Uj Szó, 1949. május (2. évfolyam, 18-43.szám)

1949-05-27 / 40. szám, péntek

I I I I W& • w ^fl • I I • H lÉV F & m • 111 m —oü W i • • • I I A. ^ W M • II H iL ^twM H I H I I I IL. H , • I • • I m W • •• .. • Hi H I ÍH ^^ wH B • fl w . M BMM / JMB& ^ ^^ I W ^^ ? ^^ •HHHMIPHHHÍNÉHHHHPPIHMR a jövő legfontosabb tíz feladatáról A kongresszus elnöksége. A primal régi kiállítás területin áll a hatalmas Tparpnlota, amely 1948 februárjában történelmi színhelye volt KI. üzemi tanácsok gyűlésének és tradícióját május 25-én, szerdán megerősítette, hogy történelmi színhelyévé vált a Csehszlovákiai Kommunista Párt dicsőtéges IX. kongresszusának. A palota homlokzata összefolyó, földigérő hp. Palmas rörös zászlókkal van díszítve és már messziről malikra vonják a figyelmet azok a hatalmas festmények, amrtyek a felszabadult, örömteli munkánk minden ágazatát ábrázolják. A palota középső frontján kapott helyet Klement Gottwald roppant arányú képe, mely a teremtő munka környezetében mély benyomást kelt. Bent a palotában a képek, szobrok és idézetek »nkH.sí'; »fii bizonyítéka pártunk rajon ró szeretetének, amelyet ré^i hős harcosunk, Gottivald elvtárs iránt érzünk. A palota három részre tagozódik. Ahol a tár(ynló helyiségek vannak, ez a felirat fogja meg a SZÍV meket: „Éljen a harcban megacélosodott KSO, Oiottwald elvtárssal az élen!" A középső részben hatalmas köröndöt alkottak, közepében virágokból összeállított ítágú esillag ragyog. A csillag közepéből hatalmas «lóriul nyúlik az ég felé, amelyen gyönyörű vörös lelyemzászló lobog. Mar*, Engels, I^enin és Sztálin l»«y képeit összeköti egy körben haladó felirat: „Üdvözöljük a népeket, akik a tartós békéért, a demokrácia és a szocializmus eszméjéért harcolnak!" Legmélyebb nyomot a szemlélőben azonban az Iparpalota hatalmas ülésterme, a IX. kongresszus szintere hagyja. Az elnöki emelvény fölé hatalmas Miami i5w

.li) hajlik, közepén van elhelyezve a köztársaság és a párt elnökének, Gottwald elvtársnak a képe. A terem miftdkét oldalán Marx, Engels, Lenin és Sztálin képei egyszínű vörös síkban, míg a központi rész felett ez a jelszó uralkodik: „Klement Gottwalddal előre a szocializmushoz!" A terem túlsó homlokzata a dolgozó nép februári | | .sryőzelmét jelképezi. Az oldalak felett vörös szalagok j húzódnak a következő felírásokkal: és dlJj

1 esősé»r adassék azoknak, akik teljesítették kötelezettje szűreiket a párt IX. .kon°"res«»7usárá! ílHen a l'omom. g ; nista és munkáspártok egységes frontja, amelyet az SzK(b)P vezet!" 11 A konírre«r.;rus tár°-va!ásalnak mélt^ keretet ad nz esryes kerü'eíek építőmunkáiámk kiállítása, amely P szintén a terem falain nyert elhelyezést, tarkítja a szója clalista munka legfőbb hőseinek képeivel. S Fél 10 előtt néhánv nerccel elfoglal iák helyüket a • párt központi bizottságának elnökségi tagjai. Az öszK szes delegátusok és a kon«*ressTH* vendé«rel felállnak K helyükről és viharos tapssal, üdvözlő felkiáltásokkal, i szűnni r»e*v) akaró. tomboló ovációval fn^adiák a párt fi képviselőit. Az üdvözlés cyre fokozódik és tomboló, g mindent magával ragadó lelkesedéssé da<rad, amikor Pi az altóban megjelenik f-s c.z elnöki emelvény felé hall lad a párt nagy vezére, Klement Gottivc" 1 és mögötte I a kommunista és munkáspártok külföldi delegátusai, I; akik 29 országból jöttek el hozzánk. Az Inarpalota 1 hatalmas térségét és tömör ac

Alboltozat"t me-^árza Ki esrv soha n*»m hallott tömeg állandóan ismétlődő fel2 kiá'tása: „Éljen Gottwald elvtárs!" A harsonák a |i „Libusa" néhány akkordfát fújják, mire elcsendeseílik az egész terem és vigyázban állva hallgatja meg a S csehszlovák és szovjet himnuszokat. A himnuszok el| hangzása után Nősek Václav belü<*vrn'nlsztcr. a réri J5 kla^nói bánvász markáns alakja jelenik meg a szőp noki emelvényen s bevezető beszél . tuivözölte a I párt delegátusait, a külföldi vendégeket és megnyiI totta az ülést. Beszédét később részletesen IsmertetI; jük. | Az első nap kimagasló nap-y eseménye Gottwald elvtárs beszéde volt, amelyet teljes egészében közlünk. KI. Gottwald nagy beszéde a KSC kongresszusán Elvtársak és Elvtársnők! A Kommunista Párt nyolcadik kongresszusa 1946 március havában lajlott le. Ez volt a Párt első kon! fipsszusa a hitlerizmus fölött ara- [ I tett nagy győzelem és köztársaságunk náeljárom alól való felszaba- I dúlása után. Ez volt az első kon(ress/.us, amelyen a Csehszlovákiai j. Kommunista Párt, mint vezető kormánypárt lépett fel. Ez a körülmény Pártunk és országunk történetében uokatlan és még sohasem fordult . tlÜ. Miben áll ennek a jelenségnek a I Bokatlansága ? Talán abban, hogy j fjy ellenzéki pártból kormánypárt lett? Kívülállóknak nem! Hiszen Ilyen esemény azelőtt is előfordult mar. A München előtti köztársaságkan átéltünk már különböző pártkomhináeiókat. Láttunk piros-zöld kormánvkoaHciót, meg piros-feketét Is, volt úrikormányunk, meg hivatallolikormányunk is. De az osztályhatalom alapja és pedig a nagyburisoária osztályhatalma változatlan " maradt. Különböző pártok, kiilön) bozo elnevezésekkel, különböző átcsoportosításokban, mindifr ugyanazt a célt szolgálták, hogy fenntartsák a | pytöke uralmát és megerősítsék a dolgozó nép szolgai helyzetét. Világ-os, ho<ry a KSC vezető pártként való fellépése egészen más jelleggel bír. Ennek a jelenségnek jelentősére Uíryanls abban áll, hogy benne tükröződik vissza az új osztály, a munkásosztály és vele együtt a városok és falvak dolgozó népének hatalomra jutása. A VIII. pártkongresszus tüntetőleg helybenhagyta a München és a nácibitorlók elleni harc politikáját. Helybenhagyta a jjtoabadnlt köztársaság felépítésének első időszakában Pártunk kezdeményezését is. Megerősítette főleg a Párt erős akaratát, hogy nem tér le a útról. A VIII. pártkongresszus nem hagyott kétséget afelől, hogy I KSC a munkásosztály és a dolgoló rH'p élcsapata és vezetője, amely Dem ensredi meg a viszonyok reakciós átállítását, nem engedi meg, hogy megismétlődjön az 1920-as esztendő, nem engedi nie", hogy a hatalom ismét vissza! * iljön az arak kezébe, de a hangsúlyt arra a körülményre helyezi, hogy a munkásosztály, a nép hatalma kiterjesz! tessék és megerősítessék. Ez volt a Párt VIII. kongresszusának és vezetőségének általános parancsa. Ma több mint három esztendővel a VIII. pártkongresszus után, megnyitjuk Pártunk IX. összejövetelét. Az én feladatom az, hogy jelentést adjak arról, hogyan teljesítette a Párt és vezetősége a VIII. kongresszusnak ezt a határozatát. Emlékezzetek csak vissza arra az Időre, hogyan álltak az ü^yek a VIII. kongresszus ideiében. Nem egészen tíz hónap múlott csak cl azóta, amióta a nácibitorlókat elkergettük. A megszállás következményei minden lépésben kiütköztek. A köztársaság gazdasági újjáépítésének terve teljesen a Párt, a forradalmi szakszervezeti mozgalom és a szociáldemokraták baloldali csoportjainak vállára nehezedett. A Nerceti Front szervei azonban a helyi nemzeti bizottságoktól kezdve, egészen az Ideiglenes Nemzetgyűlésig és a kormányig egyenlő alapon voltak összeállítva. A politikai és gazdasági burzsoá uralmában a koíicei kormányprogrammal rést ütöttünk, de a burzsoá kezében még: nagyon erős gazdasági és politikai kulcspontok maradtak. Es ezek nemcsak kívül álltak, de meg voltak maKában a Nemzeti Front belsejében is. Mert a Nemzeti Front többi pártjaiban már akkor is egyre inkább szóhoz jutottak a reakciós elemek, amelyek a Nemzeti Front orszápépítő politikáját nemcsak hogy nem támogatták, de egyenesen szabotálták azzal a titkos hátsó gondolattal, hogy megfelelő pillanatban forradalmat érhessenek el. Legközelebbi számít íratásuk a z 1946-os nemzetgyűlési általános választás volt. Erről tanúskodjon ez az eddig kevéssé ismeirt, de nagyon jelentős tény. Mindannyian tudjátok, hogy a bankok és a nehézipar államosításának első szakasza a köztársaság elnökének dekrétumai alapján Hajtatott végre. Ezt a formát azért alkaimaztuk, mert a történelem arra tanított bennünket, hogy ezeknél a dolgoknál n Ifidig fenyeget a késedelem veszélye és főleg itt kell addig ütni a vasat, amíg meleg. Nem felejtettük el még az úgynevezett szocialista bizottság ténykedésének történetét sem az első világháború titán Ezért az államosító rendeletek kiadása után azon voltunk, hogy ezeket az ideiglenes nemzetgyűlés azonnal megszavazza. De annak ellenére, hogy ez az ideiglenes nemzetgyűlés éppen a köztársasági elnök dekrétumainak megszavazásara ült össze és mivel, mint már előbb említettem, egyenlő alapon volt öszszeállitva, a Nemzeti Front keretén belül súlyos harcot kellett vívnunk, hogy az államosító végzések az ideiglenes nemzetgyűlés által helybenhagyassanak. A reakciósok azt akarták, hogy várjunk, ameddig az alkotmányozó nemzetgyiTés összeül, mindamellett azt állították és hangsúlyozták, hogy ők m'ndig és minden körülmények között az államosításra fognak szavazri. A mi ellenvetésünkre, hogy ezt inkább előbb kell megtenni, mint később, természetesen már nem tudtak felelni. Mivel számítgattak tehát? Azzal, hogy a kommunisták a vá«lasztásokat elvesztik és akkor azután ezeket az államosító határozatokat megszüntethetik. £,s ez líMö tavaszán történt, alig e<ry évvel a német megszállók k'verése után. Hogy az 1946os májusi választások mit hoztak, az mindannyiunk előtt ismeretes. Köztársaságunk népének több mint 40 százaléka a kommunistákra adta le szavazatát és a szociáldemokratákkal együtt ?7. alkotrn.-úiyozó nemzetgyűlésben többséget értünk el A reikciós elképzelések tehát csődöt mondtak. Előttünk niár ekkor világos volt, hogy a reakciósok ellenállása és kísérletei még nem fejeződtek be és hogy tulajdonképpen csak most kezdődtek. Meg kellett tehát a mi új népi demokratikus rendszerünket erősíteni, gazdaságilag és politikailag szilárddá tenrl, a reakciót pedig le kellett leplezni és kiküszöbölni. A reakciós vezetőktől az összes jóakaratú embereket el kellett csábítanunk és be kellett őket vonni a köztársaság építőinek nagy táborába. Biztosítani kellett azt, hogy a népi demokratikus I rendszer ne hajoljon az úton vissza, a . kapitalizmus felé, hanem előre men' jen, mindig csak eiőre a szocializmus felé. Ebből a szempontból az elmúlt korszak fejlődését két főrészre oszt* hatjuk. Az első korszak, amely a Párt ! VIII. kongresszusától, illetőleg a választásoktól 1948 februárjáig tart. a máso. Ik korszak pedig februártól a mostani konkresszusig. Az első korszakban figyelmünket a kétéves gazdasági terv megvalósítá1 sának előkészületeire fordítottuk. A " kétéves terv kérdései 1947-ben na: gyon bonyolultak voltak, mert egy ' katasztrofálisan száraz és terméketlen : év jött közbe, amely magával hozta a - lakosság közellátásával járó gondokat. ' Az építési kormányprogram azon• kívül olyan követelményeket rótt ránk, 1 mint például az új népi demokratikus - alkotmányt, a földreform felülvizsgák lását, a bankok és a nagyipar államoi. sítását és megszilárdítását, valamint • azokat a nagyméretű szociálpolitikai , intézkedéseket, amelyek a nemzeti biztosítás megvalósítását célozták. > Belpolitikailag arról volt szó, hogy a • csehek és szlovákok közötti viszonyt megszilárdítsuk, megszüntessük a rendŐrbürokratiJkus rendszer marad, ványait, megerősítsük és tökéletesít. síik nemzeti bizottságainkat és segítségükkel népünk legszélesebb rétegeit mozgósítsuk az állam igazgatásában való tevékeny részvételre Külpolitikailag pedig az volt a fontos, hogy egyöntetű szövetséges politikát folytassunk a Szovjetúnióval és a népi demokratikus államokkal, hogy ezzel köztársaságunk biztonságát nemzetközileg is bebiztosítsuk, hogy népeink fölszabadult hazájukat békésen felépíthessék egy új Münchentől való félelem érzete nélkül. * Ezt az építési munkatervet csak lassú léptekben tudtuk átültetni és csak foyamatos harcokban tudtuk megvalósítani. Munkánkat nemcsak az objektív nehézségek, hanem azoknak a rosszakarata és szabotázsakciója is gátolta, akik akkor még a Nemzeti Front részeit alkották. ,Y! volt ezeknek az embereknek a taktikája? Azt akarták, hogy a kormányban és a parlamentben csak az menjen keresztül, ami ellen, tekintettel az általános körülményekre, már védekezni nem lehetett. Amellett gondoskodni akartak arról, hogy az eredetileg hasznos és jó ügy minél jobban el legyen rontva. Ki akarták használni továbbá ezeket a tudatosan elkövetett rontásokat és állandó szabotázzsá akarták kifejleszteni az intézkedések gyakorlati keresztülvitelénél. Milyenek voltak ezeknek az embereknek és csoportjaiknak tényleges erői. Azok, akik a leginkább voltak kompromitálva, májusban eltűntek. Féltek az ítéletnaptól. Mások, a kevésbé kompromitáltak, a Nemzeti Front egyik részét alkották, bent voltak a kormányban és a kormány szerveiben is, védő kezüket tartották a kompromitáltak fölött és ki akarták várni, hogyan alakul ki a helyzet. Akinél jobban távolodtunk a felszabadulás napjától, annál jobban egyesültek, ezek a csoportok. Egyik segített a másiknak és ezzel a Nemzeti Front egyes részei az idők folyamán teljesen átváltoztak. - Végül a dolog olvan messze ment, hogy a Nemzeti Front legális csoportjai az f'.leeális reakció szószólóivá lettek. Ebből az alkalomból beszélnünk kell a szociáldemokrácia akkori fejlődéséről is. A szociáldemokrata párt, amelv Fierlinger, Erban, John, Jankovcová és más elvtársak becsületes vezetésével újult meg. 194f> májusában meg- I találta a Kommunista Párttal való i egyiittmunkálkodás helyes, közös út- < ját, a Nemzeti Front és a Szovjet- ; unióval való szövetség útját. E^ysze- i rűen ezt úgyis mondhatnánk, hogy i megtalr'ltá az i)?azi népi demokratikus I Csehszlovákia útját Ezért aztán el- I lene is megindult belülről és Í kívülről s a hazai és idepen I reakció központosított pergőtüze. r Az urak azt akarták, hogy a .szociáldemokrácia a döntő pillanatban hasonló szerepet játsszon, mint az 1920-as évben játszott a Tusar-féle jobbszárny. Az 1947-es decemberi bríinni szociáldemokrata kongresszuson, ahol csalás útján a jobboldal csekély többséget szerzett, azt hitték az urak, hogy ezt most már be is b

:ztosítják. No, az örömük nem tartott sokáig. Már 1948 februárjában meggyőződhettek arról, hogy nemcsak Gottwald, de Fierlinger sem Tusar. (Nagy taps). Természetesen erről mindről a reakció február előtt nem tudott és ezért minden cigány a maga csillagában bízott. Leginkább talán a hazárd játékos államellenes és népellenes felforgatok mutatkoztak be a szárazsággal és az 1947—48-as élelmezési nehézségekkel kapcsolatban. vEbben az időben az embereinknek, de főleg munkásságunknak és a többi városi lakosságnak a szószoros értelemben a mindennapi kenyér gondjáról volt szó. Kérdezem, mi ezek között a körülmények között az igazi hazafi kötelessége? Az, hogy az összes viszályokat félretéve, szoros szövetségben az összes alkotóelemekkel, gondoskodjon a legszükségesebbek bebiztosításáról. Abban az időben két forrás volt, amelyből akkor meríthettünk. Elsősorban a hazai forrás, vagyis átadni mindent, amit a vidék nélkülözhet, hogy bebiztosíthassuk a város élelemezését, másodsorban ott volt a külföldi forrás, vagyis az élelmiszerek és főleg a kenyérgabonák és takarmány külföldi fölvásárlása. Ami a belföldi forrás kiaknázását illeti, ismeritek az akkori reakció állásfoglalását. Minél kevesebbet adni, ez volt a jelszó. És nem a reakció érdeme az, hogy ez a jelszavuk nem talált meghallgatásra. Ebben a kritikus évben annyi pénzügyi és más segítséget nyújtottunk a vidéknek, hogy ez keresztezte a felforgatók kiéheztető terveit. Ami a külföldi forrást illeti, itt mindenekelőtt kétéves tervünk szempontjai játszottak fontos szerepet. Gyártottunk és összegyűjtöttünk különböző Ipari árut, hogy az élelmezési szempontból nehéz években fizetni tudjuk az élelmiszerek behozatalát. Semmit és sehol nem akartunk ingyen vásárolni. Hogyan viselkedtek velünk szemben? A nyugat még a háborús időkből származó kiviteli tilalom mögé húzódott és kenyérmagvakban és takarmányban semmi jelentőset ncrri adott nekünk, még akkor sem, hogy azt dollárokban vagy aranyban előre lefizettük, vagy pedig a lefizetést felajánlottuk. Bennünket a hazai reakcióval való megegyezés szerint egyszerűen ki akartak éheztetni. Éppen ellenkezőleg viselkedett velünk szemben a Szovjetunió, jóllehet a száraz évek őt is kifárasztották, a legkedvezőbb feltételek mellett mind az árak szempontjából, mind a hitel kérdésében és a fizetés meg az időpontok meghatározásában a legkedvezőbb feltételeket nyújtotta. Olyan mennyiségű gabonát és takarmányt bocsátott rendelkezésünkre és ezt rekordidő alatt szállította le, hogy az 1947-es élelmezési válságot sikerült áthidalnunk. És mindezek ellenére vagy pedig éppen azért, mert a reakció? urak jól tudták, milyen szerepet játszott a Szovjetunió élelmezési válságunk áthidalásánál és mert tudták, hogy ebben a dologban milyen szégyenletesen viselkedett az imperialista nyugat, mindezek ellenére nem hagytak ki egyetlen lehetőséget sem, hogy viszonyunkat a Szovjetúnióval megmérgezzék. Az éhség, a szó igazi értelemben vett éhség, nagy szerepet játszott a reakc'ósok költségvetésében. Azt hiszitek, hogy ez valami rendkívüli dolog? Ne tévedjetek. A történelem arra tanít bennünket, hogy az éhséggel és a felforgatással a reakció mindig számol. És nagy szerepet játszik rosszlndalatú céljaik elérésében. Mivel magyarázhatjuk ezt? Megmagyarázhatjuk azzal, hogy a hatalomtól eltávolított, vagv esetleg csak félretolt reakció be akarja bizonyítani a nép széles rétegeinek, ho<rv a haladó elem nem képes a gazdasági életet uralni és