Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-09 / 74. szám, szombat

UJSZ0Bányásznap a gömöri Érchegység ragyogó völgyében 1919 július 9 Zólyom után a gyorsvonat sziklák közé épített vasútvonalon rohan velünk a gömöri Érchegység felé. Látni, micsoda hatalmas munkát végeztek itt a munkáskezek, amikor a hegyek kemény színébe verték kalapácsaikat, hogy lefektethessék a síneket és biztosítsák a közlekedést, a vérkeringést nyugat és kelet között. Az átsuhanó dombok, akármilyen éles szögben merednek felfelé, majdnem mind megvannak munkálva. Itt aligha lehet szó arról, hogy traktor felszántsa vagy learassa a termést. Itt a földmunkás csak az állatai segítségével csikarhatja ki a szemnek tetsző gyönyörű földből a sovány termést. Szinte rejtély, hogy e meredek lejtőkön miként arathat és szánthat a földmunkás A késő éjjeli órákban érkezünk a gömön Érchegységek közé. Az éjszaka sötétsége elnyeli a zöldet, hogy aztán a reggeli órák aranyló fényében teljes smaragdzöld pompájukban kitárulkozzanak elénk a hegyek. Rozsnyó maga gyönyörű völgyben fekszik és amiko.- elhagyjuk a várost, némi irigységgel gondolunk lakóira, akiket a természet mindennapi munkájának jutalmául ily nemes tájjal megajándékozott Dernő, a bányaközség felé visz az litunk Vasárnap van, a bányasznap nagy ünnep,ére készül a bányásznép. Asszonyok, férfiak ünnepi öltözetben mennek a«. úton és az esős és viharos napok után, a gömöri hegyek is aranyfénybe öltöztek. Igazi aranyfényű vasárnap ez, az ünnepi vágy ott pihen az eleven fűszálakon, a megmosdott, csillogó faleveleken és elárasztja a tiszta tájat, a színektől és napfénytől ragyogó érchegyeket. Dernőn egy szlovák család fogad bennünket. Szívélyes udvariassággal étellel, itallal kínálnak meg bennünket. Itt pontos tájékoztatást kapunk a bányászünnep programjáról. Reggeli után elköszönünk a vendéglátó családtól és az ünnep színhelyére sietünk. Dernő, a híres bányászfalu a hatalmas Somhegy tövében fekszik. A monda szerint a Somhegy csúcsán várat akartak építeni, de a szellemek mindig a szomszéd hegyre, Krásznahorkára vitték az építőanyagot és így ott épült fel a vár. fl hegyek tövében, mint völgy a völgyben... A bányászünnep színhelye hatalmas erdők és óriási hegyek tövében, a völgy mélyedésében fekszik és olyan ez a kis síkság itt, mintha völgy ékelődne a völgybe. A bányászünnep résztvevőit nagy díszkapu fogadja a hagyományos bányászköszöntéssel. A sík szélén, az erdő fáinak hűvös árnyékában sátrak állnak. Sört mérnek itt, fagylaltot árulnak és az ünnepi ebédet készítik. Fürgekezű szakácsok és szakácsnők az előkészített üstökbe, katlanokba zsírt, hagymát, fűszert töltenek, hogy az ünnepi gulyás időre elkészüljön. A sátrak előtt hosszú deszkából öszszeácsolt padok és asztalok sorakoznak, nincsen díszasztal, sem diszszék, Itt igazi demokratikus szellem uralkodik. A dolgozó öntudatos magatartása érvényesül az egész ünnepen és nem is csoda, hiszen a dernöi bánya üzemi tanácsának elnöke, Fábry Alajos, az élmunkás, rendezte ezt az ünnepet a falu jegyzőjének, A. Proroknak közreműködésével. Szeretnék Fábryval elbeszélgetni, de még nem lehet, annyira elfoglalja a rendezés munkája A díszemelvény felé megyünk, ahol Istentiszteletet tart a bányásznép. A misébe a magyar kórus ájtatos éneke vegyül. A vallási szertartás tökéletes összhangban van az építőmunka ünnepével. A tisztelendő és élmunkás egy és ugyanazon célt szolgálják. Ezt az ünnepet látniok kéne azoknak, akik konkolyt és viszályt hintenek széjjel a falu népe között. Gyökeret verne a lábuk, elnémulna bennük minden rosszakarat a munka és a vallásosság e tiszta megnyilvánulása előtt. Szen ^beszédében így szólott az esperes á hívőkhöz: — Kedves dolgozó testvéreim! — Krisztus előtt a fizikai munkát lebecsülték és a munkást igavonó baromnak tekintették. Krisztusnak kellett jönnie, hogy a munkának megadja a maga rangját és kiemelje a munkást a mélyből, megalázó helyzetéből és méltósággal ruházza fel. Mindez alapjában véve nagyon is érthető, hiszen Krisztus maga is egy ácsműhelyben nevelkedett. Az apostolok ugyancsak munkásemberek voltak, többnyire halászattal keresték meg mindennapi kenyerüket. Krisztus, aki maga is ácsmunkát végzett, a maga példájával megmutatta, hogy a fizikai munka az éoítés és a teremtés megnyilvánulása. — Ha Krisztus nem restelte a fizikai munkát, akkor ezt senkinek sem szabad restelni?. Aki nem dolgozik, az ember elnevezésére sem méltó. — Krisztus a munkát nemcsak felemelte, hanem megszentelte és ezáltal a legnagyobb ranghoz juttatta. — A munka ma is verejtékes és fárasztó, de a lélek és a szellem, amely ma a munkát áthatja és élteti, az jóval reményteljesebb, mint azelőtt volt. A munka a kereszt egy részét jelenti és azt mindenkinek vállalnia kell, aki Krisztust akarja követni. A bányásznak mélyen a föld alá kell szállnia, a földmunkásnak meg kell munkálnia a földet, mert ez igazi keresztényi cselekedet. — Ha az ember azéijt végzi el a munkáját, ho?y Isten parancsát is teljesítse, tehát ha azért is dolgoz'k, mert meg akarja őrizni emberi méltóságát, akkor oltárrá válik a csákány, oltárrá a mosóteknő, a kapa, a kasza. Isten akaratából. Minden nyelven ez a szó, hogy ,.munka", bizonvos szenvedést, gyötrelmet rejt magában. Ha tehát ma a munka himnuszát zengik az egész világon, hálásnak kell lennünk Krisztusnak, hogv megtisztította a munkát a pogányság szennyétől és megtanított bennünket a munka igazi értékelésére. Az esperes békét sugárzó szentbeszéde őszinte meghatottságot váltott ki a hívők saraiból. Eleven cáfo'ata volt ez a szentbeszéd és a bánvászünnepet megnyitó mise mindazoknak a hamis híreknek, amelyeket a reakció az utóbbi napokban úton-útfélen terjesztett. Egy család munkáía a Gseimsna és a Sajó völgyében Rozsnyó bányavidékén a Fábrycsalád komoly rokonszenvnek örvend. A család tagjai ott dolgoztak és küzdenek ma is mélyen a föld alatt a többi bányásszal és szorgalmas munkájukkal tiszteletet és megbecsülést harcoltak ki maguknak. Ezt a bányanapot ls Fábry Alajos, a dernői bánya üzemi tanácsának elnöke rendezte. Az elnöki rangot periig az élmunkás szívós és kitartó munká

:ával érte el. A dernői bányászok azt beszélik, hogv ennek az élmunkAsnak a keze alatt megelevened'k a holt anyag. Nincs az a feladat, amit magára nem vállalna, ha a bánvászok vagy a munkássáe érdekéről van szó. Mély Egyszerűség jellemzi ezt az élmunkást. nyíltan az ember szemébe néz és tekintete oly t

:«zto. hogy a mesterkéltségnek a leghalványabb jelét sem fedezi fel berr° az ember. Bennünket az alsószeli Szabó Jánosra emlékeztet, aki ho«zú kilométereket is elgyalogol sehrs lábával a falu érdekében, anélk"

1 hogv egyetlen szóval is jelezne fá'dMmat vagy fáradtságát. A két dobozó kora is pontosan egv^zik és pA^t'agságuk is a 20-as évekből ered Fábry Alajos nehezen szólal meg. / zzal a kifogással é'„ hogv nincsen jdeie Az igazság az. hogv Fábrv nem szeret önmagáról beszélni. Végül, pnv'k-or megmondiuk neki, hogv az Ü' c7Ót képviseljük, kötélnek áll és beszél. — 1899-ben születtem, 1922-től tagja vagyok a Pártnak — mondja — 1919-ben három hónapon keresztül harcoltam a komműnben, 1921ben, amikor Prágában az 50.009 főnyi sztrájkoló munkásság ellen fegyveres katonaságot vonultattak fel, én mint katona nyíltan feléptem és v

:sszatartottam a katonatársaimat, hogy fegyverüket használják. Ezért a . működésemért kéthóngpi kii'önzárkát kaptam! Nekem megérte! — Hallom, hogy élmunkás lettél? Fábry kis tűnődés után folvtatia: — Amióta népi demokráciánk van. mindig is az voltam. Május 1-én motorkerékpárt nyertem, de őszintén megmondom, nem ez csábított az. élmunkára. Engem Lenin, nagv tanítómesterünk csábított, hogv elvégezzem az élmunkás feladatát. Lenin mondja, hogv a munkáshazát csakis az énítőmunkával lehet biztosítani és én az ő szavait parancsnak tekintem és ehhez a parancshoz élpt«m végé

:g hű maradok. Ezt a hűségemet azzal is bizonyítom, hogy bánv^sztársaimat is az élmunkásság vállalására buzdítom. Bánvánkhan már komoly számban vannak élmvnkásaink és élcsapataink. A mi bónvászalnknak nem kell sokat majrvarázni, megérti'' ők. miről van szó és hogy mindazt, amit elvégzünk, azt a nvnkásközössésr érdekében teljesítjük! Fábry kis pihenés után folvtatia: — Sajnos, március elsejétől, amióta az üzemi tanács elnöke lettem, nem tudom a régi munkámat elvégezni. De nem kell félni, azért tartom az \ramot. Az ércanyag napi kibányászása 40—45 métermázsára rúg felenként. Az év első három hónanjában 174 százalékban. teljesítettük feladatunkat. Edd

;g nyolc élcsoport dolgozik már a bányában és napvon remélem, hogy élmunkások és élcsoportok száma szaporodni fog. Bánvásztársaim ismernek eng»m, bíznak bennem és én is bízom benni

1

1Egvmáshoz tartozunk, a dolgozók nagy és hatalmas családjához. Fábrv István szél a bányászokhoz • Alig feiezi be Fábrv Alajos, az é'munkás mondanivalóját, az emelvényre lép Fábry István, hogy a szívélyes szlovák megnyitó után a Párt központi magyar bizottságának nevében üdvözölje a bányásztársadalmat. Fábrv Istvánt a bánvásztársadalom kitörő tapssal és azzal a lelkesedéssel fogadia. aho<*v egy nagy család köszönti közeli rokona érkezését. fs Fáhfy Tstván arcán ott ra >»v«g a meghitt öröm, amikor otthonáb'in, övéi közt, a bányanap ünnepén megszólal. — Kedves bánvász tesyéreim, nserv öröm réktftn. a r

:Sn?,k, hogv MoriKjvtafn ?7. üdví'^'-t.^t ptinpk a Pártnak! amelv c

A

1nl tűzt*. ki a dolgozók fo'szrbadítósát. Itt, a Cscrmocna völgyében ér enfem az a n?"v öröm, ezen a bánvásznsnon. piw'v a bányászmunka beesüle+es teliesítm^nyét ^nnetfi. A bányászatnak I

+t már történe'mi múltja van és én büszke vagvok erro a falura, houv énnon itt műtötték meg a munkaverseny jelentőségét és éppen ez a falu állja meg ily példásan a helyét köztársaságunk épitőmunkájában. Fábry ezután mint egy testvér, aki családját hosszú idő után meglátogatja, felidézi % multat, amikor' elszántan harcolni kellett minden csöpp előnyért, garasokért és összehasonlítja a mával, amikor a munkásnak^ megvan a maga üzemi tanácsa és önmaga dönt a sorsáról. A múltban, ha valaki felemelte a szavát a munkásság érdekében, azt azonnal a vasrács mögé dugták és elnémították. Fábry hangja itt magasra lendül, messzire száll az aranyszínű tájban és meggyőző erejével magával ragadja a hallgatót. — A saját bőrünkön tapasztaltuk azt. mit jelent a fogház, mit jelent a kapitalista rendszer, amely azt tűzte ki céljául, hogy minél kevesebb munkabérrel egyre többet termel len csak azért, hooy a zsebe megduzzad ion. Ha pedig már annyit termeltünk, hogy a rak* árak zsúfolva voltak, akkor egyszerűen kidobtak bennünket a munkából. És e'őá'lt az a helyzet, hogy a raktárak zsúfolva voltak áruval. de mi dolgozók meztelenek voltunk. a kirakatok zsúfolva voltak a 'egjohh e

nnivalóvnl. mi mer* éheztünk. Ps kiderült, mi kommunisták ezt állandóan hangoztattok, hogy a gvárkémények nem n^re'tünk füstölnek, hanem a kapitalistákért — Ma azonban — folytatta F-íbrv — a gyárakban magunknak dolgozunk. a kö^össefórt, a gvárkéménvek érettünk fiWfö'rek. mert mindé-, níitt tervszerű ép

;

tőtmunka folvik és gondoskodás történik mindenki életének tartósításáról. Az idényeink egv re nőnek, nem vagyunk hajlandók többé mezit'áb iárni és nem vagyunk hajlandók 8—10 kilométert gyalogolni a munkahelyünkre mint ezelőtt. Ezért szükséges új gyárak felépítése, mezőgazdaság és üzemek gépesítése és autobuszok üzembehelyezésére, hogy a dolgozót díjtalanul a munkahieyére szállítsák. Fábry végül Siroky miniszterelnökhelyettes szavait idézi: — Szlovenszkón az ősnyomort csak úgy tudjuk örökre eltávolítani, ha hazánkat fejlett ipari állammá építjük ki. Nehéziparunk felépítése előfeltétele országunk hatalmas fejlődésének, amelyet csakis szocialista módon tudunk megvalósítani Ezért van szükség többternielésre, ezért van szükség munkaversenye, ezért van szükség a mezőgazdaság gépesítésére, munkáséi parasztszövetségre, a falu és város dolgozóinak az összefogására. Fábry végül a következő szavakkal feiézte be a beszédét: Es elérkezett végre annak is az ideje, hogv lebontsunk minden válaszfalat a fizikai és szellemi munkás között. mert a munkás, a dolgozó hazáját építjük és mindannyiunknak részt kell vennünk ebben az építőmunkában nemzetiségre való tekintet nélkül Köszöntlek benneteket hányásztestvéreim, hogy ebben a komoly munkában ti méltóan ré ztvesztek. U gulyás IHata fárasztja a Csermosna völgyét Fábry beszéde után felhangzik a taps. Forró és meghitt kézszorítások következnek és ebben az ünnepi hangulatban megszólal az egy év óta komoly sikerre! működő dernői bányászok zenekara A gondtalan vidámság, a derű nyer tért. Egy fabódéból színes ripszpapirba öltözött- bohócok tánciéptekkel könnyedén az asztalokra lendülnek, kifestett arcukon mint a méz csurog a mosoly, fiatalok és öregek sereglenek köréjük és vidám hangulat elárasztja az egész völgyet. Az üstökben fortyog, puhul a gulyás, árad a fűszeres ínycsiklandozó illat. Szakáosok, szakácsnők szakértelemmel kostólgatják, óvatosan és kimérten még egy kevés paprikát vagy sót hintenek belé komolyan és szertartással. Már-már készülődnek az ünnepi ebédhez, a hosszú asztalok lassan benépesednek. A bohócok az elsők, akik ebédet kapnak, krumplit, léve! leöntve, hús nélkül. Erre ők az ebédhez méltóan savanyú és fanyar arcot vágnak és pontosan megmutatják, hogyan lehet a krumplit ügyesen elsikkasztani anélkül, hogv a gyomorba jutna. A bohócok működését sajnos nem nézhetjük tovább, mert még beszélnem kell a dernői bánya többi élmunkásával. A tűző nap hevében ott ülünk az asztalnál, a főtisztelendővel, az esperessel szemben, aki Fábryval vidáman elbeszélget. Mellettünk ül az orvDs az asszonyával. Nagyon szép asszony, a barátnője is szép, a gulyás is jó, a sör is jó, de az élmunkások? ... hol vannak az élmunkások? ... Végre mégis sikerül őket kivonnunk az ünnep színes karneváljából. összetereljük őket egy asztal sarkába, némelyik magával hozza az ízes gulyást és előlépünk hivatalos riportfüzetünkkel. Megjegyzem egyenesen bűn ilyesmit ezen az ünnepen megtenni. Valaki éppen egy hatalmas Tadoronggal a fabódé tetetjére lép és hangosan e'mondja, mikép próbált boldog lenni. Jegyezni kéne azt is, de nem megy minden egyszerre, a bányász élete a fontos most és íme itt a gyorsfény kép, amit hirtelen kl tudunk ragadni a bánvárói és az élmunkások működéséről ezen a vasárnapon, a bányásznap ünnepén. fg bánya és akik a bányái életben tarifák A dernői vasércbányák mélysége 150 méter, ebből a mélységből felvonó hozza fel a kibányászott ércanya got. A bánya mélységet 30 méteres távolságban »melel' folyosók szakítják meg. A folyosók a legalsótól számítva egyre rövidebbek és ferde vonalban futó gurítók kötik össze az egyik emeletet a másikkal. A bányászok a vasércet a gurítóba szórják, innen csilléken szállítják a felvonóhoz, az felviszi az anyagot, fent 15—20 csilléhez mozdonyt kapcsolnak és ez tovább szállítja a vasércet az égetőbe. A bányászok két csoportban dolgoznak és pedig 6—14-ig és 14-től 22 óráig. Munkamegosztás szerint: vájárok, segédvájárok, csillések és áesok. A vá lárnak az a feladata, hogy a rohbanás után megvizsgálja a mun kahelvet és szakszerűen eltávolítja azokat az érccsöveket, amelyek a robbanás folytán meglazultak. Vájár csak vizsgázott bányász lehet, mert mun kája felelősségteljes, ő végzi el a segédvájárral a furómunkákat és ugyancsak ő helyezi el a résekbe a robbantóanyagot. A robbanásokat mindig a műszak végén végzik. A dernői bányában 52 váiár dolgozik. Természetesen állandó á.cscso portok is működnek itt. akik a veszelyes vágatokat pórfákkal alátámasztják és a régi korhadt pórfákat kicserélik újakkal. A vágatok alapos gonddal vannak kiépítve a levegő tiszta, a szellőztetés szrkszerű, a hőmérséklet télen és nyáron egyaránt 9 és 10 (ok körül mozog. A bányász munkabére a termelése mennyiségéhez igazodik, napi keresete 90 tői 220 koronáig tedjed. Fízekei a felvilágosításokat Kádár János munkavezető adja nekünk. Beszámolónk természetesen hézagos, de hat nincs idónk, mert az élmunkások mar türelmetlenek. Negy élmunkást sikerült kiragadnunk az ünnep hangulatából. Fiatal erőteljes bányászok ezek, életkuiuk 25—i'o évig terjed. E munkasareohat valami komoly eltökéltség teszi hasonlóvá, amely a határozottsággal és az öntudattal rokon Nem teszünk tel kereteseket, azt kívánjuk, hogy az élmunkás önmaga beszéljtu munkájáról. Az élmunkások nyilatkozatait itt adjuk. Klincsák István. — Az eimunkásmozgalom nálunk ez év elején indult meg. Mindannyian, akik megenettük az építőmunka jelentőségét, bekapcsolódtunk ebbe a mozgalomba és minden igyekezettel azon vagyunk, hogy az ötéves terv megvalósításában kivegyük a magunk részét. Zsila József, géplakatos: — Minden munkásnak az a kötelessége, hogy képességeinek a legjavával elősegítse d munkáshaza felépítését. E feladat teljesítése mindenkire vonatkozik, rtmzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Stibel Ferenc: — A szocializmust akarjuk megvalósítani. A nyugati hatalmak megvetéssel beszélnek a mi pontrendszerünkről, ezért meg kell nekik mutatni, hogy mi, munkások különb eredményeket tudunk felkutatni, mint ők. Meg vagyok arról győződve, hogy ezt Rövidesen meg is mutatjuk. Többet és jobbat fogunk termelni, mint eddig. Mindannyian pontosan tudjuk, hogy a mi hazánkról van szó, ezért fáradhatatlannak és áldozatkésznek kell lennünk az építőmunkánál. Oran György élcsoportvezető: — Ez év február 3-án az élmunkás konferencián előadást tartottak nekünk az anyagmegtakarításról, a' gépek kimélési módjáról és a termelés sürgősségéről. Az előadó megmagyarázta nekünk, hogy minden öntudatos munkásra az a feladat hárul, hogy élmunkát vállaljon. Mi sem veit természetesebb, hegy én is az öntudatos munkasok táborához csatlakoztam. A konferencián megállapított mennyiséget felemeltük 138 százalékra. Amint látod, igyekvő munkánk komoly eredménnyel járt. D Nemzeti Bizottságok feladatai az aratás, cséplés és gabonafelvásárlás sikeres végrehajtása érdekében (Folytatás az 1. oldalról.) Az aratás, csép.és és gabonafelvásárlásnál ervényre kell juttatni az egyes Egységes Földműves Szövetkezetek, községek, járásek és esetleg kerületek közti egészleges munkaversenyt. A Földművesek Egységes Szövetségének feiadata a ' munkaverseny megszervezése. A Nemzeti Bizottságok kísérjéK figyelemmel és támogassák a munkaversenyt. A földművesek és a Nemzeti Bizottságok tá nógatására a községekben, városokban és kerületekben a földművelésügyi megbízotti hivatal meghatalmazottai vannak kinevezve az aratási, cséplési és tarlótörési munkálatok ellenőrzései, a gabona felvásárlására, a közellátási megbízotti hivatal részérő' kerületi és járási tudósítók vannak kikü

;dve. A Nemzeti Bizottságok kötelessége tevékenységüket figyelemme

1 kísérni és mindenben segítségükre lenni. Azonban a földmüvelctügyi megbízotti hivatal meghatalmazottai, továbbá a közellátási megbízott' hivatal tudósítóinak kinevezésével a Nemzeti Bizottságokat nem mentesíti az aratási, cséplési, tarlótőrési munkálatok és a gabonafelvásárlás rendes lefolytatásával kapcsolatos fele'őssé.gtől. A Nemzet' Bizottságok tagjai, főként az elnökök, titkárok és az illetékes előadók személyesen feie'ősek a megszabott feladatok teljesítéséért. A belügyi megbízotti hivatal ezeknek a feladatoknak teljesítését, melyedet ezekkel ai irányelvekkel a Nemzeti Bizottságoknak megszabott, rendszeresen fogja ellenőrizni. Hisszük, hogy Nemzeti Bizottságaink megértik a nemzeti aratás, cséplés, terménvfelvásáriás 'e'enlőségét és hazafias feladatainak teljes mértékben eleget lesznek. Bratislava. 1049 iúliiis 7-én. Dr. D. Okáli s. k., beiügyi megbízott. Dr. M. Falt'an s. k., földművelésÜgvi megbízott Dr. J. Soltész s. k., közellátási megbízott. i > I