Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-04 / 283. szám

Hazai krónika 1997. december 4., csütörtök MTI ___________ Többek között a jövő évi monetáris politikai irányel­vek és a labdarúgás ügye sze­repel a kormány csütörtöki ülésének napirendjén. A ka­binet a Magyar Nemzeti Bank előterjesztésében hall­gat meg beszámolót az 1998. évi monetáris politikai irányel­vekről. Az előterjesztés szerint a jövő év végére 12-13 száza­lékra lehet csökkenteni az infláció mértékét. Ehhez azonban az szükséges, hogy a bérkiáramlás ne haladja meg a 14,5 százalékot, az ál­lamháztartás hiánya az idén és jövőre ne. legyen több a GDP 4,9 százalékánál, to­vábbá ne következzen be tö­rés a külgazdasági folyama­tokban. Az MNB szerint jövőre is olyan kamat- és árfolyampolitikát kell foly­tatni, hogy az ne megelőzze, hanem csak kövesse az inf­láció tényleges mérséklődé­sét. 1998 után pedig csak akkor lehet tovább csökken­teni az inflációt, ha sikerül jelentős mértékben lefaragni az államháztartás hiányát a GDP-hez viszonyítva. A kormány tárgyal az 1998. évi minimálbérről is. Ez várhatóan 19 500 forint lesz, míg a minimális óra­bért 112,50 forintban állapít­ják meg. Napirendre kerül a sport, különösen a labdarú­gás térületén szükséges né­hány kormányzati intézke­dés. A tervek szerint várha­tóan január közepéig ki kell dolgozni a sporttörvény mó­dosítását annak érdekében, hogy szétválasztható legyen az amatőr és a hivatásos sport. Az elképzelések sze­rint meg kell határozni, hogy ki számít hivatásos sportoló­nak, őket ugyanis gazdasági társaság keretében lehet majd foglalkoztatni. A formálódó tervek szerint már 1998-tól radikális, strukturális válto­zások várhatók a magyar labdarúgásban, és lényege­sen csökken a profi labdarú­gók száma. A kormány egyút­tal támogatni kívánja a 2004- es labdargúgó Európa baj­nokság Ausztriával közös megrendezését. Ehhez azon­ban ki kell dolgozni a ren­dezvény finanszírozásának módját. Szó lesz ezen kívül még a műemlékvédelemről és a műemlékvédelmi bírságok megállapításának szabálya­iról, továbbá a Tiszavasvári önkormányzat tulajdonában lévő hulladéklerakó telep által okozott környezet- szennyezés kármentesíté­séről. Heroin a gázpalackban MTI ________________ Ha t kilogramm, a fekete­piaci áron mintegy 50 mil­lió forint értékű heroint ta­láltak Tompánál egy bolgár állampolgár kocsijában a vá­mosok kedden. A 29 éves férfi Szabadka felől lépett át a határállomáson, és kije­lentette, hogy nincs elvá- molnivalója. A pénzügyőr ennek elle­nére hozzálátott a kocsija át­vizsgálásához, ám amikor a csomagtartóban lévő, sző­nyeggel lefedett gáztartály­hoz ért, a bolgár férfi 50 már­kát ajánlott föl számára, ha abbahagyja az ellenőrzést. A vámos odahívta kollégáit, mire 400 márkára „emelte a tarifát” a gyanúsított. A pénz­ügyőrök a gyanús palackból kiengedték a gázt, majd fel­vágták a tartályt, s abban 11 darab több mint félkilogram­mos préselt, téglalap alakú csomagot találtak, azokbnn pedig heroint. A bolgárt őrizetbe vették, kihallgatása még tart - tájé­koztatta az MTI-t Rákosi Mihály őrnagy, a Bács-Kis- kun Megyei Rendőr-főkapi­tányság szóvivője. Elhunyt Rótt Nándor MTI^______________ Ho sszan tartó súlyos beteg­ség után december 2-án el­hunyt Rótt Nándor kisgazda- párti országgyűlési képviselő. Erről Győriványi Sándor, az FKGP alelnöke szerdán tájé­koztatta az MTI-t. Rótt Nándor 1926. szeptem­ber 11-én született Budapes­ten. Az elemi és középiskolát Pestszentlőrincen végezte, érettségit 1945-ben tett. 1950- ben jogi és politikai doktorá­tust szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1958- tól 1975-ig a Magyar Beru­házási Bank munkatársa volt. Hat esztendőn keresztül a nemzetközi osztályt vezette. 1975-ben az Agrárgazdasági Kutatóintézetbe került. Nyolc könyv egyéni és társszerzője, több száz cikke és tanulmá­nya jelent meg folyóiratok­ban és intézeti kiadványok­ban. 1988-ban a közgazda­ságtudomány kandidátusa akadémiai tudományos foko­zatot szerzett. Politikai pályafutása 1945- ben kezdődött, amikor a Füg­getlen Kisgazdapárt pest­szentlőrinci ifjúsági szerveze­tének egyik vezetője lett. 1946 januárjában diákszer­vezkedésben való részvétel vádjával letartóztatták, majd internálták, 1947-ig rendőri felügyelet alatt állt. Mind­ezek következményeként 1950-től 1957-ig a sorozatos elbocsátások miatt - mind­össze 19 hónapot dolgozott. 1988-ban a Magyar Demok­rata Fórum közgazdasági munkaközösségének tagja lett. Ugyanebben az időben az Országgyűlés reformbi­zottságának független szak­értője volt. 1989 márciusában a Kereszténydemokrata Nép­párt egyik alapító tagja, a párt közgazdasági bizottságát irá­nyította. Az 1990-es választásokon- a KDNP országos listájáról- országgyűlési mandátum­hoz jutott. Az előző parla­menti ciklusban tagja volt a Gazdasági Bizottságnak, majd a Környezetvédelmi Bizott­ság elnökeként tevékenyke­dett. Az 1994-es választáso­kon a Független Kisgazda- párt színeiben indult, mandá­tumához a párt országos lis­tájáról jutott. Helyünk az Európai Unióban Kiút vagy zsákutca? Palotai István (Új Kelet) Amint az ismeretes, hazánk csatlakozása az Európai Unió­hoz nem lesz éppen sétaga­lopp... A számos megoldandó feladat között a legégetőbbnek a magyar mezőgazdaság helyé­nek megtalálása és integráció­ja tűnik a fejlett technikákkal rendelkező országok áruterme­lési struktúrájában. Tudjuk: a jelenlegi helyzet tarthatatlan. Míg Németország­ban, Angliában, de még a mezőgazdaságáról híres Dáni­ában is mindössze az emberek 3-6 százaléka él a földből, ad­dig ez a szám a mi esetünkben 30 százalék körül mozog. Ma­gyarán, a szükséges szám mint­egy tízszerese, ami nyilvánva­lóan azt is eredményezi, hogy a jövedelmek ebben a szférá­ban tizedannyiak, mint az EU tagállamaiban... Ennek okát mindenki ismeri: technológi­ánk fejletlen, hatékonyságunk alacsony (tizede a nyugatinak), termelési struktúránk remény­telenül maradi. Az önmagát százfelé szakító gazda, aki pár holdján szinte mindent meg akar termelni, ma már eleve csődre kárhoztatott, elvégre semmihez sem ért iga­zán, és tevékenységére sem ké­pes nagy erőkkel koncentrálni, hiszen vállát szinte egész év­ben nyomja a felvásárlási ne­hézségek és az egyéb gondok keresztje. Mi a helyzet az EU-ban? Aki például burgonyát termel, az semmi mással nem foglalkozik! Viszont (legtöbb esetben ag­ráregyetemet végzett) „igazi krumpliszakember”. Ismeri en­nek a kultúrnövénynek min­den csínyját-bínyját, ismeri az egész vertikumot: a felvásá- roltatási rendszert egészen a csipszgyártás fortélyáig. Átver- hetetlen! Tudja mit csinál, és előre képes kiszámolni a vár­ható hozadékot is, ami tervsze­rűségének záloga. Udvarában nem kaparásznak csirkék, és egy hagymáért is a boltba kell mennie, viszont nem hajszolja magát agyon, és emberként él­het... Viszont ott, ahol termel, mást nem is lehet igazán nagy haszonnal csinálni, mert az a föld arra való és nem másra! A döntés tehát nem véletlensze­rű... Vannak falvak, ahol csak zellert vagy spárgát termeszte­nek, ezen felül van egy bizo­nyos „önvédelmi mechanizmu­suk”, így könnyen állnak ellen a feldolgozóipar gyanús kísér­leteinek is... Mi is döntés előtt állunk. Bárki bármit is mond, az EU keretein belül a legnagyobb ostobaság lenne jelenlegi áru­cikkeinkkel kísérletezni. Soha az életben nem fogjuk tudni legyőzni például az amerikai, az ukrán, az orosz vagy a kana­dai gabonatermelést, a spanyol paprikát és paradicsomot! De miért is tennénk? Területeink kicsinyek, de földjeink roppant erősek, nem is beszélve áldott földrajzi helyzetünkről! Felejt­sük már végre el a külterjes gyötrődést, és nézzük meg, mi az, amiben valóban az elsők lehetünk! Ne hadakozzunk az óriások ellen, hanem használ­juk az eszünket és győzzünk Dávidként. Árasszuk el a vilá­got például a homoki részeken kiváló eredményeket mutató spárgával, cs akkor c/.i a piacot már mi uraljuk, és így tovább... Ha pedig van már vagy tíz nö­vényi kultúra, amiben Magyar- országé a döntő szó a földke­rekségen, akkor már ezek felett mi diktáljuk az iramot és az ára­kat is! Á bevételekből pedig fogja futni mindenre, ami a konyhára kell. Igaz, ezzel valószínűleg meg­szűnik az olcsó magyar áru, vi­szont meg tudjuk vásárolni a „drága” külföldit! A másik lehetőség: minden marad a ré­giben: lesz viszonylag olcsó magyar termény, viszont ezzel meg is kell elégednünk, mert minőségi külföldire már nem fogja futni. Tenyésszünk csak mangalicát, magyar ridegmar­hát, kecskét és juhot, kertjeink­ben hadd nőjön kukorica, hogy legyen mit kapargálni szép vö­rös tyúkjainknak, magyarán, lássuk el önmagunkat minden­nel és... És tegyük ki az ország határára a táblát: Skanzen és szegényház... Az unióról pedig ne is álmo­dozzunk. Aláírták a Fidesz és az MDF megállapodását MTI Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum és Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Pol­gári Párt elnöke szerdán kézje­gyével látta el a két párt közöt­ti választási megállapodást a budapesti Gellért Szálló Gobe­lin termében. A megállapodás értelmében a Fidesz és az MDF hatvanhárom választókerület­ben közös jelöltet állít az 1998- as országgyűlési képviselő- választásokra. Azokban a vá­lasztókerületekben, ahol mind­két párt állít jelöltet, a válasz­tások második fordulójában a kevésbé sikeres visszalép a jobb eredményt elért jelölt ja­vára. A töredékszavazatok 35 százalékát az MDF, 65 száza­lékát a Fidesz kapja. Mindkét párt kötelezettséget vállal arra, hogy harmadik párttal csak a másik párt előzetes tájékozta­tása után, annak egyetértésével köt választási megállapodást. A dokumentum aláírása után Orbán Viktor rövid beszédében leszögezte: ezzel az esemény­nyel véglegessé vált a polgári erők összefogása. Céljuk a pol­gári Magyarország programjá­nak megvalósítása: a szabad­ság és a jólét biztosítása, min­denkinek esélyt teremtve a gya­rapodásra. Ezt, meggyőző­désük szerint, csak az garantál­ja, ha az 1998-ban megalakuló kormányt a polgári erők alkot­ják. így lehetségessé válik, hogy az Európai Unióhoz egy polgárosult, az unió lehetősé­geit kihasználni képes ország csatlakozzon. Lezsák Sándor a megállapo­dást méltatva emlékeztetett arra, hogy másfél évvel ezelőtti elnökké választásakor az MDF a polgári-keresztény erők lehet­séges szövetségének létrehozá­sára tett ígéretet. Ezt teljesítet­te, hiszen létrejött az az össze­fogás, ami esélyt ad az MSZP- SZDSZ-kormány leváltására, s példát mutat a többi ellenzéki pártnak. Az MDF elnöke hang­súlyozta: vissza kell szerezni az állampolgárok hitét a poli­tika tisztességében, helyre kell állítani az ország egészséges önbizalmát. Végül kijelentette: a jelenle­gi koalíció legyőzéséhez a ke­resztény-polgári értékeken ala­puló összefogásra és az ellen­zék békés egymás mellett élé­sére van szükség. Nincs influenzajárvány MTI Magyarországon jelenleg nincs influenzajárvány - hang­súlyozta szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatóján Mol­nár Ilona országos tiszti-főor­vos. Elmondta, hogy az utóbbi hetekeben 710 ezer ingyenes védőoltást juttattak el a család­orvosokhoz, de ez a mennyiség - bár kétszerese az előző évek­ben adottaknak - sem a szük­ségletet, sem az igényeket nem fedezi. Mint bejelentette: tisz­tiorvosi szolgálat influenza­jelentő hálózatot is működtet. A beérkezett információk szerint eddig még nem találtak halmozottan járványos légúti megbetegedéseket. VassÁdám, az Országos Tisztifőorvosi Hi­vatal igazgatóhelyettes főor­vosa szerint nincs titkolnivaló- juk, valóban nincs járvány. Véleménye szerint a lakosság tehet a legtöbbet a betegség elleni védekezésben: az influ­enza cseppfertőzés útján terjed, csecsemőket, időseket ne láto­gassanak a lázas betegek, ke­rülni kell a nagy tömeget, időlegesen az időseket mente­sítsék a bevásárlás alól. Molnár Ilona szerint fele­lőtlen híresztelés okozta, hogy a lakosságban a fertőző máj- gyulladás rémképe kialakulha­tott. A vírussal megfertőzöttek száma jelentősen csökkent: míg az 1960-as években éves szinten mintegy 12 ezer esetet regisztráltak, addig az 1990-es években már csak kétezret. A bejelentett esetek jelentős há­nyadát - mintegy 70 százalé­kát - Hepatitis A-vírus okozta. A csökkenést a higiénés hely­zet javulásának tulajdonítják. A bejelentések után a beteg környezetében élők azonnal megfelelő védelembe részesül­tek, ezzel a céllal megelőzik a fertőzést. A Hepatitis B-vírusról szól­va a tiszti főorvos kifejtette: megtévesztik a szülőket azok, akik azt terjesztik, hogy a gyer­mekek vannak kitéve a legna­gyobb veszélynek. A betegség ugyanis vérrel, vérkészítmény­nyel, valamint szexuális úton terjed. Minden újszülött — aki­nek édesanyja vírushordozó, vagy nem szűrték szülés előtt - védőoltást kap. Új amerikai nagykövet MTI Peter Francis Titfo, az Amerikai Egyesült Államok új budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­te szerdán az Országházban átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnök­nek. Peter Francis Tufo 1938- ban született Chicagóban. Egyetemi végzettségét te­kintve jogász, diplomáit a Beloit és a Yale Egyetemen szerezte, a New York Városi Egyetemtől díszdoktori cí­met kapott. Nagyköveti ki­nevezése előtt egy New York-i, vállalategyesítések­kel foglalkozó jogi cégnél dolgozott. Korábban - a Merrill Lynch and Co. be­ruházási bank ügyvezető igazgatójaként - a fejlődő országok vállalati és infra­strukturális ügyeinek finan­szírozási kérdéseivel foglal­kozott. A hetvenes években New York város rendőrségének volt a jogtanácsosa, és be­kapcsolódott a metropolisz korrupciós ügyeinek a ki­vizsgálásába. Tíz éven át a város büntetés-végrehajtási testületének elnöke volt, és ugyancsak vezető tisztséget töltött be a New York álla­mi közlekedési tanács élén. Könyvbemutató MTI A 30-59 év közötti férfi­ak élettartam-esélyei a hat­vanas évek dereka óta folya­matosan romlanak Magya­rországon, 1995-ben már 60 százalékuk sem számíthatott arra, hogy betölti 65. életé­vét. Ez egyúttal a nőket évti­zedes özvegységre, szomo­rú magányos öregkorra kár­hoztatja -jelentette ki Feke­te János szaktanácsadó, a káros szenvedélyekről és ha­lálozási arányokról készült statisztikai könyv szerkesz­tője a kiadvány sajtóbemu­tatóján az Országos Pszichi­átriai és Neurológiai Intézet­ben szerdán. A könyvet elsősorban az országgyűlési képviselők tá­jékoztatására, a nemzet fe­lelős vezetői figyelmének fel­keltésére jelentette meg im­már negyedik alkalommal a Mentálhigiénés Programiro­da és a Józan Elet Szövetség. A szakértő hozzátette: a magyar férfiak romló életesé­lyei Európában már csak az oroszországi arányokhoz ha­sonlíthatók. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ha­zánk létszáma 2003-ra tíz­millió alá csökken. Fekete János felhívta a figyelmet arra, hogy Franciaország a hetvenes években az alko­holizmus vonatkozásában sokkal rosszabbul állt Ma­gyarországnál, a nemzeti összefogásnak köszönhe­tően azonban gyökeresen változott a helyzet, míg ha­zánkban egyre kedvezőt­lenebb jelenségek figyel­hetők meg c tekintetben. A kiadvány szerint a dohány­zás csaknem 100 milliárd, az alkoholizmus mintegy 70 milliárd, a depresszió több mint 45 milliárd, a kábító­szer-fogyasztás több mint 16 milliárd forint kárt okoz tíz országnak. A kiadvány azt is érzékelteti, hogy a megelő­zés olcsóbb és hatásosabb megoldás az utókezelésnél. A kabinet előtt a labda Miről lesz szó a kormányülésen?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom