Új Kelet, 1995. szeptember (2. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-11 / 213. szám

4 1995. szeptember 11., hétfő Külföld-belföld UJ KELET A NATO főtitkára szerint: „Oroszország nem emelhet vétót” — Bár Oroszország még katonai „szuperhatalom”, nem emelhet vétót a NATO- val szemben sem Bosznia, sem az észak-atlanti szövet­ség keletre történő kibő­vítésének kulcsfontosságú kérdésében — jelentette ki Willy Claes, a NATO fő­titkára a La Stampa című olasz napilapnak adott inter­jújában. Az újság szombati számá­ban közölt inferjúban Claes hangsúlyozta: nyilvánvalóan különbséget kell tenni azt illetően, hogy az orosz elnök kijelentései mennyiben szól­nak a külföldnek, s mennyi­ben a hazai közönségnek. Ugyanakkor Jelcinnek fi­gyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a NATO az ENSZ politikai és katonai vezetőivel teljes összhang­ban cselekszik Boszniában, minden akciója az ENSZ BT 836-os számú határozatán alapszik —, szögezte le a NATO főtitkára. A boszniai katonai fellé­pés mértékét tekintve kez­dettől fogva három szintet állapítottak meg. Jelenleg — az Atlanti Tanács és a BT en­gedélyével — az akciók a második szinten folynak — mondta Claes. A harmadik szint a La Stampa értesülé­sei szerint azt foglalja magá­ban, hogy á NATO támadá­sai nemcsak a védett öveze­tek körül, hanem Bosznia egész területén megindulná­nak és elpusztítanák a bosz­niai szerbek teljes infrastruk- túráját, a hidakat, utakat, vasutakat és parancsnoki posztokat beleértve. — Ahhoz, hogy a harma­dik szintre jussunk, a NATO minisztereinek, és feltehe­tőleg a Biztonsági Tanács­nak új döntést kellene hoz­nia. A NATO és az ENSZ között világos megállapodás van. Az akciókat addig foly­tatják, amíg meg nem szűnik a védett övezetek fenyegeté­se — mondta Claes, hangsú­lyozva, hogy csak a védett övezetekről és nem egész Boszniáról van szó, mert „nem az a cél, hogy a szer- beket a tárgyalóasztalhoz bombázzuk”. A NATO fő­titkára az interjúban megis­mételte, hogy a boszniai szerbektől négy követelés teljesítését várják el: teljes mértékben és feltételek nél­kül tiszteletben kell tartani­uk a védett övezeteket, ne­hézfegyvereiket ki kell von­niuk a Szarajevó körüli 20 kilométeres övezetből, sza­baddá kell tenniük a város­ba vezető utat a kéksisako­sok és a humanitárius segé­lyek előtt, valamint lehetővé kell tenniük a város repülő­terének megnyitását. Amíg ez a négy követelés nem tel­jesül, a támadások folytatód­nak. Willy Claes külön kitért Jelcinnek arra a fenyegeté­sére, hogy Moszkva egészé­ben felülvizsgálja a Nyugat­hoz fűződő kapcsolatait, ha a NATO Keletre való kibő­vítése megtörténik. „Senki nem emelhet ez ellen vétót, a NATO miniszterei tíz na­pon belül megkezdik annak a jelentésnek a megvitatását, amely a szövetség kibőví­téséről szól”—jelentette ki. — Természetesen ezzel párhuzamosan hozzá kell kezdeni a Moszkvával kötött együttműködési megálla­podások végrehajtásához. Semmiképpen nem akarunk egy új Jaltát kiprovokálni, újra befolyási övezeteket te­remteni. Valóban nagyon nehéz is lenne egy európai biztonsági rendszert Orosz­ország nélkül elképzelni — hangsúlyozta Claes. A La Stampa emlékezte­tett arra, hogy bár két évvel ezelőtt a NATO úgy döntött, lehetővé teszi, hogy szükség esetén a Nyugat-európai Unió a saját struktúráját használja, ezen a téren gya­korlatilag semmi nem tör­tént. Claes elismerte, hogy a két szervezetnek további erőfeszítéseket kell tennie a még megoldatlan kérdések tisztázására. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok tavaly a Nyugat-európai Uniót nyíltan saját védelmi kapa­citásának fejlesztésére báto­rította. „De azt nem tudom elképzelni, hogy a Nyugat­európai Unió olyan új tagál­lamokkal bővüljön, amelyek nem tagjai a NATO-nak. Ez alapvető ellentmondás len­ne” — tette hozzá a NATO főtitkára. Orosz csapatkivonás Csecsenfoldről Oroszország szombaton megkezdte belügyi csapatainak részleges kivonását Csecsen- földről annak a katonai megál­lapodásnak az alapján, amelyet július végén kötöttek a szepa­ratista csecsen lázadókkal. Az Interfax hírügynökség szerint az orosz belügyi erők egy dandárja és egy ezrede szombaton elhagyta a csecsen fővárostól, Gröznijtól mintegy 45 kilométerre, Asszinovszkaja faluban lévő állomáshelyét. Az említett asszinovszkajai kato­nai tábort keddig teljesen kiürí­tik — közölte az orosz hadse­reg csecsenföldi szóvivője. A jelentés ugyanakkor nem tesz említést arról, hogy az orosz csapatokat hová irányítják át. A csecsenföldi fegyveres konfliktus nyolc hónapja után, július 30-án aláírt katonai meg­állapodás az orosz csapatok részleges kivonását helyezte kilátásba a csecsen lázadók lefegyverzéséért cserében. Oroszország azonban minded­dig nem volt hajlandó megkez­deni a tavaly decemberben Csecsenföldre vezényelt bel­ügyi csapatok kivonását, arra hivatkozva, hogy a lázadók nem teljesítették a fegyverleté­telre vonatkozó ígéretüket. A koalíciós vita folytatódik SZDSZ: nem mindenáron! A Szabad Demokraták Szö­vetségének Országos Tanácsa szombaton Budapesten tartott ülésén teljes volt az egyetértés abban, hogy az ügyvivői testü­let és a pártelnök helyesen járt el a közelmúltban lezárult koa­líciós válság napjaiban — hangzott el az OT ülését követő sajtótájékoztatón. Pető Iván, az SZDSZ elnöke elmondta: az Országos Tanács átérzi a stabil kormányzás felelősségét, és annak fontossá­gát, hogy ebben a szabadde­mokratáknak is szerepük van. Ezért örülnek a vita lezárásá­nak. Hozzátette azonban: a tes­tület több tagja attól tart, hogy a viták a jövőben is folytatód­hatnak az MSZP-vel — immár a nyilvánosság kizárásával. A pártelnök megerősítette: a ko­alíciós válság lezárult. Az SZDSZ elkötelezte magát a ko­alíció mellett, ám ennek min­denáron való fenntartása nem lehetséges — hangoztatta az OT véleményét Pető Iván. A sajtótájékoztatón Wekler Ferenc ügyvivő az önkormány­zatok jövő évi finanszírozásá­val kapcsolatban elmondta, hogy az SZDSZ továbbra is ra­gaszkodik eddigi álláspontjá­hoz. Az OT úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok fi­nanszírozási rendszerében ne hozzon változást a jövő évi költségvetés. Az ügyvivő hang­súlyozta, hogy a továbbiakban is fenn kell tartani a személyi jövedelemadó 35 százalékos arányát az önkormányzatok fi­nanszírozásában. Elmondta: a témáról már írt levelet Bokros Lajos pénzügyminiszternek. Ebben egyebek mellett azért kérte, hogy e kérdésben a mos­tani terveknek megfelelően ké­szüljön a költségvetés. A levél­re, mint közlöte, még nem ka­pott választ. A továbbiakban úgy fogalmazott: azt,hogy az SZDSZ a jövőben is fontosnak tartja, hogy az önhibájukon kí­vül nehéz helyzetbe jutott ön- kormányzatokat támogató ke­ret a jövőben is fennmaradjon. Változtatni kell viszont a kor­mány által elfogadott végszám tekintetében. Az önkormány­zatok finanszírozására eddig előirányzott összeg helyett mintegy 430 milliárd forintra lesz szükség — vélte. Wekler Ferenc közölte, hogy az MSZP és az SZDSZ önkor­mányzati munkacsoportja kedden vagy szerdán találko­zik, hogy megvitassa ezeket a kérdéseket. Hangsúlyozta vé­gezetül, hogy az SZDSZ szá­mára továbbra is fontos az önkormányzatok önállósága. Ez az önállóság azonban csak akkor biztosítható, ha gazda­ságilag is függetlenedni tud­nak az államháztartástól — mutatott rá. Giczy György óv a sietségtől „Létünk feltétele a A jelenlegi helyzetben a KDNP minden erejével azon van, hogy létrejöjjön valamifé­le ellenzéki összefogás, mert a kormánykoalíció leváltása lé­tünk feltétele — jelentette ki Giczy György, a Keresztényde­mokrata Néppárt elnöke a KDNP Heves megyei szerveze­tének szombaton, Egerben ren­dezett politikai vitanapján. Hozzátette: óv attól, hogy elsi­etve közeledjenek bármelyik politikai tényező felé. Először tisztázni kell az együttműködés formáit, hiszen a Polgári Szö­vetség fogalma előbb született meg, minthogy tisztázták vol­na a tartalmát. A pártelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországon a piac­gazdasági viszonyok a rend­szerváltoztatás körülményei között vergődő társadalomban nem alkalmazhatóak szociális tevékenység nélkül. Ezért szo­ciális piacgazdaság kiépítésé­re, azaz kereszténydemokrata programra van szükség, amely megkíméli a társadalmat a sok­kos állapottól. Ilyen programot azonban — mutatott rá a poli­tikus — ezzel a pénzügymi­niszterrel és ilyen kormányzati struktúrával nem lehet végre­hajtani. Giczy György szólt arról is, hogy véleménye szerint töké­letes és állandó manipuláció folyik ma Magyarországon. Az embereknek hamis adatok és rossz információk között koalíció leváltása” kell eligazodniuk, azaz a legalapvetőbb információkat sem kapják meg a sajtóból és a kormánytól. Példaként em­lítette, hogy miközben a Svájcban működő Nemzetkö­zi Menedzsment Fejlesztő In­tézet felmérése szerint Ma­gyarország a vizsgált 48 or­szág közül a 46. helyen áll a versenyképesség tekinteté­ben, azaz csupán Venezuelát és Oroszországot előzi meg, a magyar miniszterelnök úgy nyilatkozik, hogy a fejlődés útjára léptünk, a stabilizációs csomag eredményes. Az elem­zés viszont éppen arra utal — húzta alá a kereszténydemok­rata politikus —, hogy a sze­rény helyezés a mostani gaz­daságpolitika eredménye. Eb­ben a helyzetben nincs lehe­tősége az állampolgároknak arra, hogy demokratikus dön­téseket hozzanak — mondta Giczy György. A vitafórumot követő sajtó- tájékoztatón a pártelnök többek között kifejtette, hogy értéke­lése szerint a kormányzat min­den területén szabaddemokra­ta túlsúly érzékelhető. Ugyan­akkor a koalíciós szerződés el­lentmond a miniszterelnök jo­gosítványai tekintetében az al­kotmánynak. Egyúttal, kérdés­re válaszolva cáfolta azokat a sajtóban megjelent találgatáso­kat, miszerint a KDNP kívánja az SZDSZ helyét elfoglalni a koalícióban. Kigyulladt a száguldó vonat ö»/ ö Ketten meghaltak, és több mint húszán megsérültek pénteken este egy csúcs­időben Londonból Walesbe száguldó vonaton, amikor fel­repedt és lángra lobbant a dí­zelmozdony olajtartálya, és a tűz pillanatok alatt átterjedt a A miniszterelnök reméli, hogy 1996 lesz az utolsó év, amikor megszorító intézke­déseket kell hozni, s 1997- 98-ban az emberek már min­dennapjaikban érzik majd az eredmények hatását. Erről Horn Gyula A Hét című televízióműsorban beszélt vasárnap. A stúdió vendége volt a koalíciós partner, az SZDSZ elnök-frakcióve­zetője, Pető Iván is. A beszélgetés során Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a kormány munkájának átte­kintése, az esetleges változ­tatás semmiképpen sem je­lenti az eddigi gazdaságpo­litika módosítását. Mint fo­galmazott: a kormány nem hajhássza a népszerűséget, hiszen könnyebb lenne sod­szerelvény első négy kocsijára. Az utasok beszámolója sze­rint a kocsikban pánik tört ki, amikor a vonatot beborító füst­től másodpercek alatt vaksötét lett. Mint elmondták, a menekü­lést külön megnehezítette, hogy csak nagy nehézségek árán si­ródni az árral, elkerülni a nép­szerűtlen intézkedéseket, de ez felelőtlenség volna az ország­gal szemben. Ugyanakkor egy baloldali politikus számára nem könnyű azt látni, hogy a kényszerű intézkedések mi­lyen hatással vannak a társa­dalom bizonyos rétegeire. A kormány ezért szeretne rájuk jobban figyelni, nem feladva a gazdaságpolitika elveit. Pető Iván megjegyezte: ab­ban egyetértés van, hogy a le­szakadók nem kerülhetnek méltatlan helyzetbe. Ugyanak­kor óvott attól, hogy a szük­ségképpen bekövetkező nép­szerűségvesztés olyan változ­tatásokra ösztönözze a kor­mányt, amelyek visszalépést jelentenek a koalíciós prog­ramhoz képest. került kitörni a vonat kettős, biztonsági ablakait. Két, az ablakon át kiugrott utas szörnyethalt, amikor el­gázolta őket egy szemből érkező vonat. A sérültek többsége füstmérgezést szen­vedett. vetődött Elhangzott a stúdióbeszél­getés során, hogy a koalíci­ós viták lezárására megala­kított munkacsoportok szep­tember 20-ig elvégzik fel­adatukat, ezután a Koalíciós Egyeztető Tanács, valamint a két párt vezető testületé tisztázza az együttműködés vitás kérdéseit. A riporteri záró kérdésre, kimondható-e már most, hogy egyben marad a koalí­ció, Horn Gyula azt vála­szolta: az MSZP-ben fel sem vetődött a megállapodás fel­mondása. Reméli, hogy a tárgyalások sikerre vezet­nek, és folytatódik a közös kormányzás. Pető Iván sza­vai szerint „addig, amíg a célok elérésére esély van, a koalíció stabil marad”. Torgyán Vaján — Katasztrófa felé halad az ország! —jelentette ki katego­rikusan Torgyán József, a Füg­getlen Kisgazdapárt országos elnöke azon a gyűlésen, melyet Vaján tartottak vasárnap dél­után. Elmondta, hogy szerinte irányítási válság van hazánkban, mert a Horn—Kuncze kormány nem az ország felemelkedésén dolgozik. A harmadik évezred küszöbére érkeztünk, és az or­szág vagyonának fele privatizá­ció fedőnév alatt eltűnt, mert a bolsevik vezetők szétlopták. Tönkrementek gyárak, üzemek, bányák, elengedtek másfél mil­lió embert a munkahelyekről, arra hivatkozva, hogy gazdaság­talan ezek üzemeltetése, és most a külföldi tőkéseknek megéri, hogy elvigyék az országból a hasznot. Torgyán József véleménye szerint az igazságszolgáltatás is válságban van, ezért növekedik folyamatosan a bűnözés, gyen­gül az emberek biztonságérze­te. A gazdasági és erkölcsi vál­ság mellett fogy a magyar né­pesség, ami a következő évszá­zad első negyedére beláthatat­lan következményekkel járhat. Ismét felszólította Hóm Gyula miniszterelnököt, hogy mond­jon le, mert csak nélküle kép­zelhető el a magyar nemzet fel- emelkedése. Ha a Kisgazda- párt hatalomra kerül, teljes ge­nerációváltás lesz, mert hazán­kon már csak ez segíthet —je­lentette ki a pártelnök. Horn Gyula és Pető Iván A Hétben A szakítás fel sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom