléknél 1—3 q-ás túltermelésre kötelezték magukat a szövetkezeti ta­gok. A breznói járásban 1655 liter tej, 50 kg túró és 60 kg gyapjú többter­melésre kötelezték magukat a földmű­vesek. A legnagyobb termelési felada­tokat a vranovi, starálubovňal, sztrop­kói és az eperjesi járásokban vállalták. A kassai kerületben a mult héten Ib EFSz-ben vállaltak többtermelési kö­telezettséget. A termelési feladatok számokban kifejezve a következő ered­ményeket hozták: 17 vagón gabona, 20 vagón burgonya, 22 q sertéshús, 13.000 liter tej, 2.8 q juhtúró és 1500 darab tojás. IDÉZZÜK A MIJLIA1 Milyen hibák fordultak elő a íervszétírásnál Újfalun Djfalu határában 1.118 hektár szán­tóföld van. Ebből az egyénileg gazdál­dálkodók birtokában van 522 hektár, a harmadik típusú EFSz pedig 596 hek­táron gazdálkodik. Eddig a földmű­veseknek 60 százaléka nem írta alá az 1951. évre szóló termelési és beszol­gáltatási szerződéseket. Kinek a szám­lájára írható ez a hiba? Bednárik Jó­<Plz áruló püspökök Ahogy a Vojtassák és társai elle­ni per tárgyalását olvastam, több­ször el kellett gondolkodnom. Meg­próbáltam felmérni azt az űrt, amely egy becsületes dolgozó ember és ezek között az árulók között van. Az ember szinte hinni sem akar a sze­mének. Mit is tettek a dolgozó nép ez esküdt ellenségei f A birtokaikon foglalkoztatott cselédeket jobban megnyúzták, mint a legembertele­nebb falusi kulák. Ártatlan emberek sokaságát juttatták a koncentrációs táborokba, csak azért, hogy esetleg hátramaradt vagyonkájukat maguk­nak kaparintsák, meg. Együttdolgoz­tak a benderistákkal s már az első Republika idején is, meg azóta is kémkedéssel foglalkoztak, elárulták a nemzetet mindenütt, ahol csak hasznot tudtak belőle húzni. Mind­ezen kívi'l pedig mén mást is tettek ezek. a jiíd/,snk. Elárulták azt a Krisztust, akinek tanítványaiként kellett volna élniök. A becsületes hí­vőkre gondolok, akik félénk áhítat­tal néztek fel magas egyházi méltó­ságukra és megcsókolták azt a na­gyon drága holmit, ami aljassá qukat eltakarta s ami a szegények fillérei­ből szövődött. Űton-útfélen belemg­dostak a keresztény vallás tanaiba s csak azt nézték, hogy miből hiúz­hatnának minél nagyobb hasznot ma­guknak. .Ezeknek az áruló püspököknek a perével kapcsolatban meg kell mon­danom, hogy huszonöt barátommái együtt én is ott voltam Dachauban, a koncentrációs táborban, ahová ők is sok embert juttattak. Huszonötünk közül huszonketten elpusztultak. Pe­dig az a huszonkét ember is keresz­tény volt. Hogy én élve maradtam, azt csak egy szerencsés véletlennek tulajdoníthatom. Szeretném most ezeket a püspöki köntösbe bújt áru­lókat azoknak a becsületes hívőknek a sorfala előtt elvezetni, akik bor­zalmas szenvedések után a koncen­trációs táborokban pusztultak el. Hadd látnák meg, milyen kereszté­nyi cselekedet volt az ártatlan embe­rek sokaságának a legyilkolása, ami­nek ők is részesei voltak. Ennek a pernek a tanulságai pedig arra intenek bennünket, hogy még éberebbek legyünk, mert láthatjuk, hogy amíg mi becsületesen és odaadó munkával a dolgozó nép jobb jövő­jének megteremtésén dolgozunk, ad­dig érdekhajhász árulók a keresz­tény vallás leple alatt jövőnk és bé­kénk ellen törnek. KOVÁCS LAJOS, Szódó zsef, a helyi nemzeti bizottság elnöke, a legnehezebb időkben leköszönt ál­lásáról és a tervszétírással egyáltalán nem törődött. Ezért történt meg az, hogy az osztályszempontot a községben egyáltalán nem vették figyelembe. Fodor nevű kulák. ol. birtokát test­vérei nevére íratta át. sőt ml több, az unokái nevére. Ezt azonban a telek­könyvben nem tüntették fel. Igy történt, hogy a korpaosztásnál a kulák 16 q juttatásban részesült, Il­letve 16 q-át lopott el a kis- és kö­zépföldművesektől. A községben az a hír terjedt el, hogy annak, aki aláírja a termelési és beszolgáltatási szerződéseket, át kell adnia földjeit az EFSz-nek. Mindez nem kis mértékben a járási instruktorok és bizalmiak hibája, akik sokszor hosszabb ideig nem látogat­nak el a községekbe, lgv volt ez ja­nuár 8-án Pavlová községben is, ahol az instruktor, a bizalmi és az el­nök vadászni mentek, habár a terv­szétírás még távolról sem volt kész. Ezek az elvtársak megfeledkeztek ar­ról, hogy fontosabb feladatuk is volna, mint vadászni menni. Hol itt a felelős­ségérzet? Hogyan képzelik el a járási instruktorok ís bizalmiak a falun és az EFSz-ben való munkájukat? Ideje, hogy mindezt meggondolják és hogy hibáikat helyrehozzák. KOCSIS FERENC Párkány. Havi 30 korona „nyugdíj" 30 évi szolgálat jutalma — A burziuj-pártiak éhen hagynák veszni az ágybanlekvő béna beteget Keszegfálva, máj. ifi. (Falusi lev.) xo évi községi szolgálata után bénult meg egy szegény ember, aki már hat. én óta ágyhanfekvő beteg. Községünk nagylelkű bírája az elmúlt tanácsgyülésen azt. javasolta, hogy nyugdíjképen utaljunk ki számára — írd Aa mondd — napi 1 korona segélyt. Rövidesen a képviselőtestület elé került az ügy, ahol a kommunista frakció fellépett az ellen, hogy ily ne­vetségesen csekély összeggel szúrják ki egy öreg proletárnak a szemét és azt javasolta, h*>gy legalább havi 100 koronát adjanak neki. A kommunista frakció javaslata óriási felháborodást keltett aa urak között. A burzsuj képviselőtestületi tagok jajgatni kezdtek, hogy a község tönkre jut, ha ilyen „borzasztó nagy" összeget ad ki egy mozdulatlanul fekvő beteg segélyezésére. Vita után szavazásra került a sor. öt nagy­lelkű gazda napi egy korona mellett szavazott, heten 1.50 koronát voltak hajlandók, adni. Ez utóbbiak között volt a pap is, aki valószínűleg úgy gondolta, hogy az l.an korona elég a. szegény embernek, mert túlvilági boldogság is járul a csekély összeghez. A kommunisták többségben vol­tak és megszavazták a havi 100 koronát. A hirň sehogyan sem bírta elviselni, hogy kisebbségben maradt és ezért hallatlan eljáráshoz folyamodott. Elment a beteghez és arra kényszerítette, hogy mondjon le a „felesleges" összegről, mert ellenkező esetben semmit sem kap. — Dögöljün meg éhen, vagy menjen a kommunistákhoz és kérjen azoktól — dörmögte bíró uram. A beteg nem dőlt be neki, amiért csw­nyán szidalmazta és piszkos dögnek nevezte. Az eset a keszegfálvai dolgozók között nagy felháborodást keltett, de egyúttal megerősítette bennük azt a meggyőződést, hogy csak a Kom­munista Párt soraiban tömörülve érhetik el helyzetük megjavulását. (A „Munkás" 1928 május 17-1 számából.) Hogyan szabotálták a kulákok a beszolgáltatást a párkányi járásban A párkányi járás a nyitrai kerti-1 letnek azon járásai közié tartozik, amelyek idejében teljesítették a tej-, tojás, és sertéshúsbeszolgáltatási' kötelezettségüket. Ebben a járásban szép példát mutatott a bélai EFSz, melynek tagjai beszolgáltatási köte­lezettségüknek 330 százalékra tettek eleget. Hiba lenne azonban, ha nem mu­tatnánk rá a bélai kulákokra, akik minden erejükkel és „tudásukkal" arra törekszenek, hogy mennél job­ban elszabotálják a gabona-, hús-, tojás- és tejbeszolgáltatást. Vazsan Lukács bélai zsírosparaszt, akinek Iföldjei a szövetkezet mellett van­nak, alig szolgáltatott be valami ga­bonát. Amikor a járási nemzeti bi­zottság büntetőbizottsága felelősség­re vonta és amikor megkérdezték tőle, hogy miért nem lép be az EFSz-be, azt mondotta, hogy nem akar éhenhalni. Pedig Vazsan Lu­kács nagyon jól tudja, hogy a bélai negyedik típusú szövetkezet tagjai­nak a havi jövedelme öt-hatezer ko­rona. A büntetőbizottság a szabotáló kulákot 8000 Kös pénzbüntetésre ítélte. András Béla obldl mészáros és földműves kontingensét nem teljesí­tette, ezzel szemben nagyobbmeny­nyiségü káposztát feketén eladott. Ezért a járási nemzeti bizottság 10 ezer Kčs büntetést rótt ki rá. Csókás József brutovi kereskedő, vendéglötulajdonos és gabonafelvíU sárló, feketén nagyobbmennyiségü napraforgóolajat préselt ki. Ezért 10 ezer Kčs büntetést róttak ki rá. Csík Lajos muzslai fekete-keres­kedő feketén disznót ölt. Mivel ezt már a mult évben is elkövette, a büntetőbizottság 20.000 Kčs pénzbün­tetésre ítélte. n Hasonlóképpen Tóth Gábor szálkái földműves is feketén ölt disznót. Ezért a tettéért rája is 20.000 Kčs büntetést róttak ki. Amint látjuk, még mindig műkö­dik az osztályellenség, amely min­den lehető módot felhasznál, hogy szabotálja az ötéves terv által reánk rótt feladatok teljesítését és hogy akadályozza népgazdaságunk fejlő­dését KOCSIS FERENC Párkány. Volt röntgenvizsgálaton Zsíros szomszéd? Voltain. Aztán mit találtak a gyomrában? A földmüvesszövetkezetet. Mwfcyi.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom