Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-09 / 49. szám

Emlékszem gyermekkorom alko­nyán, amikor a Magas-Tátra égbe nyűié hegyvonulatát először meglát­tam, eszembe futottak Petőfi szaval „Mit nekem te zordon Kárpátoknak, fenyvesekkel vadregényes tála.“ Én Is csodáltam — de egyúttal meg is szerettem ezt a lenyűgöző természeti képződményt, amely azóta teljesen a szívemhez nőtt. A Nagyhinci-tónál pöruljárt turistákat könnyűbúvárok hozták a felszínre. Szépsége, párját ritkító növény- és állatvilága miatt ma már a turisták paradicsoma. Szlovákia idegenforgal­mának központtá lett. Hegyöriásunk az év minden szakában turisták ez­reit látja vendégül, s ma már ott tartunk, hogy évente több mint öt­millió vendég érkezik ide. Sokan indulnak el a turistaösvé nyékén, hogy meghódítsák a csúcso kát, mások a téli sportokat választ fák itteni, kedvtelésül. Sokan vannak olyanok is, akik az időjárás viszon tagságaival dacolva túlbecsülik ké pességeiket, s nemegyszer bajba, sőt életveszélybe is kerülnek. A segítség a Tátra Hegyi Mentő­szolgálat embereitől jön, akik ön- feláldozóan igyekeznek segíteni a bajba jutottakon. Az elmúlt évben 329 alkalommal léptek akcióba, és kétszer kellett a leghatásosabb, de egyben legdrágább segédeszközt, a helikoptert is bevetniük. Még Így is tizenöt halott szerepel a póruljártak listáján, köztük hat külföldi állam­polgár. Ezt az adatot nem elretten­tésül, csak figyelmeztetőül szánjuk, hiszen november elseje a szezonzá­rást, de egyben a szezonkezdést is jelenti a Tátrai Nemzeti Park sza­bályrendelete értelmében. Megkezdő­dik a téli idény, amikor a kijelölt turistautak többségét lezárják. Nagy­mértékben nő a balesetveszély — ehhez az alacsony hőmérséklet is hozzájárul —, és amit már a rende­let sem mond ki, de nyilvánvaló: a Tátrai Hegyi Mentőszolgálat embe­reinek éberségére egyre nagyobb szükség van. — Munkánkat hiba lenne az év zúzmarás időszakára szűkíteni, de tényként kell kezelnünk, hogy a múlt­ban éppen télen került sor olyan bevetésekre, amelyek nem értek vé­get egy nap alatt. Sokkal igényeseb­bek a téli mentési akciók, nehezebb a munkánk, és sokkal több a sze rencsétlen kimenetelű baleset, mint például nyáron — mondja a mentő szolgálat 23 fős kollektívájának fő parancsnoka, Andrej Mlynár. Érdeklődéssel hallgatom az élet mentők kalandos történeteit. Akcióra azután kerül sor, miután valaki el­tűnik. A szállodákban is, de főleg a magasabban fekvő menedékházak­ban kötelező a túrák bejegyzése. A kirucoanás kezdetének pontos idő­pontja, az útirány, a végcél, a vissza­vezető út és a megérkezés feltétele­zett ideje is bekerül a füzetbe. Ezek az adatok azután támpontul szolgál­hatnak a mentőknek, miután a szál­lodából jelentik az eltűnést, és le­telt a nyolc óra várakozási idő. Az első vonalban — természetesen az eset súlyosságától függően — né­gyen mennek, köztük az önkéntesek soraiből (számuk 1601 egy orvos. A helyzetet felmérve kérnek vagy nem A héfedte csúcsokon emberfölötti munkát végeznek az életmentők. kérnek erősítést. A mentőszolgálat állandó alkalmazottai harminc kilo­méteres körzetben laknak a közpon­ti, Star? Smokovec-1 állomástél, még­is ilyenkor egy cél vezérli őket: a „gyors segítségnyújtás“. Akár a ke­resés, feltárás, akár a sziklafalon végrehajtott embermentés, vagy a la­vina utáni mentés alapps felkészült­séget, bátorságot, elszántságot igé­nyel. A szé szoros értelmében a szik­lafalon megfagyott, vagy a lavina által betemetett, a külvilágtól elzárt turisták megmentése néha több na­pig is eltart. — Három éve a Ganek csúcson négy ember tűnt el. Vezetőjük, aki nem rendelkezett kellő gyakorlattal, már az éjszakát sem élte túl. A má­sodik napja apatlkus állapotban lévő embereket sikerült a csúcsra felhúz­nunk, és akkor hívtuk a helikoptert. Ennek köszönhetően tértek a kór­házban újra magukhoz a szerencsét­lenül járt turisták. Tavaly NDK-beli turistáknak egy csoportját betemette a lavina a Nagy- hinci tónál, Ketten a jég alá kerül­tek, és semmiképpen sem tudtuk őket akkor kimenteni. A tavasz be­álltával búvárok jöttek segíteni. Meg­találták a tó fenekén a két holt­testet, lóllehet ez már sovány vigasz volt — fejezi be Milan Hoholík a vérfagyasztó történetek sorozatát. Aztán az is kiderül, mi minden fér bele a mentőszolgálat emberei­nek dolgos hétköznapjaiba. A turista­ösvények (ezekből 350 km van a Ma- gas-Tátrában) kijelölése, karbantar­tása, a sziklafalakon levő láncok, kötelek ellenőrzése állandó felada­tuk. Ki-ki a maga szakaszát tartja szemmel, télen azonnal jelentik a la- vinaveszólyt. Közben arra is ügyel­nek, hogy a szigorúan védett he­lyekre — ilyen pl. a Bélai-Tátra ge­rince — ember ne tegye a lábát. A büntetőjoggal felruházott járőrök hegymászónak és gyakorlott sízőnek kell lenni. Azon kívül, hogy mi is tartunk előadásokat, ml is sokat já­runk tanfolyamokra, továbbképzések­re. Rendszeresen vizsgázunk Tátra- ismeretből, geológiából, természetvé­delemből és módszertanból. Az Ide­genvezetőről azt tartják, olyan mint egy élő lexikon, szinte mindent tud a Tátráról, ezért Is élnek sokan a lehetőséggel, és a ml felügyeletün­ket, kalauzolásunkat választják. Mi­nimum öt ember kell ahhoz, hogy el­induljunk a csoporttal. A rászorulók­nak megfelelő öltözéket Is adhatunk az igényes hegyi túrákhoz. Az önkén­tes tagokkal is mi foglalkozunk, an­nak ellenére, hogy a Csehszlovák Testnevelési Szövetség égisze alatt dolgoznak. Gazdag ismerettárunkat az információnyújtásnál is kamatoz­tatjuk. Lényegében, aki Idegen a Magas-Tátrába jön, nálunk kezdi a hegyőriással való ismerkedést. A tá­jékoztatásnak, amely itt, az állomá­son zajlik, van egy szépséghibája is. Az épületünk igen kicsi és a CSSZTSZ emberei is itt állomásoznak, így gyakran megtörténik, hogy a cso­portokban érkező érdeklődőket nem engedhetjük be egyszerre. A beszélgetés folyamán erről is sző esik, mire kell ügyelniük legin­kább a Tátrába érkező fiataloknak, a középiskolás kirándulőcsoportoknak és a sítanfolyamok résztvevőinek. Az üzenetnek szánt intelmeket a főpa­rancsnok foglalja össze: — A szálláshelyhez minél közelebb kell jutniuk az őket szállító jármű­vel, hogy ne kelljen rögtön az első napon sokat gyalogolniuk, mászniuk a nehéz csomagokkal. Számtalan esetben rögtön az első napon bal­eset történik. Nagyon fontom a meg­felelő öltözék, ami sok fa ^sérülés­től óvhatja meg a fiatalokat Mérté­kével kell adagolni az önbizalmat is, nem szabad vakmerőnek lenni, hi­szen számukra ez sok vonatkozásban Ismeretlen hely. A lezárt turistauta­kon nem szabad járni, a leslMópá- lyákat pedig a mentőszolgálat embe­reinek figyelmeztetése értelmében Idejében el kell hagyni. Sohasem sza­bad a dombokon, csúcsokon sötéte­désig maradni. A sok örömet, de sok veszélyt is rejtegető télt szezon kez­detén, remélem, tanácsainkat a fia­talok is megszívlelik. a kihágásokért a helyszínen is bír­ságolhatnak. Téli teendőik egyik fon­tos része a síterepeken tartandó ü- gyelet. A Csorba-tő, Kőpataki-tő és a Tarajka lesíklőpályáin a felvonó leállta után még egy óráig teljesíte­nek szolgálatot. Munkájuk jelentős részét képezi a turistavezetői és ta­nácsadói, információs tevékenység. — Nekem például első osztályú mi­nősítésem van, és a harmadik, vagyis a legfelsőbb nehézségi kategóriájú helyekre vezethetek csoportokat — mutat a pulóverén levő jelvényre La- dislav Sediv?. — Ezt a minősítést megszerezni, persze, nem egy két év kérdése. Alapkövetelmény, hogy az Illető minimum három évig a men­tőszolgálat embere legyen. Sokat kell tanulnunk, meg a gyakorlatban látni. taDasztalni. Először is kiváló Szlovákia fővárosának üzlethálózata tá­volról sem felel meg a követelményeknek. A zsúfolt boltokban kulturált kereskedelem­ről szinte szó sem lehet. Ezért bizonyára Bratislava — és nemcsak Bratislava — la­kói megkönnyebbüléssel fogadják, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt megnyitják a város peremén, Lamaő területén a Ház­tartási Cikkek kereskedelmi vállalat új be­vásárlóközpontját, amely sok tekintetben egyedülálló. Erről az újságírók Is meggyőződhettek, akiket a kivitelező, a Priemstav épftőválla- lat hívott meg helyszíni szemlére. A saját szemükkel láthatták, hogy valóban külön­leges építészeti megoldású, és üzemeltetése szempontjából kísérleti jellegű üzletházról van szó, amelyet a neve is bizonyít: város- melléki bevásárlóközpont. Légvonalban alig száz méterre fekszik a Bratislava—Prága autósztrádától. S tulaj­donképpen azért került erre a helyre, hogy Szlovákia legnyugatibb részéből, a 2£ho- riéből, esetleg a Morvaországból és kül­földről érkező turisták mohó bevásárlóked­vükben ne a túlzsúfolt belvárosi áruháza­kat és boltokat rohamozzák meg, hanem letérve az autósztrádáról, már Itt hozzá­jussanak a kívánt áruhoz. Ugyanakkor a főváros nyugati városrészei lakóinak is jő szolgáltatót tesz. Ennek megfelelő az áruház építészeti megoldása Is. A tereppel egy magasságban található alső szint tulajdonképen csak ar­ra szolgál, hogy a gyalog érkezők bemen­jenek a bevásárlóközpontba A hatalmas alapterületű épület középső szintjén van­nak az elárusítóhelyiségek és az áruraktá­rak. Végül a legfelső szinten, tulajdonkép­pen az épület tetején, a merész megbldású kupola körül pedig több mint kétszáz sze­mélyautó parkolhat. A vásárlók tehát innen közelíthetik meg a különféle boltrészlege­ket. Ide tolhatják ki kényelmes kézitar­goncákon egészen kocsijuk csomagteréig a megvett árut. Ez lesz Csehszlovákia első autósSruháza. A kivitelező szerint a tető megoldása volt a legnehezebb. Különleges előregyár­tott épületelemek tartják. Burkolata hu­szonkét rétegből készült, hogy még csak véletlenül se ázzék be, és elbírja a több mint kétszáz autót. Felülről az új üzletház úgy fest — a kép Is tanúsítja —, mint egy repülőgép-anyahajó. jó munkát végzett a Priemstav. A bevá­sárlóközpont beruházója és leendő tulaj­donosa, a Háztártásl Cikkek vállalat kiváló minősítéssel vette át tőlük széptember vé­gén. A köze! négyezer négyzetméternyi el­adási területen elsősorban háztartási cik­keket, edényeket, háztartási gépeket, sport­szereket, turistafelszerelést, szerszámokat stb. kínálnak majd. De lesz készruha-, kö­töttáru-, drogériarészleg, falatozó és egye­bek is, s talán hazánk egyik legnagyobb barkács- és kertiszerszámboltja. Kíváncsian várjuk az üzletház megnyitá­sát. PALÄGYI LAJOS Karácsonyi ajándék a fővárosnak Az új bevásárlóközpont madártávlatból. A kép bal felső sarkában kígyózik az autó­sztráda. Jozef Ondrejiöka felvétele A hegyi életmentés sokszor csak helikopterrel lehetséges. MESTERSÉGÜK (NEMCSAK) AZ ÉLETMENTÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom