Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-27 / 159. szám

2 1 1994. szeptember 27., kedd 11 BELFÖLD-KÜLFÖLD m ÚJ KELE1 jl V __________________ Ve rekedő miniszter a tévében Akár be is perelheti Mongasuthu Buthelezi dél-afrikai belügyminisztert, a zulu Inkatha Szabadság Párt (IFP) vezetőjét az ország állami televíziója. A poli­tikus ugyanis vasárnap váratlanul berontott egy tv-stúdióba, hogy „helyre te­gyen” egy zulu herceget, aki az élő adásban ellene nyilatkozott. A Reuter je­lentése szerint helyi rendőrségi források hétfőn megerősítették: a dél-afrikai hírközlési vállalat (SABC) durbani stúdiójában Buthelezi beviharzása és szit- kozódása nyomán dulakodás alakult ki az ott lévők között, és valaki fegyverrel is hadonászott, amikor a kamera megpróbálta közvetíteni a történéseket. A főmű­soridőben sugárzott tv-beszélgetésen Sifiso zulu herceg azzal vádolta Buthelezit, hogy saját magát nevezte ki miniszterelnöknek a királyságban. Kakuei sokmilliós öröksége Csaknem 12 milliárd jen (120 millió dollár) értékű örökséget hagyott hátra Tanaka Kakuei, a tavaly decemberben elhunyt volt japán miniszterelnök. Öt örököse — köztük leánya, Tanaka Makiko, a Tudományos és Technológiai Hi­vatal vezérigazgatója — azonban nem lett ennyivel gazdagabb, mert 7,6 mil­liárd jen (76 millió dollár) örökösödési adót kellett befizetniük az államkasszá­ba. Tanaka volt az, aki 1972-ben rendezte Japán viszonyát Kínával, neve mégis elsősorban a Lockheed megvesztegetési botránnyal forrt össze. Aktív poli­tikusként több százmillió dollár értékűre becsült pénzügyi birodalmat épített ki, és a család tulajdonában lévő vállalatokba történő befektetések révén család­tagjai is biztos helyre menekíthették pénzüket az adóhivatal elől. Kravcsuk képviselő lett Képviselőként folytatja politikusi pályafutását Leonyid Kravcsuk, volt ukrán államfő. Kravcsukot egy haláleset miatt kiírt hét végi pótválasztáson elsöprő többséggel juttatták a parlamentbe. Kravcsuk a leadott szavazatok 82 száza­lékát szerezte meg, ellenfele, a jobboldali Konzervatív Köztársasági Párt jelöltje csak 10 százalékot kapott. Megfigyelők arra számítanak, hogy Kravcsuk je­lentős szerepet játszhat a kijevi parlamentben még kisebbségben lévő demokra­tikus és jobbközép irányzatú csoportok esetleges vezetőjeként. Emlékezés a vérengzésre Istentisztelettel, emlékműavatással és koszorúzással emlékeztek meg vasár­nap Szárazajtán arról a 13 emberről, akit 1944. szeptember 26-án gyilkoltak meg a Kovászna megyei székely faluban. Ötven évvel ezelőtt „Horthy-ellenes tisztogatás” címén egy 35 fős félkatonai alakulat, amely az úgynevezett Iuliu Maniu erdélyi önkéntes hadosztály része volt, a falu lakosságának egy részét az iskola udvarára terelte, megverette, majd önbíráskodással kivégeztetett 13 hely­belit. Kettőt lefejeztek, a többit agyonlőtték — azzal, hogy a szárazajtaiak meg­gyilkoltak egy román tisztet, és 1940 őszén bántalmazták a helyi román lako­sokat. Az úgynevezett Maniu-gárdisták és más osztagok az Erdélyi Magyar Kezdeményezés által összeállított lista szerint 30 észak-erdélyi magyar lako­sságú faluban követtek el gyilkosságokat 1944-ben. Albán-koszovói konföderáció? Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok vezetője szerint Albánia és Koszovó konföderációja megkönnyítené a koszovói válság rendezését. Az ATA albán hírügynökségnek adott, s a Béta független belgrádi hírügynökség által hétfőn ismertetett nyilatkozatban Rugóvá közölte: ha törvényesítik a boszniai szerbek és Szerbia konföderációját, akkor az érvényes Koszovóra is, ahol az albánok Albániával akarnak konföderációra lépni. „A terv kedvező visszhangra talált a világ országaiban” — tette hozzá Rugóvá. Az ellenzék az önkormányzati törvényről Igen is, meg nem is A Fidesz nemmel szavaz az expó­törvényt módosító kormányzati elő­terjesztés sürgős napirendre tűzésére, mert a dokumentum szerintük szakmai­lag alkalmatlan, megalapozatlan — mondta a Fidesz hétfői frakcióülését követő sajtótájékoztatón Szájer József, a képviselőcsoport vezetője. — Ha az önkormányzati törvény mó­dosítását az ellenzéki pártok konszen­zusa nélkül fogadtatja el a koalíció a Par­lamentben, akkor elköveti első végzetes hibáját — hangzott el a sajtótájékoztatón. Éppen ezért még hétfőn levelet intéz a többi frakcióvezetőhöz Szájer József, hogy azonnal folytassák az ügyben a hat­párti tárgyalásokat. — Az MDF-frakció támogatni fogja az expóról szóló kormányjavaslat sürgős tárgyalását, de ez nem azt jelenti, hogy egyetért az expó lemondásával, hanem azt, hogy mielőbbi döntést szorgalmaz — jelentette ki Zsigmond Attila, az MDF-frakció szóvivője hétfőn az MTI munkatársának. Hozzátette: tarthatatlan, ahogyan a kormány ezt a kérdést hó­napok óta lebegteti. A frakciószóvivő képviselőcsoportja hétfői üléséről beszámolva azt is el­mondta: az MDF-frakció szerint komoly gondot jelent a hatpárti egyeztetések eredménytelensége. Még nagyobb probléma azonban az, hogy kormánypár­ti képviselők szájából olyan megegye­zésekről, egyetértésekről hangzanak el nyilatkozatok, amelyek soha nem szü­lettek meg. Az MDF-frakció a hatpárti egyeztetéseket fontosnak tartja és szor­galmazza, s ezért különösen kifogásolja ezeket a jelenségeket. Reményét fejezte ki, hogy az erőltetett parlamenti menet­ben még van mód megegyezésre az önkormányzati kérdésekről a kor­mánypártok és az ellenzék között. Börtönbe kerül-e Kolozs megye RMDSZ-elnöke? A szélsőséges nacionalista román lapok szenzációs leletek előkerüléséről adtak hírt az elmúlt hetekben a Kolozsvár főterén folyó, s a magyarság körében széles körű tiltakozást kiváltó ásatásokkal kapcsolat­ban. — Igaz-e a hír, vagy csak kacsa? — kérdeztük meg Molnos Lajost, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét. — Én nem vagyok szakember. Csak annyit tudok, hogy állítólag valamilyen római kori épületnek az alapjai kerültek elő azon a részen, ahol ásnak, s ezért próbálnak most húsz méterrel arrébb men­ni, oda, ahol a II. világháború idején víz­tartályok épültek a földben. Állítólag azok alatt volnának értékes leletek. De nemcsak én, hanem tekintélyes régészek állítják: ez nonszensz. Ha három méter mélyről nem kerültek elő leletek, akkor 9 méterről — a víztartályok alól — még kevésbé fog ez sikerülni. Bedobták a feltételezett lelet hírét, hogy a városi tanács megszavazza az ásatás folytatását. Remélhető azonban, hogy abból nem lesz semmi. Ellenzik ugyanis a tervet a Demokrata Konven­cióhoz tartozó pártok mindegyikének tanácstagjai. — Nem lenne-e célszerűbb — épp a viták lezárása végett — az ásatások folytatását engedélyezni? Hiszen nem a Mátyás-szobor és a Szent Mihály-temp- lom felé akarnak haladni. — Mi biztosíték van arra, hogy holnap Fimar sugallatára a múzeumigazgató nem lép elő egy újabb tervvel? Mert mi történt? Elkezdett ásni azzal a feltétellel, hogy idén év végére befejezi azt, de mielőtt befejezte volna, újabb kérésekkel, igényekkel ruk­kolt elő. Meggyőződésünk, hogy később is ugyanezt tenné. — Ötödmagával törvényszékre idézték a nyári főtéri tüntetések miatt, de a tárgya­lást a rendőrség jogi képviseletének távolléte miatt elhalasztották. Altatni akarná a hatalom az ügyet? — Nem hinném. Furcsának tartom, hogy a tárgyalóteremben rendőrök tartóz­kodtak, de az intézmény törvényes jogi képviselője távol maradt. Nyoma sem volt annak, hogy a rendőrség kézhez kapta volna az értesítést. De ami ennél is meg­lepőbb: a tárgyalást megelőző nap már kézbesítették számunkra annak az ok­tóberben esedékes tárgyalásnak az idé­zését, amelyiken a ki nem fizetett pénz­bírság börtönbüntetésre való átváltásáról kívánnak dönteni. — Sor kerül arra? — A jogi háttértől függ, ugyanis városi tanácsos vagyok. Kérdés: mennyiben használható fel ellenem, ha bevonulok a börtönbe. Normális körülmények között, mivel egyszerű szabálysértésről s nem bűntényről van szó, a priuszomba ez nem kerül be. Ha ezért valóban nem függesz­tik fel tanácsosi ténykedésem, akkor sem én, sem a szervezet nem fizet. Leülöm a büntetést becsülettel... Muzsnay Árpád Nem vonják vissza (Folytatás az 1. oldalról) Szekeres Imre és Pető Iván a saj­tótájékoztatón egybehangzóan arról be­szélt, hogy még az idén fontos lenne megtartani az önkormányzati választá­sokat. — Ez - hangsúlyozta az MSZP frakcióvezetője - nem a pártok, hanem a választók és az önkormányzatok érdeke. Ehhez a gondolathoz kap­csolódva jegyezte meg Pető Iván: ha a választásra csak jövőre kerülne sor, akkor a törvények értelmében az új önkormányzatoknak az idei, a régi helyhatóság által elfogadott költség- vetés arányaival kellene dolgozniuk. Ahhoz, hogy az idén választani le­hessen, ezen a héten el kell fogadni az önkormányzati törvénycsomagot, ez Szekeres Imre szerint feszített munkát kíván a képviselőktől. (MTI) Kolera-halottak Ukrajna nyugati felén is felbuk­kant a kolera: két megbetegedést észleltek Lemberg térségében, de a fertőzést már más nyugat-ukraj­nai körzetekből is jelezték. A betegség mindeddig főleg Ukraj­na déli részén terjedt. Az egész­ségügyi hatóságok jelentése sze­rint az elmúlt 24 óra alatt 37 új megbetegedést állapítottak meg, és vasárnapra már 373-ra emelke­dett a kórházakban a kolerával ke­zeltek száma. A fertőzés eddig tíz ember halálát okozta. Újságíró­gyilkosok Algírban ismeretlen tettesek gépfegy­versorozatot adtak le a taxival utazó Szmaine Szbaghdira, az algériai APS hírügynökség 56 éves munkatársára, aki röviddel a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. A merénylet vasárnap történt, alig néhány órával azt követően, hogy megkéselték az algériai filmhíradó egyik operatőrét. 1993 májusa óta Algériában ti­zenhét újságírót öltek meg. Az áldozatok közül egy francia. A legtöbb merényletet az a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) követte el, amely nyíltan hirdeti: „aki tol­lal harcol ellenünk, kard által vész el”. Interjú az igazságügy-miniszterrel Jaj a korrupciónak? A korrupció közkeletű latin szó, je­lentése: megvesztegetés, megvesztegethe­tőség. Tágabb értelemben általános rom­lottságot, züllött közállapotokat jelent. Ezerfejű sárkánynak is definiálták már, arca, álarca valóban sokféle, akár az em­beré. Minden jogállamban régen felis­merték, hogy az állampolgárok érdekeinek képviselete és megjelenítése csak úgy le­hetséges, ha csírájában fojtanak el minden korrupciós kísérletet. Ellenkező esetben a korrupció felfalja a jogállamot, káoszt te­remt, és a szélsőséges elemek hatalomra jutását, diktatúráját idézheti elő. Ott le­selkedik tehát mindenütt, ahol emberek élnek, és amint teret nyer, bővül kártékony hatóköre, úgy növekszik a veszélyessége. Az új kormány természetesen ismeri ezt a veszélyt, és ezért szentel jelentős figyel­met programjában a korrupció elleni kér­lelhetetlen küzdelemnek. E „hadművelet” irányító központja az Igazságügyi Minisz­térium. Új vezetőjével, dr. Vastagh Pál miniszterrel erről beszélgettünk. — A kormányváltás óta csupán két hónap telt el, lehetett-e tenni már valamit ebben az ügyben? — Több olyan törvény és jogszabály előkészítésén dolgozunk, amelyek egy­értelműen tükrözik a korrupció elleni frontális támadást. A kormány programja világos eligazítást ad: a cél az, hogy tisz­ta, áttekinthető közállapotokat teremtsünk. Arra törekszünk, hogy feddhetetlen és átlátható legyen a közélet. A korrupció különböző formái és kísérletei ellen csak így, ilyen feltételek mellett léphetünk fel eredményesen. A tárca, jellegénél fogva e törekvések elvi és gyakorlati kidolgo­zásában, megvalósításában fontos felada­tokat kapott. Ezért láttunk hozzá a köz- beszerzésekről szóló törvénytervezet előkészítéséhez, amit mielőbb a parlament elé kell terjesztenünk. Legalább ilyen tempóban dolgozunk az összeférhetetlen­ségi törvény előkészítésén is. Ha majd jogerőre emelkedik, akkor a közélet sze­replőit elkülöníti a gazdasági szférától, le­hetetlenné teszi ezeknek az érdekeknek az összefonódását. Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mu­tatják, hogy csak ez a helyes út: köztiszt­viselő, kormánytag, vagy országgyűlési képviselő ne legyen tagja állami vállala­tok, magáncégek, vállalkozások igaz­gatótanácsának, ellenőrző bizottságának vagy más néven szereplő, vezető tes­tületének. Új törvény megalkotásával szükséges megnyugtató viszonyokat te­remteni a privatizációban és végleg lezár­ni ezt a folyamatot. Ennek a törvényja­vaslatnak a kimunkálása is napjaink sür­gető tennivalója. — Miniszter úr! Van-e jelentősége an­nak, hogy a korrupció elleni fellépés teendőinek felsorolásánál elsőként a közbeszerzésekről rendelkező törvényről beszélt? — Nem véletlenül tettem: ha tudjuk, hogy a közbeszerzésekre, különféle szolgáltatások igénybevételére évente sok milliárd forintot költünk, akkor kézen­fekvő, hogy ezeknek a megrendeléseknek az elnyerése melegágya lehet a korrup­ciónak. A törvényi szabályozással és a szigorú ellenőrzéssel elérhető, hogy meg­felelő szabályok és pályázatok során juthassanak megrendeléshez a vállalko­zók; azok győzzenek e versenyben, akik a legkedvezőbb feltételeket kínálják a megrendelőknek. így elkerülhető, hogy személyes érdekek, kapcsolatok játszanak szerepet a megrendelések odaítélésében. Ez és így mindenki számára előnyös, tisz­tességes. M.J. Boris/. Jelcin a/ Egyesült Államokba érkezett... (MTI-fotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom