Uj Szó, 1950. szeptember (3. évfolyam, 201-226.szám)
1950-09-10 / 209. szám, vasárnap
1950 szeptember 10 U J SZO Szeptember 10 — a szovjet páncélosok napja A Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1946-ban rendelte el a páncélosok Napjának megünneplését. Ez az ünnep nemcsak a Szovjetúnió, hanem az egésb haladó emberiség ünnepe. Soha nem felejthetjük el a szovjet páncélos csapatok világraszóló hőstetteit a Nagy Honvédő Háborúban. Ezeknek a hős csapatoknak köszönheti sok nép, kőztük mi, magyarok is, hogy felszabadultunk a fasiszta elnyomás és imperialista zsarnokság alól. A páncélosok ünnepén a Szovjetunió népe és a béketábor minden nemzete hálával és szeretettel fordul Sztálin generalisszimusz felé, akinek nevéhez fűződik a Szovjet Hadsereg páncélos erejének megalakulása és kifejlődése. Hadvezéri zsenialitásával mindenkinél előbb látta meg a páncélos és gépesített erők szerepét a modern háborúban és már 1920-ban az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának írt levelében rámutatott a következőkre: „Főleg szem előtt kell tartani a harckocsik páncélosítását és teljes erővel ki kell fejleszteni a harckocsi-ipart." A tank 1916-ban jelent meg először a harcmezőn, a Somme melletti hatalmas csatában. Az első világháború végéig azonban nem sikerül sem a franciáknak, sem az angoloknak megfelelő tankot szerkeszteniök. A Szovjetúnióban azonban időközben már elkészítették a valóban megfelelő terepjáró gépek terveit és modelljeit. A Szovjeetúnióban találták meg a pánoéigyártás és a páncéllemezek hengerlésének legtökéletesebb módszereit. 1920-ban gördült ki az első szovjet tank a nizsnij-novgorodi (ma Gorkij) Vörös Szormovc-gyár kapuján. A polgárháború tapasztalatai és a születendő új fegyvernemek fejlődési irányának tudományos felismerése alapján Sztálin kidolgozta a korszerű páncélos és gépesített csapatok szervezésének és hadi alkalmazásának tudományos elméletét. Ennek az elméletnek alapján 1924ben Frunze, Sztálin katonai munkatársa, megindította a páncélos csapatoknak önálló fegyvernemmé való átalakítását. A páncélos csapatok az új páncélos technika alapján gyors fejlődésnek indultak. 1932-ben már felállították az első gépesített hadtestet, jóval megelőzve a világ összes kapitalista országait. A páncélos és gépesített csapatok fejlődésében nagy szerepe van a páncélos káderek kiképzésének, amelyre Sztálin generalisszimusz nagy gondot fordított. Az alapos, rendszeres és öntudatos munka olyan eredményeket szült, amelyeket egyetlen burzsoá ország sem tudott elérni. A Nagy Honvédő Háború idején a szovjet páncélos és gépesített csapatok fegyverzete utolérhetetlen volt és a mai napig is az maradt. A Párt és Sztálin nevelői munkája pedig olyan harcosokat adott a páncélos csapatoknak, akik lángoló szeretettel védték hazájukat, teljes szívükkel gyűlölték az ellenséget és emellett tökéletesen Ismerték és kezelték fegyvereiket. A munkások és kolhózparasztok műszaki képzettségének emelkedése rendkívül nagyjelentőségű a páncélos csapatok fejlődése szempontjából. A mechanikai munkások, gépkocsi- és traktorvezetők létszáma olyan rohamosan emelkedett, hogy kifogyhatatlan tartalékai lettek a páncélos utánpótlásnak. „Hogy a technikát mozgásba hozhassuk és kihasználhassuk — mondotta Sztálin — emberekre van szükségünk, akik urai a technikának és káderekre, akik elsajátítják és felhasználják azt. A technika emberek nélkül halott. Az a techhnika, amely nek élén emberek állanak, csodákat művel." A sztálini ötéves tervek folyamán egyre tökéletesebb harckocsikat szerkesztettek a szovjet emberek. A szovjet harckocsik szilárd páncélvédelmet, erős fegyverzetet nyújtottak és emellett rendkívül mozgékonyak voltak. A Nagy Honvédő Háború folyamán a pcncélos és gépesített osztagok hatalmas feladatokat oldottak meg. Sztálin szavaival: „A szovjet harckocsizók példanélküli bátorságot tanúsítottak a harcmezőn és dicsőségesen teljesítették kötelességüket a nemzettel szemben." A dicsőséges győzelmek után a szovjet nép ismét visszatért a békás munkához. A békét akaró szovjet nép biztos támasza, szilárd védelmezője a korszerűen felszerelt, remekül kiképzett és magas erkölcsi fokon álló Szovjet Hadsereg és ezen belül a dicső szovjet páncélosok, akik ma és mindenkor készek arra, hogy megvédelmezzék a világ haladni akaró, békeszerető népeit a háborús uszítók, a világuralomra törő imperialisták ellen. Dr. Vajda Pál. Az amerikai többség a Biztonsági Tanácsban (Folytatás az 1. oldalról) nem is lehet egyebet várni olyan ország képviselőjétől, amely résztvesz a koreai intervencióban. Az Egyesült ÁMamok és az Egyesült Királyság szép pár. A két ország egyforma politikát folytat. Ezután szavazásra került Sor. A Biztonsági Tanács az USA nyomására elvétette a Szovjetúnió javaslatát, amely követelte hogy az Egyestilt Államok vessen véget embertelen cselekményeinek. A Szovjetúnió a javaslat mellett szavazott. Az USA Anglia, Franciaország, a Kuom'ntang mebízottja, Ecuador. Kuba, Norvégia, India és Egyiptom a javaslat ellen szavazott. Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól. A szavazás után Malik elvtárs kijeientette, a szovjet küldöttségnek az a véleménye, hogy a Biztonsági Tanács többsége jogsértő módon és Igazságtalanul Járt el midőn elvetette a szovjet határozati javaslatot Ezután Gross, az USA képviselője szólott a napirendhez. Az amerikai megbízott javasolta, hogy a tanács előbb vizsgálja meg a j>Panasz kínai terület légibombázása miatt« kérdésében benyújtót amerikai határozati javaslatot és csak az után a szovjet határozat; javaslatot, amely sA Taivan /'Formoza)-szigetét ért fegyveres megrohanás miatt emelt panasz«szal foglalkozik. Gross állítása szerint az USA légierői szigorú utasítást kaptak, hogy ne repüljék át a koreai határt. Ezenkívül, mint Acheson már kijelentette az USA kész megtéríteni bárminő kárt, amit az emerikái légierők kínai területen okoztak Egyben kész fegyelmi vizsgálatot indítani a felelős repülők ellen. Gross ezen az alapon javasolta, hogy szakítsák félbe a kérdés vitáját addig, amíg a Biztonsági Tanácshoz nem érkez'k közlemény a helyszini vizsgálat eredményeiről. Gross befejezésül azt kívánta, hagyják jóvá az amerikai határozati javaslatot, amely India és Svédország képviselő ből álló bizottságit kíván kiküldeni hogy a kínai terület ellen intézett légitámadásokról érkezett értesüléseket megvizsgálja. Jebb ezután kijelentette, hogy amennyiben, senk nek sincs ellenvetése, áttér a kínai terület légibombázása miatt benyújtott panaszra, amint ezt az USA megbízottja kérte. Malik elvtárs rámutatott, hogy mindkét kérdést a kínai népi kormány kívánsága értelmében tűzték napirendre. A Biztonsági Tanács nemzetközi konfliktusok vagy viták megvizsgálásánál rendszerint meghívta a tanácsba a panaszt benyújtó felet anélkül, hogy ezzel előre meghatározta volna későbbi döntését, vagy a módszert, amellyel a panaszt megvizsgálja. A tanácsnak nincs joga kizárni annak a kormánynak megbízottját amely panaszt nyújtott be. Az USA állásfoglalásának iényege éppen az, hogy megakadályozza Kína képviselőjének részvételét a Kínát érintő tárgyalásokban. A tanácsot azonban az eljárási szabályoknak és az alapokmányoknak ken vezérelnie, nem pedig az USA kormánya kívánságának. Az USA. Anglia, Franciaország, Norvégia, Ecuador, Kuba, Jugoszlávia és a Kuomintang képviselője amellett szavazott, hogy előbb az amerika; határozati javaslatot tárgyalják meg. A Szovjetúnió ellene szavazott, India és Egyiptom tartózkodott a szavazástól. Malik elvtárs továbbra is kitartott ameliett, hogy a kérdés érdemi megvitatása előtt a tanács szavazzon a szeptember 5-én benyújtott szovjet javaslat felett, amely kimondja, hogy »a Biztonsági Tanács a kínai területet ért légibombázás miatt benyújtott panasz meg vitatásával kapcsolatosan elhatározza a Kína; Népköztársaság képvise lőjének meghivását a tanács ülésére*:. A kérdés további vitatása után Jebb javasolta, szavazzanak arról, vájjon előbb azt a szovjet indítványt vizsgálják-e meg, mely szerint a Kínai Népköztársaság képviselőjét meg kell hívni. A Szovjetúnió, Angija, Franc'aország, Norvégia, India, Egyiptom és Jugozslávja igennel szavazbtt. Nem-mel szavazott Kuba, Ecuador és a Koumíntang képviselője. Az USA tartózkodott a szavazástól. Földműves szövetkezeteink kidolgozott tervek szerint végzik el az őszi munkákat Felbáron a sikeresen befejezett közös aratási és cséplési munkálatok után a szövetkezeti tagok hozzáláttak az őszi munkák előkészítéséhez. A felsöpatonyi aratási ünnepségen a dunaszerdaheiy; járás összes EFSzeit versenyre hívták ki a következő pontokban: l. Ez év szeptember 5-ig elkészítik a közös őszi munkák pénzügyi tervét, 2- október végéig befejezik az egész öszi munkát, 3. húsz új tagot szereznek ez EFSz-nek a kis- és középföldmüvesek soraiból, 4. az 1951es évben az állattenyésztés 30 százalékkal a. növénytermelést pedig 10 százalékkal emelik. Mit tettek eddig a felbári szövetkezet tagjai, hogy bebizonyítsák, hogy versenykihívásukat komolyan veszik és hogy a jövőben is példaként akarnak állni a járás többi szövetkezete előtt? Mindenekelőtt a taggyűlésen meghatározták az egyes munkák elvégzésének időpontját. Megállapították, hány traktorra lesz szükségük és hány mázsa vetőmagra, hogy ezeket idejére biztosítani tudják. Végül kiszámították, hogy milyen költséggel fognak járni az öszi munkák. A tarlóhántást augusztus elsejéig elvégezték, összesten J300 hektáron, három traktor segítségével. Ez a munka 82.880 Kčs költséggel járt. A második szántást 166 hektáron három traktor segítségével augusztus 20-ig elvégezték 63.080 Kčs költséggel. A föld vetés alá való előkészítése, amelynek elvégzését szeptember 29-ére tervezték, ma már 60 százalékra kész van. A 18 fogatot, amelyek a hengerlést és a boronálást végzik, három hat tagból álló csoportra osztották fel. A műtrágya-vetést húsz tagból álló csoport végzi. A 839 métermázsa műtrágya-szükségletüket 151.020 Kés-ért vásárolták meg. A húsz ember munkája 16.780 Kčs-t tesz ki. A vetési munkálatok elvégzésére. kb. 200 hektáron 16 fogatot biztosítottak. A rozs és az őszi árpa vetését szeptember 30-ig, a búza vetését pedig október 15-ig elvégzik. Ez a munka 42.700 Kčs költséggel fog járni. A vetőmag beszerzésével járó költségeket a következőképpen tervezik: 243 mázsa búza mázsánként 462 Kis, összesen 112.266 Kčs-ért, 43 mázsa rozs mázsánként 375 Kčs, 16-125 Kčsért, 36 mázsa lednekes rozs mázsánként 460 Kčs-ért, összesen 16.560 Kčs, 18 mázsa őszi árpa mázsánként 361 Kčs-ért, összesen 6498 Kčs. Az összes költségek, beleértve a földelő készítésével és a műtrágyázással járó költségeket is, a következők: búzánál 429.166 Kčs, rozsnál 67.845 Kčs, lednekes rozsnál 63.740 Kčs, őszi árpánál 30.698 Kčs és a tavasziaknál 278.600 Kčs. Az őszi munkák pénzügyi tervének elkészítésénél természetesen a kapásokról sem feledkeztek meg. A burgonya szedését és elszálítását szeptember 30-ig befejezik. Ez a munka 8000 Kčs költséggel jár. A répát fel szedik és elszállítják október 5-ig 16,000 Kčs költséggel, a kukoridát szeptember 20-ig 20-000 Kčs költség gel. A len nyövéséért és elszállttá sáért 14.400i Kčs költséget számítanak. Ezek szerint tehát az őszi munkák pénzügyi terve összesen 928.449 Kčs kiadást jelent, Ha a felbári EFSz becsületesen meg akarja állni a helyét abban a versenyben, amelyet sajátmaga kezdeményezett, a mezőgazdaság többi ágairól sem szabad elfeledkeznie. Az 1950—51-es évi termelési tervben meg keli emlékezni az állattenyésztésről és a növénytermelésről, mert csak így dicsekedhetik majd a felbári EFSz az aratási győzelem mellett új győzelemmel is. A palóci EFSz tagjai az aratási és cséplési munkálatokban szerzett tapasztalatok alapján meggyőződtek arról, hogy csak pontosan kidolgozott terv szerint lehet jó munkát végezni. Ezért a soron lévő őszi munkák előtt fokozott figyelmet szenteltek a tervezésnek. Több taggyűlésen megtárgyalták a terv egyes pontjait. hogy azokkal a feladatokkal, amelyek az őszi munkálatokban reájuk várnak, necsak a szövetkezet vezetősége, hanem a szövetkezet összes tagjai is tisztában legyenek. A közös tavasz; és aratási munkák megszervezésénél előfordult hibákat most ki akarjá küszöbölni. Például az aratási és cséplési munkálatok alatt nem osztották szét előre a munkát, hanem mindig csak este állapították meg, hogy melyik csoport mit fog a következő nap dolgozni. Már a tavasz; munkák alatt meggyőződtek arról, hogyha az egyes munkáscsoportok gyakran változtatják munkahelyüket, akkor az egyes csoportok tagjai nem éreznek felelősséget az elvégzett munkáért. További hiány a tavaszi munkákban abban mutatko zott, hogy nem állapították meg a munkanormákat, hanem csak egyszerűen feljegyezték a munkásoknak a ledolgozott órákat. Az őszi munkákra a palóci földművesek jobban felkészültek Az egyes munkák elvégzésére állandó munkacsoportokat szerveztek, valamint megállapították a munkanormákat is. Igy például az állattenyésztést egy négy tagból álló munkacsoport gondozza. Egy munkaerő tíz tehenet lót el. Ezért a munkáért egy és egynegyed akkordnapot számítanak. Ezenkívül a munkás min den elválasztott borjú után külön száz koronát és a megállapított meny. nyiségen felüli minden liter tej után egy ember, akinek rendelkezésére egy pár ló van bocsátva, három hek tár bevetéséért egy akkordnapot kap. Hasonlóképpen van ez a boronálásnál is. azokra a munkákra, amelyeket kézzel végeznek, pl. a cukorrépa kapálásra, szintén megál lapították * normákat. Itt az átlagos teljesítményt vették alapul. Nyolc ár cukorrépa megka palásáért egy akkordnapot számítanak. Természetesen az ügyesebb dolgozók egy akkordnap alatt másfél, sőt két akkordnapot is ledolgozhatnak. A százszázalékosan elvégzett tarlóhántás után a palóci földművesek megkezdték az őszi munkákat, az iatállótrágya kihordásával és a répa alá szántással. A trágyahordásra két munkacsoportot alakítottak. Mindegyikben négy munkaerő, két pár ló és négy kocsi van. A munkát úgy szervezték meg, hogy amíg egy szekér a földön van, a másik az udvaron rakodik. Nyolc-kilenc szekér trágya kihordásáért (a távolságot is figyelembe véve) egy akkordnapot számítanak. A lovak ellátására önként jelentkeztek a földművesek. Egy pár ló ellátásáért egy negyed akkordnapot számítanak. Nagyobbrészt azok gondozzák a lovakat, akik a nap folyamán velük dolgoznak. Egy további munkacsoport zöldség- és dohánytermesztéssel foglalkozik. Ennek a csoportnak tagjai azonban a többi munkálatokban is fognak segíteni. A csoportok tagjait nemcsak az elvégzett munka után, hanem a föld hozama szerint is bérezik. A palóci szövetkezet tagjai azért vezetik be ezt a munkamódszert, mert látják, hogy egyedül így lehet az érdemszermti jutalmazást bevezetni Bevezetik a munkaversenyt is, Ezziel a gyári munkások példája szerint munkájuk teljesítményét akarják emelni. Hogy a mezőgazdasági munkákra megfelelő mennyiségű gépet biztosítsanak, a szövetkezet vezetősége a galántai állami gépállomással az egész évi szerződés megkötéséről tárgyal. 10—80 fillért kap. További hat tag- A szerződésben megállapítják az állami gépállomás munkájának jutalmazását, de ból álló munkacsoport a lófogatokkal dolgozik. A vetésnél és a boronálásnál ezt a csoportot további három kisebb csoportra osztják, amelyeknek két pár ló áll rendelkezésére. Ezt azért szervezték meg így, hogy a csoport munkája rugalmasabb hegyen A vetésnél és e boronálásnál a következő normákat állapították meg: nemcsak az elvégzett munka után, hanem a föld hozama után is. Ezáltal a gépállomás érdekévé válik, hogy jó munkát végezzen. A szerződést még nem kötötték meg, de a gépállomás traktorai már megkezdték a munkát a palóci EFSz földjein. Most a középszántást végzik a cukorrépa alá. Földműveseink a szocialista nagyüzemi A bratislavai kerületi nemzeti bizottság harmadik értekezletén a járási nemzeti bizottságok elnökei, a gazdasági előadók es a körzeti titkárok jelenlétében megtárgyalták a gabonafelvásárlás folyamatát. A kerület az egész országban az első heIgronómok az állami gépállomásokon Ezekben a napokban kezdték meg munkájukat az agronomok az áliaipi gépállomásokon. Szaktudásukkal a kis- és középparasztoknak segítenek és különösen az EFSz-ekkei való szoros együttműködéssel hozzájárulnak mezőgazdaságunk megjavításához. Az agronomok fő feladata, hogy résztvegyenek az állami gépálomások és az EFSz-ek közötti szerződések megkötésénél. Ez fontos feladat, mert az öszi munkák a küszöbön állnak és a szerződéseket szeptember 20-ig meg keli kötni. A dunaszerdahelyi állami gépállomásra szeptember 5-ikén érkezett meg az agr 0nom. Rögtön megkezdték a szerződések kötését. Az első rői is gondoskodnak, hogy az egész év foiyamán állandó traktorista brigádok dolgozhassanak az egyes szövetkezetek földjein. Ezzel biztosítják a föld jobb megművelését és emelik a trakt 0risták felelősségérzetét. Ez az együttműködés továbbá hozzájárul a traktoristák közötti verseny kiszélesítéséhez, nemcsak az elvégzett munkának a mennyiségében, hanem a minőségben is. Ha a traktoristák szorgalmas munkájukkal emelik a hektáronkénti földhozamot., ezért külön dijat kapnak. Ellenkező esetben, ha a tervezett földhozamot nem érik el, annak ellenére, hogy az időjárás viszonyok kedvezőek voltak, az állami szerződést az 1950-51-es gazdasági í gépállomás kárpótlással tartozik. évre a csécsénypatonyi EFSz-szel kötötték meg. A szerződések megkötése elősegíti a szövetkezeteknek a tervezést. A szövetkezeti tagok még a ta-laj megművelésének megkezdése előtt tisztában vannak a költségekkel amelyeket fel kell jegyezniök a pénzügyi tervbe A szerződés megkötése az állami gépállomásnak is megkönnyíti a tervezést, hogy az a mezőgazdasági munkákat idejében elvégezhesse az agr 0techn ;kai elvek szerint. Az államj gépállomások arA tél; hónapokat, amikor a mezőgazdasági munkák szünetelnek, az agronomok a tarktoristák begyakorlására szentelik. A szerződéseket négy példányban készítik el. Egy példányt az EFSz, egyet az állam; gépállomás. egyet az állami gépállomások kerületi felügyelősége egyet pedig az UMEZ központi igazgatósága kap. Az agr 0n 0m további feladata a kis- és középföldművesek meggyőzése a föld közös megművelésének és a közös gazdálkodásnak előnyeiről. lyen áll és ezért magától a köítársaság elnökétől, K. Gottwaldtói is elismerő levelet kapott. Az értekezleten az aratási és cséplési munkálatokkal is foglalkoztak, valanrnt megbeszélték az előkészületeket a közös őszi munkák megszervezésére. Az őszi munkákat, amelyeket tulajdonképpen már a tarlóhántással megkezdtek, földműveseink az aratási és cséplési munkálatokban szerzett tapasztalatok alapján végzik. Az értekezlet résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak a mezsgyék felszántásánál. Ezzel földműveseink elősegítik a szocialista mezőgazdasági nagytermelés gyors fejlődését, emelik a föld hektáronkénti hozamát és főleg eltávolítják az anyagi és kulturális különbséget a falu és a város között. A bratislavai kerület; nemzeti bizottság 41 szövetkezeti előadót iskolázott ki, akik segítségére lesznek az EFSz-eknek a munka és a pénzügyi tervek előkészítésében az őszi és az egész évi munkákra. A kerület; nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya elkészítette az őszi és az egész évi munkákra. A kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági osztálya elkészítette az öszi munkák tervét az egyes járások szerűit. A burgonyaszedést november 30-ig a cukorrépaszedést szeptember 25-től november 30-ig, az ősziek elvetését pedig szeptember 10-től december 10-ig tervezik. Az ősz; szántást december 15-ig hajtják végre. A közös vetési eljárás megszervezésében a népi közigazgatás szervei fenntartják a szoros együttműködést az SzKP járási bizottságával és a földműves raktárszövetkezettel.
