Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-29 / 176. szám
UJ KELET Könyv-művészet 1995. július 29., szombat 13 Száznegyven éve született Czóbel Minka Az Anarcson született költőnő bár (földrajzilag) nem lakott messze, mégis keveset tartózkodott Nyíregyházán, leginkább átutazóban, mivel gyakran járt Budapestre és külföldre. A Nyírvidék című lap a költőnő pályáját annak indulásától kezdve figyelemmel kísérte. Gyakran közölték a verseit, s megjelent köteteiről is rendszeresen írtak. A Nyíregyházával való kapcsolatában akkor történik változás, amikor a Bessenyei Körben vendégül látják, s nagyszabású irodalmi ünnepség keretében 1922. március 27-én a kör tiszteletbeli tagjává választják. Ezt követően gyakrabban megfordul a Bessenyi Körben, azonban 1942 áprilisában betegsége miatt már nem tud elmenni a kedves város hívó szavára. Csak a versét küldi el, amelyikben Nyíregyházáról így ír: „Tündéri táj közepén van egy kedves város, / Szőlőktől övezve, erdőkkel határos.” Ezután már a betegsége szinte teljesen az ágyhoz kötötte. Anarcson érte a halál. Kéziratos hagyatékának egy része a nyíregyházi Jósa András Múzeumba, nagyobbik része pedig a megyei levéltárba került. B. I. Pilinszky János: Naplók, töredékek Az Osiris Könyvkiadó az idei könyvhétre jelentette meg a Pilinszky-é letmű ötödik, igen sok új anyaggal szolgáló kötetét Hafner Zoltán irodalomtörténész szerkesztésében. Bár sokan vitatják, s több támadó kritika is jelent meg a könyvről, amelyekben Pilinszkyt „botrányosnak”, s egyben „tudattalan létezésű bűntényszámban menő kiterveltség” birtokosának igyekeznek feltüntetni. Pedig ha igazán ismernék, és nem próbálnák mindenáron skatulyába gyömöszölni a költőt, s figyelmesen olvasnák az életművét, eljuthatnának egy más, valóságos Pilinszkyt ábrázoló képig. Módosításra vár a rögzült kép, amihez a szakirodalom alapos ismerete is szükséges. Mert az esztétikai ítéletekben még ma is kísértenek az 50-60- as évek szellemiségének maradványai. Több összetevőt kell figyelembe venni. Nem elég „csak” a verseket kiragadni, s kijelenteni azt, hogy Pilinszky munkája csúcsát a versek, s azon belül is ötvenes években írottak jelentik. Pilinszky akkori költészete ugyanis nem antifasiszta. Az ő számára, ami történt, az nem történelmi kategória, hanem botrány, amely nem értelmezhető a történelem keretein belül. Ezt kell(ene) megérteni, s akkor mélyebben láthatjuk a költészetének is az összefüggéseit. így nem kerülhetne sor arra, amellyel néhány kritikus próbálkozott a költő 50-es és 70-es években írott verseinek a szembeállítására. Mert csak az életmű aprólékos tanulmányozása után láthatjuk, hogy nem lehet kizárólag csak a költői hányadot vizsgálni. Csak így juthatunk el addig a pontig, amikor az ember már tisztán látja Pilinszky János életművének egységességét. Drága, de felületes Tucatnyi üres lap Talán az idén utoljára jelent meg az elmúlt év legjobb kisprózát felmutatni kívánó Körkép. Nosztalgiával kell említeni, hogy néhány éve még az arcképeken kívül az antológia szerzőiről igen sok információt, életrajzi adatot, publikációs jegyzéket is tartalmazott. Az utóbbi években azonban ezzel a minimális plusszal sem szolgálnak a válogatások, ezért a legújabb irodalmi lexikonra van szükségünk ahhoz, hogy az antológiákban szereplő prózaírókról megtudjunk valamit. Az idei prózai válogatásban azonban hét esetben még a léxikonban sem szerepelnek a szerzők! Ezért első látásra bátornak tűnik e válogatás, hiszen szinte ismeretlen prózaírókat „dob a mély vízbe” a szerkesztő. Hegedűs Mária. A másik véglet az, hogy ezek az írások nem emelik a Körkép színvonalát. Sőt! Huszonhét szerző — határon túliak is —mégis hiányérzete van az olvasónak. Nehézen hihető el, hogy Sütő András ne írt volna az elmúlt években kisprózát, de a hazai mezőnyből is hiányzik Moldova György, Végh Antal, Esterházy Péter, Mészöly Miklós. A kisebbségiek közül Lakatos Menyhértet, Osztojkán Bélát említhetnénk, és még sorolhatnánk azokat, akiket hiányolunk e válogatásból. A kötetben szereplő szerzők közül kiemelkedik Ferdi- nándi György Uncle Sam című novellája, amelyik életrajzi ihletettsége mellett bepillantást ad az emigráció éveibe is. Gion Nándor Nemesi származékok című írásában egy vajdasági lengyel származású portás sorsán át mutatja be a nemzetiségiek egymás mellett élését. Mellette még Mándy Iván három rövid, „egypercese”, valamint Si- monffy András A golyó című hosszabb elbeszélése jelentik a válogatás krémjét. Rajtuk kívül Bodor Adám, Csíki László, Görgey Gábor, Darvas László és Körösi Zoltán írásait érdemes kiemelni. A Körkép ’95 című könyvheti válogatás 715 forintba kerül. Dinnyés József daltulajdonos * * * Nagy Csaba tárogatóművész Szeressük-e a gazdagokat? 1995 a tolerancia éve lett a világban, az ENSZ nyilvánította azzá. Az AB OVO Könyvkiadó sajátos eszközeivel járul hozzá a másság elfogadásának megkönnyítéséhez. A Fürge könyvek sorozat kötetei olyan témákkal foglalkoznak, melyek mindennapi problémát okoznak egymás elfogadásában, az együttélésben. így a külföldiekkel való kapcsolat, az öregek problémája, a zsidó- és cigánykérdés, a melegekkel szembeni előítélet. A sorozat nyitókötete, a Szeressük-e a gazdagokat?, melyet több kötet követ a fenti témakörökben. A könyv sokféle szöveget közöl a gazdagságról. „Az irodalmi művekből vett részletek, viccek, anekdoták, karikatúrák, aranyigazságok és interjúk együttese reményeink szerint alaposan körbejárja témánkat, s az azzal kapcsolatos vélekedéseket” — olvashatjuk a kötet elgondolkodtató bevezetőjében. A könyv riportalanyai valamennyien négy kérdésre válaszolnak: Ki számít ma gazdagnak itthon és külföldön?, A megkérdezett önmagát gazdagnak tartja-e?, Véleménye szerint szeretik-e a gazdagokat nálunk?, S ha van olyan élménye, ami akár pozitívan, akár negatívan a témába vág, mesélje el! A kérdésekre adott válaszokból kerekedik ki egy hitelesnek tekinthető kép a hazai gazdagságról. Arról is, milyen relatív dolog a vagyon, hogy általában nálunk nem szeretik gazdagokat, amire sokan rá is szolgálnak. A gazdagok létezéstechnikája manapság a rejtőzködés, mivel többségük érzi a vele kapcsolatos irigységet és gyanakvást. Természetesen érthető ez a mi társadalmunkban, ahol négy évtizeden át az egyenlőség utópiájába ringattuk magunkat. A hazai újgazdagok egy részét, akik a rendszerváltás négy éve alatt tollasodtak meg, nehéz is szeretni. Különben sem érzelmi kérdés a szegények és gazdagok közötti szakadék elfogadása. A gazdag gazdagodik, a szegény szegényedik — tartja az angol népköltészet. Az eredeti tőkefelhalmoizás, az egykori amerikai „aranyláz” korát éljük. Aki a gazdagot nem szereti, ne szeresse, de gondolkozzon el a kötet segítségével számos kérdésen és előítéleten. Különösen nehéz kérdésekre segít választ találni: Legyünk-e hálásak a gazdagoknak? Legyünk-e büszkék milliomosainkra? Tiszteljük e azt, aki pénz tud csinálni? Vádoljuk-e a jómódúakat? Számomra elgondolkodtató Székhelyi József vallomása: „Ha gazdag lennék, megvenném a szegénységet.” Valamennyi interjúalany megegyezett abban, hogy a szeretet kritériuma nem a gazdagság vagy a szegénység. Önmagában egyik sem érdem, illetve nem elítélendő. És hogy kit szeressünk? Talán az arra érdemes embereket — anyagi helyzetüktől függetlenül. Ebben talán megegyezhetünk. (Szeressük-e a gazdagokat? Bp. 1995. AB OVO Kiadó.) Gombás Sándor Ferenc Nyíregyháziak Golopon Zilahi József, Csabai Lászlóné, Farkas Bertalan űrhajós és még igen sok művész és közéleti személyiség nevét, akiket végül is nem láthattunk Golopon. Talán helyesebb lett volna a meghívást valóban elfogadók névsorát publikálni. Ezért volt kissé „egyoldalú” az a fórum is, amelyre a neves politikusok közül egyedül dr. Szilágyiné Császár Terézia ország- gyűlési képviselő jött el, s válaszolt a feltett kérdésekre. A két nap legnagyobb elismerését Suba Ernő maratoni futó érdemelte ki, hiszen Vajáról 102 kilométert futva hozta el Golopra a Rákóczi-zász- lót. Az utolsó tíz kilométert vele együtt futotta le a 10 éves újfehértói Mihajla Misi, aki szintén nagy tapsot kapott. A programok közül kétségkívül kiemelkedett a nyíregyházi képzőművészek kiállítása, a Nyíregyházi Társaskör és Pinnyés József műsora, a Tállyai Népdalkor és Citeraze- nekar, valamint a Rátkai Énekkar és Citeraegyüttes előadása. Budaházi István Golopon tartották a II. gölopi kulturális és gazdasági napokat a hét végén. A golopi vár a vajaihoz hasonlóan a Vay-csa- lád tulajdona volt. Ennek kapcsán került előtérbe az elmúlt évben, hogy a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei helységet és nem fogadták, aki — a megnyitó elmondása helyett — dühösen távozott. A meghívott vendégként szereplők között olvashattuk Baja Ferenc, G. Nagyné Maczó Agnes, Kupa Mihály, Pozsgai Imre, Köpeczi Béla, a várat a helyiek és a nyíregyháziak összefogásával olyan kulturális és művészeti centrummá tegyék, ahová szívesen mennek majd el év közben, de különösen nyáron az alkotó- művészek, a kulturális programok megtekintésére pedig a két megyéből az érdeklődők. Az időközben Rákóczi Művészeti Központtá alakult szervezők az idei két golopi napra igen sok érdekes, tartalmas és szórakoztató műsort, programot ígértek. Ez azonban csak — sajnos — részben valósult meg. Sok program elmaradt, még több csúszott. így a megnyitó is, ahová a meghívott népjóléti minisztert, dr. Szabó Györgyöt Egyházi lapokból A Görög Katolikus Szemlében arról olvashatunk, hogy első ízben ballagtak és érettségiztek a diákok Haj- dúdorogon, a Görög Katolikus Gimnáziumban. Beszámol arról is, hogy Lázár feltámadásának ünnepén a Lázár-lovagok három Mercedes típusú mentőautót adtak át az egyháznak. Ugyancsak méltó helyet szánt a folyóirat az elhunyt dr. Bacsóka Pál máriapócsi püspöki helynök, paróchus emlékének. Beszámol arról is, hogy az országos pré- zesük, dr. Bolberitz Pál Mátészalkára látogatott, valamint arról is, hogy másfél éves gazdaasszonyképzőt indítanak Hajdúdorogon, az egyházi gimnáziumban és szakközépiskolában. Ugyancsak sokakat érint és érdekelhet az, hogy „Családunkért és Hazánkért” az egyház augusztus 20-án Nyíregyházáról Má- riapócsra fiúk és a férfiak részére zarándoklatot szervez, amelyhez Nyíregyházán a kárpátaljai hittestvérek is csatlakozni fognak. A Confessió, a Magyarországi Református Egyház figyelője Meditáció részében Hegedűs Lóránt és Ravasz László imáját közli. A Szépmívesség című rovatban Pakolitz István, Sepsy Judit, Féja Géza verseit, valamint Szabó Dezső novelláját és G. Szabó Botond tanulmányát közük. A Figyelő című rovat foglalkozik a kereszténység mai helyzetével, Körösi Csorna indiai zarándoklatával, valamint a Szörényi Levente és Lezsák Sándor által írt rockoperával. Külön fejezetben találunk újabb dokumentumokat Szent-Györgyi Albert családjáról és Szilágyi Tibor Advent Erdélyben című útinaplórészletével is megismerkedhetünk. A folyóiratszemlében Karasszon István tallóz a hazai és a külföldi folyóiratokban, Varga Domokos irodalomtörténész pedig a száz éve született Tüdős Kláráról írott könyvet ismerteti. Tankönyvek Az idei tanévkezdésre több új kiadvánnyal bővül a tankönyvkínálat. így a már az elmúlt évben minősített tankönyvek mellett főleg segédkönyvekből, szótárakból és feladatlapokból lesz nagyobb a választék. A két nagy könykiadó, a Nemzeti Tankönyvkiadó és az Apáczai Kiadó megkapta a Pénzügyminisztérium által sokáig visszatartott garanciális hiteleket, ezért ők időben tudják a megrendeléseket teljesíteni. A kisebb kiadók esetében a támogatás elhúzódása miatt egyes könyvek csak később jelennek meg. A megnövekedett papír- és nyomdaköltségekkel ezek a kisebb kiadók nem tudtak lépést tartani, így az általuk később megjelentetett tankönyvek is drágábbak lesznek. A magasabb árak mellett egyetlen jó hír, hogy az idén csak késni fognak a tankönyvek, nem lesz tankönyvhiány. Budaházi Ki sokat markol...
