Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-16 / 293. szám

Sport *) Se ) > ' ) sf h j \ ra f fi | Debrecenbe „ment” a kupa Új Kelet-információ A Debreceni Sportiskola nyerte az 5. Hunyadi Mátyás Kupa gyermek leány röplab- datomát. Az idők során or­szágos rangot kivívott ese­mény ezúttal sem okozott csalódást: szombat-vasárnap három nyíregyházi iskola csarnokában magas színvo­nalú játék tartotta izgalom­ban az érdeklődőket. No per­sze, leginkább az edzők, a tanári kar és a szülők estek transzba a csemeték produk­cióját látva... A tizennégy együttest fel­vonultató - nemzetközivé avanzsált - seregszemlén a hazaiak két dobogós helyet csíptek meg: a Bem József Ált. Iskola másodikként, míg a NYSI-Hunyadi Ált. Iskola gárdája harmadikként zárta a mérkőzéssorozatot. Végeredmény: 1. Debrece­ni Sí, 2. Bem József Ált. Isk., Nyíregyháza (edző: Szekér Lászlóné), 3. NYSI-Hunyadi (edző: Moravszki Gyulámé), 4. Jászberény. A torna All Star-válogatott- jában két nyíregyházi játékos is helyet kért magának: Suda Alexandra (Bem József Ált. Isk.) és Hudák Ildikó (Hu­nyadi Mátyás Ált. Isk.) telje­sítménye a szakemberek kö­rében is nagy tetszést aratott. Rehó Lajos, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazga­tója serleggel a kezében gratulál... Czabán különdíja Új Kelet-információ A Nyíregyházi Tanárképző ezüst-, az ASE Tiszavasvári bronzéremmel tért haza a hét­végi, miskolci Rákóczi-kupá­ról. A két női ifjúsági röplab­dacsapat eredményességén túl egyéni sikert is el lehet köny­velni: a TK részéről Czabán Betti érdemelte ki a torna leg­jobb mezőnyjátékosa titulust. Magyar jelszó: Vissza a „központosításhoz”! Súlyemelő-világbajnokság, Chiang Mai MTI ___ Aj án Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) főtitkára az eddigi öt legkivá­lóbban megrendezett vb közé sorolta a thaiföldiek által az elmúlt kilenc nap során lebo­nyolítottál. A Chiang Mai­ban rendezett esemény egy­szersmind az utolsó „hagyo­mányos” vb is volt, hiszen a női súlyemelés olimpiai fel­vételével változnak a kategó­riák: 1998. január elsejétől az eddigi tíz, illetve kilenc he­lyett nyolc férfi és hét női súly­csoportban zajlanak a világ- bajnoki versenyek. A búcsú a régi formációtól azért volt emlékezetes, mert bár sok klasszis nem versen­gett, azért a rekordok nem maradtak el. A férfiak négy, a nők tizenöt felnőtt világcsú­csot döntöttek meg. A junior nők tíz korábbi korosztályos csúcseredményt módosítot­tak. A prímet e téren a kínaiak vitték. A férfiak éremtábláza­tán az ázsiai országóriás eme­lői 10 arany-, 7 ezüst-, és 4 bronzmedállal végeztek az élen, a kínai nők pedig még na­gyobb fölénnyel diadalmas­kodtak (16,5,2,). A lépést sen­ki sem tudta velük tartani. Az ázsiai nők összességé­ben is kiválóan emeltek. A Kína és Indonézia (4, 0, 5) mögé beékelődött Törökor­szágot (3,4,0) leszámítva más földrész nem „rúgott labdába” az első hat helyezett között. A tizedik helyre futott be a há­rom versenyzőt számláló ma­gyar női együttes, mégpedig Dankó Ilona (1 ezüst, 1 bronz) és Takács Mária (3 bronz) ered­ményességének köszönhe­tően. Márkus Erzsébetre sem lehet panasz, ő európai legjobb­ként végzett súlycsoportjában az összetettben, a 7. helyen. Márkus öt országos csúcsot adott át a múltnak, Takács Mária ugyanennyi rekordot ja­vított, Dankó pedig egy csúcs­javítással tűnt ki. Takács érde­meit külön növeli, hogy pálya­futása tizenegyedik világbaj­nokságáról is dobogós helye­zésekkel térhet haza. Tizenegy vb-n elméletileg 33 érmet hó­díthatott el, ebből harmincegy került a birtokába! Ez a trió (Dankó, Márkus, Takács) az otthoni tehetségekkel kiegé­szülve Sydneyben, az olimpi­án folytathatja ügyes menete­lését. Joggal volt viszont elé­gedetlen dr. László Imre, a Magyar Súlyemelő Szövetség elnöke a férfiak teljesítményé­vel. A négytagú válogatottból egyedül a mindig nagy szív­vel küzdő, ám sérüléséből alig felépült ólomsúlyú Európa- bajnok Stark Tibor teljesítmé­nye dicsérendő. Pompás ver­senyzői erényekből adott pél­dát azzal, hogy a negyedik he­lyet harcolta ki. A férfiak nem jeleskedtek, nem véletlenül nyilatkozta László Imre az MTI-nek azt, hogy vissza kell térni a koráb­bi hagyományos központi fel- készítési megoldáshoz. Szerin­te számos gond, félreértés elkerülhető a jövőben ezzel a „centralizálással”. 1997. december 16., kedd A Botos-csapat ősszel a dobogót alapozta Év végi mérleg, röplabda Extraliga, férfiak 1. NYVSC-Szabolcs Gabona-Dunaferr 3:2 (-10,7,8, -8,11) 2. Kecskemét-NYVSC-Szabolcs Gabona 0:3 (-9, -7, -7) 3. NYVSC-Szabolcs Gabona-Csepel 3:0(12,5,6) 4 PINI Kaposvár-NYVSC-Szabolcs Gabona 3:1 (-14, 7,10,6) 5 Vasas-NYVSC-Szabolcs Gabona 3:1 (-14,12,12,5) 6 NYVSC-Szabolcs Gabona-Kazincbarcika 3:1 (-14,7,6,6) 7. Dunaferr-NYVSC-Szabolcs Gabona 0:3 (-13, -7, -12) 8 NYVSC-Szabolcs Gabona-Kecskemét 3:0 (13,3,5) 9. Csepel-NYVSC-Szabolcs Gabona 3:2 (-14,1,13,-10,10) 10. NYVSC-Szabolcs Gabona-PINI Kaposvár 3:1 (9, -12,0,11) 11. Medikémia-Szeged-NYVSC-Szabolcs Gabona 3 1 (-11,13,15,9) 12. NYVSC-Szabolcs Gabona-Vasas 3:0 (3,4,6) 13. Kazincbarcika-NYVSC-Szabolcs Gabona 3:0 (14, 5,4) 14. NYVSC-Szabolcs Gabona-Dunaferr 3:0 (16,10,4) 15. Kecskemét-NYVSC-Szabolcs Gabona 1:3(11, -13,-7, -5) 16. NYVSC-Szabolcs Gabona-Csepel 3:0 (5,14, 8) 17. PINI Kaposvár-NYVSC-Szabolcs Gabona 3:0 (5.14,8) Az NYVSC-Szabolcs Gabona extraligás férfi röplabdacsa­pata már a jövő évi bajnoki meccsekre készül. Az alap­szakaszban huszonnyolcszor lépnek pályára, ebből tizen­hét mérkőzésen vannak túl, a bajnokságban tizenegy győ­zelemmel a harmadik helyen állnak. A CEV-kupából a hazai siker ellenére kipottyantak, akárcsak a Magyar Kupából a Dunaferr ellenében. Az új idény eddigi legnagyobb meg­lepetése: a Bujtosiban veretlenek a nyíregyháziak! A csa­pat játéka látványosabbá vált. Ebből főszerepet vállalt az új kubai feladó, Outi no, aki várázslatos dolgaiért mára már a közönség kedvence lett. A társulat szélsőütő-játéka is sokkal erőteljesebb, ennek eredményeként Pampuch és Veres a válogatott keretig jutottak. És láss csodát: a nyír­egyházi szurkolók visszatérnek a röplabdameccsekre! A hosszú és sűrű bajnoki program után az eddig történte­ket foglaljuk össze emlékeztetőül. Mesteri szemmel...- A dobogó valamelyik fo­kát céloztuk meg - kezdi az értékelést Botos Ferenc ed­ző. - Most ennek megfelelő­en a harmadik helyen ál­lunk. Előttünk van a tavalyi és tavalyelőtti bajnok, a Ka­posvár és a Szeged. A Ka­posvárt hazai meccsen már legyőztük. Ebben az idény­ben harminc mérkőzésen szerepeltünk, ebből huszon­kettő tétmeccs volt, tizenné­gyet nyertünk és nyolcat ve­szítettünk. Ebbe a CEV- kupa és a Magyar Kupa-ta­lálkozókat is beleszámítot­tam. Ez nem sokkal több, mint ötven százalék, a mu­tatóval nem vagyok megelé­gedve. Ami öröm, hogy a magyar válogatott keretben van két nyíregyházi. Ezek­re a meccsekre 159 edzésen készültünk fel. Most a harmadik összeté­telű csapatunk építésénél tartunk. Amikor a játékosaink csúcsformában voltak, sok­kal többet tudtuk gyakorol­ni a védekezést, ennek ered­ménye a Kaposvár elleni hazai találkozón látszott meg igazán. Akkor a soro­zatterhelés közben elvesztet­tük a technikai biztonságot, és ez a védekezésben is visz- szaütött. Amikor túl voltunk az összeszokás nehézségein, volt időnk összecsiszolódni, akkor már tudtuk a saját já­tékunkat játszani, sajnos, ezeket törte meg mindig a csapat átalakítása. Január 9-én, a Szeged elleni hazai meccsen eldőlhet, hogyan sikerült újra összeállni a gárdának. A meccseket nézve, csak a Kaposvár és a Szeged elleni vereségeket tudom elfogad­ni. Igaz, Szegeden nem sok hiányzott a meglepetéshez! Az Angyalföldön, Csepelen és Kazincbarcikán mutatott játék érthetetlen volt szá­momra. Talán nem érezték át ezeknek a pontoknak a súlyát, a fontosságát. Nem készültek rá eléggé a játé­kosaink. Nekünk idegen­ben is bizonyítanunk kell!-A legelején is azt mond­tad: nekünk a saját játé­kunkat kell játszanunk. Az kiderült, hogy a széleken hatékonyabb lett az együt­tes, de ugyanakkor a cen­tertámadások gyengültek.- Ennek több oka is volt. Egyrészt nem szabad elfe­lejteni, hogy Cutino, ami­kor elöl van, gyakran a második érintésre befeje­zi a labdamenetet, ezeket is a centertámadásaink számához írhatjuk, akkor már nem olyan nagy a kü­lönbség. Másrészt Jósé egész más ritmusban adja ezeket a labdákat, mint azt itthon szokás, ebben a játékelemben még nincs olyan összhang, ami szük­ségeltetne.- Hogyan rangsorolnád a játékosokat?- Több kategóriát állí­tottam fel, természetesen az összes meccset figye­lembe véve. Az elsőben vannak Bugyi és Veres, ők azért is kiemelendők, mi­vel a nyításfogadás nagy részét is ők teljesítik. Eb­ben a csoportban van természetesen Cutino és Pampuch is. Utóbbi el­sősorban a hazai mér­kőzéseken nyújtott telje­sítménye alapján. A kö­vetkező kategóriában ketten vannak, Horváth Géza és Zajácz Bandi. Az­tán következik Horváth Laci és Zádor Zoli. Aztán az utolsó kategóriában szerepel nálam Toronyai Miki.- Mit vársz a jövó'től?- Nem ismerem az el­múlt év körülményeit, de bízom benne, hogy az idő nekünk dolgozik, mert mi is úgy dolgozunk... Extraligás „tizenhetes” iskola Révay Zoltán (Új Kelet) A csapat tavaly negyedik­ként zárta a bajnokságot, ami az elmúlt évekhez képest ki­emelkedő teljesítmény volt. A bajnoki szünetben nagy válto­zások történtek a szakosztály­nál. Megújult a vezetés, Botos Ferenc személyében új edző érkezett. Négy játékos (Kuz- nyecov. Dragiclü, Pál és Geb­hardt) távozott, Drotáir abba­hagyta a játékot, és szakosz­tályvezetőként folytatja tevé­kenységét a csapatnál. Nyáron két idegenlégiós érkezeti: Jósé Alvarez Cutino és Igor Ab- drahmanov. Utóbbi öl meccs után távozott, de a mester Zajácz András személyében támadásban megtalálta méltó helyettesét. November végén újabb kubai érkezeti a klubhoz Martinez személyében. Az újjáalakult csapattól a rajtkor a vezetés a tavalyinál jobb eredményt várt. Az alap­szakaszban a harmadik hely megszerzését tűzték ki célul. Ez a tavalyi év után merésznek tűnt. Sokan csóválták a fejüket az ideák hallatán. Nem úgy az alakulat, az el­várásoknak eddig megfeleltek. Minden hazai meccsüket meg­nyerték, azonban idegenben nemcsak a Kaposvártól és a Szegedtől, de a Vásástól, a Cse­peltől és a Kazincbarcikától is kikaptak. Tegyük hozzá gyor­san, utóbbi kettő-három min­denképpen kudarc. Ha idegen­ben jobban szerepel az együt­tes, az alapszakasz végéig tel­jesen nyitott lenne a dobogón a küzdelem. így viszont a nyír­egyháziak elsősorban a pozí­ció megtartására törekedhet­nek. Szerencsére a követő bolyt vezető dunaújvárosiak ellen idegenben is és hazai pályán - kétszer - is nyertek. Bár négyen, Bugyi, Cutino, Pampuch és Veres végig ott voltak a kezdőben, a csapatjá­tékot háromszor is át kellett alakítani. A rajtnál kialakult taktikán a legnagyobb válto­zást az jelentette, amikor Ab- drahmanov távozott. Vele érez­hetően meggyengült a csapat nyitásfogadási pozícióban, úgy tűnt, nehéz lesz pótolni. Botos mester Veres és Bugyi mellett ekkor különböző felál­lásokban Pampuchra és Hor­váth Gézára is számított a szer­vák fogadásánál. Az ősz legna­gyobb fegyverténye, hogy eb­ben a helyzetben sem tört meg az együttes lendülete. Sőt a bajnokság eddigi legzajosabb sikerét, a Kaposvár elleni ha­zai bravúrt is ebben a formáci­óban harcolták ki. Ugyanezzel a felállással otthonában a Sze­gedet is megszorongatták a maratoni, két és fél óráig tarló 3-1-es találkozón. A legújabb felállást akkor kezdték kiala­kítani, amikor Martinez meg­érkezett. Egyébként minden változás ellenére a csapatszerkezet, a kezdő hatos állandónak mond­ható: Cutino 17 (ennyi mérkő­zésen szerepelt a kezdőben), Pampuch 17, Horváth G. 16, (Zádor 1), Veres 17, Zajácz 11, (Abdrahmanov 5, Martinez 1), Bugyi 17. A játékosok neveit a pozíciószámok (felállás) sor­rendjében közöltük, zárójel­ben azoknak a neve, akik még szerepeltek az adott helyen kez­dőként. (Ha az ellenfél kezdte a nyitást, akkor Bugyi volt a nyi- lóhelyen, és mindenki eggyel feljebb, mint szokott.) Botos edző nem híve az állandó vál­toztatásoknak - ha megy a sze­kér-, ezt az is mutatja, hogy két olyan meccs is volt, ahol sem időt, sem cserét nem kért. Cse­reként egyébként a következők szerepeltek: Horváth L. 15, Zádor 12, Zajácz 5, Toronyai 5, Horváth G. 1, Martinez 1. Mint már írtuk, az N YVSC- Szabolcs Gabona együttese az ünnepekig folytatja felkészü­lését a bajnokság folytatására. Eddig azonban a Bujtosiban zajló vásár miatt csak az erősí­tőteremben gyakoroltak. Most másképp lesz! Nos, ez akkor derült ki, mi­kor szombaton délelőtt Botos Ferenc edzővel a nyíregyházi 17. Számú Általános Iskolában találkoztunk, ahol a magyar fiú gyermekbajnokság keleti cso­portja nyíregyházi játéknapjá­nak eseményeit figyelte. Az is­kola vezetői karácsonyig min­den délután lehetőséget biztosí­tanak az extraligás együttesnek, hogy az Árok utcai tornatermük­ben edzenek. A dolog persze nem véletlenül alakult így. A 17. Számú Általános Iskola hosszú évek óta a nyíregyházi fiú röplabda-utánpótlás bázisa, rendre itt zajlanak a gyermek- és serdülőtomák, vasárnap pe­dig a legkisebb fiúk Mikulás-tor­nára gyülekeztek. Az iskola igazgatója jó szív­vel nyújt segítséget a magyar él­csapatnak is. Tudják azt is, hogy az együttes mai keretéből Zajácz András, Bugyi József, Horváth László és Pampuch Csaba is ha­zaérkezik az Árok utcán lévő intézménybe, hiszen ennek az iskolának a padjait koptatták mindannyian, és ebben a tor­nateremben ismerkedtek a röp­labdázás alapelemeivel. Sze­rencsére elég sokat elsajátítot­tak belőle, ezt nyilván oktató­iknak is köszönhetik. Még annyit a játékosoknak, ha most - különösen a Bujto- sihoz mérve - szűknek talál­nák a termet, gondoljanak arra, hogy amikor sok-sok éve először beléptek rajta, milyen hatalmasnak látták!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom