Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-17 / 151. szám

MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ÚJ KELET 1994. szeptember 17., szombat Természetvédelmi területek a megyében (II.) A bátorligeti ősláp és legelő Nyírbátortól keletre, Bátorliget község­ben található Magyarország egyik legje­lentősebb természetvédelmi területe. Az 53 hektáron elterülő, gazdag növény- és állatvilágot tartalmazó területet 1950-ben nyilvánították védetté. Az egyedülálló növénytársulások védelme érdekében az ősláp nem látogatható. A sajátos földrajzi adottságok és kli­matikus viszonyok tették lehetővé, hogy olyan növé­nyek és állatok él­hetnek itt, amelyek egyébként csak a hegyekben találha­tók meg. Az Alföl­dön egyedül itt talál­ható zergeboglár, szibériai hamuvirág és mocsári angyal­gyökér. Ritkán elő­forduló növények még többek között a tőzegeper, a szibéri­ai nőszirom, a fehér zászpa, a mocsári kosbor és a kéküs­tökű csormolya. A lápot ligeterdők ve­szik körül, amelyek­ben megtalálható például a babérle­velű fűz, a lápi nyír, az ezüsthárs, a me­zei juhar és a rezgő nyárfa. Az erdők •aljnövényzete is olyan, mintha egy hegyoldalról került volna elénk. Virágzás idején szép látványt nyújt a bogiáros szellőrózsa, a nyári tőzike, a sárga árvacsa­lán, a csalánlevelű harangvirág és a réti kardvirág. Az állatok közül legérdekesebb az elev­enszülő gyík, a rezes futrinka jelenléte, és a magas hegységekben élő pókok, amely­ek jégkorszaki maradványfajok. Gerinc­telenekben igen gazdag az ősláp. Számos dísz- és futóbogár, csiga, kagylósrák és pók él itt. Gyakori még a madarak közül a fácán, a szalakóta, a búbos banka, a héja és a macskabagoly. A nagyobb állatokat a vadmacska, az őz és a vaddisznó képviseli. Bátorliget határában egyedül­Fürge nősténygyík álló a legelő is, hiszen a tátogó kökörcsin egyedül itt honos az országban. Ibolya­színű, szétnyíló virágait az őzek is elősze­retettel fogyasztják, ezért kerítéssel óvják a növényeket. A kökörcsinek több faja is megtalálható a mezőn, így a leány- és a magyar kökörc­sin szintén honos errefelé. Ápoljuk kincseinket A nyíregyházi Móricz Zsigmond Me­gyei és Városi Könyvtár rendszeresen otthont ad egy általános iskolás korú gyerekekből álló csapatnak, amely itt tartja foglalkozásait.. A PRO PATRIA Gyermek és Ifjúsági Szövetség tagjai jönnek össze, akik most ünnepre készül­nek. Szűcs Attila Zoltánt kérdeztük. — Budapesten alakult meg a szö­vetség, 1989. szeptember 23-án. Nyír­egyházán egy évvel később kezdtünk működni. A szövetség célul tűzte ki, hogy a nemzet történelmi hagyomány­kincsét felfedező utakkal, történelmi já­tékok átélésével, mintegy örökségként vegyék tulajdonba a hazánkban élő gye­rekek. — Hányán vesznek részt ebben a munkában? — Az akkori Kossuth Lajos Gimná­ziumból jelentkezett egy csapat, mára már tizenkettőre bővült ez a szám, és ez körülbelül háromszáz gyereket jelent. Országosan 254 csapatot számlálunk. Nagy öröm szá­munkra, hogy 1991- ben határon túliak is bekapcsolódtak, Kár­pátalja Felfedezői néven. Szeptember 23-án pedig Erdély Felfedezői csatla­koznak hozzánk. — Akkor ün- neplitek a szövetség ötéves születésnapját is... — Igen. Nyíregy­házán rendezzük ezt a rangos eseményt, mert ez az első PRO PATRIA város, hi­szen itt található a legtöbb csapat. — Milyen prog­ramokkal várjátok az érdeklődőket? — A már említett napon ünnepélyes megnyitó lesz a városi könyvtárban, valamint kiállíltás nyílik a szövetség ed­digi munkájáról. Szombaton városfelfe­dező játék indul a Kossuth térről, mely­nek célja, hogy mindenki megismerked­jék Nyíregyháza nevezetességeivel. Délután a Móricz Zsigmond Könyvtár díjat alapít a szövetség nyíregyházi tag­jai részére, melyet minden évben öt gye­rek kap meg. Ugyanekkor a könyvtár két ifjúsági baráti köre felolvassa alapító- levelét, és bejelentik csatlakozási szándékukat. A befejező napon akadály­játék lesz a sóstói erdőben, ahol az ál­lomásokon tagozataink mutatkoznak be. — Kiket vártok a rendezvényre? •— Közel száz vendéget hívtunk meg az ország minden részéből. Nyíregyhá­za 25 általános iskolájából pedig 10-15 fős csoportok érkeznek. De bárki el­jöhet, mindenkit szeretettel várunk! Szabadelvű protestánsok Tizenöt éves a Bottyán SE Barlangász Szakosztály Kúsznak, másznak, úsznak A barlangászat nemcsak szép hobbi, de fegyelmezett, edzett és kitartó szemé­lyiségeket kíván. Itt, a Nyírségben is működik - egyet­lenként — immár 15 éve a Bottyán SE Barlangász Szakosztály. Az eltelt időről s a jelen helyzetről be­szélgettünk Krajecz Mihály szakosztályvezetővel: — 1979-ben alakultunk meg, akkor még barlan­gászcsoportként, s voltunk sokáig Bottyán SE Denevér Barlangászcsoport. 1980- ban léptünk be a Szabolcs- Szatmár megyei Természet- barát Szövetségbe, s még abban az évben a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatba is. Általában 30 fős a tagságunk. Bejártuk az országot, sok túrán vettünk részt. Csak érdekességként említem, hogy Keszthely környékén - Cserszegto- majon - egy ház udvarának kútjába kell leereszkedni, s aztán tűnik fel csodálatos szépségével maga a barlang. Természetesen részt vettünk túrákon a szomszédos or­szágokban is. Hol vendég­ként, hol pedig saját szerve­zésben. így több alkalom­mal jártunk Romániában. Szlovákiában és Ausztri­ában. — Milyen eredményeket értek el? — Nem dicsekvés, ha el­mondom, hogy a pontver- senyes túrákon szinte csak aranyfokoza- tot kaptunk. Ám e túrák mellett 1980- tól barlangkutatással is foglalkozunk, így találtunk rá a VIII. nyílt barlangi napok előkészítő túráján a Bükk-hegy- ségben eddig ismeretlen, patakos bar­langra, amit Hármastetői Aladdin-bar- langnak neveztünk el. Ugyancsak mi fe­deztük fel és neveztük el Hollóstetőn, a csoportunk jelképeként ismert denevérről a Hollóstetői Denevérbarlangot. Termé­szetesen még több. más ismert barlangban is végeztünk további feltárásokat. Ezeket rendszeresen kutatótáborok megszervezé­sével végeztük, de ezt ma már nem tudjuk megtenni. —Anyagi okok? — Igen. Táborozásra már nem telik, a túrák számát is csökkentenünk kellett. Ugyanúgy, mint a nyílt barlangi napokét. Az évi kettőből már csak egyet tudunk megszervezni, s az is szinte önköltség­es. Az idén is megszervezzük — szep­tember 23—25 között — a XIX. Ter­mészetjáró Nyílt Barlangi Napokat a megyei érdek­lődőknek. Baradlán lesz a helyszín, s innen indulnak az érdeklődők szakképzett túravezetőkkel barlang­járásra. így a Baradla-bar- langban két hosszú, míg a Béke-barlangban egy hosszú és egy felfedezőági túrát tervezünk. Ez utóbbi, a Béke-barlangbeli a leg­nehezebb. Itt teljes felsze­reléssel kell a barlang nagy részében vízben előreha­ladni. Bokamagasságtól az úszásig kell felkészülnie annak, aki erre vállalkozik. Persze a barlangok szépsé­ge, a természet gyönyörű ajándéka, a cseppkövek kárpótolják a túrázókat a fáradságért. — Lehet önökhöz csat­lakozni? Nyitottak vagyunk! Jelenleg 20 férfi és 10 nő tagunk van, valamint ifjú­ságiak is túráznak. A je­lentkezők a Tiszti Klubon - ez ad otthont a barlan­gászoknak - alapfokú tan­folyam keretében ismer­kedhetnek meg a barlang- iárással. Ezt elméleti és elméleti anyag mellett a gyakorlati fogásokat is. így a technikai eszközök: ereszkedő- és mászógépek, létrák, kötelek, világítási eszközök szak­szerű kezelését és használatát. Csak így tudjuk kiküszöbölni, hogy baleset történ­jék. Erre pedig az elmúlt 15 év alatt'— szerencsére — nem volt példa a bar­langászoknál. (Budaházi) A Kelet-magyarországi Szabadelvű Protestáns Kör öt éve alakult meg 15 fő­vel. Azóta ez a létszám 80 főre emelke­dett. Alakuláskor elsősorban kultúrmissz- iós feladatokat vállaltak föl. Egyrészt a be­regi térségben a protestáns hagyományok ápolását, másrészt pedig új kezdemé­nyezések sora jelzi munkájukat. Mint azt Felhős Szabolcstól, a Kör vezetőjétől meg­tudtuk, tagjaik a hősi halottak emlékműve­inek ápolása mellett szellemi elődeik ha­gyományait hasonló célzattal vállalták. így az évfordulók megünneplését, az utcane­vek adását, a cserkészmozgalom építését, valamint bekapcsolódtak a Beregi Ünne­pi Hetek programjába is. Ennek keretében ez ideig három alkalommal adtak ki Balázs Ferenc-díjat a legaktívabban tevékenyke­dő versmondónak, költőnek és grafikus­nak. A kör 15 költőjének és 6 képzőmű­vészének alkotásaiból, írásaiból antológiát állítottak össze, mely megjelenésre vár. Ezek mellett új hagyományokat is terem­tettek. Minden év nagypéntekjén bemu­tatják a kolozsvári unitárius Passiót, vala­mint szabadelvű istentiszteleteken vesznek részt nagyobb keresztény ünnepeken. A kör tagjai fontos feladatuknak tekintik az ifjúság keresztény-nemzeti szellemű neve­lését is. Növekedésükkel a regionális célok mellett az egyetemest is fölvállalták. így az ifjúsági tagozatuk az idén 8 fővel képvi­seltette magát Küküllődombán, az unitári­us fiatalok konferenciáján. Szegeden, a JATE rendezésében Nyitrai Levente lel­kész és Felhős Szabolcs vettek részt egy­ház- és vallástörténeti kurzuson. A 16-17. századi erdélyi vallási élettel foglalkoztak, fiatal erdélyi teológusok bevonásával. Szintén ez év augusztusában tartották Deb­recenben a Református Teológiai Dokto­rok Kollégiuma néprajzi szekcióülését, amelyen részt vett és Bereg néprajzi hagy­ományairól előadást tartott Felhőyné dr. Csiszár Sarolta. Mint a Kör titkárától meg­tudtuk, a Kelet-magyarországi Szabadelvű Protestáns Kör a továbbiakban is vállalja kultúrmissziós küldetését, a régi és az új hagyományok ápolását, szellemi elődeik útmutatása alapján. Hiszen - mint mond­ta - mindnyájunknak szüksége van a lelki térre, amelyben minden közösség lélegz­ik és lelki otthonra lel. (buda) Fafaragó Máté­szalkán Szőllősy Lajos fafaragóművész alkotásaiból látható kiállítás a mátészalkai Szatmári Múzeum­ban. A marosvásárhelyi művész szobrait és grafikáit több alkalom­mal bemutatták a Duna TV-ben, 1970 óta rendszeresen vesz részt kiállításokon is, így Marosvásár­helyt, Kolozsvárott és Bukarest­ben. Műveivel töbjb alkalommal nyert elismerő díjakat is. Jelenle­gi kiállítása október 30-ig tekin­thető meg Mátészalkán. Koncert pálmafák között V. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom