Új Kelet, 1995. október (2. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-27 / 252. szám

uw* SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NAPILAP II. évfolyam, 252 — 1995. október 27., péntek MA DESZKA Színészek írta színházi melléklet Műsorújság és magazin 24 oldalon Kormányülés Bár még nem zárultak le az érdekegyeztető tárgyalások, a kormány úgy döntött, hogy javaslatát a jövő évi személyi- jövedelemadó-rendszerről péntekért a parlament elé terjesz­ti. A Pénzügyminisztérium egy új szerkezetű törvényt dol­gozott ki, amely kellően áttekinthető. A javaslatban két adó­tábla szerepel. Az általános adótáblában megszűnik a nullakulcs. A legalacsonyabb adótétel 20 százalék, a legma­gasabb 44 százalék. Ezzel 550 ezer forintos éves jövedel­men felül kell számolni. Azok, akik csak bérből és fizetésből élnek, s éves jövedelmük nem haladja meg a 960 ezer forin­tot, egy másik, kedvezőbb adótábla alapján adóznak majd. Esetükben 200 ezer forint éves jövedelemig nem kell adót fizetni, 300 ezer forintig az adó mértéke 27 százalék, ezen felül 600 ezerig 35 százalék és efölött 960 ezer forintig az adó mértéke 60 százalék. Alapszerződés­halasztás A szlovák parlament vár­hatóan csak decemberben ratifikálja a magyar—szlo­vák alapszerződést — jelen­tette be Dusán Slobodník, a parlament külügyi bizottsá­gának elnöke. Az eddigi ígé­retekhez képest ez további egy hónapos halasztást jelent. A Národná Obroda értesülé­se szerint a bejelentés a par­lament külügyi bizottságának csütörtöki ülésén hangzott el. Egy kereszténydemokrata képviselő kérdésére válaszol­va Dusán Slobodník a halasz­tás okáról csak annyit mon­dott, hogy azt „az idő rövid­sége” indokolja. MR és MTV Feszítő anyagi gondokkal küzd a Magyar Televízió és a Magyar Rádió, mégis előre láthatólag a költségvetés ál­tal megszabott keretek között tudják majd zárni az évet - derült ki az Országgyűlés költségvetési bizottságának csütörtöki ülésén, amelyen a testület kérésére a két média elnökei —Horvflth Adám és Szirányi János — számoltak be az általuk vezetett intézmé­nyek gazdálkodásáról. A bi­zottság tudomásul vette a be­számolókat, de a TV elnöké­től további tájékoztatást kért az őt megelőző vezetés által kötött máig érvényes nagy­összegű szerződésekről és a TV által fizetett jogdíjakról. Biogal­privatizáció Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. zártkörű részvényelhelyezés útján fel­kínálja befektetőknek a Bio- gal Rt. részvényeinek 46 szá­zalékát — ismertette az igaz­gatóság döntését csütörtökön sajtótájékoztatón Dudits Adóm szóvivő. Az ÁPV Rt. a teljes, tulajdonában lévő részvénycsomagot ajánlja fel a nemzetközi befektetőknek. A döntés alapján a korábbi elképzelésekkel szemben a társadalombiztosítás nem kap a Biogal részvényeiből. IPOSZ elnökségi ülés A kormányzat jövőre is folytatja az ez évi restriktiv gazdaságpolitikát. A korláto­zás egyaránt érinti a lakossá­gi fogyasztást és bérkiáram­lást. Ennek célja az állam- háztartási hiány mérséklése. E célkitűzés megvalósítása érdekében kívánja a kor­mány módosítani az adó­rendszert, változtatni a tb-já- rulék szintjét — mondta Akar László, a Pénzügymi­nisztérium államtitkára csü­törtökön az IPOSZ ügy­vezető elnökségének ülésén. Gyermektragédia Nemesbikken A Borsod megyei Nemes­bikken, a Damjanich u. 4-es szám alatt lévő vályogházból csütörtökön a kora délutáni órákban füst szivárgására lett figyelmes a szomszéd, aki tudta, hogy a lakásban kis­gyerekek vannak. A ház aj­taját kívülről záró fareteszt felfeszítette, majd kimentet­te az ajtóhoz húzott széken álló négyéves kislányt. Mi­vel a ház belsejéből egyre na­gyobb lángok törtek elő, a kislány két testvérét, a két­éves és a nyolc hónapos kis­fiút már nem tudta kihozni. A szülők csütörtökön reggel a falu másik végén épülő új házukhoz mentek dolgozni, a gyerekekre pedig rázárták a lakásajtót. „Nem akarunk háborút” Egyházi lesz a Kodály Zoltán Iskola? Összevont értekezletre hívta össze szerdán este a nemzetkö­zileg is elismert nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Isko­la igazgatója az intézményben tanuló gyermekek szüleit. Ale­xa László beszámolt a tanév indításáról, a segélyek elosztá­sáról, a felülvizsgálat utáni szi­gorításokról. Tájékoztatta a szülőket, hogy a képviselő-tes­tület keddi döntése értelmében megváltozott az iskolaszék összetétele, majd kényes témát vetett fel: — A korábbi rendelkezések értelmében Nyíregyházán is megállapodtak az önkormány­zat és az egyházak képviselői a korábbi egyházi ingatlanok visszaadásáról — mondta az igazgató. — Az iskola 1948 előtti tulajdonosa, az evangéli­kus egyház az ezelőtt három évvel megkötött megállapodás értelmében megkapta a Kos­suth Lajos Gimnáziumot, cse­rében lemondott iskolánkról, fejében a jövő tanévtől a 12. Számú Általános Iskolát ven­nék át tulajdonba. Most mégis olyan hírek kaptak szárnyra, hogy igényt tartanak az intéz­ményre. — A korábbi megállapodás anyagi szempontból előnytelen egyházunknak és az önkormány­zatnak is — kezdte beszédét Laborczi Géza evangélikus igaz­gató-lelkész. — Fel kívánjuk bontani a szerződést, erről foly­nak a tárgyalások. Komoly fel­tételek és változatlan pedagógus­összetétel mellett a mostani ma­gas színvonalú szakmai munka töretlen folytatásában látunk fan­táziát. Az iskola dolgozóival, a gyerekekkel és szüleikkel nem háborút akarunk, hanem korrekt együttgondolkodást. —- Az önkormányzatot nem kényszeríti semmi, hogy a ko­rábbi megállapodást felrúgja — modta Bartha László, a városi közgyűlés képviselője, az isko­laszék új tagja. — A frakció- vezetői értekezleteken beszél­tünk erről a kérdésről. Nagyon valószínű, hogy az iskola önkor­mányzati tulajdonban marad. (Folytatás a 3. oldalon) Fiatalok közgyűlése Ma este kezdődik és vasárnap délutánig tart Nyíregyházán a Magyar Ifjúsági Kamara ez évi országos közgyűlése. A szervezet a Nemzetközi Ifjúsági Kamara (Junior Chamber International —JCI) része, amely a vi­lág száz országában mintegy négyszázezer taggal rendelkezik. Az első JCI-csoportot 1915- ben alapították az Egye­sült Államokban. A szer­vezet 1944-ben vált nem­zetközivé, székhelye Flo­ridában van. Magyaror­szágon nyolc egyesü­let működik, idén a nyír­egyháziak rendezik a közgyűlést, amely a JCI- történet legfergetege- sebb programjának ígér­kezik. (írásunk a 3. oldalon) Alapos képviselők Tizenháromból kettőt Lapunk figyelmes olvasói nem először tapasztalták, hogy a tiszalöki képviselő-testület maratoni ülése után sem tudja az összes előterjesztést végig­tárgyalni. így volt ez szerdán délután is, amikor a városatyák a beterjesztett tizenhárom na­pirendi pontból csak kettőt tudtak megvitatni. Király Sándor polgármester beszámolt a két ülés között vég­zett munkájáról, a lejárt határ­idejű határozatok végrehajtásá­ról. A nyáron lemondott alpol­gármester utódjául jelölt//ege- dűs Kálmán pedagógust — minősített többség híján — már másodjára nem fogadták el a képviselők. A harmadik napiren­di pontot a polgármester terjesz­tette elő, amely a város ez évi költségvetésének háromnegyed­éves teljesítését tartalmazta. A testület este hatig vitatta e kényes kérdést, de nem értek a végére. Folytatás október 31- én, kedden, amikor az említet­ten kívül még — remélhetőleg sikeresen — rendeletet hoznak a képviselők a városi címer és zászló megalapításáról, az ön- kormányzati tulajdonú lakások eladásáról is. Az utolsó harckocsi megsemmisítése c j Az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés 40 hónapos csökkentési szakaszának zárása alkalmából október 27-én, pénteken 10 órakor ünnepséget rendeznek Gödöllőn, a Honvédelmi Minisztérium Currus Harcjárműtechnikai Részvény- társaság telephelyén. A rendezvényen részt vesz Keleti György honvédelmi minisz­ter, Mécs Imre, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnö­ke, dr. Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium közigazgatási ál­lamtitkára, Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség pa­rancsnoka. A katonák a fegyverzetcsökkentés előírásainak megfelelő számú harckocsit kivonták a hadrendből, az utolsó darabot ünnepélyesen megsemmisítik, majd a honvédelmi mi­niszter és az államtitkár mond beszédet. Tegnap délelőtt a Városhá­zán fogadta Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere testvérvárosi kollégáját, Fritz Fischen, Iserlohn első embe­rét abból az alkalomból, hogy öt évvel ezelőtt írták alá a test­vérvárosi szerződést. Csabai Lászlóné hangsú­lyozta, hogy a kapcsolat élő, nem csak protokolláris jelle­gű. Ez idő alatt több száz de­legáció járt Iserlohnban. Vá­rosunkat képviselték Iser­lohnban iskolák, művészeti együttesek, sportolók. De ugyanúgy jártak kint szakem­berek is, a tűzoltóktól a város­üzemeltetési bizottság tagja­in át széles a skála. A polgár- mester asszony szeretné, ha az eddigieken túl bővülne a kör, és bekapcsolódna a gazdasá­gi szféra is. Ezen a területen is voltak már korábban pró­bálkozások, de ezek eddig nem kaptak elég hangsúlyt. Csabai Lászlóné üdvözlő be­szédének végén Huszár Ist­ván Bujtos című képét nyúj­totta át Fritz Fischernek. Fischer úr megígérte, hogy az alkotás az irodájában méltó helyre kerül. Az iserlohni polgármester némi nosztalgiával emléke­zett vissza arra az időre, ami­kor (öt évvel ezelőtt) megkö­tötték a testvérvárosi szerző­dést. Akkor még kis értetlen­ség fogadta a magyar—német kapcsolat létrejöttét. Termé­szetesen ő is készített statisz­tikát a két város közötti kap­csolatról, és ennek segítsé­gével megerősítette Csa­bai Lászlóné szavait. Ő is azon van, hogy a két város között élénk gazdasági kap­csolat jöjjön létre. Ezt kö­vetően ő is megajándékoz­ta egy képpel kollégáját. Az alkotás Iserlohnt ábrázolja 1845-ben. Csabai Lászlóné, miután megköszönte az aján­dékot, elmondta, hogy a kép rövidesen a polgármesteri hivatal kistermét fogja díszí­teni. A két polgármester a sajtó- tájékoztató után tovább foly­tatta egyeztető munkáját. Mint arról már korábban is beszámoltunk, a két város a jövőben valószínűleg együtt próbál meg kihasználni né­hány nemzetközi pályázati lehetőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom