Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-28 / 50. szám, kedd

1950 február 28 U J SZO /Qkik a szántok mögött állnak 7öóg.(jaitmic.U^exLik a h>m tdjoMJthi cl ' La-gjj ávh a n Néhány nappal ezelőtt adtunk h irt arról, hogy a Tesla-üzem, iparunk e fontos üzeme élmunkásmüszakábun jelentős eredményeket ért el és je­lentősen emelte a munka termelékenységét. Kiindultunk tehát, hogy lás­suk, kik azok az emberek, akik e ragyogó eredmények mögött állnak és hogyan értéji el ezeket az eredményeket. Sokat hallunk napjainkban a magasabb termelési formákról, a munka termelékenységéről és bizony az új életet építő dolgozók kíváncsiak azokra az eredményekre és azokra az emberekre, akik ezen az úton egy lépést tesznek előre. Mindenekelőtt a rádiókészülékek gyártására voltunk kíváncsiak. Ez a munka olyan sok aprólékos kis mozzanatból tevődik össze, hogy a folyamat szemlélése kí­vülállónak nagyon nehéz, de segítségünkre sietett az iizem versenyelöadó­ja, Madarász elvtárs, aki barátságosan és készségesen magyarázta meg a munka egyes szakaszait. Már lapunk pénteki számában kő- i zölt jelentésünkben is kiemeltünk három elvtársnöt, akik a hangszóró­osztályon dolgoznak és munkájukkal nagyon szép eredményeket értek el. Mlinár Ilona, a somorjai járásbeli Szemet községből jár mindennap az üzembe. Odaléptünk és megnéztük a tábláját. Az élmunkásmüszakban 260 százalékra teljesítette normáját és szépen keresett. Amikor odaléptünk hozzá, első szavaival mindjárt pa­naszkodni kezd. Ezt mondja: — Még jobb eredményt is elértem volna, de a műszak napján is félórát vesztett em a kezdésnél. Elvtárs, nem lehetne valamit csinálni, hogy az autobuszok pontosan járjanak? Ez a panasz nem egyedülálló. Akárhova megyünk, akármelyik üzembe, ez mindig újra és újra elő­fordul. Nagyon jó volna, ha az autó­buszüzem vezetősége szigorú kéz­zel nyúlna bele ezekbe az állapotok­ba és rendet teremtene, mert a köz­lekedési nehézségek a termelés ro­vására mennek. A hangszórómühely másik kiváló élmunkásnöje Orosz Anna, aki a műszakban 210 szá­zalékra teljesítette normáját, de máskor sem marad soha a 150 szá­zalékon alul. Orosz Anna Agh elv­társnövel együtt normáját a kon­gresszusra 10 százalékkal önként emelte, ami bizony nagyon szép do­log. Büszkén is hirdeti a falakon ezt a kötelezettségvállalást a díszes okirat, amely egyúttal figyelmezteti is a dolgozókat arra: amit vállaltál, tartsd is be. Nefn hagyhatjuk el a hangszóró­műhelyt anélkül, hogy ne beszélnénk a harmadik kiváló élmunkásnővel, Beständig Máriával, aki a tekercse­lésnél újítási javaslatot alkalmazott. Ez az újítási javaslat roppant egy­szerű és mégis nagyon emeli a te­kercselés minőségét és gyorsaságat. Nem árulunk el titkot, ha megmond­juk, hogy a kedves és szerény Má­ria egy beállító karikával szabályoz­ta a gyorsan pergő tekercselőhenge­ren futó szál szélességét és ezzel ön­magának is jóval megkönnyítette a munkát. Mária egyébként 160 szá­zalékos átlagos teljesítményét ezen a napon 210 százalékra emelte. Ami­kor a műhelyet elhagyjuk, mindany­nyian arról biztosítanak bennünket, hogy az élmunkásszakban elért jó eredmények mögött sem sokkal fog­nak visszamaradni ezután sem. A rádiókészülékek összeállítása roppant bonyolult és sokrétű fel­aciat. A kézisajtónál Hollán Mária ért el kiváló eredményt, aki 295 százalékra teljesítette normáját. Pe­dig normája szilárd, az állami mun­kakatalógus I. osztálya szerint. Az előszerelésnél találjuk Zsemle Zita elvtársnöt, aki a hangszórómühely három kiváló munkásnojéhez hason­latosan normáját önként és 10 szá­zalékkal emelte. Talán, amikor elő­ször nézegettük a minden munkapa­don ott díszelgő táblákat, elkerülte figyelmünket az, hogy e táblákon pontosan órákra van kidolgozva a munkaterv. Megkönnyíti az egyes dolgozók tervteljesítését az, ha pon­tosan tudják minden órában, meny nyit végeztek és mennyit kell végez­niök. Zsemle Zita elvtársnö kötele­zettségvállalásában azt olvastuk, hogy hatni fog többi társnőire, hogy ök is úgy dolgozzanak, mint ö. Az előszerelésnél találjuk Hugyec Jú­liát is, aki már harmadszor emelte jncrméját és 267 százalékra teljesí­tette a tervet az élmunkásmüszakon. A mechanikus tekercselésnél be­szélgettünk Csikasz Erzsébettel, aki most várja élmunkáskönyvecskéjét és már tizenkettedik éve dolgozik a tekercselésnél. Az élmunkásmüsza­kon 192 százalékra teljesítette nor­máját. Itt dolgozik Izsák Mária is, aki önként 10 százalékkal emelte normáját és ezt 240 százalékra tel­jesítette. Izsák Mária élmunkásnő lett a Tesla-üzemben. Az eszterga és sajtoló üzembe is elnéztünk, de mi­előtt még elhagytuk volna a szere­lőműhelyt, még egyszer visszafordul­tunk, hogy a futószalagnál dolgozó, nagyobbrészt női munkások munká­ját figyeljük. A futószalagnál is van­nak szép teljesítmények, különösen a munka utolsó szakaszában és a csomagolóban. A szocialista munkaverseny azon­ban egyik-másik csoportnál nincs kellően elmélyítve. Remélhetőleg eb­ben is rövidesen változás áll be. A saj tolóban Drobná és Rapp elvtars­nök teljesítménye emelkedik ki, akik szintén 10 százalékos normaemelés mellett az élmunkásmüszakban 226 százalékot mutattak fel. Delet fújtak már, amikor belépünk a körtézöbe, azonban már csak any­nyi időnk marad, hogy figyeljük az egyik futószalag mellett dolgozó if­júsági brigád munkáját, akik átla­gosan minden nap komoly eredmé­nyeket érnek el, bár az élmunkás­müszakban megelőzte őket a máso­dik szalag. A sok fénytől szinte káp­rázik a szemünk és csak azt sajnál­juk, hogy az idő eltelt és nem tu­dunk bővebben foglalkozni ezzel az annyira fontos üzemi csoporttal. Meg szerettük volna tőlük kérdezni azt, nem tudnátok-e még többet gyártani, hogy legyen elegendő villanykörte a városban és a falvakon és mit lehet­ne csinálni, hogy ezek a hiányok mi­nél előbb eltűnjenek. Mielőtt azonban itt hagynánk a Tesla lelkes gárdá­ját és az üzemi pártszervezet mo­torját, a szimpatikus Stáhl elvtársat, még egyszer elénk vetődik az auto­buszkérdés, még pedig Hegedűs Irén szájából, aki Jányokról soha nem tud reggel pontosaji az üzemben lenni, mert az első autóbusz nem veszi fel és mire a második befut, mindig késő van. Súlyos kérdés ez és megoldása nagyon nehéz, mert falvainkból egyre több dolgozó árad az ipari központok felé és a hatal­mas Skoda AVIE autobuszok sem képesek befogadni az iparba tóduló munkásságot. Ezért nem sikerül az abszencia kiküszöbölése és ez az oka annak, hogy a falusi dolgozók any­nyi jobban kihasználható munkaórát veszitenek mindennap. • Dolgozik a Tesla-üzem és így dol­gozik az üzemben az újarcú mun­kásság, így veszik ki részüket a munkából azok, akik a tervteljesítés hideg számadatai mögött előreviszik az országot új sikerek felé. Horváth László. Miként teljesítettük vállait feladatunkat A komáromi CSEMADOK helyicsoportjának első tisztújító közgyűlése A CSEMADOK komáromi helyicso­portja első tisztújító közgyűlését meg­tartotta a Munkásotthon nagytermében. Az itt elhangzott beszámolókkal vesz­szük az alábbi ismertetést, mely elénk tárja a komárom' magyar, dolgozók egy lelkes kis csoportjának kultúrtevé­kenységét. Ha a komáromiak egyéves működé­séről hü tükörképet akarunk nýujtani — mondja jelentésében az egyik veze­tőségi tag — és ha ezt nem a statisz­tika, hanem a tartalmi kiértéke'és szemszögéből tesszük, akkor két fő tényezőt kell elsősorban figyelembe vennünk. Az első amely az egyesület megalakulását lehetővé tette, 1948 feb. ruárja, melyet a történelem Gottwald februárja néven jegyzett fel. A februári események fordulópontot jelentettek a köztáisaság magyarajkú dolgozói életében A szocializmust épí­tő baldoldali erők Gottwald vezetésével visszaverték a reakciósok összpontosí­tott tádamadásait, megtisztították mind a prágai kormányt mind a bratislavai megbízottak testületét a reakciós ele­mektől. Közben Magyarországon is győztek a haladás erői és a két népi demokrácai megerősödésével kezdetét vette egy tisztulási folyamat, amely végül a magyarajkú dolgozók jogai­nak elismeréséhez vezetett. Ennek kö­szönhetjük a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr Egyesületének meg­alakulását. Az addig a kultúrától telje­sen elzárt magyar dolgozók iskolát (Komromban ugyan még nem) köny­ve, újságot, kuitúregyesületet kaptak. Ez a tény arra kötelez bennünket, hogy kultúrtevékenységünk szocialista tarta­lommal telitett legyen. A második tényező, — amely vi­szont működésünket gátolja — az saj­nálatos tény, hogy a komároni magyar dolgozók kultúregyesülete nem ren­delkezik saját helyiséggel, ahol tanul­hatna és ahol e oadásait megrendezhet, né. Az előadó teremmel rendelkező egyesületek jóakaratától függ minden esetben a CSEMADOK-előadás idő­pontja és nem utolsósorban színvonala is. Itt kell megemlíteni az eoadandó darabok beszerzésének súlyos nehézsé­geit is, amely körülmény csaknem minden alkalommal kényszermegoldás­ra szorítja a vezetőket. Ezek előrebocsátásával és 'ipyelem­bevételével egészen rná^ 'elentőséget nyer a komáromi CSE.MADOK-csoport működésének értékelése. A mega'akulás napján, május 8-án rendezett táncmulatsággal lépett az egyesület elsőízben nyilvánosság elé. Az ott tapasztalt nagy érdek odés pa­rancsolói?;; írta elő a következő lé­pést: a színjátszó gárda megalakítását, mely szeptember 4-én, egy kultúrdél­után keretében mutatkozott bé a Skoda k'ub székháza nagytermében. Előadá­sukat az állami himnusszal kezdték, hangsúlyozva ezze 1 is az első magyar­nyelvű előadás ünnepélyes voltát és nagy jelentőségét. Vendégelőadó D. Benau volt. Szeptember 10-én műsoros táncestély keretében köszöntötték a dolgozó Máriákat, 30-án a Skoda-klub­bal közös szlovák-magyar kultúrdél­utánt, október 16. án a Matica székházá­ban Petőfi-ei.Jékestét, december 10-én és 26-án műsoros estét rendezett a színjátszó gárda. Későbbitervek végrehajtása — mint étesülünk — a teremkérdés megoldásá­tól függ. Közönségünk nem csökkenő érdeklődése megérdemli a fáradságot és anyagi áldozatot nem kímélő kul­túrtevékenységet. Itt kell megemlékezni a színjátszó gárda nagyképességü főrendezőjéről, Korai Ferencről és a gárda tagjaikról, kiknek legtöboje régi kitűnő műked­velő. Ök megértették azt a küldetést, amelynek betöltése rájuk vár és vál­lalták is, bár a legtöbbször súlyos ter­het jelentett számukra November 7-én megkezdte működé­sét az énekkar is. Azóta Schmidt Vik­tor karnagy lelkes vezetésével igen komoly munka folyik az állami elemi iskola egyik tantermében. Rövidesen al. kalmunk lesz élvezni a kitűnőnek ígér­kező kar bemutatkozó hangversenyét. A terv mindenesetre az, hogy Komá­rom magyar dolgozóink szlovákiai vi­szonylatban is elsőrendű énekkara le­gyen. E terv valóraváltásánál bízunk Schmidt karnagy tudásában és agitálá. Sábán, valamint a dalosok szorgalmá­ban és élretörö akarásában. Magyarnyelvű előadókkal vett részt a komáromi CSEMADOK-csoport a kö­vetkező rendezéseken: aug. 29-én, a Szlovák Felkelés évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, szeptember 6-án a magyarországi szlovákoknak juttatott könyvek ünnepélyes átadásán, október 8-án a Duklai em'ékünnepen, október 13-án a Živena által rendezett Járási Nőnap akadémiáján, október 28-án a köztársaság alakulásának évfordulóján, október 30-án a szovjet film 30. év­fordulóján, az Októberi Forradalom 32. évfordulóján, dec 21-én a népművelési felügyelőség akadémiáján, továbbá a Nemzeti Tanács által rendezett nyil­vános oktatóelőadásokon. Sztálin 70. születésnapját, ünnepi dísz­közgyűlés keietében ünnepelte a komá­romi CSEMADOK-csoport. Bekapcsoló, dott az Üj Szó Sztálin számának ter­jesztési mozgalmába, a Szovjetbarátok Egyesülete taggyüjtési akciójába, vé­gül ugyanezen egyesület 1200 ma­gyarnyelvű tankönyvének kiállítását vállalta és végezte el. E beszámolóról többet beszélni nem kell, mert az itt felsorodtak önmaguk­ért szólnak. Azokról, kik végrehajtót, ták. csak a legnagyobb elismerés hang. ján szólhatunk, mint ahogy a közgyű. lés is elismeréssel adózott az agilis ve­zetőségnek. A közgyűlés a megejtett választások során nagy lelkesedéssel ismét Pálffv Antal vasmunkásra bízta a komáromi CSEMADOK vezetését. Az ő személye régi, jól bevált munka, társaival együtt, biztosíték a további működés helyes irányára. (FIGYELŐ), Kezdi ük meg a kongresszusi kötelezett­ségvállalások januári eredményének ellenőrzését Tapasztalatok a Stein-sörgyárban A Stein-sörgyár üzemi tanácsa ülést tartott, melyen letárgyalták és ellenőrizték a IX. Kongresszusra vál­lalt kötelezettségek januári teljesíté­sét. Megállapítást nyert, hogy az üzem keretén belül lelkes munka folyt, amelyet nagymértékben elő­segítettek az egymással versenyben álló élcsoportok. Ezek közül tizenné­gyen megkapták az élmunkásköny­vecskéket is. Az élmunkások közt a legkitűnőbb teljesítményt Czirák Mihály, Hacsunda Lajos és Haruc Rudolf nyújtották. Az élmunkások kitüntetése után sor került a kötele­zettségvállalások ellenőrzési eredmé­nyeinek és tapasztalatainak ismer­tetésére, amit Csiba elvtárs terjesz­tett az üzemi tanács elé. Ezek szerint a munka termelé­kenysége az 1949-es év utolsó ne­gyedében az 1948-as évvel szemben egy főre 115 százalékra és egy ledolgozott órára 116 százalékra emelkedett. Megállapítást nyert az, hogy a Párt IX. Kongresszusára vállalt kö­telezettségek egy főre eső részét 115.5 százalékra, míg a ledolgozott órákra való felbontott kötelezettsé­get 120 százalékra teljesítették. Ja­nuárban a következő eredmény mu­tatkozik: A kötelezettségek teljesí­tése egy főre 118.7 százalék és egy ledolgozott munkaórára 126 száza­lék. A megtakarításban egy hektoliter sörnél a következő eredményeket ér­ték el. Az elmúlt évnegyedben a megtakarítás 1.10 Kčs-t tett ki. A KSS IX. Kongresszusára a megtaka­rítás 1.61, viszont januárban ennek kétszeresét érték el, 3.06 Kčs-t. Az 1949-es év utolsó negyedében az összüzemi távolmaradás 4.8 szá­zalékot tett ki. Ezt is csökkentet­ték. Az élmunkások számát megfe­lelő módon emelték. 1950 január ha­vában 14 élmunkáskönyvecskét ad­tak ki. Az 1949-es év utolsó negye­dében 20 kollektív szerződés és egy egyéni szerződés volt. Ebben még nem tettek előhaladást. Ellenben nagyon szépen csökkentették a selejtes sört, ami, a termelés minőségének emelke­dését mutatja. A sajtó terjesztésé­ben a Pártélet előfizetőinek száma jelentősen emelkedett, viszont csu­pán három alkalmazott jutott párt­politikai iskolázásra. Ez volt a Stein-sörgyár kötele­zettségeinek ellenőrzése. Az Üzemek­ből a januári eredmények ellenőrzé­séről kevés hírt kaptunk, de remél­jük, hogy ez meggyorsul most, mi­vel a januári terv aránylag gyenge eredményei az összes üzemi szerve­zeteket fokozott tevékenységre kész­teti és az üzemi pártszervezetek fe­lelősségük tudatában minél hama­rabb megkezdik a kötelezettségvál­lalások hetekre és napokra felosztott ellenőrzését. Az egyházi hierarchia újabb államellenes tette I. Oethet. a besztercebányai egyházkerület intézőiének nyilatkozata Ján Dechet a besztercebányai egy­házkerület intézője híveihez és lelki­pásztoraihoz a következő nyilatkozatot intézte: Kedves testvéreim, drága hívők! Mindazok, akik engem mint káplánt, később, mint papot, majd mint dékánt ismertek, tudják, hogy mindig őröm­mel és odaadással dolgoztam az Ür sző­lőskertjében. Híven és odaadón szol­gáltam az Anyaszentegyházat és min­dig egyházunk és hivő szlovákiai né­pünk üdvét tartottam szem előtt. Az utolsó napokban azonban nehéz és végtelenül felelősségteljes feladat elé állítottak, hogy foglaljam el az elárvult besztercebányai egyházkerület igazga­tását. Azok. •akiket az egyházkerület igazgatásáért ezekben a napokban ter­helt a felelősség, a püspök úr elhalálo­zását arra használták fel, hogy nehéz­ségeket okozzanak és az egyházat az állam ellen fordítsák. A vikárius vá­lasztásánál' a törvénnyel ellenkező mó­don jártak el, amikor a 218/1949. sz. igen világosan megfogalmazott tör­vény ellenére, utólagosan sem kérték ki az állam jóváhagyását és így elvetet­ték a békés elintézést, amelyhez az egyházi ügyeket intéző Al'ami hivatal rendkívül nagy készséggel járult volna hozzá. Ebben a mesterségesen és célzatosan előidézett pörben leginkább maga az egyházkerület járt rosszul, amelyet több mint 34 napon keresztul senki sem irá­nyított. Ez volt legfőbb oka annak, hogy az egyházi ügyeket intéző Állami hivatal végül is úgy határ >zott, hogy engem biz meg az elárvult egyházke­rület vezetésével. Az egyház iránti szeretet és az egy­házkerület sorsa iránti őszinte érdek­lődés késztetett arra, hogy magamra vá'laljam ezt a felelő-ségteljes felada­tot. Az egyházi ügyeket intéző Állami hivatal hivatalos jelentése, amelyet az én kinevezésem alkalmából ndott ki, vi. lágosan meghatározza jogi helyzetemet. Aki ezt figyelmesen elolvassa, annak világosan kell látnia, hogy helyesen és becsületesen cselekedtem, mint jó ka­tolikus pap és államunk hű polgára. Sajnálatos, hogy minden szeretetért és jóakaratom megnyilánulásáért csak a legnagyobb hálátlanságot kaptam ju­talmul. A Vatikán és a magas egyházi hie­rarchia a helyett, hogy megkeresné az utat a közeledéshez és a megegyezés­hez, amelynek lehetőségét szintén je­lezték az említett nyilatkozatban, éle­sen személyem ellen fordultak és a leg. szigorúbb büntetésekkel akarnak engem elriasztani. Teljes tudatossággal kije­lentem, hogy ebben az esetben politikai terrorról és erőszakról van szó. Köztársaságunk kü földi ellenségei ezt az esetet felhasználva, igyekeznek megzavarni az egyház és az állam kö­zötti viszony békés fejlődését Köztár­saságunkban és ezáltal ártalmára van­nak lelkipásztoiainknak és hívőinknek is. Nem vagyok az első nemzetünk tör. ténelmében, akit a nép iránti hűségé­ért üldöztek a magas egyházi méltó­ságok. Drága testvéreim, a Krisztus, ban, emlékeztetlek titeket szláv fiit­vallónk, Szent Cyril és Metód sorsára és mindazokra a keservekre, amit el kelett szenvednie a legragyogóbb egyéniségnek, aki valaha is a beszter. cebányai püspöki székben ült, a bol­dogemlékezetíí, Mojez István püspök­nek. Felsorolhatom a népükhöz hfl szlovák papok egész sorát, mint Rad­linskyt, Palárikot, Kolár Mártont és másokat. Az ő példájuk vezet engem abban, hogy állhatatosan kitartsak helyemen. Papi lelkiismeretem nyugodt ezért visszautasítok minden fenyege­tést és büntetést. Drága testvérek és hívők! Boldog vagyok, hogy nem hagytá­tok magatokat megtéveszteni államunk ellenségeinek áskálódásaitól. Egyhász. kerületünket szoros egyíittmunkáiko­dásban soha nem látott virágzásba hozzuk. Népi demokrata államunknak egyházaihoz való jóviszonya, amelyet egyházi törvényeivel is bizonyít, ehhez minden előfeltételt megad. Ezeknek i törvényeknek a kiadása, a hatalmas támogatás, amelyet államunk a lelké­szeknek és az egyházaknak nyújt, a virágzás, amely egyházunkra álla­munkban vár, mindez lehetővé tette államunk ígéretes gazdasági kifejlődé. sét. Már Szlovákia sem hamupipőke, mint az első Köztársaság Idején volt, de a legszebb jövőnek néz elébe. Fej­lődik az ipar, népűnk életszínvonala emelkedki. Senkit sem hajt ki az éhség otthonából, senkinek sem kell messze idegenben keresnie kenyerét. Boldogok vagyunk, hogy ilyen államban élünk és egyenesen keresztényi kötelessé, günk, hogy segítsünk építésében és egyházilag is megáldjuk építő igyeke­zetét. Drága testvéreim, a Krisztusban. Is­ten akaratából nagy időkben élünk. Mindannyiunknak meghatározta betöl­tendő feladatát és küldetését. így ne­kem is. Alávetve magam az Ö akara­tának. és szilárdan bízva segítségében, elfogadom a nekem kijelölt feladatot és kérlek benneteket kedves testvé­reim és titeket is drága hivők, hogy ebben a feladatomban az egyház, a haza és a nemzet érdekében legyetek segítségemre. Nekem azok segítik ma az egyházat, akik ellene szegülnek az államnak és a háborútól várják meg­váltásukat — ezek meghamisították az egyházat és eltemetik. Mi, akik az új körülmények között is teljesíteni igyekszünk a parancsot „dummodo praedicetur Christus" és az állam se­gítségével életre hozzuk az evangéli­umnak a történelem folyamán gyakran porral fedett nemes tanításait, — mi ezeket úgy alkalmazzuk, hogy a régi kizsákmányoló életformák elpusztítása után a világ végéig biztosítsuk a Krisztus vérével megváltott halhatat­lan lelkek üdvét, — ebben látjuk nagy történelmi küldetésünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom