Új Kelet, 1994. június (1. évfolyam, 59-84. szám)

1994-06-15 / 71. szám

ÚJ KELET 1994. június 15., szerda \ Nyír<saholy a döntőben Egy kiscsapat nagy napja Nagy siker kapujában áll a nyírcsa- holyi labdarúgócsapat. Ma délután a Bozsik-stadionban lép pályára a Sza­bad Föld Kupa fináléjában. Ellenfele a Bács-Kiskun megyei másodosztályban szereplő Kisszállás együttese. Az ese­mény lázban tartja a települést, sokan a helyszínen kívánják buzdítani ked­venceiket. Suszté László, Nyírcsaholy polgár- mestere is a fiúkkal tart: : — Persze, hogy utazom, nagy dolog ez a mi életünkben! Két autóbusz in­dul, számos szurkoló pedig személyau­tóval megy. Személy szerint, az ered­ménytől függetlenül, egy láda pezsgőt ajánlottam fel. Higgyék el, a falunak mindene a foci, s most az önkormányzat és a helyi vállalkozók segítségével végre jó kis gárdánk van. A hétvégén döntetlent játszottunk a Nyíregyházi Volánnal, láthatólag a döntőre tartalé­koltak a srácok. Gyakorlatilag a legjobb összetételben futballozhatunk, és tisz­tes helytállásban reménykedünk. Komán István, a sportkör elnöke bi­zakodóbb: — Bár ellenfelünkről igen jó híreket kaptunk, szerintem van keres­nivalónk. Ha korábban olyan neves csa­patokat ütöttünk el a továbbjutástól, mint Edelény, a Miskolci VSC, Nagy- kálló, és az élvonalbeli Csepel is csak­nehezen tudott nyerni otthonunkban, akkor jogosan gondolhatunk a kupa- győzelemre. Az erőnléttel nem lehet probléma, s a tét fokozza harci ked­vünket. —Kik azok a játékosok, akik mega­lapozhatják a sikert? — Kokas a védelem tengelyében összefogja a társaságot, rutinja sokat érhet. A gólokat elsősorban Czinétől várjuk, igazi lesipuskás, de a Cserve- nyák-testvérek és Komán is képes el­dönteni a meccset. Büszkén mondha­tom, hogy labdarúgóink többsége „bennszülött”, saját nevelésünk.-— Feltérképezték a kisszállást csa­patot? — Igen, hisz áprilisban majdnem találkoztunk velük Szegeden. A finálé­ba kerülésért ugyanis körmérkőzést írtak ki, ahol a két gárdán kívül még a csongrádiak szerepeltek. Az eredmé­nyek azonban úgy alakultak, hogy nem volt szükség lejátszani az egymás el­leni derbit. Tudjuk róluk, hogy honosí­tott jugoszláv focistákkal rendel­keznek, és értesüléseink szerint már megnyerték a bajnokságot. Az esélyek mellettük szólnak, de nem adjuk ol­csón a bőrünket, ezt bátran kijelenthe­tem! ( Koncz)­Kovács Rita elutazott Alassioba Szombaton az olaszországi Riviérán rendezik meg a 1993/94-es távúszó világ­kupa döntőjét. Alassio, a tengerparti üdü­lőhely Genova és San Remo között talál­ható, onnan indul majd a mezőny, hogy a tengerben több órát úszva eldöntsék, kié lesz a kupa. A távúszó viadalon az eddigi versenysorozaton legjobban szerepelt ti­zenkét férfi és tíz női versenyző indulhat, köztük van Kovács Rita, az NYVSC úszó­nője is, aki igen előkelő helyről vág neki a döntőnek. Indulás előtt az esélyeiről fag­gattuk.- Ha sikerülne a harmincöt kilométeres távon harmadik helyezést elérnem, akkor az összetettben is dobogóra kerülnék. Erre csak akkor van esélyem, ha nem túl nagy a szembe áramlat, ez az időjárástól függ. Vannak, akik áramlattal szemben is képe­sek jó teljesítményre, én ebben gyengébb vagyok. Talán azért van így, mert én leg­többször medencében úszom — taglalta esélyeit Rita.- Hogy utazik Olaszországba?- A magyar férfi versenyzőkkel együtt, autóval kelünk útra.- Mit visz magával Alassioba, az olas­zországi üdülőhelyre?- Mikor hosszabb útra indulok, a párná­mat mindig magammal viszem, hogy nyu­godtan aludhassak. No és a kabalámat. Edzőjét, Vajda Tamást faggatjuk tovább a felkészülésről, akinek a klub sanyarú anyagi helyzetében eszébe sem juthat, hogy tanítványával utazzon.- Mit vársz a versenytől?- Kíváncsi vagyok, mire lesz képes, mert erre a versenyre nem készültünk kü­lön. Felkészülésünkben a fő cél az augusz­tusi római világbajnokság. A múlt héten könnyítettünk egy kicsit az edzéseken.- Szombatig most pihenhet Rita, né­zelődhet a Riviérán?- Arra biztos nem lesz ideje, ahogy megérkezik, mindennap úsznia kell négy­öt kilométert, hogy ismerkedjen a helyszí­ni körülményekkel, áramlásokkal. Egyéb­ként is egy távúszó nem hagyhat ki na­pokat, minden nap teljesítenie kell egy jókora távot, hogy a versenyen formában legyen — magyarázza Vajda Tamás. — Mindenesetre, ha sikerül jól úsznia, az első hatban ott a helye, hisz az első kettőt kivé­ve a többieket már többször legyőzte. RÉVAY Országos úszóbajnokság béka korosztályban Szombaton és vasárnap zajlott Budapesten az úszók béka korosz­tályában (nvolc-kilenc évesek) az országos bajnokság. A versenyre hatalmas mezőny gyűlt össze, minden versenyszámban kétszáz­nál több induló volt. Az 50 méteres hátúszásban Szűcs Balázs az NYVSC versenyzője kitűnően úsz­va, ötödik helyet szerzett. A magányos Maratoni futás. Az olimpiák klasszikus versenyszáma. Még kimondani is sok, táv­ja 42 195 méter. Ennek ellenére a nagy versenyeken, az utcai viadalokon több­ezres tömeg hömpölyög a start után. csodálatos látványt nyútjva. Suba Ernő egyike a futás nyíregyházi megszállott­jainak. Vele beszélgettünk annak apro­póján, hogy a tavalyi évhez hasonlóan ismét meghívást kapott a New York-i ma­ratonira. —Ernő, valljuk be, te már nem vagy mai gyerek, maholnap az ötvenediket taposod. Miért nem ülsz otthon a fotelben, élvezve a családi fészek melegét? — Belebetegednék még a gondolatába is. Én tényleg megszállottja vagyok a futás­nak, az életemet jelenti. Ha kihagyok egy napot, már nem lehet hozzám szólni, lel­kileg teljesen ráhangolódtam erre az élet­formára. — Mégis, mennyit edzel egy-egy ver­senyre? — Felkészülési időszakomat két részre bontom. Az alapozás első felében a meny- nyiségen van a hangsúly, ez a teljes mara­toni táv lefutását jelenti, természetesen na­ponta. Később persze fokozatosan csök­ken a terhelés, előtérbe kerül a technika csiszolása. A megméretés felé közelítvén a résztávos futást erőltetem változatos tere­pen, emelkedőket beiktatva próbálom javí­tani gyorsaságomat. —Ez iszonyúan hangzik. Mi módon vé­dekezel a monotonitás ellen? — „Mozizok”, vagyis időnként spontán beugrik egy-egy életkép, gyermekkori emlék, elemzem régebbi versenyeimet. Túlságosan nem kalandozhat el a figyel­mem, leköt a légzésre, a stílusomra való koncentrálás. — Kanyarodjunk vissza eredeti té­mánkhoz! Mesélj az elmúlt évi amerikai utódról! Nem minden nap jut el régiónk szülötte a tengerentúlra! — Kétségkívül hatalmas élményt jelen­tett az USA-ba utazni. Három nappal a verseny előtt érkeztem, alig maradt időm az átállásra. Hatalmas hőségben, igazi népünnepély keretében bonyolították le a farkas viadalt. Fúvószenekarok játszották a talp- alávalót. és az út mentén százezrek buzdí­tották a mezőnyt. — Megfordultam már pár helyen, de ehhez hasonló alattomos tereppel még nem találkoztam. Teletűzdelve emel­kedőkkel, plusz a novemberi időjárás ki­számíthatatlansága! Egyik nap esik, más­nap hétágra süt a nap, s magas a páratarta­lom is. —Idén a szervezők újra kihúzták a neve­det a kalapból. Mibe kerül ez neked anya­gilag, hány edzőcipő szakad szét a lába­don addig? — Négy pár csuka megy szét egy évben, s bizony, nem két forint az utazási költség sem. Tavaly „mindössze” nyolcvanezer forintomba került a részvétel, talán most olcsóbban megúszom. A kiválasztásról csak annyit, az indulást a különböző ver­senyeken elért időeredményektől teszik függővé. Nekem különösen a bécsi mara­toni sikerült tavasszal; életem legjobb ide­jét értem el. — Szívesen hallgatlak, de a ,,piszkos anyagiak" nem hagynak nyugodni. Ennyi edzés, sűrű versenyprogram mellett, mondd, honnan teremted elő a pénzt? — A családom sínyli meg mániám költ­ségeit. Néha innen-onnan kapok némi tá­mogatást, de mindez kevés. Meg merem kockáztatni: a legilletékesebbek, akik se­gíthetnének, azok sem tesznek meg min­dent, sőt, a kisujjukat sem mozdítják! Úgy érzem, tettem már annyit az asztalra, hogy legalább erkölcsileg értékelhetnék teljesít­ményemet. Koncz Tibor A mátészalkai városkörzet! labdarúgó-bajnokságok végeredményei Ifjúsági bajnokság 1. Hodász 26 22 2 2 93-16 46 2. Kocsord 26 18 3 5 59-17 39 3. Jármi 26 14 5 7 73-32 33 4. Rohod 26 13 5 8 47-32 31 5. Nyírmeggyes 26 14 2 10 79-37 30 6. Porcsalma 26 13 3 10 54-55 29 7. Ököritófülpös 26 13 1 12 49-45 27 8. Nyírkáta 26 11 3 12 48-48 25 9. Pátyod Felicia 26 11 1 14 53-61 23 10. Tyúkod 26 9 5 12 39-69 23 11. Ópályi 26 7 3 16 48-70 17 12. Nyírparasznya 26 6 2 18 26-83 14 13. Fábiánháza 26 6 1 19 28-86 13 14. Szamosszeg 26 4 2 20 30-92 10 Körzeti I. osztály: 1. Nyírmeggyes 26 23 2 i 123-23 48 2. Kocsord 26 16 6 4 59-31 38 3. Pátyod Felicia 26 15 3 8 63-40 33 4. Rohod 26 14 4 8 58-44 32 5. Ököritófülpös 26 13 4 9 60-38 .30 6. Ópályi 26 13 3 10 66-52 29 7. Szamosszeg 26 11 6 9 46-32 28 8. Tyúkod 26 11 5 10 46-49 27 9. Hodász 26 11 4 11 58-41 26 10. Nyírparasznya 26 9 4 13 53-78 22 11. Jármi 26 6 6 14 39-56 18 12. Porcsalma 26 6 2 18 38-85 14 13. Nyírkáta 26 3 4 19 24-75 10 14. Fábiánháza 26 2 5 19 26-103 9 (Nyírmeggyes és Kocsord feljutott a megyei II. osztályba, Fábiánháza kiesett a körzeti II. osztályba.) Körzeti II. osztály L_Ura_ _ _16_ 13 2 _1 _77H0 28_ 2. Márk 16 13~ ~2 1 63-17 27 3. Géberjén 16 9 2 5 58-25 20 4. Csengerújfalu 16 8 4 4 39-14 20 5. Csengersima 16 5 4 7 22-27 14 6. Kántorjánosi 16 5 4 7 30-50 14 7. Tiborszállás 16 4 1 11 27-75 9 8. Nagydobos 16 2 3 11 24-72 7 9. Őr 16 2 1 13 26-66 5 (Ura feljutott a körzeti I. osztályba.) Ha megkér­deznénk embe­reket, soroljanak fel sportágakat, minden bizony­nyal a többség a focival kezdené, s hogy ezt köve­tően kinél mi lenne még a fel­sorolásban? Biz­tosan hosszú lis­ták születnének, kezdve az úszás­tól a sakkon át az atlétikáig, nem hagyva ki a küz­dő- és technikai sportokat vagy az egyéb labda­játékokat sem. Azt azonban szinte biztosra veszem, hogy nem sok meg­kérdezett felso­rolásában szerepelne a légisport, ezen belül az ejtőernyőzés, hőlégballonozás, motoros és vitorlázórepülés, sárkány- repülés. Az emberek többsége e szavak hallatán sokkal inkább a show-ra ass­zociál, mint a sportra. Az azonban tény, hogy mindenképpen kedveli, csodálja ezt a veszélytelennek nem tekinthető területét a sportnak. Hogy mekkora a közönségük egy- egy verseny, bemutató vagy egy sima gyakorlás (maradjunk a sportnál, és nevezzük edzésnek) kapcsán, arra vonatkozóan nincs adat. Mert kikből áll a közönség? Az utca emberéből, az ablakokból bámészkodókból. Minda­zokból, akik a zuhanó, majd lebegő színes ernyők, a kecsesen suhanó vitor­lázógépek, az embereket „cipelő” óriás léggömbök vagy a hatalmas madárra emlékeztető sárkányrepülők feltűné­sekor a látóhatárig követik tekintetükkel azokat. Ez, a természet adta hatalmas „sza­badtéri színpad” előny is, hátrány is. Előny azért, mert senkit nem zár ki a látványból, hátrányban van viszont ép­pen e nyitottság miatt az egyesület, mert így nincs belépőjegy, s ezáltal nincs bevétel. Pedig a költségeket tekintve igencsak nagy szükségük lenne a bevételre, hisz az egyik legnagyobb pénzráfordítást igénylő sportág kép­viselői ők. Foto: Cso-Ro Nem is lenne baj, ha a városi, me­gyei illetékesek, költségvetésük sport­támogatásra szánt részének szétosztá­sakor úgy gondolnának rájuk, mint egy olyan egyesületre, amelyik — 1951-re visszanyúló múlttal a háta mögött — olyan sikereket tudhat magáénak, melynek alapján igenis megérdemelné a támogatást. Mindenképpen szegé­nyebb lenne a megye, ha a pénztelen­ség miatt meg kellene szüntetni a bát­rak sportját. Gondolhatná a laikus, úgy vannak a támogatást elbírálók is, mint az átlagember. Egyszerűen elfeled­keznek róluk mint sportolókról. Azt azonban, hogy egyáltalán nem feledé- kenységről van szó, nagyon is jól tud­ják az egyesület vezetői, mert mint Fedor László ügyvezető elmondta, számtalan pályázatot adtak be. de a tá­mogatást egyszer sem kapták meg. (A támogatás hiánya csak az utóbbi évek­ben sújtja az egyesületet, korábban az MHSZ keretén belül részesültek anya­gi juttatásokban. Ennek köszönhetően tudták magukat 1951-től fenntartani.) Rövidesen bemutatjuk olvasóinknak a Nyíregyházi Légisport Egyesület mind a négy szakosztályát. Figyeljék sportoldalainkat! Első ízben az ejtő­ernyős szakosztály munkájába, életébe kapnak betekintést a közeljövőben megjelenő számunkban. D. Nagy Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom