Új Kelet, 1998. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-24 / 70. szám

Falujáró 1998. március 24., kedd Az önellátó Nyirjákó A polgármesteri hivatalban már reggel hét órakor meg­indul az élet, hiszen a közmunkások ekkor kezdik a munkát. Sebők Istvánt, aki négy éve a község polgár- mestere, a település mindennapjairól kérdeztük.- Az elvándorlás ugyan nem jellemző, azonban a falu lakossága elöregedőben van. A kilencszáznegyvenegy itt élő ember csaknem fele ötven éven felüli. Az évi körülbe­lül huszonöt halálozás mel­lett sajnos csupán négy-öt gyermek születéséről számol­hatunk be.-A rászoruló időseket ho­gyan tudják segíteni?- Pályázat segítségével al­kalmazunk tíz szociális gon­dozót, akik a rászorulóknak kihordják az ebédet, bevásá­rolnak a nehezen mozgó, ci- pekedni nem bíró emberek­nek, segítenek a ház körüli munkában, a hétköznapok gondjainak megoldásában. Az öregek napközi otthona cse­kély létszámmal működik, in­kább a házi gondozást veszik igénybe az idősek. Karácsony­kor ajándékcsomagot is készí­tettünk a hatvan év felettiek­nek, amellyel száznyolcvan embert leptünk meg.- Mennyire sújtja a mun­kanélküliség Nyirjákó lakos­ságát?- A munkanélküliség ná­lunk is jelentős. Négy évvel ezelőtt még húzódoztak a köz­munkától az emberek, ma már azonban megbarátkoztak ez­zel a munkahelyteremtő kény­szermegoldással, hiszen ez is óriási lehetőséget jelent szá­mukra. Itt egyedüli munkálta­tó az önkormányzat. A gyer­mekvédelmi támogatásra száz gyermek jogosult. Sikeresen szerepeltünk a szociális föld­programban, s béreltünk föl­det, azon gazdálkodunk. Telje­sen önellátóak vagyunk, min­dent megtermelünk magunk­nak az utolsó befőttig, csupán a rizst, a fűszereket, a cukrot és a hasonló árukat kell üzletben megvásárolni. A levágni való állatokat a szomszédos vá­góhidakra hordjuk. így tud­juk megoldani az étkeztetést nyolcvan-száz forintért.- Milyen a közbiztonság a faluban?- A polgárőrség 1992-ben jött létre az önkormányzat tá­mogatásával, s azóta is lelke­sen működik. Megalakulá­suk óta körülbelül egytizedé- re csökkentek a betöréses lo­pások a községben. A nyolc­vanhárom polgárőr szinte in­gyen, társadalmi munkában látja el feladatát, csupán a ben­zinpénzt fizetjük ki annak, aki használta a gépjárművét. Ami­kor aztán arra alkalom adódik, közös vacsorával és egy kis mulatsággal megünnepeljük a jól végzett munkát. Iskolai zászlóbontás Ünnepi hangulat uralkodott a helyi általános iskolában a március 9-étől 13-áig tartó hé­ten. Az intézmény március 13- án, pénteken vette fel Jókai Mór nevét, de a gyerekek egész héten színes műsorral, progra­mokkal szórakoztatták egy­mást és tanáraikat. Szabóné Sebők Erzsébet igazgatóhe­lyettes kérdésünkre elmondta, hétfőn a névadó-hetet ünnepi műsorral és Petőfi szavalóver­sennyel nyitották meg, a má­sodik napon az 1848-49-es eseményekkel és Jókai Mórral kapcsolatos műveltségi vetél­kedőn mérték össze tudásukat a gyerekek, a szerdai vidám sportvetélkedőn ügyességüket tették próbára, csütörtökön Jó­kai regényrészleteit dramati­zálták, pénteken pedig a már­cius 15-ei ünnepséggel együtt tartották a névadót. Az önkor­mányzat ez alkalomból egy zászlóval lepte meg az iskolát. Az intézmény minden év­ben jótékonysági bált rendez, melynek bevételét számítógé­pek vásárlására fordítják. De­cemberben százhetvenhárom­ezer forintot gyűjtöttek össze, ezt az összeget az önkormány­zat kipótolta, s így vásároltak egy Pentium gépet a meglévő négy mellé. A számítástechni­kát fakultáció és szakkör kere­tében oktatják, s a nebulók az angol és a német nyelvvel is­merkednek. Hosszú távon az iskola a német és az orosz nyelv tanítására szeretne berendez­kedni. A diákok jó eredménye­ket érnek el tantárgyi versenye­ken, főként matematikából, és sikerrel szerepeltek a néhány napja megrendezett iskolaszö­vetségi versenyen is, melyen nyolc általános iskola verseny­zői indultak. Török Viktória második helyezett lett az első­negyedik osztályosok csoport­jában, Málik Angelika első lett az ötödik-hatodikosok között, Szabó Éva pedig a harmadik helyet szerezte meg a hetedik­nyolcadikosok versenyében. Az autók szerelmese Már nem is emlékszik Sipos Miklós, mikor kezdődött a von­zalom, de hivatalosan, nyíltan egy éve vállalja a kíváncsi sze­mek előtt is, hogy az autók sze­relmese.- Mindig is kedveltem a tech­nikai sportokat. Nézőként ren­geteg formáját tanulmányoz­tam, rali, ralikrossz és Forma- 1-es futamokat látogattam. Egy­szer csak a máriapócsi amatőr bajnokságon találtam magamat egy autó volánja mögött. Ez ta­valy történt. Azóta egyesületet alapítottunk, melynek létreho­zására azért volt szükség, hogy hivatalossá tegyük a dolgain­kat, a szponzorok ellenőrizhes­sék, kinek nyújtanak segítő ke­zet, s a támogatottak mire köl­tik a pénzt. A Baktalórántházán bejegyzett egyesületnek tizen­hat tagja van, nagy többségben nyírj ákóiak. Három gépkocsi­val versenyezünk, egy Lada­motoros „szöcske” krosszautó- val, egy BMV-motoros „szöcs­kével” és egy Skoda 130-assal, mely a keleti kategóriában in­dul. Az autósport éppen annyi­ra csapatjáték, mint a futball, hiszen a versenyzésnek csekély része a futam. A teljesítmény mögött egy lelkes baráti társa­ság áll, akik mind szerelmesei az autóknak. Rengeteget segí­tenek a tagok, Szegedi Zoltán, Töröklstván, Török Zoltán, Las- kai László, Virág Károly, Sipos Zoltán és a többiek nélkül nem mennénk semmire. A támoga­tók, így a Sebők-Lúd Kft., a Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft. tulajdonosa, Balogh Gyula, Silye László, az orosi Mila-Ép Bt. vezetője, Nagy Miklós, a Colonia Biztosító, a nyírjákói vállalkozók sokat tesznek ér­tünk, a Metabond helyi forgal­mazójával pedig most folynak a tárgyalások. Segít a baktai önkormányzat, de a baktai vál­lalkozókkal még nem sikerült felvenni a kapcsolatot. Szeret­nénk indulni március 29-én a máriapócsi országos amatőr ralikrossz versenyen, és a Top Cross Team által szervezett decemberi futamon is. A fő cél az, hogy minél jobban érezzük magunkat, nekünk ez szórakozás, de természetesen egyre jobb helyezéseket sze­retnénk elérni. Az autósport szeretete elég ahhoz, hogy bár csupán erkölcsi elismerés a jó eredmény jutalma, szívvel-lé- lekkel csináljuk. Baksa Sándor, Nyirjákó boltosa először indul autó­versenyen:- A BMV-t fogom vezet­ni, melynek volánja mögül kiszállva Laskai László úgy fogalmazott, hogy vezetése közben egyszer sem vett levegőt... Kicsit „ráz”. Most mentem vele először, nagyon élveztem vezetni, s remélem, a futamon is jó eredményt érek el vele. Egy néni, aki­nek a földjén - természete­sen az engedélyével - gya­korolok, miután elhagytam a terepet, azt hitte, frissen fel­szántották a területet... Köz* és egészségügy Az elmúlt évben több pá­lyázatot is benyújtott a tele­pülés. A közmunkaprogram segítségével több mint har­minc közmunkást foglalkoz­tattak a csapadékvíz-elvezető csatornák megépítésénél. Gyártottak tizenötezer darab mederlapot, amellyel két ki­lométer hosszan megépülhe­tett a csatorna. Az idén terve­zik a program folytatását, ezért ismét pályáztak, s újra nyertek. Március 16-ai kez­déssel negyven ember kap munkalehetőséget a beruhá­zásnál. Heti három alkalommal ren­del Nyírjákón az orvos: hétfőn, kedden és csütörtökön a dél­utáni órákban. A lakosság nagy örömére a közepesen felszerelt orvosi rendelő mellett immár egy fiókgyógyszertár is szol­gálja a páciensek ellátását. A patika az idősek napközi ott­hona és az orvosi rendelő épü­letében kapott helyet. Kinó'tt, régi konyha A községben tervezik egy új konyha és étkező építését. A régi konyha engedélye hatvan személy ellátására jogosít. Ezt a falu már kinőtte, s a konyha az elöregedés és a szociálisan rászorultak sokasága miatt nem tudja már az igényeket kielégíteni. Az ÁNTSZ több alkalommal is tartott már ellenőrzést, higiéniai gondo­kat nem talált, azonban kemé­nyen fogalmaztak a szakértők, s a bezáratás lehetőségét is fel­emlegették. A gázprivatizáci­óból befolyt összeg segítségé­vel talán végre nekiláthat az önkormányzat egy olyan kony­ha és étkező megépítéséhez, mely kétszáz embert tud fo­gadni, s így megoldódna az is, hol lehet komolyabb közössé­gi programokat, például a jó­tékonysági bálokat megren­dezni. A beruházáshoz vala­mennyi engedélyük megvan, a közeljövőben nyújtják be a pá­lyázatot a Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz. A munkála­tok megkezdéséhez körülbelül nyolc-tíz millió forintos támo­gatásra lenne szükségük. Az odalt Babus Andrea írta, a felvételeket Csonka Róbert készítette Homokból ékszer Nyirjákó a Nyírség közép­ső, jellegzetesen homokos talaján fekszik. A település területe 10,3 négyzetkilomé­ter. A község hivatalos neve ugyan Nyirjákó, azonban la­kosai és a környékbeliek az előtagot nem használják, népi neve Jákó. A falu lakói a Jákai családtól származtatják köz­ségük nevét. Ez a család jelentős szerepet játszott a megye életében. Nagy kiter­jedésű birtokot mondhatott magáénak. Jákó neve már a XIV. század elején előfordult, de keletkezése jóval korább­ra tehető. Erre mutat nevének puszta személynévi eredete. Források szerint a Jákó név ro­konságban áll a Ják település- névvel. Ez a Jakab személynév becéző elvonása. Nyirjákó első kataszteri térképe 1870-ben készült. Korabeli leírások tá­masztják alá, hogy a települést északi és keleti irányban is nagy kiterjedésű legelő válasz­totta el a szomszédos közsé­gektől. A település határában 1908-ban egy rendkívül régi és értékes arany ékszert találtak, melyet a Nemzeti Múzeum vá­sárolt meg. Nyírjákón született 1915-ben Diószegi Sándor zongorista, zeneszerző, kar­Legenda A helyi legenda azt tart ja, Jókai Mór a sza­badságharc után. az il­legalitáséveiben két hé­tig Nyír jákón tartózko­dott, s második felesége, Nagy Bella ősei állítólag Jákóról származnak. Nagy feladat vár ezzel kapcsolatban két vállal­kozó szellemű tanárnő­re, Szabóné Sebők Erzsé­bet magyar és Sipos Zol- tánné történelem szakos pedagógusokra. A két nevelő azt vette a fejébe, hogy levéltári kutatá­sokkal kiderítik, mi az igazság a legendából. nagy, aki a községben kántor­tanítóként dolgozott, majd Chicagóban telepedett le. A fa­luban két templom található, a református, mely az 1800-as évek elejére lett kész, és a ró­mai katolikus. A település 1969 és 1990 között társköz­ségként működött Bakta- lórántháza központtal. A tó csalogató A nyári hónapokban nagy látogatottság jellemzi a nyír­jákói bányatóból kialakított halastó környékét, mely állan­dó színhelye a horgászverse­nyeknek, s a tóparton kispá­lyás labdarúgó-mérkőzéseket is szerveznek. Bár idegenfor­galmi szempontból a község­nek még vannak hiányossá­gai, az infrastruktúrája már eléggé fejlett. A teljes úthá­lózat burkolt, minden máso­dik lakásban működik tele­fon. A gáz- és vízellátás meg­oldott, s távlati tervként a szennyvízelvezetés kiépíté­sén is gondolkodnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom