Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-05 / 140. szám
1994. szeptember 5., hétfő BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Menekülnek a muzulmánok Szombaton újabb 500, otthonából elűzött muzulmán érkezett a kormánycsapatok ellenőrzése alatt álló közép-boszniai területre. Ezzel négyezerre emelkedett a július közepe óta tartó szerb etnikai tisztogatási kampány során Eszak-Boszniából elűzött muzulmánok száma. Az elmúlt tíz nap során ez volt a negyedik etnikai tisztogatási hullám Banja Lukában, illetve a környező Pmjavorban és Sanski Mostban. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának értesülései szerint az éjszaka folyamán újabb 500 menekült érkezése várható az északkelet-boszniai Bijeljinából. Húszezer illegális idegen Romániában Romániában húszezer külföldi állampolgár tartózkodik engedély nélkül - közölte egy sajtótalálkozón a Rompres jelentése szerint Doru loan Taracila román belügyminiszter. A Románia területén illegálisan tartózkodó külföldiek legnagyobb része Indiából, Bangladesből, Iránból és Törökországból érkezett -mondotta Taracila. Negyvenegy halott Algériában Negyvenegy iszlámista fegyverest öltek meg csütörtökön és pénteken az algériai rendfenntartó erők - jelentette szombaton az AFP algériai hivatalos forrásokra hivatkozva. A biztonsági erők közleménye szerint az iszlámistákkal az ország különböző részeiben végrehajtott akciók során végeztek. A közlemény szerint az egyik fegyveres iszlámista csoport vezetője, Ammari Tajeb is életét vesztette egy múlt vasárnapi akció során. Ammari Tajeb mintegy negyven gyilkosságért és több, csendőr- járőrök és laktanyák elleni támadásért volt felelős. Gorbacsov nem érti Mihail Gorbacsov szerint félreértették a keletnémet földreform és a német egyesülés összefüggéséről tett kijelentését, amely hatalmas vihart kavart Németországban. Egy héttel ezelőtt két német lap idézte a volt szovjet elnöknek egy brit történészhez írt levelét, amelyben Gorbacsov azt állította, hogy a német egyesüléssel kapcsolatos megbeszéléseken az ő szintjén nem tárgyaltak a németországi szovjet megszállási övezetben végrehajtott földreform érvényének fenntartásáról, s nem igaz az, hogy az egyesülést lehetővé tevő szerződést Moszkva a földreform érinthe- tetlenségéhez kötötte. A Dér Spiegel című magazin legújabb számának nyilatkozva Gorbacsov nem érti mitől kerekedett a vihar. O csupán azt mondta, hogy az ő szintjén nem tárgyaltak erről, de természetesen tudott arról, hogy hivatalos moszkvai határozatok alapján a szovjet delegáció az egyesülést megelőző tárgyalásokon mindvégig ragaszkodott a szovjet katonai közigazgatás által végrehajtott kisajátítások elismeréséhez. A félreértések további tisztázására lehetősége lesz Gorbacsovnak, aki vasárnap este Erfurtba érkezik, és több más német várost is felkeres. Helmut Kohl kancellár szerdán fogadja a volt szovjet elnököt. Perry most nem megy Moszkvába William Perry amerikai védelmi miniszter lemondta a jövő hét elejére tervezett oroszországi útját, amelynek keretében a kétoldalú tárgyalásokon fíviil megtekintette volna az első közös amerikai-orosz békefenntartó-hadgyakorlatot. A Pentagon közlése szerint a miniszter úgy érzi, hogy a haiti és a kubai ügyek kezelése végett nagy szükség van rá Washingtonban. A miniszter tervezett németországi programjában viszont nincs változás: William Perry jövő szerdán Berlinbe utazik a szövetséges csapatok búcsúztatójára, igaz, szombatra már vissza is tér Washingtonba. Izraeli-szíriai megegyezés? Az izraeli kormányfő és az ellenzék egyik neves képviselője vasárnap azt hangoztatta, hogy Szíria valóban megbékélésre törekszik Izraellel. Egy közvélemény-kutatás szerint az izraeliek többsége egyetért azzal, hogy ki kell vonulni a Golán- fennsíkról a békéért cserébe. Jichak Rabin a Jediót Ahronótnak a hétfőn kezdődő zsidó újév alkalmából adott interjújában kijelentette: „bizonyos jelek azt mutatják, hogy Szíria békemegállapodást akar kötni Izraellel”. A kormányfő ennek legfontosabb bizonyítékát abban látja, hogy Damaszkusz nem akadályozza Jordánia és a palesztinok tárgyalásait. Arid Sáron volt védelmi miniszter szerint országa és Szíria gyakorlatilag már meg is egyezett a békeszerződésben, melynek része a Golánról való kivonulás. Az ellenzék erős embere, aki pártja, a Likud gyűlésén beszélt, tudni vélte, hogy a kormány egy év alatt kész kivonulni a fennsík nagyobb részéről a Ga- lileát északon határoló hegygerincig. Dudajevet megdöntik A Dzsohar Dudajevtllen összefogott csecsen ellenzék vezetői harcias nyilatkozatokat tettek a hét végén. A helyszíni jelentések szerint ugyanakkor szombaton és vasárnap is viszonylagos nyugalom volt a múlt heti összetűzések miatt a polgárháború szélére sodródott kaukázusi köztársaságban. Ruszlan Haszbulatov, az orosz parlament volt elnöke találkozott a hét végén Umar Avturhanowal, az ellenzéki Ideiglenes Tanács vezetőjével. Haszbulatov a megbeszélés után úgy vélekedett, hogy csupán napok kérdése Dzsohar Dudajev elnök hatalmának megdöntése. Párthétvége (folytatás az 1. oldalról) Az MDF elnökének megválasztását az alapszabály-módosítás egyébként nem érinti. Személyét továbbra is közvetlenül az Országos Gyűlés küldöttei választják meg a helyi szervezetek jelöltjei közül. A szóvivő ennek kapcsán kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy a jelenlegi „erősorrend” szerint a mostani pártelnök, Für Lajos a legesélyesebb jelölt a tisztújításon. Őt követi Szabó Iván, Boross Péter, Lezsák Sándor, Schamschula György és Grezsa Ferenc. Herényi Károly elmondta azt is: az önkormányzati választásokat előkészítő bizottság is jelentést készít a hétvégi Országos Gyűlés számára. A szóvivő ezzel kapcsolatban kiemelte azt a megállapítást, miszerint az MDF számára elfogadhatatlan az az elképzelés, hogy töröljék el az önkormányzati választásokon a részvétel alsó határát, illetve egy fordulóra redukálják a voksolást. Mindez ugyanis a szóvivő szerint csorbítaná a demokratikus értékrend érvényesülését. Az MDF visszautasítja azt is, hogy az önkormányzati választási törvényt két lépcsőben, a voksolás eredményének ismeretében módosítsák. Herényi Károly szerint bármiféle módosítást egyszerre, még a választások előtt kell végrehajtani. Kérésre válaszolva a szóvivő hangsúlyozta, hogy a Magyar Demokrata Fórum a jövőben is polgári középpárt kíván maradni - a középtől némileg jobbra. Amerikai-kubai tárgyalások Gátat a csónakosoknak A New York-i menekültügyi tárgyalásokon részt vevő amerikai és kubai küldöttség pénteken részletesen és körültekintően megvitatta Washingtonnak azokat a javaslatait, amelyek a kubaiak kivándorlásának rendezett körülmények között történő megszervezésére vonatkoznak. Az amerikai fél azt reméli, hogy a vízumeljárások felgyorsításával és az előírások enyhítésével gátat lehet vetni a jelenlegi „csónakos menekültáradatnak”. A fennálló rendelkezések alapján évente csaknem 28 000 kubai folyamodhatna amerikai bevándorlási vízumért, ám az eljárások bonyolultsága és lassúsága miatt alig háromezren élnek a lehetőséggel: Washington most olyan ajánlásokat terjesztett elő, amelyekkel reménye szerint ki lehetne tölteni a keretet. Dávid Johnson, az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője szakszerűeknek és alaposaknak minősítette a tárgyalásokat. Közlése szerint felmerült az Egyesült Államokban őrzött kubai bűnözők vissza- toloncolásának ügye is. (A mintegy ezerötszáz köztörvényes bűnöző az 1980- as nagy menekülthullámmal szökött át az Egyesült Államokba.) A pénteki forduló az esti órákban véget ért. A szóvivő tájékoztatása szerint bizonyos elemeket már írásban is rögzítettek, ám megállapodás még nincs. A megbeszéléseket helyi idő szerint vasárnap délután kettőkor újították fel az Egyesült Államok ENSZ-képviseletén. A tárgyalások hátterében lankadatlan erővel folytatódik a kubaiak tömeges kiáramlása. A parti őrség pénteken közölte, hogy a héten mintegy kétezer kubai menekültet emeltek naponta fedélzetükre a Floridaiszorosban járőröző hajók. A nyílt tengeren feltartóztatott menekülteket egyenesen a guantánamói támaszpontra viszik. A gyűjtőtáborban már több mint húszezer kubait őriznek. A rakétákat elfordítják Moszkva és Peking a jövő évezredre tekintve a két ország új típusú, partneri kapcsolatok építésére törekszik. Egyebek közt ezt tartalmazza a moszkvai oroszkínai csúcstalálkozón aláírt közös nyilatkozat. Csiang Cö-min kínai államfő vendéglátójával, Borisz Jelcinnel aláírt egy másik megállapodást is, amely szerint a jövőben nem irányozzák egymás célpontjaira hadászati rakétáikat. Ez egyet jelent azzal, hogy Moszkva és Peking formailag is megerősítette: nem tekinti ellenségnek egymást, mi több a jószomszédi és baráti kapcsolatok fejlesztésére törekszik. Csiang Cö-min személyében negyven év után először tárgyalt Moszkvában kínai államfő. Jelcin vendégét üdvözölve a Kreml Szent György Termében hangsúlyozta, hogy két évvel ezelőtti, pekingi látogatása nyomán kedvező légkör alakult ki a kétoldalú viszony fejlesztésére. A pekingi politikus, aki a jelek szerint előszeretettel fordul kínai népi bölcsességekhez, arról beszélt, hogy az először idegenként talákozók másodszorra már régi barátokként üdvözlik egymást és ennek alátámasztására kínai látogatásra hívta meg Jelcin elnököt. A Kreml Katalin Termében tartott négy- szemközti megbeszélésen a partnerinek nevezett kétoldalú kapcsolatokat áttekintve Jelcin elnök és Csiang Cö-min már a jővő századra tekintett. Ezt tükrözte a tárgyalóküldöttségek bevonásával tartott szélesebb körű megbeszélések után aláírt közös nyilatkozat, illetve a hadászati rakétákról szóló megállapodás. A közös nyilatkozatban leszögezték, hogy a két nagyhatalom közötti egyenjogú, jószomszédi és baráti kapcsolatok nem irányulnak harmadik ország ellen. Oroszország és Kína a jövő évezredre tekintve kész minőségileg új szintre emelni a viszonyt és kihasználni az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Hangsúlyozták, hogy a két ország gazdasága kölcsönösen kiegészíti egymást. A jövőben a nemzetközi normáknak megfelelő gazdasági kapcsolatokra kívánnak áttérni és tökéletesíteni akarják a külgazdasági tevékenységet szabályozó törvényhozást, illetve rendezni kívánják a korábban kölcsönösen kaotikusnak minősített kereskedelmet. A pópa biztonsága Szarajevóban II. János Pál pápa annak ellenére Szarajevóba kiván utazni, hogy a boszniai szer- bek vezetője nem hajlandó szavatolni biztonságát. A katolikus egyházfőt csak a pápával találkozni kívánó zarándokok biztonsága érdekli, a maga sorsát a Madonna gondviselésére bízza. Radovan Karadzic ismét hangsúlyozta: azért nem vállalhat garanciát a pápa biztonságáért, mert a jövő csütörtökre tervezett látogatás során a boszniai muzulmánok incidenseket idézhetnek elő, hogy aztán a szerbeket tegyék felelőssé a történtekért. A Boszniában lévő ENSZ-erők szavatolják a pápa biztonságát a kéksisakosok felügyelete alatt álló repülőtéren és a városba vezető úton. A szarajevói program során viszont a boszniai kormánynak kell gondoskodnia arról, hogy a pápai békemisszió megvalósítható legyen. A BT az etnikai tisztogatás ellen Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek este mélységes aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az északkelet-boszniai Bijeljina térségében a boszniai szerbek folytatják az etnikai tisztogatást és ismételten követelte: biztosítsanak szabad közlekedést az ENSZ Oltalmazási Erőinek (UNPROFOR) a térségben. A Biztonsági Tanács new yorki ülésén a spanyol./ion; Yanez-Barnuevo, a testület soros elnöke nyilatkozatot olvasott fel, amelyben a BT elítélte az etnikai tisztogatást, bárki és bárhol is kövesse el azt. Az AFP jelentése szerint a testület követelte: azonnal vessenek véget az etnikai tisztogatásnak, s haladéktalanul engedjék szabadon az összes foglyot. A BT követelte, hogy engedjék be az ENSZ-főtitkár különmegbízottját illetve az UNPROFOR képviselőit Bileljinába, Banja Lukába és más helyekre. A Reuter brit hírügynökség korábban az UNPROFOR - ra hivatkozva arról számolt be, hogy pénteken több mint 700 muzulmán lépte át a frontvonalakat Eszak-Boszniában, akiket a szerbek Bijeljina térségében űztek el otthonaikból. Peter Kessler, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szarajevói szóvivője elmondta, hogy a menekülők nagy részét Vojkan Djurkovic, a boszniai szerb hadsereg őrnagyának parancsnoksága alatt álló katonák űzték el Janja városából és fosztották ki őket. Brit katonák magyar földön A Herkules csapatszállító vasárnap délután pontatlanul landolt a kecskeméti repülőtéren. Nem késtek, negyedórát sietett a 86 brit katona. A Partnerség a békéért nevű háromhetes hadgyakorlatra jöttek. A közös harcászkodás ötlete még 1992-ben vetődött fel a sziget- országban. S hogy mi lesz ez a hadgyakorlat? Semmiképp sem szolgál támadó célokat. Nem akarunk a hadviselő fél szerepében tetszelegni. Békefenntartó feladat lesz, de nem ez a leglényegesebb. Intero- paritibilitási képesség (közös irányíthatóság) jusson kifejezésre. Meg kell felelnünk az ENSZ mandátumnak, a jogos önvédelem korlátozott alkalmazásának. Aktív támadó csapatok nélkül vívjuk a harcot, a demonstratív védelem az elrettentést szolgálja: lássa a támadó, hogy kockázatos ellenünk tevékenykednie! -— deklarálták a katonai és politikai vezetők. Angliából augusztus 30-án négy fős fogadóbizottság érkezett, mely szeptember 1-jén 7 tiszttel, 5 tiszthelyettessel és 28 gárdistgával egészült ki. Ok a Hódmezővásárhely melletti kishomoki bázist készítették elő 86 társuk fogadására. A gárdista nem rendőrt jelent ám! A századnál így hívják 1918 óta a közlegényt. Igaz, ez a hivatásos gárda jóval idősebb. Első csatájukat 1650 szeptember 3-án vívták, 112 különböző háborús érdemrendet szereztek. Az elkövetkező három hétben a magyar Bercsényi-dandár sorozott állományával végeznek közös kiképzést. Ellesik egymástól a módszereket, használják egymás fegyvereit. Angliából 15 tonna hadianyag (ebből 5 tonna lőszer) érkezett. Lesz mit ellőniük! Kézifegyverek, könnyű és egyéb géppuskák, aknavetők, jelző- és imitálóeszközök találhatók arzenáljukban. Ma délelőtt a vásárhelyi laktanyában kerül sor az ünnepélyes megnyitóra. A gyakorlat további programjáról rendszeresen tudósítjuk olvasóinkat. Zmeskall Moszkva az embargó mellett Oroszország a színfalak mögött óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy feloldja a Bosznia elleni fegyverszállítási tilalmat. A The New York Times hivatalos forrásokra hivatkozó értesülése szerint az üzenetet a washingtoni orosz nagykövetség ügyvivője tolmácsolta. A lap megjegyezte, hogy noha az embargó beszüntetését a boszniai rendezés érdekében közvetítő csoport is kilátásba helyezte a szerbekre való nyomásgyakorlás eszközeként, Moszkva most azonban nyomatékosan jelezte, hogy a maga részéről nem hajlandó beleegyezni a tilalom feloldásába. (A csoportnak az Egyesült Államokon és Oroszországon kívül Nagy-Bri- tannia, Franciaország és Németország is tagja.) Bili Clinton elnök néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy Washington lépéseket fog tenni az embargó beszüntetésére, ha a boszniai szerbek október 15-éig nem fogadják el a közvetítőcsoport által kidolgozott rendezési tervet. Az orosz ügyvivő a The New York Times szerint értésre adta, hogy az amerikai elnöknek inkább a Jugoszlávia elleni ENSZ-szank- ciók enyhítését kellene fontolóra vennie, jutalmul azokért az erőfeszítésekért, amelyeket Belgrád tett annak érdekében, hogy a boszniai szerbek áldásukat adják a béketervre. Hasonló álláspontot fejtett ki Andrej Kozirev is a hét közepén a Helmut Kohl német kancellárral lezajlott találkozóján, A vezető lap úgy vélekedett, hogy az amerikai és az orosz álláspont egymástól való eltávolodása egyrészt tükrözi a közvetítő csoporton belüli nézetkülönbségeket, másrészt a két ország viszonyára is kihathat. Az újság szerint valószínű, hogy az elnök nemzetbiztonsági tanácsa a jövő héten áttekinti a kormányzat Bosznia-politiká- ját.
