Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-20 / 136. szám, kedd

Ili SZÖ 1949 szeptember 20' UJSZ0 A második vádlott Pálffy György: a fasiszta rendszer volt az ideáSom Szombaton a tárgyalás Pálffy György kihallgatásával kezdődött. Páltty a népbírósági tanácselnök kérdéseire előadta, hogy felfogása és meggyőződése mindig fasiszta irányú volt. Ebben megerősített engem — mondotta — nevelésem az olasz had­seregben, ahol szolgáltam és ahová magam kértem magamat tanulmány­útra. Azért kértem ezt, mert a fa­siszta rendszei mindig ideálom volt. Ezek a szolgálati idők mély nyomot hagytak rajtam és mindez azt ered­ményezte, hogy az a várható átala­kulás Magyarországon, amely 1944­ben már előre látható volt, nem tet­szett nekem. Gyakorlati téren arra törekedtem, hogy megtaláljam helye­met ebben a rendszerben, de nem azért, hogy ezt a rendszert őszintén szolgáljam, hanem azért, hogy ma­gas állami funkcióba juthassak és ott a nyugati imperialisták érdekében dol­gozhassam. Arra gondoltam, hogy ez csak átmeneti lesz és előbb-utóbb el fog jönni az idő. amikor visszaáll a régi rend. Aknamunkámmal szolgála­tot akartam tenni és ezáltal a követ­kező rendszerben még magasabbra jutni. — Beszéljen ezen a vonalon Lánc Istvánnal való kapcsolatairól. — 1944-ben, mikor ez a probléma élsen felvetődött előttem, régi bará­tommal, Lánc Istvánnal nem egyszer beszéltem erről a kérdésről, meg­egyeztem vele abban, hogy ő men­jen ki a Horthy hadsereggel nyugat­ra, vegye fel a kapcso'atokat az ame­rikaiakkal és angolokkal, aszerint, hogy kinek a fogságába kerül. £n itt maradok és igyekszem a Kommunista Párttal valahogy kapcsolatot létesíte­ni, {íogy az előbbi tervek érdekében helyémet biztosítsam. — Röviden z> volt az elképzelésük tehát, hogy egymást igazolják. Hogy fejlődtek azutar az események, me­lyik igazolta a másikat. — Láncot hazahívtam és mivel tud­tam, hogy kapcsolatban van az angol hírszerző szolgálattal, bejuttattam a hadseregbe és inagas pozíciót bizto­sítottam neki. Lánc már 1945-ben ösz­szeköttetésbe lépett Rajkkal. Akkor már szövetkeztünk egymással. Néze­teink azonosak voltak. Rajk pedig még akkor éreztette velem, hogy a döntő részben megegyezik velem. Mi mindnyájan a munkásosztály, a szo­cializmus, a szovjet el'enségei voltunk és a nyugati polgári rendszer hívei. — Mikor alakult ki végleges állás­foglalásuk? — 1946 tavaszán, amikor tábodnak lettem, észrevettem, hogy Rajk ér­deklődése fokozódik irántam, etínj kezdve bizalmasan beszélt velem. Még jabban fokozódott ez az érdeklődés 19-16 végén és 1947 elején. Sokkal sűrűbben énirtkeztünk egymással és nvi'tan beszéltünk az akkori rendsz^t ellen. Akkor már arról is beszéltünk, hogy tenni is ke'l valamit. Mi nem ilyen rendszert akartunk. Ez?el a fejlődéssel szemben meggyőződésünk szerint aktíve kell fellépni. A fellépés végcélja volt, hogy a hatalmat ma­gunkhoz ragadjuk. Hogyan akarták a Italaimat mzsmaü — Hogyan gondoltak a hatalomhoz jutni? — Ügy képzeltük, hogy elsősorban a két Fegyveres erőt, a rendőrséget és a hadsereget személyes eszközeink­ké formáljuk, amelyekre biztosan tá­maszkodhatunk. Ezért ő a rendőrség­nél, én pedig a hadseregben tervsze­rű munkát' végeztünk. Az én ilyen romboló munkám a hadseregben arra irányult, hogy munkásokat egyáltalá­ban ne engedjek behozni a hadsereg­be. És ami mégis bejutott, azt lehető­leg elnyomjam. Három évig voltam a Katona-po'itikának vezetője és ez­alatt az idő alatt egyetlen egy munkás ember se jutott vezető pozícióba. Ez­zel szemben tömegesen hoztam visz­sza a régi Horthy hadsereg tisztjeit, előléptettem és magas pozícióba jut­tattam Németh Dezsőt, Korondit, ké­sőbb Rajk kérésére Korondit áttettem a belügyminisztériumba és sok más Horthy tisztet is, így többek közt Földi régi Horthy tisztet. A másik ága a rombolo munkámnak a politikai irányítás volt, amelyet soviniszta szellemben törekedtem szervezni. Bur­kolt szovjetellenes propagandát foly*­tattam és igyekeztem mindenütt ki­domborítani Tito és Jugoszlávia sze­repét. További rombolótevékenységem volt a katonai politika terén és a pán­szervezet ellen. Azt akartam e.érni, hogy a katonai politika az imperialis­ták érdekében gyengüljön és ezt az én káderpolitikámmal fejtettem ki. Általában a hadseregben a pártszerve­zeteket a mi terveink szempontjából akadálynak láttán, és minden eszköz­zel féiretenni törekedtem . őket. 1947­ben Rajk elmondta nekem tervét, hogy a rendőrség pártszerveit fe osz­latja és arra kért, hogy ugyanazt te­gyem én a honvédségben. Ezt ajánlot­ta a jugoszláv katonai atlasé is. Ezek alapján már 1947 végén kezdtem ezt propagálni spanyollal mögött. A párt­s:.ervezeteket kezdtem átalakítani tö­megszervezetekké. S valóban 1948 végére sikerült is a pártszervezetek helyébe olyan szervezetet létesítenem, ame'yekben benne volt az egész tisz­tikar. További ilyen romboló munkát végeztem, mint a határőrség főpa­rancsnoka. Ott az volt a célom, hogy a szomszédos népi demokratikus or­szágokkal kialakuló errységet megaka­dályozzam. Csehszlovák és román vi­szonylatban igen könnyen tudtam ha­tárincidenseket teremteni. Lezárattam önkényesen a határt a kettős birtoko­sok előtt, amivé, elértem, hogy az itteni birtokosok rendszere'lenesekkc váltak és másreszt azt is, hogy az or­szágok közt a vis7ony feszült lett. A •jugoszláv^és osztrák határon nem erő­sítettem, hanem gyengítetem a ha­táreüeneírzést, úgyhogy ?*abadon tár­hassanak át. Tudtam, hogy a jugo­szláv határőrségen sok kém van. Eze­ket Rajkkal megbeszélten! és azt is, hogy alulról iö\ő kezdeményezésekre, hogy meg kell tisztítani a határszer­veket, nem fogunk tenni semmit. Ilyen konkrét romboló tevékenységet a határon egy katonai attasé kérésére is végeztem. Ez azt kérte tőlem, hQgy teí'yem lehetővé, hogy Tito simán jut­tathasson át propagandaanyagot Ma­gyarországra. Erre a célra megjelöl­tem neki öt pontot. Hármat a Dunán­tú'on. kettőt a Duna-Tisza közén. Két célunk volt. Hogy ne lehessen a ma­gyar hadsereget fe'használri a Szov­jetúnió és a demokráciák érdekében, másrészt, hogy kezünkben engedel­mes eszköz legyen. — Ebben a célban mikor állapodtak meg Rajkkal? — 1947 az az időpont, mikor ez konkrétumként világossá vált. Ennek előzménye az, hogy 1947 tavaszán Rajk felkeresett Budán és akkor hosz­szabb beszélgetés folyt le köztünk. Arról beszéltünk, hogy a hatalmat még fegyveres erőszak árán is meg kell szereznünk. Ekkor mondta nekem Rajk, hogy ebben számíthatunk Ju­goszlávia támogatására, ame'lyel jó kapcsolataink vannak. Ugyanekkor közölte, hogy oda szándékozik utaz­ni, mert fontos, hogy ő személyes kapcsolatot teremtsen Rankovicpgal. De a hatalom átvételéről már kqtáb­ban, már 1946 végén nyíltan beszél­tünk, hogy ezt a fordulatot meg tud­juk valósítani. Most csak arról volt szó, hogy esetleg a hacLseneget is fel­használjuk a hatalom átvételére. Az egész folyomat 1946 végén kezdődött. Komollyá vált 1947-ben. Ekkor már világos volt az irány- hatalomra törni Jugoszlávia segítségével. Rajk néhány hétig tartózkodott Jugoszláviában. Visszatérve beszámolt nekem útjáról és tárgyalásairól Rankoviccsal. Tájé­koztatta Rankovicsot elképzelésekről és az helyeselte ezeket és utasítást adott neki a hatalo n átvételére és ajánlotta neki egyetlen eszközül a fegyveres puccsot. Ehhez Tito és a ju­goszláv kormány támogatását is meg­ígérte és kilátásba helyezte, hogy nemcsak Jugoszlávia lesz mellettünk, hanem az amerikai támogatás is, amellyel nekik jó kapcsola.uk van. Azt is mondta Rajk, hogy Rankovies szerint a helyzet Jugoszlávia és a SzovjeHínió közt egyre inkább kiéle­sedő. RajK Jugosz áviának adott iga­zat. Helyeselte, hogy Tito szembe­fordul a Szovjettel és "inkább hajlandó átmenni" a nyugati imperialisták tábo­rába. Erre az időre esik Bozics ezre­dessel való politikai beszélgetésem. 0 kifejtette, hogy Jugoszlávia maga sza­badította fel magát. Es azért egyre inkább átmegy az amerikai befolyás alá. Magyarországnak is ezt az utat kell követnie Magyarország el van maradva, de ez még behozható. Itt van Rajknak degnagyobb szerepe. Rajk az a politikus, aki ilyen puccsra alkal­mas. Tanácsokat adott továbbá, hogy a hadseregben ennek érdekében dol­gozzon. — Tehát 19 47 az az időpont, ami­kor elkezdtek a hatalom erőszakos át­vételéről tárgyalni Beszéljen most Rajk és Rankovies további kapcsola­tairól. — Tudok egy találkozóról, arre'y 1947 végén Tito látogatásakor tör­tént. Még e látogatás előtt beszéltünk Rajkkal. 0 kijelentette, hogy a láto­gatást ki fogja használni Tito népsze­rűsítésére és másodszor bizalmas meg­beszélésekre Rankoviccsal. (Tudjuk már Rajk tegnapi vallomá­sából, hogy az ÚTBA szolgálat eu­rópai ágenseinek terve ugyanez volt és" a dolgok végrehajtását Rajknál síireették. Ugyanez történt Rankovies és Rajk paksi találkozóján is.) — Tudok egy 1948 októberi talál­kozóról is, amely illegális titkos talá'­kozó volt Magy Írországon. Rajk el­mondta nekem, hogy találkozott Ran­koviccsal, aki tájékoztatta őt arról, hagvan áll a mi tervünk végrehajtása. Rankovies nem volt megelégedve az ügy menetével 'és konkrét utasításo­kat adott. Fegyveres felkelés időpontjául 1949 tavaszát jelölte meg és irányelveket adott. Ezek a következők voltak: Ta­vasszal végre kell hajtani a párt ve­zetőség és a kormány eltávolítását, új vezetőség és új kormány létesí­tendő. Az ország vezetését Rajknak kell átvennie. A fegyveres puccs döntő­része előfeltétele a sikernek. További szükséges előfeltétel a Párt vezetőinek Rákosinak, Gerőnek és Farkasnak le­tartóztatása és megsemmisítése. Ezt kell a legpontosabban előkészíteni. Ehhez segítséget la igért Irányelv: Meglepetésszerű végrehajtás, előzetes letartóztatásaikai, utána kiáltványt kell közzétenni, amely egyelőre szín­lelésül hangoztassa a szovjet-barátsá­got, de emelje ki a jugoszláv szövet­séget és szerepeljen benne az, hogy Magyarország közvetíteni fiajlandó a Szovjet és Jugoszlávia közti nézetel­térésekben. Jugoszláviával szoros szö­vetségben átlépünK az Egyesült Ál­lamok táborába. Rankovies még azt is mondotta, hogy Tito kijelölése sze­rint az államapparátus megnyerése Rajk feladata, a hadsereg az én fel­adatom. Tito szerint az új miniszter­e'nök Rajk, honvédelmi miniszter én. Lényegében ez volt az egész, amit tudomásom szerint 1948 októberébea Rajk Rankoviccsal megbeszélt. — Milyen közvetlen kapcsolatai vol­tak a jugoszláv tényezőkkel? —- Nekem jugoszláv személyek kö­zül összesen néggyel volt kapcsola­tom. Ez 1945 nyarán kezdődött. Én akkor a katonapolitika főnöke vol­tam. Brankov Lázár bevont jugoszláv szolgálatba és a hírszerző misszió egyik veze'ője lettem 1945 második felétől 1947 közepéig rendszeresen szolgáltattam Brankovéknak katonai, politikai és gazdasági titkos adatokat. 1-947 közepén a kapcsolat megsza­kadt. Ekkor érkezett Budapestre Bo­zics ezredes és már a hivatalos láto­gatáson oda szólt nekem, hogy fel­keres. Hivatkozott arra, hogy ismeri Brankovval való kapcsolato­mat, hogy Belgrádban értékelnek és nekem a jövőbt n még nagyobb sze­repet szánnák és hogy ő Tito bizalmi embere és kér, hogy ezentúl őt tájé­koztassam és neki adjak adatokat. Va­lóban adtam is távozásáig. Éspedig a hadsereg szervezéséről, a hadiiparról, a hadsereg politikai összetételről, mindazt amit kért .Körülbelül két hónapi szünet után jött meg az új at­tasé. aki átvette Bozics szerepét. Ezt is tájékoztattam, neki is végeztem kémszolgálatot minden tekintetben. Rajk segítségével sikerült elérnem, hogy engen küldenek le Rómába. Fel­vettem ott Nedelkoviccsal a kapcsolatot és igen alaposan megbeszéltünk min­dent. ö hangsúlyozta, hogy neki Ti­totól az a megbízása, hogy engem nagyvonásokbau tájékoztasson Tito terveiről. Tájékoztatott is. Ennek lé­nyege az volt, hogy Tito Rankovies által személyesen kidolgozott terve, amely tekintetbe veszi az amerikai érdekeket az, hogy sorra le kell vá lasztani a szovjet mellő' a népi demo­krácia országait. Magyarországnak is ezt az utat kell követnie. At kell vinni . ezeket fokozatosan az amerikai tábor­— ba, szembeállítani a Szovjettel. Ennek ' a politikai fordulatnak végrehajtása Rajk feladafí Az én fe'adatom támo­gatás a hadsereg biztosítása útján. Balkánszövetség a Siovletynlő ellen — ön erre vállalkozott? — Igen. Ennek a nagy tervnek ke­retén belül kidolgozott Tito egy regio­nális tervet, a Ba'kánszövetség' ter­vét. Ez a szövetség a következőkből állt volna: Jugoszlávia, Magyaror­szág, Bulgária, Albánia és esetleg ké­sőbb Románia, is. Ez Szovjetellenes tömb lett vo'na és a Szovjet körülvé­telére irányuló hálózatnak egy része. A Balkánszövetség vezetője Tito. — Milyen adatokat szolgáltatott On? — Brankovéknak átadtam a hon­védség akkori szervezetét és a határ­őrséget is; egységek, parancsnokok, egységek állomáshelyeit. Ezenkívül adatokat szolgáltattam a szovjet had­seregnek az országban állomásozó egységeiről. A hadsereg részletes szervezetét, fe'szerelését, a tiszti kar összetételét, bizalmas jelentéseket a politikai hangulatról, a neveléstől, stb. adtam át. Lozics kérésére a hadiipar­ról is adtam adatokat, mégpedig io­zics azt kérdezte, hogy milyen volt a hadiipar teljesítőképessége a háború előtt ,a háború alatt és tfiilyen most. Az utódjának sokáig ugyanilyen ter­mészetű adatokat adtam. Aztán tájé­koztattam a tisztképzés tervéről és a hadiipar fe illesztésének tervéről. — Az ön megíté'ése szerint ezek legbizalmasabb adatok voltak? — Volt köztük nem egy, amely szi­gorúan bizalmas volt. Pálffy szervezte meg Rankovies át­csempészését. Mohácstól délre fek­szik Udvard község. Ettől északra hú­zódik jódarabon az eszék-mohácsi út magyar részen, úgyhogy az árkon túl már Jugoszlávia van. Jugoszláv ré­szen a terület egészen nyilt. Ha ott egy gépkocsi megáll és megfigyeli a helyzetet teljesen simán átjöhet, ha nincs ott határőr. Ezt a helyet válasz­tottam ki. Tudtam, hogy ott oly kicsi a határőrség létszáma, hogy naponta csak két járőit tudnak kiküldeni. A biztonság kedvéért a vezérkar főnő­két Nagy Pált hívtam meg. Neki nem mondtam meg, hegy miről van szó. ö megerősített engem abban, hogy ez a hely a'kalrras. Ezután közöltem Rajkkal ezt a szakaszt. Mikor ő el­mondta Rankoviccsal való beszélge­tést, akkor tudtam meg mindent hogy milyen utasításokat adott Ran­kovies. Az ő útjai tudtam meg az utasításokat. Arról van 'tt szó, hogy a fegyveres puccs kezdetén a párt és az állam vezető embereit le kell tar tóztatni és ellenállás esetén megsem­misíteni. Előttem világos volt, hogy Ranko vics utasítása, amelyen ő lovagolt (ez a döntő, ez a legfontosabb rész) mit jelent. Azt jelenti, hogy a kijelölt sze­mélyeket meg kell ölni. Ez az utasí­tás két vonalon érkezett hozzánk. — Mit tett ez utasítás végrehajtá sa érdekében? • — A tervben, amelyet elkészítettem ez döntő pontként szerepelt. A terv része a következő volt. Korondi ezre­des, aki be Volt avatva a mi tevé kenységünkbe, feladatul kapta a terv szerint, hogy három csoportot alkos son meg egy-egy tucat emberből, hogy ezek Rákosi, Farkas és Gerő letartóztatását egy időben végrehajt sák. Eredetileg az volt a terv, hogy mivel ez a legfontosabb része a tervnek, olyankor kell csinálni, ami­kor mind a három kijelölt személy Budapesten van. Idő: este II óra, vagy később, amikor már bizonyos hogy lakásukon vannak. Lakásukat figyeltetni kell és úgy rajtaütni, le­fegyverezni a környezetet és letartóz­tatni az illetőket. Korondival erről konkréten beszéltem 1949 áprilisában pár nappal május elseje előtt. Korondi tudta feladatát, én is részletesen meg­beszéltem vele. ö azt mondta, hogy neki vannak volt csendőrei, akik most rendőrök, vagy honvédek, ezekből le­het összeállítani a csoportokat. Én ek­kor megtudtam, hogy ehhez is ka­punk segélyt Rankovicstól. Tudniillik Rankovies azt mondta, hogy Jugo­szlávia jugosz'áv, de magyarul is be­szélő emberek csoportját fogja a puccs előtt átdobni Magyarországra, hogy mint bérgyilkosok rendelkezésre álljanak. Én tehát megmondtam, hogy jugoszláv támogatásra is számítha­tunk és Korondi kaphat jugoszláv csoportot is. A fegyveres pmcsterv részletei — Mondja el a fegyveres terv elő­készítésének részleteit Kitől kapott utasítást, mikor készítette el? — A puccsterv elkészítésére két közvetítőtől, de csak Rankovicstól kaptam utasítást. Zsokáj és Rajk uta­sítottak arra, hogy most már a kon­krét tervet dolgozzam ki. Ki is dol­goztam. Ez még 1948 novemberében, vagy decemberéber volt. Elmondtam Rajknak nagyvonalakban tervemet, amelynek lényege az volt, hogy 10 zászlóaljjal és rendőri egységekkel ke'l végrehajtani a puccsot. AAeg kell szállani a következő helyeket: Párt­székház, minisztériumok, államvédel­mi hatóság, rádió, Szabad Nép szer­kesztősége. közüzemek, pályaudvarok. Ezzel egyildöhen kell végrehajtani a Jiárom vezető politikus letartóztatását. Az egész fegyver 0- erő parancsnoka én leszek, a rendőröké Korondi. A részletes terv kidolgozására később kaptam utasítást. A késés oka . az volt, hogy'az időpontot csak Rankovies be­leegyezésével lehetett kitűzni. 1949 márciusában Rajk azf mondta, hogy ki kell tűzni a végső időpontot május­ra vagy júniusra Én kidolgoztam 10 pontban a részleteket és Nagy-Buda­nest vázlatán megjelöltem a megszál­landó pontokat. Ebben a 10 pontban lerögzítettem a három akciócsoport I létszámát, az időpontot a katonai és i rendőri egységek számát, a megszál­landó pontokat és a megszállás idő­pontját. És azt is, hogy mikor kell a vidéki csapatoknak megadni a paran­csokat és mikor kell ezeknek beérkez­niük. Este indul meg a dolog, legké­sőbb másnap reggel 8-ig az utolsó vi­déki egységnek is be kell érkeznie. Az írásbeli tervet közöltem Rajkkal már­ciusban éspedig a párt egy értekez­letének szünetében. 0 azonban • az írást nem vette át, csak végighallgat­ta a pontokat és azt mondta tegyem el. Két hónap múlva elégettem. — Mi vo|t a terv megindítására számított gombnyomás? — Elvileg a Rankovies jóváhagyása és megegyezés a napban. Az egész Rákosi, Farkas és Gerő letartóztatá­sával indult volna és esetleg meg­gyilkolásával a Korondiéféle három csoport által. Pálffy Németh Dezső személyében még Moszkvába is küldött ügynököt. — Ön előbb említette, hogy 1949 május 1-i ünnepségek főpróbáján be­szélt Kórondivan Rajkkal. — Rajkkal nem itt, hanem május 1-én beszéltem. Akkor arról beszél­tünk, hogy most már nem lehet tovább halogatni a puccsot. Rajk azt mondot­ta, hogy kieszközli Rankovicstól a jó­váliagyást, mert egyre szaporodnak a gyanakvas és bhzaimatlanság jelei ve­le és velem szemben is. Pálffy! Rajkkal szembesítik —- Rajk László jöjjön ide. Megfe­lel-e a valóságnak, amit Pálffy György most emh'ett, hogy 5 Önnel május 1-én beszélt és ön akkor azt mondta, hogy a legközelebbi jövőre kieszközli Rankovies hozzájárulását a felkeléshez, mert ez nem halogatható tovább. Rajk igy felelt: A valóságnak olyan értelemben felel meg, hogy én azt mondtam, hogy az egész tervet át­adom Rankovicsnak. A napirendre tű­zésről nem volt szó. Rajk nem akar emlékezni í kon­krét határidő kitűzésére, mert ő azt vallotta, hogy a puccs tervét elejtette. Mikor Pálffy szemébe mondja az iga­zat, elnémul. Pálfty ezután összefog­lalta a puccs célját. — A mi fegyveres puccsunk célj'a volt Magyarországot leszakítani a né­pi demokráciák táborából. Zsokály már hangsúlyozta, hogy ez hosszú tervszerű folyamat része lesz. Például, legközelebb ugyanerre kerül a sor Lengyelországban és ez Amerika cél­tudatos munkájának eredménye lesz. Lényegében politikailag a cél az volt, az országot átvinni politikai és gazda­sági befolyása alá és burzsoá diida­túrát létesíteni. Nedelkovics ezt rész­letesen kifejtette. — Van-e a népbíráknak, vagy a népügyésznek kérdésük? Népügyész: ön előbb vallo­mást tett arról, hogy a Tito-klikk kém­kedést folytatott. Tucj-e ezekről a kémkedésekről. — Azt tudom, hogy Lozics, Nedel­kovics és Zsokály megmondták, hogy az a tevékenység, amelyet ők Ma­gyarországon folytatnak tervszerű, po. litikai célzatú illegális munka, amey minden népi demokratikus országban közös terv szerint folyik. Sőt ugyan­ez folyik a Szovjetúnióban is. Egyál­lában nem lepődtem meg, hogy Mra­zovics tud az itteni illegális munkáról és talán aktív részese is annak. Népügyész: Milyen államokra terjed ki ez a tevékenység? — Valamennyi népi demokratikus országra. Nedelkovics felsorolta a Balkán országokat, Zsokály pedig Lengyelországot említette, mint amely Magyarország után a következő or­szág lesz, ahova fordulat bekövetke­zik, Népugyész: Csehszlovákiát nem em­lítették? — Konkréten Csehszlovákiára nem emlékszem, hogy említették volna, de természetes, hogy ez sem kihagyható. Népügyész: Amikor Ön Korondival találkozott, akkor megbeszélték, hogy ellenállás esetén az eifogandókkal szemben fegyvert használjanak. Vi­szont az utasítás az volt, hogy Ráko­sit, Farkast és Gerőt likvlidálni kell. Lényegében tehát az ellenállásra való hivatkozás csupán elkendőzés. — Én is úgy fogtam fel. Én Ran­kovicsot személyesen nem ismerem, de ahogy ő szen a kérdésen lovagolt, abból világosan látható, hogy az eset­leges ellenállás emlegetése csupán szépségflastrom. Népügyész: Tud On a Rankovies módszereiről még többet is? — Egy alkalommal Pakson Ranko­vies Rajk előtt azt a kijelentést tette, hogy nekik megvannak a bevált mód­szereik politikai ellenségeik ellen és erről a Jugoszláviában élő egyének sokat tudnának beszélni. Népügyész: ön a katonapolitikai osztá;y vezetője volt. Ennek feladata a kémek leleplezése. Igaz, hogy Ön is főkém volt? — Igaz. Népügyész: Nincs több kérdésem! A harmadik vádlott Brankov Lázár Szünet után Brankov Lázár áll a népbíróság- elé. Az elnök megengedi neki jegyzeteinek használatát. Kér­désére bűnösségét elismeri, bárcsak részben, nem teljesen. Elnök: Milyen beosztása volt ön­nek a jugoszláv állambiztonsági ha­tóságnál, az UTBA-nál ? Brankov: 1945-ben, amikor Ma­gyarországra jöttem, a jugoszláv katonai misszió tagja voltam, ké­sőbb, 1947-ben, e katonai misszió vezetője lettem, 1947 végén már kö­vetségi tanácsos és az ÚTBA ma­gyarországi förezidense voltam, mégpedig 1947 júliusától 1948 szep­temberéig. — Ki volt közvetlen felettese? — Milics altábornagy és Ranko­vies belügyminiszter. — Kik voltak azok a jugoszláv diplomaták, akik hivatali beosztá­suknál fogva kémtevékenységet, romboló munkát folytattak? — 1945-töl kezdve Cicmil ezredes, a katonai misszió tagja, Javorszky őrnagy, Mrazovics, későbbi buda­pesti követ, én. továbbá Szmiljo­vics őrnagy, később a konzulátusi osztály vezetője. Jovanovics követ­ségi tanácsos, dr. Gabrilovics keres­kedelmi attasé és helyettese. Csacsi­novjes, Szpaszojevics Nina követsé*

Next

/
Oldalképek
Tartalom