Új Kelet, 1994. augusztus (1. évfolyam, 111-136. szám)

1994-08-25 / 132. szám

4 1994. augusztus 26., péntek i KÜLFÖLD-BELFÖLD UJ KELET Magyar főiskolai képzés Beregszászon Otvenen Kezdhetik Speciális tanárképzést indít a kárpátal­jai Beregszászon a Nyíregyházi Főiskolai Egyesület Hungarológiai Intézete. A most induló tanévben a jelentkező kárpátaljai hallgatók négy - angol-földrajz, angol­történelem, tanítói és óvónői - szakon kezdhetik meg tanulmányaikat. Szabó Géza, a szabolcsi hungarológiai intézet vezetője csütörtökön az MTI tudósítójának elmondta: a speciális képzésre 104-en jelentkeztek. Közülük ötven hallgatót vesznek fel. A felvételi vizsgát augusztus 29-31. között tartják a beregszászi magyar gimnáziumban és a Kossuth Lajos Általános Iskolában. A sikeresen felvételizők hétvégeken, pénteken, szombaton és vasárnap járnak iskolába, az említett két beregszászi in­tézményben. Az óraadók nyíregyházi tanárok lesznek, elsősorban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatói, akik ingáznak majd a szabolcsi megyeszék­hely és Beregszász között. A hallga­tók félévenként egy-egy hetet a tanárképző nyíregyházi gyakorló általános iskolái­ban is eltöltenek majd, tanítási gyakorla­ton. Palócföldön népszerű a szatmári tánc A baráti kapcsolatok ápolása rend­kívül fontos dolog, ezért az Új Kelet egy kedves meghívásnak eleget téve au­gusztus közepén képviseltette magát a szlovákiai Füleken megrendezett III. Palóc Napokon, ahol a szlovák politika jeles képviselői, így Bauer Győző akadémikus, a Csemadok elnöke, Sugár Béla, a szlovákiai Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom elnöke, A. Nagy László, a szlovákiai Magyar Polgári Párt elnöke, Bauer Edit és Fuglócsi Zsolt, az Együttélés szlovák parlamenti kép­viselői is megjelentek. Budapestről a Határontúli Magyarok Hivatalának kép­viseletében Kelemen Gertrud jelent meg. Kasza Tibor, Fülek város polgár- mestere nyitotta meg a már hagyo­mányossá vált rendezvényt, majd a ragyóci Nógrádi Együttes drávaközi, szatmári és kalotaszegi táncaiban gyönyörködhettek a résztvevők. A háromnapos rendezvényen a kör­nyék néptáncegyüttesei és népdal­énekesei, előadóművészei nyújtottak színvonalas műsort. Az 1200-as évek­ben épült várat sokan megcsodálták. Falai között rablólovagok és hamis­pénzverők is éltek, az egyik legfon­tosabb magyar végvár volt. A 15 éve működő helyi Zsákszínház pénteken Spiró György Csirkefej című darabját mutatta be, szombaton pedig humorestet adott. Visszautunkon egy elegánsan öltözött stopost vettünk fel, aki Hajnácskőre tar­tott. Éppen orvosnál volt, és a magyar őszibarackárak iránt érdeklődött. Meg­tudtuk, hogy ezen a vidéken az őszi­barack fontos, „kenőpénz” gyanánt is szolgál. Stopos vendégünk hazaérkez­vén egy-egy üveg sörre és üdítőre invitált. A kicsiny vasútállomás épületében rejlő vegyesboltban a pult mögött a felesége fogadott minket. Beszélgettünk élet­ről s halálról. Az élet dol­gaként megtudtuk, hogy a Magyar Televízió náluk ki­tűnően fogható műsorai kö­zül a legnépszerűbb a Sze­rencsekerék. Szlovákia- szerte becézik a műsorve­zetőt, akinek elengedhe­tetlen mosolya minden nél­külözést feledtetni tud. Büszkén mondtuk — bár mindezt nem vettük televí­ziós kritikának —, hogy mi a nyomtatott sajtóban dol­gozunk. Vendéglátónk, Urna Stefan az ajtó elé áll­va útbaigazított minket, s megjegyezte, hogy a kínált élelmiszerek egyik legnép­szerűbbje azért a kezében látható ecetes paprika, mert a termék öblös üvegjében kitűnően lehet aranyhalat tartani. Újabb praktikus öt­leteket cseréltünk, majd elbúcsúztunk. Észre sem vettük, hogy volt itt egy ha­tár, azaz nem volt, de most van itt egy határ. Kép és szöveg: Varga Attila Hifelátütemezés az MDF-nél? őszre készülve Nem kell megváltoztatni az MDF értékrendjét - erre következtetnek a párt vezetői annak az anyagnak alapján, amely a közvéleménykutatási ered­ményekre támaszkodva elemzi a külön­böző pártok szavazótáborainak nézeteit, az MDF arculatát, és felvázolja a párt jövőképét. A dokumentumot az MDF elnökségének szerdai ülésén ismertette az Országos Választmány által koráb­ban megválasztott bizottság. Erről és az elnökségi ülés további témáiról csü­törtök délelőtt tartottak sajtótájékoztatót az MDF Bem téri székházában. Szabó Iván frakcióvezető, elnökségi tag arról is beszámolt, hogy előrehala­dott tárgyalások folynak a Fidesszel, a KDNP-vei és az FKGP-vei az önkor­mányzati választásokon való együttes fellépés módozatairól. A frakcióvezető időpont megjelölése nélkül közölte: pártelnöki szintű találkozóra került sor Für Lajos MDF-elnök és Surján Lász­ló KDNP-elnök, illetve Für Lajos és Or­bán Viktor Fidesz-vezető között, a kis­gazdák pedig a szakértői megbeszé­léseken vesznek részt. Szabó Iván azt is elmondta, hogy az ellenzéki pártok közötti érdemi megállapodásra csak az Országgyűlés önkormányzati törvényre vonatkozó döntése után lehet számítani. Az elnökség áttekintette az MDF gaz­dasági helyzetéről készült jelentést is. Szabó Iván az MTI kérdésére válaszol­va kijelentette: pártja gazdasági helyzete rossz. Az MDF pénz-, számlakiegyen­lítési és hiteltartozásait a vagyona - be­leértve a Bem téri székházat is - fedezi, de a havi 12 millió forintos deficit a ki­adások további lefaragásával már nem csökkenthető. Emiatt esetleg hitelátüte­mezésre kényszerül a párt. Ugyanakkor arra számítanak, hogy az Országgyűlés a jövő héten tárgysorozatába veszi a költségvetési törvény azon fejezetének módosítását, amely a pártok számára jut­tatandó költségvetési támogatást rendezi. A sajtótájékoztatón László György, az Országos Választmány által felállított jelölőbizottság elnöke, ismertette az MDF alapszervezetei által pártelnöknek javasolt személyek listáját. Eszerint Für Lajos 163, Szabó Iván 105, Boross Péter 60, Lezsák Sándor 46, Schamschula György 16, Grezsa Ferenc pedig egy szervezet támogatását élvezi. László György hozzátette: a 750 MDF-szer- vezet közül csak 387 nevezett meg je­löltet, de némelyik több személyt is megjelölt. A szeptember 10-én és 11- én sorra kerülő Országos Gyűlésen azonban csak az kerül fel a végső jelö­lőlistára, aki a jelenlévő küldöttek 20 százalékának ajánlását megszerzi. Elő­fordulhat, hogy másokat is ajánlanak az elnöki posztra. község képviselő testületé 1994. szeptember 1-jei hatállyal önálló egységes polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal vezetői álláshelyre jegyzői pályázatot ír ki az alábbi feltételekkel:- Igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés,- legalább kétévi szakmai gyakorlat. Bérezés a köztisztviselői törvény szerint. A pályázatokat Márokpapl község polgármesteréhez lehet benyújtani a pályázat megjelenését kővető 15 napon belül. Cím: Mester András polgármester 4932 Márokpapi, Kossuth u. 25. Tel.: 06-(60) 353-816 Horn Gyula miniszterelnök kavicsot dobott a tóba. Olyan kavicsot, ami a víz gyűrűző hullámzása helyett komoly vi­hart kavart. Felvetette a vagyonadó beve­zetésének a gondolatát. Van ilyen adó­forma a világban, és ismerős a magyar történelemből is. Több formája is elter­jedt az idők folyamán. Egyik, amikor évről évre a vagyonok értékének meg­határozott százalékát be kell fizetni az ál­lamkasszába, hogy az közcélokra fordít- tassék. Máshol az önkormányzatok kasz- szája gazdagodik e befizetéssel. Másik formája a vagyonok egyszeri megadóz­tatása, amikor a vagyon, a tulajdon értékének meghatározott százalékát — dézsmaként — közcélokra igényli az ál­lam. Harmadik formája a vagyonnö- vekedési adó, amikor a polgárok tulaj­donának, vagyonának növekedését adóz­tatja meg az állam. Ezt vagyonátruházá­si illetéknek is szokták nevezni. A kérdés most már csak az, hogy mit gondolt Hóm Gyula, amikor vagyonadó bevezetéséről beszélt. Még fontosabb kérdés, hogy milyen jellegű vagyont akar megadóztatni. És ezeknél is fontosabb, hogy miként akarja a kormány ezt meg­oldani, és milyen következményei lesznek a magyar gazdaságra és társa­dalomra. Ha egy általános vagyonadó kivetésére gondolt a kormányfő, akkor minden tu­lajdont — a házat, kertet, földet, gyárat, kocsit, kisipari műhelyt, boltot, értékpa­pírt, takarékbetétet, részvényt, vállal­kozói tőkét, szellemi apportot stb...stb... meg kell adóztatnia. Ha mondjuk ezt egy­szeri alkalommal akarja megtenni, és 5 %- os mértékű vagyonadót szavaztat meg a par­lamenttel — és következetesen keresz­tülviszi az akaratát —, óriási összegre tesz szert a költségvetés. A magyarországi ál­lampolgárok tulajdonában lévő telkek, földek, házak, kocsik, műgyűjtemények, vállalkozások, értékpapírok, önkormányzati tulajdonok, betétkönyvek, részvények, mellett még akár 2-5 %-os egyszeri vagyonadót is fizettetni az állampol­gárokkal... Ennek a következményei kiszámíthatatlanok, és biztos vagyok benne, hogy ezt nem meri megkockáztatni a kormány. Aligha fogadna el egy ilyen vagyonadó-formát a parlament. Marad tehát a nagy vagyonok megadóz­tatása, vagy a vagyonnövekedési adó. Az utóbbi ma is létezik, csak vagyonátruházá­si, ajándékozási, örökösödési és egyéb ille­Adó a vagyonra egyebek ilyen megadóztatása bizonyára le­hetővé tenné a költségvetési hiány időleges eltüntetése mellett az állam adósság- állományának csökkentését is. Bár sok bizonytalanságot rejt magában ez a képlet is, mert az állami vagyont is adó alá kellene vetni. Nem tudóm például, hogy a MÁV, a társadalombiztosítás, a nyugdíj­alap, az Ózdi, Diósgyőri Kohászati Művek stb..., hogy birkózna meg ezzel az adónem­mel. De még kevésbé lenne képes meg­birkózni a vagyonadó ezen fajtájával a bér­ből és fizetésből élők azon serege, akiknek mégis van egy házuk, egy hétvégi telkük, egy Trabantjuk, néhány ezer forint meg­takarított pénzük stb...stb... A folyamatban lévő és várható áremelkedések, a jövőre tervezett 5-6 %-os reálbér-csökkenések téknek nevezi a köznyelv, s az adótör­vények. Ezek hatályát lehetne kiterjeszteni az értékpapírokra, részvényforgalomra, ál­lamkötvényekre, egyebekre. És lehetne a mértéküket emelni. Ennek a gazdasági következményei kiszámíthatatlanok, de annyi biztos, hogy azokat a kisembereket riasztaná el a takarékoskodástól, a tulajdon- szerzéssel egybekötött polgárosodástól, akik mégiscsak százezrével vannak, s most teszik első lépéseiket a vagyon- és tulajdon- szerzés útján. Bevezetése, pontosabban „kiterjesztése” ennek a vagyonátruházási illetékek meg­sokszorozásával, a kamatadó nagyarányú növelésével hozna igazán mérhető hasznot, de alaposan megdrágítaná a privatizációt, vagy éppen e téren fosztaná meg bevétele­itől a költségvetést. Nem valószínű, hogy egy ilyen változat megvalósításának kodi­fikálásán fáradozik a Pénzügyminisztérium illetékes jogi főosztálya... Marad tehát a harmadik változat: a nagy vagyonok megadóztatása. Ezt pedig százezerszer meg fogja gondolni a kor­mány. Igazán nagy vagyona, jogilag és köz­gazdaságilag is megfogható, tehát meg­adóztatható vagyona ma még az államnak és az önkormányzatoknak van. Ezek viszont olyan adóssággal terheltek, olyan vesz­teségesen működnek, hogy bármiféle meg­adóztatásuk csak a csődjüket hozza kö­zelebb, mert ha a MÁV eddigi köztartozása is fölötte van a 100 milliárdnak, mivel jár jobban a magyar társadalom és az állam, ha ez a köztartozás 150 milliárdra emelkedik? A társadalom szeme láttára működő kft- k, bt-k — bármennyire gazdagnak látsza­nak is—alaptőkéjük, jegyzett tőkéjük több­ségüknek néhány százezer és 1-2 millió forint között mozog. És amíg el nem dől a vagyonadó körüli nagy csatározás, biztosak lehetünk felőle, hogy nem is növelik majd tőkéjüket. A milliárdos forgalom pedig jogi­lag nem vagyonnak számít, vagyonadóval nem terhelhető... Nem véletlenül tiltakoztak pártok, koa­líciós partnerek, közgazdászok Hóm Gyu­la nem várt és nem kalkulált bejelentése ellen. Mert nevezzük nevén a gyermeket: nincs itt többről szó, mint a szociális fe­szültséget és irigységet érzékelő kormány­fő egy népszerűségszerző gesztusáról: „íme, én igazságos közteherviselést sze­retnék...” Csak hát vegyük tudomásul — ezt már Lónyai Menyhért is megfogal­mazta 1870-ben —, ha az állam bevétel­hez akar jutni, azt a társadalom egészétől szerezheti meg csak, nem egyesektől. Mert ha csak minden állampolgár zse­béből kivesz 100 forintot, az 1 milliárd forint, de ahhoz, hogy vagyonadóból eny- nyit összeszedjen — kivéve az állami és önkormányzati tulajdont —, alighanem 10 %-os egyszeri vagyonadót kellene kivetnie a magánvállalkozókra, ilyet pedig nem nagyon szoktak törvényerőre emelni parlamentek. Különösen nem a gazdaság olyan helyzetében, amilyenben a mai magyar gazdaság vergődik. Van és lesz hozadéka Hóm Gyula kor­mányfő népszerűségkereső, de követ­kezményeiben végiggondolatlan kije­lentésének: elmaradnak a vállalkozói tő­keemelések, külföldre mentik keres­kedelmi hozadékukat és hasznukat az exportőrök, még inkább felerősödnek az amúgy is túlsúlyban lévő zsebből fi­zetések, a banki számlákat elkerülő kereskedelmi, kölcsönzési és egyéb gaz­dasági ügyletek... Summa summárum: növekszik a vállalkozói bizonytalanság, növekszik a feketegazdaság, s még inkább burjánzik majd a korrupció. Pedig ha a gazdasági visszaéléseknek ebben a terrénumában érne el egy 20 %-os ja­vulást a kormány, több bevételre tenne szert a költségvetés, mint bármiféle vagyonadó bevezetésével. Takács Péter wmmmmmmmmammmmmmammms i.m wiii nm«n»n'mn»iiMii>'i»iBm»»——i — ülir ' iá—■

Next

/
Oldalképek
Tartalom