Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)
1994-08-09 / 118. szám
ÚJ KELET 1994. augusztus 9., kedd Három kapun át az életfához Emlékmű „Nem akarok többé katonákat látni” - jelentette ki Linder Béla, a Károlyi-kormány hadügyminisztere 1918 novemberében. Kijelentésének megfelelően mindent megtett annak érdekében, hogy hivatali ideje alatt az első világháborút végigharcoló magyar hadsereget szétzüllessze. Tette ezt akkor, amikor a Magyarország szétdarabolására nagyhatalmi segítséggel készülődő román, szerb, cseh hadosztályok átlépték az ezeréves történelmi magyar határt. Ebben a vészes helyzetben Kratochwil ezredes Erdély védelmére csapatokat szervezett. A Székely hadosztály 1918 decemberétől 1919 áprilisáig harcolt a technikai és létszámfölényben lévő román haderővel szemben. Utolsó győztes csatáját a kocsor- di Kiaszna-parton vívta a „maroknyi székely” 1919 április 21 -én, húsvét hétfőn. A további ellenállásra képtelen volt a csapat, mert Kun Béla vörös terrorja ellenséget látott bennük, és nem támogatták sem a hadmozdulataikban, sem a fegyverzetük utánpótlásában. A következő nap összeomló védvonalat elhagyó székelyeket a Vörös Hadsereg is megtámadta Vajánál, de támadásukat leverték. Emlékművet emeltek 1934-ben a hősiesen küzdő hadosztálynak utolsó csatájuk helyszínén, Kocsordon. Rákosi Mátyás önkénye idején árulónak nyilvánították a hazájukért harcoló egykori hősöket azok; akik vaktöltényt szállítottak a Székely Hadosztály felszerelésére, és emlékművüket lerombolták. Csizmadia Zoltán, Mátészalkáról elszármazott festőművész kezdeményezésére 1991-ben alapítványt hoztak létre az emlékmű ismételt felállítására. Az eredeti emlékmű felállításának napján, június 17- én tervezték 1992-re a leleplezést. A tervezettnél későbbre, hatvan évvel az első emlékműavatás után, az idén ősszel lesz kész Makovecz Imre elképzelése alapján az a domb, amelyre három székelykapun át visz az út a magaslaton elhelyezkedő életfához. így emlékezik a hazáért küzdőkre a közadakozásból épült emlékművel a hálás, nem felejtő nemzet. Aradi Pihenésképpen krimit, néha Thomas Mann-t Kisvárosi kultúra Az újfehértói Ady Endre Művelődési Központ két alkalmazottjával beszélgettünk a mindennapos kultúráról. Van még remény! — állapítottuk meg Ancsán Agnes közművelődési előadóval és Tisza Benjáminná könyvtárossal. T.B. — 1992. január 1. a könyvtár életében is változást jelentett, hiszen ezen a napon kapott a település városi címet. A művelődési házból művelődési központ lett, a korábbi C típusú könyvtár pedig városi könyvtárrá vált. Több előírásnak kellett megfelelnünk, ám a beszerzési keretünk nem emelkedett, pedig a legnépszerűbb könyvek, az ismeretterjesztő jellegűek ára emelkedett meg. — Városi cím ide, városi cím oda, az olvasók maradtak-e , és ugyanazt olvassák-e, mint azelőtt? Azt hiszem, ha az elmúlt tíz évet vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy az olvasói szokások megváltoztak. T.B, — Én ezzel nem értek egyet, mivel most is ugyanúgy megvannak az olvasói rétegek, és van ugyan, aki igénytelen bestsellereket olvas, de van, aki a klasszikusokat is ismeri. Igaz, hogy a lakosság számához képest (15 000) tényleg kevés, úgy 1000 olvasónk van egy év alatt. A 14 éven aluli gyermekek többet olyasnak, és gyakrabban járnak ide, mint a felnőttek. — Tehát vannak akik úgy jönnek ide, hogy például Thomas Mann-t akarnak olvasni? T.B. — Igen. Ismérik a klasszikusokat, és olvasnak is tőlük. Nem mondom, van aki kizárólag azért jön be hozzánk, hogy most krimit adjunk neki, mert szabadságra megy, és teljes mértékben ki akar kapcsolódni. így vagy úgy, de ha az ember időt akar szakítani olvasásra, kikapcsolódásra és szórakozásra, tud is. Csak nagyon szívesen takarózunk azzal, ha megkérdik tőlünk, hogy mikor voltál moziban, színházban; ó, hát nekem nincs arra időm. Ez a kibúvó, divatos mondás, s talán már szégyellnünk kell azt, hogy rendszeresen járunk színházba, mert akkor megszólnak, hogy „neked még erre is van időd?”. Van egy olyan olvasói rétegünk is, akik rendszeresen bejárnak Nyíregyházára a színházba. Nem is biztos, hogy mindegyikük értelmiségi, mert vannak olyan szakmunkás olvasóink is, akik olyan értékes könyveket olvasnak, hogy az igényes válogatásukat még egy értelmiségi is megirigyelhetné. Mivel itt sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, gyakran olvasnak földműveléssel, paprikatermesztéssel, méhészettel kapcsolatos könyveket is. — Agnes, Ón főállása mellett Nyíregyházán tanul. Első éves volt művelődés- szervező szakon. A művelődés-szociológia hogyan magyarázza a jelen kulturális életet? A.Á.: — Sok kérdőíves feladatunk volt, melyeket összegezve készítjük el a dolgozatainkat. Volt egy olyan feladattípus is, amelyben az emberek véleményét Tisza Benjáminné kérdeztük meg bizonyos televíziós műsorokkal illetve sorozatokkal kapcsolatban. Két-két televíziós vetélkedőt kellett összehasonlítanunk: pl. a Zsákbamacskát, a Szerencsekereket vagy a Mindent vagy semmit címűt. A régen megszokott művelődési formák (mozi, színház és könyv) mára már megváltoztak. —A könyvtár, kiszolgáló funkciót ellátva, bevételi forrásokra nem támaszkodhat, míg a műsoros (néha egész napos) kulturális, szórakoztató és sportrendezvények esetében ezzel is lehet számolni. Tudom, a helyzet azért ennyire nem egyszerű. A.A.:—A szponzorok segítsége nélkül például nem tudnánk az évente megtartott kispályás focigálát megtartani. A pénzdíjat és a kupa árát egy helyi vállalkozó fedezi. Sokszor a nálunk fellépő művészek díjazásáról is ők gondoskodnak. A segítségük nélkül szegényesebb lenne..Újít'- hértó kulturális élete. Varga Attila Fotó: Varga A krossz megyei megteremtője Készenlétben este is Fürge mozgású, bajuszos úriember fogad Nagydoboson a polgármesteri hivatalban Balogh József polgármester személyében. Mint elmondja, nem rendhagyó az életútja. 1947-ben érettségizett Nyíregyházán a Kossuth Lajos Közlekedésgépészeti Szakközépiskolában, gépjármű szakon. Ezt követően Mátészalkán; a MOM-ban dolgozott, majd Nagydoboson a helyi tsz-ben járta végig a szamárlétrát. Gépszerelő és energetikus, majd münkavédelmi megbízott lett. 1985- ben tanácselnökként került az államigazgatásba. 1990Tbe(t^iig^etlen,jeJ!9ljlcént indult el a helyhatósági választáson, s három jelölt közül őt választották meg polgármesternek a dobosiak. — Család, hobbi, kikapcsolódás? — 1980-ban nősültem meg, feleségem gyógypedagógus-logopédusként Mátészalkán dolgozik, a Nevelési Tanácsadóban. Jelenleg gyesen van a 10 hónapos kislányunkkal, Szilviával. A nagyobbik lányunk, Zsuzsanna, 11 éves. Szeretem a családom, s ha valami kevés szabad időm van, azt mindenkor igyekszem a családom körében eltölteni. Nem hobbim, de megkedveltem az autósportot. 1986-ban, Gödöllőn járva ismerkedtem meg a krosszal, ? kkor elhatároztam, hogy a megyében elsőként Nagydoboson is lesz krosszpálya, illetve verseny. 1990-ben készült el apálya, s az idén már a negyedik alkalommal rendezzük meg az autókrossz OB egyik futamát. 1991 -ben ralikrosszpá- lyát is készítettünk, így ennek a sportágnak is helyet biztosítunk. Mivel szakértők szerint az ország legjobb pályáival rendelkezünk, ezért nemzetközi verseny futamának lebonyolítását is megpályáznánk, természetesen megfelelő szponzorok segítségével. — Hogyan telnek a polgármester hétköznapjai? — Munkával! Községünk régi település, már 1217-ben szerepel Dobos neve írásos anyagban. Jelenleg a lakosság száma 2300 fő. Sajnos Vásárosnamény és Mátészalka üzemei az utóbbi években folyamatosan küldték el a dolgozókat, így a községünkből eddig a két városban munkába járókat is, akik a munkanélküli ,-jjír^dék. letelte utániegyr$-máspi|kppogtat- nak jövedelempótló támogatásért. Jelenleg 108-an kapják ezt a támogatási formát. — Helyi munkalehetőség? — Az önkormányzat intézményhálózata, valamint a megyei önkormányzat Perényi Péter Foglalkoztató és Nevelőotthona ad munkalehetőséget. Az önkormányzat hat főt foglalkoztat közhasznú munkán. Néhányan dolgoznak még a helyi kereskedelemben, de a 110 fő vállalkozó leginkább a mezőgazdaságban keresi a megélhetését. Többen a szolgáltatás területén vállalkoztak, mellettük négy kft. három bt. és egy minikonzervüzem is működik. Az utóbbi jelenleg uborkával tölti az üvegeket, ám a híres nagydobosi sütőtök beérése után bébiételt is fognak gyártani. Bársony József vállalkozó pedig rövidesen péküzemet fog beindítani. — Mit tart a négy év legnagyobb eredményének? — Ebben az időszakban olyan beruházásokat valósítottunk meg, amiről azelőtt még álmodni sem mertünk volna. 199Ö-ben új gyógyszertárat építettünk, a község 95 százaléka aszfaltozott, pormentes utat kapott. Befejeződött a telefon- hálózat kiépítése, és 1993. augusztus 20- ra a gázvezetéké is. Szintén az elmúlt évben avattuk fel az I. és II. világháborús emlékművet, a két háború áldozatainak emlékére. Rövidesen befejeződik, s augusztus 20-án kerül átadásra az iskola bővítése, amely hat új, korszerű tanteremmel gyarapodik. Most írtunk ki versenypályázatot egy új Kraszna-híd megépítésére, amely ha elkészül, a gazdáknak,- a farmereknek ad lehetőséget arra, hogy a földjeiket ryv idetjbfújon^s ,;\agypbb,gppekkel is elérhessék. Összberuházásunk összege az elmúlt időszakban 95 millió forint volt, ebből 55 millió forintot pályázat útján nyertünk el. Szintén pályáztunk még több községgel közösen szennyvízcsatornázásra is, hiszen az összegyűlt szennyvíz elhelyezése egyre inkább problémát jelent, így megtisztítva kerülhetne a Kraszna-csa- tomába, ha közös pályázatunkat elfogadják. — Pihenés? — Az elmúlt időszakban csak papíron voltam szabadságon, a községen kívül is tartósan mindössze öt napot. Menni kell, hajtani, s tenni ami tőlem telik, a községért, Nagydobosért. Itt állandó készenlétben kell lenni, mert akinek problémája van, legyen az késő este, vagy kora reggel, ha megoldást igényel, azonnal elvárja a segítséget. Ezért nem értem az összeférhetetlenségi törvény módosítását. Hiszen ez a munka, a polgármesteri munka is egész embert kíván. Ezt nem lehet „félállásban” végezni. Tagja vagyok még a megyei közgyűlésnek, az idegenforgalmi bizottságban tevékenykedem. — Milyen tervei vannak? — Szeretnék már egyszer kis családommal, ha nem is sok időre, de végre nyaralni elmenni. Aztán? Aztán dolgozom tovább a mindennapokban. Munkámat, tevékenységemet az emberek figyelik, segítik, avagy bírálják. A szemük előtt történik minden. Életem nyitott könyv előttük. Ismernek. Itt élek velük, közöttük. Ezért vállalom novemberben a. megmérettetésem, s elindulok a választáson. Budaházi István Az új gyógyszertár Nagydoboson Budaházi István
