Új Kelet, 1995. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-13 / 162. szám

2 1995. július 13., csütörtök Belföld-külföld U J KELET nemzetközi Srebrenica — reagálások Moszkva — Oroszország szerdán elítélte és indoko­latlannak nevezte a NATO előző nap végrehajtott légitá­madásait. A dpa-nak az Interfaxra hivatkozó jelentése sze­rint az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette: Ezekre a légicsapásokra nem volt szükség. Az Interfax nem említette meg a nyilatkozó szóvivő nevét. A diploma­ta közvetve a NATO eljárását kárhoztatta a kelet-boszniai ENSZ védelmi övezet elestéért. A boszniai szerbek tevékenységéről az orosz külügyi hivatal képviselője nem nyilatkozott. — Eleve világos volt, hogy a nyugati szövet­ség akciói a kitűzött céllal ellentétes hatást keltenek. így is történt. Lényegében arról van szó, hogy két páncélos el­vesztéséért cserébe a szerbek elfoglalhatták Srebrenicát — így a szóvivő. Szerinte a NATO-támadások veszélyeztet­ték az ENSZ-katonákat is. Brüsszel — Az Európai Unió határozottan elítéli Srebrenica elfoglalását, követeli a túszok haladéktalan sza­badon engedését. Továbbra sem lát azonban lehetőséget a válság katonai megoldására — derült ki Javier Solana spa­nyol külügyminiszternek, az EU miniszteri tanácsa soros elnökének strasbourgi beszédéből. Solana a túszok feltétel nélküli elengedése mellett, követelte a térségben élők sza­bad mozgásának biztosítását, a humanitárius szállítmányok átengedését, valamint a többi ENSZ-védelem alatt álló te­lepülés elleni támadások leállítását. A spanyol miniszter itt külön is megemlítette Zepa nevét. Az EU soros elnöke ugyanakkor óvott a viszály tovaterjedésének veszélyétől. Megerősítette az unió azon szándékát, hogy találjanak po­litikai megoldást a válság kezelésére, mivel szavai szerint az továbbra is nyilvánvaló, hogy nem tekinthető reálisnak a katonai megoldás erőltetése. Lakásfoglalás az Egyház utcában (folytatás az 1. oldalról) Giba Tamás úgy látta, hogy lassan halad az Október 26. tér burkolatának elkészítése. A séta közben szóba került a METROPOL ügye is. Mint is­meretes a METROPOL üzlet­ház építőinek mihelyst meg­szilárdult a pincefödém, le kel­lett volna bontani a sokat bí­rált kerítést. A város főmérnö­ke 2—3 héttel ezelőtt figyel­meztette erre a kötelezettsé­gükre őket, de sem válasz nem érkezett, sem pedig a kerítés nincs lebontva. Nyilván, hogy az ügynek folytatása lesz. A Holló és a Dob utca kör­nyéke elhanyagolt, valószínű­leg egy játszótér kerül majd ott kialakításra. Igaza volt annak a városla­kónak, aki azt sérelmezte, hogy a házak a buszforgalom­tól repedeznek, illetve hogy a reklámtáblák túl közel van­nak az Egyház út 24. szám alatti házhoz. Nem lehet a ház oldalát rendbe tenni, ráadásul a ház és a tábla közötti kes­keny részt van, aki WC—nek használja. A lebontott házhe­lyek nyomán kialakult gépko­csi parkolók és az autóbusz forgalom kérdését az új bel­városi rendezési terv van hi­vatva megoldani. Mellesleg az Egyház utcai gondok jól rávilágítottak arra, hogy a polgármesteri hivatalban a közterület nincs egy kézben, hanem három irodához — a városüzemeltetési, a vagyon és hatósági ügyosztályhoz — tartozik. A terepbejárás utolsó ál­lomása az Egyház út 10. szám volt, ahol megdöbbentő kép tárult a bejáráson részt vevők szeme elé. A Házke­zelő kft. képviselője szerint a háznak üresnek kellett vol­na lennie, ám emberhez mél­tatlan körülmények között két felnőtt és hét gyerek tar­tózkodott a víz és villany nél­küli, városközponti .teljesen leromlott vályog viskóban. Az életkörülmények sokkal rosszabbak voltak a Guszevi tapasztalatoknál is. Mint ki­derült Lakatos Ilonáék egy héttel ezelőttig az Örökösföl­dön laktak, és amikor meg­tudták egy ismerősüktől, hogy megüresedett a lakás, nemes egyszerűséggel beköl­töztek a lebontásra ítélt ház­ba. Valószínűleg nem lesz könnyű őket olyan egyszerű módon kiköltöztetni, mint amilyen egyszerűen ők elfog­lalták a házat... Dévényi József búcsúzóul ígéretet tett arra, hogy a felvetődött problémákat a polgármesteri hivatal és a városi közüzemi kft-k segít­ségével megpróbálja minél hamarabb orvosolni. A kö­vetkező terepbejárását ősszel tarja, és mint elmondta bízik abban, hogy akkor már sok­kal több kérdéssel keresik meg a körzetében élők. Száraz Attila Fidesz sajtótájékoztató Bokros uralja a kormányt A Horn-kormány a gazda­ságpolitika területén sem tud­ta kihasználni azt a lehető­séget, hogy a problémák mel­lett, több tekintetben is kedve­ző helyzetet örökölt elődjétől — jelentette ki Varga Mihály a Fidesz-Magyar Polgári párt alelnöke szerdai sajtótájékoz­tatóján. Véleménye szerint ál­talánosságban jellemző volt a kabinetre az eltelt egy évben, hogy átgondolatlanul látott hozzá gazdaságpolitikai elkép­zelései megvalósításához. A Fidesz értékelése alapján túlzás nélkül lehet állítani, hogy a baloldali kormánykoalíció színrelépését sehol nem előzte meg olyan felfokozott várako­zás, mint a gazdaságpolitiká­ban. A párt szerint ennek főként az volt az oka, hogy az MSZP és az SZDSZ egyrészt szakér­telmet ígért, másrészt túlfűtött, megalapozatlan gazdasági ígé­reteket tett a könnyű és fájda­A népjóléti miniszter szerint legkorábban december 1 -jén ve­zethető be az új családi-pótlék­rendszer, de ez — várhatóan — nem lesz teljesen azonos a par­lament által elfogadott sziszté­mával. A tárca, illetve a kormány azonban még sem a bevezetés időpontjára, sem a tartalmi vál­toztatásokra nem tett javaslatot — válaszolta szerdán újságírók kérdésére Szabó György. A miniszter szerint a kor­mánynak egyelőre nincs egysé­ges álláspontja arról, hogy mi­kor lenne célszerű bevezetni a családi pótlék új rendszerét. (A Az ÉT a Időszerűtlennek tartja az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának munkaadói oldala a munkavál­lalói oldal minimálbér-emelé­si javaslatát. Ezen előterjesztés szerint a jelenlegi 12.200 fo­rintos összeget augusztus 1 -tői 14.800 forintra kellene emel­ni. Mint azt Herezőg László helyettes munkaügyi államtit­kár az ÉT bizottságának szer­dai ülésén rámutatott: az 1996- os bértárgyalások megkönnyí­tése érdekében a kormány nem zárkózik el a minimálbérek idei, szerény mértékű emelé­sétől, de erről előbb konszen­zusra kell jutnia az ÉT mun­kaadói és munkavállalói olda­lának. A helyettes államtitkár ezért azt javasolta, hogy a szakszervezetek mérsékeljék bérigényüket, a munkáltatók pedig gondolják át elzárkózó álláspontjukat. Szintén jelentős vélemény- különbség van a szakszerveze­tek által javasolt háromelemes minimálbér bevezetéséről. A javaslat szerint a szakmunkás­ok számára a kötelező legki­sebb munkabér a mindenkori minimálbér 1,25-szöröse, a diplomás szakdolgozók szá­mára pedig a mindenkori mi­nimálbér 1,5-szöröse lenne. Ennek gyakorlati bevezetését azonban a munkaadói oldal elfogadhatatlannak tartja. Dá­vid Ferenc szóvivő kifejtette: azt sem tartja kizártnak, hogy lommentes átmenetről, az adó- csökkentésről és így tovább. Ezzel szemben viszont—mond­ta Varga Mihály — restrikciós, monetáris gazdaságpolitikát valósított meg és a szakértelmet sem tudta felmutatni. Példaként említette meg a Fidesz alelnö­ke, hogy minden körültekintés nélkül hiba volt megszüntetni a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumát, mert az átgondolatlanságnak az lett az eredménye, hogy csak a mi­niszter fizetését tudták megspó­rolni. Arra is felhívta a figyel­met Varga Mihály, hogy a kor­mányzat első 9 hónapjában szinte semmi sem történt a gaz­daságpolitika területén, aminek az esődleges oka az volt, hogy éles feszültség jellemezte Béké­si László pénzügyminiszter és Horn Gyula kormányfő viszo­nyát. Arról pedig jobb nem is beszélni — fűzte hozzá Varga Mihály —, hogy mi történt Bok­vagyoni, illetve jövedelemha­tárhoz kötött ellátás júliusi be­vezetését — mint ismeretes — az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte.) Szabó elmond­ta, hogy a kormány tagjai kö­zül néhányan a rendelkezés ok­tóberi életbe léptetését szorgal­mazzák, ám szerinte annak ér­dekében, hogy az Alkotmány- bíróság ne kifogásolhassa az átmenet rövidségét, legkoráb­ban december 1 -jén lehet szó a bevezetésről. A miniszter emel­lett úgy vélte: bár a taláros tes­tület tartalmilag nem kifogásol­ta a törvénymódosítást, olyan bérekről a javasolt differenciált mini­málbér-rendszer alkotmányel­lenes. Erre a feltevésre a kor­mányzati oldal élénk tiltako­zással reagált: Herczog Lász­ló szerint a háromelemes mi­nimálbér bevezetése nem len­ne alkotmányellenes. Az ÉT munkavállalói oldalá­nak információi szerint az idén — az inflációs várakozásoknak megfelelően — mintegy 28-30 százalékos árszínvonal-növeke­dés következik be, ezért java­solták a bruttó keresetek évkö­zi átlag 20 százalékos növelé­sét. Ezt a munkaadók szintén nem fogadták el. Mint mondták, a legtöbb vállalatnál már kidol­gozták az ez évi bérfejlesztési stratégiát és beépítették éves üzleti tervükbe. Ezért nem áll érdekükben idén a változtatás. Az ülésen döntöttek arról, hogy az ÉT-en belül létrehoz­zák az Országos Békéltető és Közvetítő Szolgálatot. A szol­gálat célja, hogy közreműköd­jön a kollektív munkaügyi vi­ták rendezésében. A közremű­ködés lehet közvetítés vagy békéltetés. Döntőbírói tevé­kenységet a szolgálat csak szűk körben, a Munka törvény- könyvében meghatározott ese­tekben láthat el. A szervezet működési és eljárási szabály­zatát terveik szerint még au­gusztus folyamán kidolgozzák. Ebben a munkában a Munka­ügyi Minisztérium és az ÉT mindkét oldala résztvesz majd. ros Lajos színrelépése után. Sze­rinte a jelenlegi pénzügyminisz­ter uralja az egész kabinetet, ami­re nem ilyen formában lenne szükség. A Fidesz ugyanis nem ellenezné, ha létrehoznák a gaz­dasági miniszterelnök-helyette­si posztot, de csak úgy ha ehhez az egész kormányban megfelelő feltételeket alakítanának ki. Selmeczi Gabriella, a párt országgyűlési képviselője, a szociálpolitikát érintő kérdé­sekről szólt a sajtótájékozta­tón. Hangsúlyozta, hogy az éves nettó bérkiáramlás jóval magasabb lesz idén mint ter­vezik. így viszont előfordulhat például az, hogy a nyugdíjasok nem kapják meg a törvényben előírt mértékű nyugdíjemelést. A kabinet eddigi szociálpoli­tikával kapcsolatos tevékeny­ségéről úgy vélekedett, hogy annak legnagyobb vesztesei a gyerekek és a kisgyermekes családok. gondolatokat fűzött hozzá az indoklásban, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, és amelyek szükségessé teszik a már elfogadott törvény átdolgo­zását. Azt azonban nem részle­tezte, milyen változtatásokról lehet szó, mint mondta: meg­várják az Alkotmánybíróság jogi minősítését. Szabó végül •elmondta azt iát - hogy á-gyest ésra-várandósági pótlékot érintő törvénymódo­sítások — figyelembe véve az Alkotmánybíróság döntését — csak 1996. április 16. után lép­hetnek hatályba. Gyógyszer­árak A Magyar Gyógyszerész Kamara szerint elfogadhatat­lan az a helyzet, hogy ugya­naz a patikaszer az egyik gyógyszertárban olcsóbban, míg a másikban drágábban szerezhető be. A kamara szerdán kelt — az MTI-hez eljuttatott — állásfoglalásá­ban sürgeti a gyógyszerek árára vonatkozó jogi szabá­lyozás felülvizsgálatát és egységesítését. A kamara úgy látja: a gyógyszerek árát előíró jogszabályokban rejlő ellentmondás és a tb-támo- gatás alapjául elfogadott ár körül kialakult koordinálat­lanság az oka annak, hogy azonos patikaszerekért ese­tenként eltérő árat kell fizet­ni a gyógyszertárakban. A testület véleménye szerint ez a gyakorlat nemcsak azért rossz, mert a betegeket arra kényszeríti, hogy keressék az olcsóbb gyógyszertárakat, de azért is, mert azt az illú­ziót kelti, hogy a gyógyszer is „szezoncikk”. A kamara ezért sürgeti a gyógyszerek árára vonatkozó jogi szabá­lyozás felülvizsgálatát, és ragaszkodik ahhoz, hogy a tb-támogatás meghatározá­sakor az áremelkedések be­fogadását sokoldalú egyez­tetés előzze meg, és kérjék ki a kamara véleményét is. Aszály hírek Átlagos csapadékviszo­nyok esetén az idei nyáron Magyarország területének jelentős része aszálymen­tes lesz. Csupán az Alföld­ön — Ásotthalom-Izsák- Kecskemét-Fegyvernek- Püspökladány-Orosháza térségében — várható mérsékelt aszály. Az aszályhelyzet a szakembe­rek megítélése szerint most jóval kedvezőbb, mint az előző év hasonló időszakában, illetve a ,90- es évek elejéig volt — ál­lapítja meg az Országos Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb, szerdán az MTI-hez is eljuttatott jú­lius havi aszály-előrejel­zése. A szakértők szerint országosan szélsőséges esetben is csak mérsékelt aszály várható. Ha így ala­kulnak a csapadékviszo­nyok, akkor is teljesen aszálymentes maradna a Dunántúl legnagyobb ré­sze és az ország északke­leti régiója. A Dunántúl keleti sávjá­ban és a Dunától keletre eső területen mérsékelt, az Alföld délkeleti részén, Ásotthalom-Kiskunfélegy- háza-Szarvas-Makó térsé­gében jelentkezne érzékel­hető aszály j Alma cabrio Az új magyar személygép­kocsi. az Alma névre keresz­telt, felnyitható tetejű ponyvás kisautó (cabrio) első darabjait mutatták be szerdán a, sa^tó. képviselőinek a Hajdú-Bihari megyei Biharkeresztesen. Pápa Imre, az Alma cabriót gyártó kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: több évi előkészület után kezdték meg a gyártást, s terveik szerint az idén 200- 300, de jövőre már több mint ezer gépkocsi összeszerelésé­re is vállalkoznak. Az Alma cabrio Trabant-alvázra épül, karosszériáját formatervezett könnyű üvegszálas poliészter­ből készítik, fémoszlopos me- revítéssel. A kocsikat 47 lóerős 903 köbcentiméteres, gyári al­katrészekkel Magyarországon felújított FIAT Panda-moto­rokkal szerelik. Az autó min­dössze 690 kilogramm súlyú, 22 másodperc alatt gyorsul fel 100 kilométeres óránkénti se­bességre, fogyasztása ország­úton 5,8, városban 6,3 liter benzin. A magyar autógyártó reményei szerint jövőre már mintegy kétszáz szakembernek nyújt majd biztos megélhetést a magyar autót gyártó bihar- keresztesi Alma-üzem. Az Alma cabriót augusztus elsejé­től országos hálózaton keresz­tül értékesítik, vagyis minden megyeszékhelyen meg lehet vásárolni. A magyar Alma ára 720 ezer forint lesz. Uj családipótlék-rendszer?

Next

/
Oldalképek
Tartalom