Új Kelet, 1995. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1995-08-09 / 185. szám
4 1995. augusztus 9., szerda Délszláv háború UJ KELET A kelet-szlavóniai és a baranyai körzet Ágyútűz, bombázás, gyújtogatás A szerb tüzérség a hajnali órákban ismét ágyútüzet zúdított Eszékre. A szlavóniai városban pontban 3 óra 23 perkor jeleztek általános veszélyt, felszólítva a lakosságot, hogy vonuljon „biztos helyre”. Sebesültekről, anyagi károkról nem tett említést a zágrábi rádió. A kelet-szlavóniai és a baranyai körzet a hét végi hor- vát hadművelet után immár az egyetlen szerb ellenőrzés alatt lévő horvát terület. (Eszék a horvát fennhatóság alatt álló részek peremén, közvetlenül az elválasztó vonalnál fekszik.) A körzetben mind a szerb, mind a horvát fél csapatösszevonásokat hajt végre. Független források szerint két horvát dandárt irányítottak a területre, Szerbia pedig mintegy száz harckocsit küldött a közeli térségbe. Mate Granic horvát külügyminiszter leszögezte, hogy Zágráb „pillanatnyilag” nem akarja a katonai megoldást a kelet-szlavóniai térségben, de felhívta a nemzetközi közösség figyelmét az itteni helyzet tarthatatlanságára. A hétfői kormányülésen Granic rámutatott, hogy Szerbia teljes mértékben beolvasztja Kelet-Szlavóniát, s hogy rendszeresen támadja Vinkovcit, Zupaniját és Eszéket. Vinkovciban a hét végén a tüzérségi támadások következtében húszán megsebesültek. Granic állásfoglalásához képest Gojko Susak hadügyminiszter, s több katonai vezető erőteljesebben fogalmaz. A nyilatkozatokban nem zárják ki teljes mértékben a katonai akciókat. Jelzik, hogy erre a horvát haderő képes ebben a körzetben, valamint Dubrovnik hátországában is, de mindig hozzáfűzik: politikai döntéstől függ a probléma rendezése. * * * Mostar — A szerb tüzérség az éjszaka folyamán gránátzáport zúdított Hercegovina fővárosára, Mostarra. A dél-boszniai város illetékeseinek kedd reggeli közlése szerint hét fiatal vesztette életét, többen megsebesültek a tüzérségi támadásban — jelentette a dpa hírügynökség. * * * Zágráb — A horvát hadsereg oldalán harcoló boszniai kormányerők csapatai szerb falvakat gyújtottak fel krajinai területeken, a horvát katonaság pedig folytatja támadását a krajinai beékelődésben még kitartó szerb fegyveresek ellen —közölte kedden a Reuter szerint Zágrábban az ENSZ-szó- vivője. Rita Lepage őrnagy beszámolt arról, hogy az ukrán békefenntartók Dvor városától nyugatra látták, amint a boszniai 5. hadtest katonái hat szerb falvat felgyújtottak. Ez akkor történt, amikor bihácsi területről beléptek a horvátok által lerohant szerb Krajina térségébe. Az ukrán katonák fegyverropogást és a lakosok sikoltozását is hallották. Lepage szerint a boszniai kormányerők valószínűleg a korábbi krajinai szerb támadásokat torolták meg. a problémákat időnként erővel kell megoldani” Tudjman — Tito bűvöletében Jóllehet négy hosszú évet várt vele, akik ismerik Franjo Tudjman katonai és politikai életútját, azok számára egyáltalán nem meglepő, hogy a horvát elnök végül is kisöpörte a szerbeket Krajinából — írja legfrissebb számában a Time hírmagazin. Nyilvánvaló volt, hogy az egykori kommunista Tito-partizán, későbbi jugoszláv tábornok, majd kétszer bebörtönzött politikai bajkeverő, ám mindenekelőtt meggyőző- déses horvát nacionalista sohasem fog megbékélni azzal a gondolattal, hogy országa megosztott legyen. Tudjman, a balkáni vezetők többségéhez hasonlóan hisz abban, hogy a problémákat időnként erővel kell megoldani, és csupán a hozzá nem értők előtt lehetett kétséges, hogy a krajinai helyzet rendezésével nem vár a végtelenségig. A 73 éves Tudjman láthatólag Titóéhoz igyekszik igazítani jellemét — írja a Time —, ahhoz a Joszip Broz Titóhoz, akinek egyedülálló módon, államfőként harmincöt éven át sikerült egyben tartania Jugoszláviát. Tudjman stílusa éppoly ellentmondást nem tűrő, beszéde nyers, kritikatűrése csekély, mint Titóé volt. Akárcsak a példakép, ünnepélyes alkalmakkor Tudjman is szeret elegáns, fehér egyenruhát ölteni, máskor teniszezni és vitorlázni az elnöki pihenőhely, Brijuni(Brioni)- sziget körül. Titóhoz hasonlóan Tudjman is a nemzet atyjaként tekint önmagára, szívesen fényképezteti magát gyermekek körében. Ám minden erőfeszítése ellenére, hogy fenségesnek látsszon, Tudjman még nem tudta levetkőzni paraszti származását. Járása merev, nehézkes, időnként idegesen játszik a gallérjával vagy a hajtókájával, a kelleténél sűrűbben pislog. A horvát elnök.összes- ségében mégis határozott, agyafúrt, tehetséges politikusként jelenik meg, aki sajátos könnyedséggel tud meghajolni, ha kell, de aki a megfelelő pillanatban éppoly határozottan újra felegyenesedik. Franjo Tudjman Tito legfiatalabb tábornoka volt a második világháború után. Ám soviniszta nézetei miatt már akkoriban heves vitái voltak szerb kollégáival, és Tito 1967-ben a pártból is kizáratta. Ezután lett politikai fogoly, majd tanár a zágrábi egyetemen. Már akkor sem rejtette azonban véka alá revizionista nézeteit. Többek között azt hirdette, hogy a háború alatti, fasiszta — usztasa — horvát kormány messze nem volt olyan rossz, mint ahogy a szer- bek — például a koncentrációs táborokban kivégzettek számának súlyos eltúlzásával — beállították. A horvátokat Tudjman nyugatra tartóknak, a szerbeket bizánci stílusúnak minősítette. Öt évvel ezelőtti elnökké választása óta nacionalizmusát és történelmi nézeteit Tudjman úgy igyekezett összegyúrni, hogy az pártja megerősödéséhez vezessen. Mindvégig megmaradtak azonban benne az usztasapártoló elemek: a nemzeti zászló az akkorira emlékeztető elemeket tartalmaz, a Fasiszta Áldozatok egykori terét időközben a Horvát Hősök tere névre keresztelte át. Még régebbi időket idézve palotaőreit vörös és aranyszínű ruhába öltöztette — a Time szerint úgy néznek ki, mintha még az egykori osztrák—magyar udvarból ragadtak volna ott. Tudjman gondolkodásában mindenesetre még mindig Tito utánzása a meghatározó elem. A horvát elnök Tito zágrábi rezidenciáján lakik, az ő tárgyalóasztalánál rendezi találkozóit, és az ő nyári pihenőhelyén tölti szabadságát. Egy dologban azonban Tudjman mindenképpen túlszárnyalhatja Titót. Ha a krajinai szerbek ellen most lezajlott katonai akciója hozzásegíti, hogy jövőre újraválasszák, akkor már második, szabad, demokratikus választási győzelmét mondhatja majd magáénak. Tito viszont egyet sem mondhatott. Mladic A főszereplők A dpa hírügynökség a Hágában népirtással és az emberiség elleni bűntettek elkövetésével vádolt Radovan Karadzic és Ratko Mladic rövid életrajzát ismerteti. A délszláv háború főszereplői címmel közreadjuk az életrajzokat. Karadzic Az 50 éves Radovan Karadzic nem tősgyökeres boszniai szerb. 1945-ben a szomszédos Montenegróban született egy cipész fiaként. Először 15 évesen érkezett Szarajevóba, ahol később orvostudományt tanult. Több évig pszichiáterként és terapeutaként dolgozott, de orvosi munkája írói ambícióit sem szorította háttérbe. A rendszerváltást követően Karadzic a politikával jegyezte el magát és 1990-ben megalapította a Szerb Demokrata Pártot (SDS). Politikai karrierjének kezdete után nem sokkal máris a szélsőséges nacionalisták soraiban találjuk. Politikai céljai között nem csupán a saját szerb állam megteremtése szerepel a boszniai területek 70 százalékán, kijárattal az Adriára, hanem a szerb „anyaországgal” való egyesülés lehetősége is. A külföld által a „Balkán mészárosa”, a „Pokol nagykövete” és a „Szerb Napóleon” néven titulált Ratko Mladicot, a boszniai szerbek eddigi katonai vezetőjét földijei csak a „zseniális tábornok” címmel illetik. O az, aki a szerbek szerint képes valóra váltani a nagyszerb állam régóta dédelgetett álmát. Ratko Mladicot—akinek már a neve is sokat sejtet, hiszen a szerb „rat”, vagyis a háború szóból ered — mindenki másnál inkább felelőssé teszik a szerbek által elkövetett tömeges erőszakért, etnikai tisztogatásért és a haláltáborokért. Mladic úgy gondolja, hogy meg kell mentenie az újabb muzulmán elnyomástól népét, amely több mint 400 évig nyögte a törökök uralmát. A Nyugatot elkényeztetettnek és romlottnak tartja, a NATO-t pedig papírtigrisnek. Nem gyötrik kétségek, se lelkiismeretfurdalás: „Csak népemet és földemet védem” — hangzik önigazolása. Mladic, akinek korát nem tudni pontosan, de 50-55 év közé teszik, páncélostisztként csinált karriert a jugoszláv néphadseregben. 1992 óta a 80 ezres boszniai szerb hadsereget vezeti, amely az egykori néphadsereg szinte minden fegyverét átvehette. Betegesnek mondott gyűlölete mindazok iránt, akiket a szerbek ellenségének tekint, magyarázható családja tragikus történetével is: apja még a partizánharcokban esett el német vagy horvát kéztől, anyját a muzulmánok ölték meg, lánya pedig nem sokkal ezelőtt Belgrádban tisztázatlan körülmények között öngyilkos lett. Mladic családját most már a hadsereg jelenti... Oroszország szankcionálni akar Krajina — a BT megosztott A Biztonsági Tanács tagjai eltérő nézeteket vallanak arról, mi a teendő a krajinai szerbek elleni sikeres horvát offenzíva után, amely arra készteti a világszervezetet, hogy átértékelje a kéksisakosok horvátországi szerepét. Oroszország arra kívánta rávenni a BT-t, hogy szankciókkal fenyegesse meg Horvátországot. Az Egyesült Államok és Németország viszont arra ösztönözte a tanácsot, hogy a humanitárius problémák orvoslására szorítkozzon — közölték ENSZ-diplomaták az AFP-vel. A BT tagjai úgy látják, hogy cselekedni kell, de e cselekvés jellege még tisztázásra szorul — mondta Nugroho Wisnumurti, a BT soros elnöke a hétfői ülés után. A konzultációkat folytatják. Az indonéz Wisnumurti jelezte, hogy hamarosan felül kell vizsgálni az ENSZ Bizalomhelyreállítási Művelete (UNCRO) keretében Horvátországban szolgáló mintegy tízezer kéksisakos szerepét. Egy tekintélyes ENSZ- tisztségviselő nem zárta ki, hogy az UNCRO-t egyszerűen felszámolják, s egy megfigyelő misszióval váltják föl. Mindenesetre a Horvátországban állomásozó ENSZ-katonaság létszámát jócskán lefaragják majd. Több hírügynökség szerint az orosz delegáció olyan határozati javaslattal állt elő, amely 36 órát adna Zágrábnak, hogy csapatait visszavonja a krajinai offenzíva előtti állásaikba, az emberbaráti szervezeteknek biztosítsa a krajinai szerb lakossághoz való eljutást, és beszüntessen az ENSZ- személyzet elleni bármiféle támadást — különben a BT szankciókkal sújtaná. Az összekötő csoport tagországainak ENSZ-beli ülésén Washington és Bonn elutasította az orosz tervezetet — közölték európai diplomaták. Az Egyesült Államok és Németország — amelyek az elmúlt napokban burkoltan áldásukat adták a horvát offenzívára — úgy vélték, hogy az orosz határozattervezetből kizárólag a humanitárius vonatkozások tarthatók meg. E nézetkülönbségek folytán a BT beérheti olyan intézkedések szorgalmazásával, amelyek a lakhelyéről elmenekült több mint százezer krajinai szerb helyzetének javítását célozzák. A térségben megmaradó ENSZ-személyzet túlnyomórészt humanitárius feladatokat látna el, s az emberi jogok tiszteletben tartását követné nyomon—jelezték a diplomaták. A Nemzetközi Békenapok keretében a Sóstói Nemzetközi Eremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep gyűjteményéből mutatnak be válogatást a nyíregyházi Városi Galériában. A képen Paul Cvetich kanadai művész Bosznia című alkotása látható Fotó: Harascsák Annamária
