Új Ifjúság, 1987 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1987-04-08 / 14. szám

" --------------------------------------------------------------------1 új ifjúság 9] ' ........... ........................... NÉMETH LÁSZLÓ A THÁLIÁBAN Egy korábbi cikkünkben már kifogásoltuk a szilázs és a farma szavakat, s megállapítot­tuk, hogy helyettük anyanyelvűnkben a siló és a farm szavak váltak közismertté, s a szilázs. farma formákat a magyar nyelvterület nagyobb részén nem Ismerik, ezért a csehszlo­vákiai magyarságnak Is kerülnie kellene őket. A hibák olykor hasonlítanak egymáshoz, más­kor különböznek egymástól. A szilázs és a farma között alig van valami hasonlóság alak­jukat tekintve. Így a szlovákban — bár mind­kettő nőnemű főnévnek számít — a nőnemű főneveken belül egészen másképp viselkedik az egyik, mint a másik, más a ragozása az egyiknek és megint más a másiknak. Hogyha ez (gy van, akkor miként kerülhe­tett cikkünkben egymás mellé a két szó? Olyan alapon, hogy mind a kettő hasonló úton-m5don terjedt el a csehszlovákiai magyarság nyelvé­ben. de ilyen változatban sem a magyarorszá­gi, sem a romániai, sem a jugoszláviai stb. magyarok nem ismerik egyiket sem, tehát nem is tekinthetők magyar szavaknak. , Van azonban egy fontosabb hasonlóság is közöttük. Történetesen az, hogy egy-egy elter­jedt hiba, rossz szó újabb hibák forrása, ki­indulópontja lehet, s így észrevétlen ugyan, de szaparodnak nyelvünkben a hibás képzésű szavak, mert minden egyes sző további szavak alapjául szolgálhat. Vegyük pl. béke szavunkat! Teljesen vilá­gos számunkra, hogy ez a szó az alapja a békéi, békéltet, békés, békesség, békétlen, bé- kétlenkedik, békít stb. származékszónak,. de az olyan összetételeknek is, mint pl. a békeakarat, békeangyal, békebarát, békebeli, és még so­káig sorolhatnánk a béke szóval alkotott sza­vakat. Az ugyanabból- az alapszóból képzett szavak (pl. béke, békés, békebarát) szócsalá­dot alkotnak. Ezeknek a szócsaládoknak az az átka. hogy ha egyszer rossz az alapszó, akkor a belőle képzett származékok, tehát a szócsalád tagjai sem lehetnek helyesek. Pedig a megfelelő szik. szócsalád itt is erőteljesen érezteti hatását, így pl. a szik. kukuriCná siláá, zemiaková sí­iéi, silázna jama, silázna krmovina, siláíne rastliny, silázovaf, zasilázovaf kifejezések nem fordíthatók helyesen magyarra a helytelen szi­lázs szó felhasználásával. Különben a siló szó családja Is némiképp másféle módon alakul a magyarban: silótal, síléfelillet. silóendör, silékeverés, silókukorica, silőrekesz. silótorony, silótöltés. silótöltő: de az egvszerű képzett származékok közül is em­líthetünk néhápy példát: silóz. besilóz, silózás. Egy szó a „farma“ ürügyén Az Új Ifjúság március 18-i számában a (TT) aláírással megjelfint cikk nagyon helyesen, tollhegyre tíízte a televízióban elhangzott far­ma szó kapcsán azokat a nemzetközi és né­mely más szavakat, amelyeknek hangalakját mai nyelvhasználatunk a környezet nyelve ha­tására kezdi eltorzítani. A cikk alapkérdésé­ben egyetértek a szerző állásfoglalásával, de a hosszas indoklás némely kitétele kiegészí­tésre. némileg kiigazításra szorul. Kezdjük az egyszerűbben A farm magyar átvételt a latin firmus, fir- mare „szilárd, rögzít“ szavakra visszavezetni fölösleges, talán erőszakolt is, tekinthetjük közvetlen angol átvételnek, jelentése sem in­dokolja ezt. A Magvar Értelmező Kéziszótár szerint: 1. Amerikai mezőgazdasági üzem (ta­il vaszerfí birtok). 2. (Kisebb) állatok tenyész­tésére szakosított gazdaság. Ezek a jelentések pedig meghatározzák a szó használatának kö­rét is A fent említett farm bizonyára nem Amerikában van. Ebben az esetben pedig csu­pán a 2. jelentésben használható, többnyire előtaggal, tvúkfarm. kacsafarm. nyúlfarm. De tehénfarm. borjnfarm lófarm már nem lehet. Tegvük még hozzá hogv az egész magyar nyelvterületen enné' elterjedtebb, a hivatalos nyelvhasználatban fírott nvelvben) pedig szin­te kizárólagos a telep. Tehát baromfitelep, kacsatelep szarvasmarhatelep, méntelep stb. Ha több kisállatot is tartanak, akkor általá­nos a kisállnttenvésztő telep. A nyelvi egvség megőrzése szempontjából legalább a hivatalos nyelvhasználat számára ez utóbbit tartanám szerencsésnek. Elszakadva a konkrét példától, de a témá­nál maradva hadd említsek még néhánv adatot arra amikor látszólag helyes magyarsággal be­szélünk tehát magvarul, mégsem magvarán szólva Munkahelyünkön gyakran hallhatjuk: Fimegvek az igazgató utón. És ezen azt ért­jük hogy megkeressük az Igazgatót, és va­lamilyen ügyet elintézünk vele. A magyar A HIBA ÚJABB HIBÁKAT SZÜL cnüGnueLvnnK az t/jjf/uMn? o/aim/hvrziiVatii silázható. silózó. silózott, sllóztat stb. A szlo­vák megfelelők Is ennek mintájára alakulnak a magyarban: kukoricasiló, burgonyasiló, siló- gödiir, silótakarmány, silónövény, silóz, besi­lóz stb. A siló szó családjának már csupán részle­ges felsorolása is jól mutatja, hogy van miből válogatnunk, de olykor bizony nem ártana jobban Ismerni nyelvünket! Az anyanyelv Is­meretéhez az Is hozzátartozik, hogy mást Je­lent pl. a silóknkorica (értsd: sllózásra al­kalmas, silóban tárolt, tartósított kukorica), megint mást a kukoricasiló (kukorica tárolá­sára alkalmas siló). Hasonló példák még a silógabona — gabonasilé, silótakarmány — ta­karmánysiló, silóburgonyá — burgonyasiló stb. Tudva, hogy’ összetett szavainkban az utolsó tag hordozza a szó fő jelentését, nem lehet különösebben nehéz azt se megállapítani,' ml a különbség a silógödör és a gödörsiló, a siló­torony és a toronysiló között. A farm szőcsaládja nem annyira kiterjedt, mint a silóé, de itt Is az okoz gondot, hogy a nem helyes farma változat válik a szárma­zékok alapjává: baromfifarma, tehénfarma. Ilyen esetekben a farm szóra ugyanaz érvé­nyes, amit már korábban, előző írásunkban megállapítottunk: csak az -a végződés nélküli változat lehet helyes, pl. baromfifarm, tehén­farm oyöngytyúkfarm stb. A farmer, farmos helyett sem használhatjuk a szik. farmár szót, mert ez lényegében szin­tén a farma változatra vezethető vissza. A szlovákban az -a végű főnevekből gyakran képzünk foglalkozásnevet az -ár képző se­gítségével: ryba — rubár, podlaha podlahár, voda — vodár. elektrika — elektrikár, ill. a farma — farmár. Itt a farmár szóban a szlo­vák tőalak (farma) és egy szik képző (-ár) találkozott egymással. A ml nyelvünkben azon­ban sem ez a tőalak, sem ez a képző nem ismeretes, ezért hasonló esetekben ügyelnünk kell arra. hogv egy hibásan átvett szó ne le­gyen további helytelen nyelv! megoldások sza­porítóanyagává, s csak nyugodtan használjuk a farmár helyett a farmos, farmer szavakat! (TT) nyelvben ennek a névutós szerkezetnek Ilyen jelentésben nem alakult ki átvitt értelmű hasz­nálata. A mondat valójában azt jelenti így, hogy az igazgató elment, előrement valahová, én pedig fogom magam, és utána megyek. Emellett egyetlen ritkán hallható átvitt ér­telmű használata is lehet: az Igazgató meg­halt, és én Is érzem, hogy meg fogok hama­rosan halni. A fenti esetben ilyen jelentésről nyilván sző sem lehet. A kifogásolt magyar­talan mondat helyett a stílusos megoldások egész sorát javasolhatnánk: Megkeresem az igazgatót. Elmegyek az Igazgatóhoz. Beme­gyek .. . Felkeresem ... A helytelen magyar mondathoz bizonyára a helyes szlovák mondat hibás tükörfordítása adta a példát: Idem za rtaditefom. Hasonlö körbe tartozik az ugyancsak gyak­ran hallható mondat: Szolgálatban vagyok v. leszek. És ez csupán annyit jelent: dolgozom, dolgozni fogok. A magyarban a szolgálatban van kifejezést csupán az egyenruhások (kato­nák. rendőrök, pénzügyőrök, vasutasok, postá­sok) munkavégzésének kifejezésére használjuk. A „polgárt“ foglalkozást űzők közül egyedül a portással mint őrszolgálatot teljesítővel kap­csolatban mondhatjuk. A gyárt munkapad mel: lett. a termelőszövetkezeti irodában vagy az üzlet pultja mögött nem szolgálatban van az ember, hanem dolgozik, munkában van. ­Az előbb felsorolt jelentésbeli tévesztések elkerüléséhez nagy segítséget ad. ha bizony­talanságunk esetén a Magyar Értelmező Kézi­szótártól kérünk tanácsot. A helyes szóhasz­nálat terjesztésében nagy szerepe van az új­ságíróknak, akár a lapok hasábjain, akár a rá­dióban vagy a televízió képernyőjén szólalnak meg. Ha ezt a felelősséget átérzik, akkor nem olvasható majd tollúkból olyasmi, mint például ez: alfahetlzáciés tanfolyam. Csak gondolom, hogy olyan tanfolyamot jelent, ahol trnt-olvas- nl tanítják a felnőtteket. Vörös Ottó Németh László drámaírói alkotásai közül a Bodnárné című színművét a legelsők kö­zött találjuk. A szerző vallomása szerint hosszú drámaírói munkásságának lett „el­ső fennmaradt s megőrzésre érdemesített darabja“. A Bodnárné nyelvében, jellegé­ben, felépítésében s a mellékalakok ábrá­zolásában korabeli parasztdráma. A har­mincas évek világának képe, amely egy csa­lád társadalmi helyzetén, belső villongásán, majd tragédiáján tükrözi az emberi nagyra- vágyás és törtetés, önzés és érdek, gyarló­ság és önbíráskodás erkölcsi letisztultsá­got nélkülöző vonásait. A cselekmény moz­gatója, de bonyolódásának,erkölcsi felelőse az etikátlanság következményének a súlyát is vállaló Bodnárné, az elfogult anya. El­vakult szeretetével kedvencét, kisebbik mér­nök fiát, Pétert, tünteti ki alig rejtett ra­jongással. A földhöz kötött nagyobbikat, Já­nost — a jogos kérdőre vonások alkalmá­val — hamis hangú csitítással szelídíti. Ok­talan kedvezésének a két testvér végzetes összetűzése, s az ezt követő tragikus ese­mény vet véget. S ekkor az anya nem ked­vence holttestére borul tehetetlen fájdal­mában, hanem — felismerve bűnét — min­den fondorlatos eszközzel, kétségbeesetten küzd Jánosért, gyilkosságba kergetett fia megmentéséért. Későn bár, de mégis rá­döbben a parasztfiú iránt érzett mélyebb szeretetére. Németh László örök érvényű üzenete nem­csak egy „kötelező olvasmány“, egy érdem­beli drámai mű életre keltése, hanem egy­ben az önmagával elégedetlen, de önnön- magát megújítani, erősíteni és jobbat al­kotni akaró színház bátor, megokolt és eredményes kísérlete lett. Ebben a szándé­kában segítette a Bodnárné színpadra vi­telét a vendégrendező Gyarmati Béla (Mis­kolc) felelősségteljes munkája is. Ennek következtében a színészek játékán végig éreztük a korszerű rendezést képviselő egy­ségesítő, ösztönző, sugalmazó és lelkesítő irányítását. De mindezen továbbmenve tisz­tán és határozottan felcsillant a dráma ket­tős cselekvésfolyamatának lényeges egysé­ge: a szereplők egymásra, valamint a kö­zönségre gyakorolt erős érzelmi hatása mint a rendezői törekvés beteljesülése, nem kevésbé a helyesen értelmezett és megfo­galmazott színpadi akciók hatásossága és mélysége. Gyarmati gazdagon adagolt ren­dezői eszköztárán elgondolkodva azonban felmerült a nézőben a kérdés, miért került a színpadi zene — mint a drámai műt hat- j ványozó eszköz — kissé mellékvágányra. Ugyanis a hallott hatásos, de szűkre kere­kedett montázs bővebb alkalmazására sok­kal több lehetőség kínálkozott a kitűnően A közönség örömére tizennegyedszer is sor került Nagyfödémesen (Veiké Olany) az amatőr táncdalénekesek „Aranykalász” járási versenyére. Hagyományosan a SZISZ Galántal (Galanta) Járási Bizottsága, a Já­rási Népművelési Központ, a Nagyfödémesi Hnb, valamint más szervek és szervezetek rendezik meg ezt a versenyt, és elmond­hatjuk, hogy a színvonalas kulturális meg­mozdulások közé sorolhatjuk. Ezt bizonyít­ja az is, hogy Nagyfödémesen a Dolgozók Egyesített Klubja nagytermében a kétna­pos fesztiválon egy ülőhely sem maradt üresen. Az Idei táncdalversenyen 12 énekes lé­pett fel, közülük néhányan már törzstagok, de a legtöbben az idén próbáltak szeren­csét először. A versenyzők és a szervezők a rendezvény első napján, pénteken elbe­szélgettek a helyi alapiskolák tanulóival, másnap pedig a falu képviselőivel találkoz­tak, hogy megismerkedjenek a falu életé­vel, mindennapjaival. A polgári ügyek tes­tületé kisebb ajándékokkal kedveskedett a versenyzőknek és a szervezőknek. Az elő­megvalősított kulcsjeleneteknél, azok pat­tanásig feszült légkörét fokozottan segítve és alakítva. A szereplők játékait összhang jellemezte. A közös alkotói öröm, az őszintén átélt tel­jesítmények a közönséget megragadó cse­lekményfolyamatok egész sorát hozták elénk. Ennek következtében az előadásnak nem voltak üreshajtású pillanatai. A címszerepben Gombos Ilona remekelt, végig kiegyensúlyozott, belső vívódását mes­terien tükröző alakításával. Etikai ellen­pólusként Lengyel Ferenc érdemes művész (id. Bodnár János) hatásos visszafogottsá­gával formálta meg a jellemes, megfontolt, fiait egyformán szerető apa színpadi alak­ját. Minden részletében kidolgozott volt Kövesdl Szabó Mária teljesítménye is. Lakk- néja Izig-vérig egyéni, élvezetes figurára kerekedett. Pőlos Árpád mély átérzéssel alakította az elégedetlen és mogorva, em­beri mivoltában sértett Ifj. Bodnár Jánost. Dudás Péter mértéktartással, őszinte játé^ kával lett rokonszenves Bodnár Péter sze­repében. Danyi Irént (Cica, Péter menyasz- szonya) az eddigieknél jóval sikeresebb szerepformálásáért kell megdicsérni, hiszen a legkiélezettebb színpadi helyzetekben is azonosult (igaz, testreszabott) színpadi alak­jával. Felfigyelhettünk a dráma légkörét szolgáló további teljesítményekre is, László Géza (csendőr), Várady Béla (Halász, In­téző), és Mlcs Ildikó (örzsi) esetében. Ki­sebb szerepükben megfelelt Érsek György, Bajcsi Lajos, Fabó Tibor, valamint az öreg­asszonyok. Konkoly-Thege Klára (m. v.) díszleteit lényegében elfogadtuk, értelmetlennek tűnt azonban a díszletelemekkel takart, alig ész­lelhető (így fölösleges) festett háttér. Jel­mezei kitűnőre sikerültek; Ez a bemutató teljes mértékben Igazol­ta, hogy jó műsor nélkül nincs jó színházi Ennek feltétele azonban nemcsak a meg­felelő cselekményes darab (mert az akció a dráma lelke); hanem a drámai mű meg- •valósításálnak mikéntje, a közönséget meg­nyerő minőség is. Úgy érzem, ez a jő szán­dék most megvalósult. adók először az alapiskolásoknak mutatkoa- tak be, este pedig már a versenyen a nagy- közönségnek. Egy hazat és valamelyik szo­cialista ország szerzőjének a számát adták elő. A teljesítményeket bíráló bizottság ér­tékelte. A hangverseny második részében Virág Sándor, az Aranykalász korábbi győz­tese, valamint Václav Patejdl népszerű szlo­vák táncdalénekes szórakoztatta a közön­séget. Ezután következett az eredményhirdetés. Az első helyen Anna Kuciaková végzett Se­redből. A verseny második helyezettje a vágsellyel (Sala) Igor Vlasák lett, a har­madik pedig Ingrid Sormanová, szintén Vágsellyéről. A közönség díját Igor Vlasák nyerte el. A legjobb magyar táncdal elő­adásáért a deákí (Diakovce) Szarka Adrian- na kapott díjat. A verseny kellemes légkö­re, a versenyzők jő teljesítménye a sellyei művelődési ház Spektrum zenekarának ki­váló közreműködése jóvoltából, magas szin­tű művészeti rendezvénynek mondható az idei Aranykalász táncdalverseny. — száraz —< Szőke István EGYRE NÉPSZERŰBB Az utóbbi hetekben fokozatosan alakult a magyarországi és a vllágllsta, a hazai dalok viszont alig változtak. Most, szinte minden átmenet nélkül felújult ez a lista Is. Nehéz lenne megtalálni a választ arra a, kérdésre, hogy ez minek köszönhető, de talán ez nem is lényeges. Örüljünk annak, hogy több régi dal eltűnt, helyükre jő slágerek kerültek, és bízzunk abban, hogy ez a változás kedvet ad a szavazóknak, és továbbra is az új dalokra érkeznek a szavazatok. HAZAI ÉS MAGYARORSZÁGI LISTA 1. Peter Nagy: Chlapőenská duäa 2. Banket: Po schodoeh 3. Elán — Lnjzo: Ze ml je Iűto 4. Karel Gott: — Marnela HolanovS: Cau, lásko 5. Petra Janű: 02 nejsem volná 6. Marika Gombitovfi: Nenápadná 7. AC Plus: Klára 8. Mtchal David: Declbely lásky 9. Dalibor Janda: Hurikén 10. Miroslav Zbirka: Mladosf 1. Modern Hungária: Elfújja a szél 2. Katona Klári: Nagy találkozás 3. Neoton: Yo-Yo 4. Napoleon BLD: Kérlek, ne félj 5. Első Emelet: Állj vagy lövök 6. Dolly Roll: Egy-két-hár, Itt a nyáf 7. Z’Zi Labor: Édes lány 8. Első Emelet: Angyalt vallomás 9. R-Go: Te csak mindig akkor sírsz 10. Szfícs Judit: Video VILÄGLISTA 1. Wham: Hova tűnt a szíved 2. Status Quo: A hadseregben 3. Europe: Végső visszaszámlálás 4. C. C. Catch: Nem tudsz elmenekülni tőle 5. Fancy: jéghölgy 6. Modern Talking: Adj nekem békét a Földön 7. Lionel Richie: Balerina 0. Toto: Szerelmed nélkül 9. Alphaville: Szenzáció 10. Iron Maiden: Elfecsérelt évek ZSÁKBAMACSKA Színes posztert nyert Borka Péter hosszúszől fDlhá Vés), Greksa Péter losonci (Luöenec). Trenka Zoltán átúrovól, Balkó Márta pelsőcl (Pleälvec) és Boross Katalin naszvadl (Nesva- dy) olvasónk. POPCSEREBERE Podskalecky Anna (935 81 Horné Tűrovce 148): Adok Judas Priest, Duran Duran, A-HA, Nena, Queen, David Bowie, Madonna, Alphavil­le, Klm Wilde, Dolly Roll, Iron Maiden, Llmahl, Peter Nagy, Rod Stewart, Révész Sándor, HBB, Prognózis, Délhúsa Gjon, KFT-képeket. Kérek Első Emelet, Europe, Falco, Edda-képeket és -posztereket. Berki Angelika. (980 04 Hostice 132): Adok Europe. Modern Hungária, Wham, Dolly Roll, R-Go, Michael lackson, Sandra-képeket. Kérek Modern Talking és C. <C. Catch-képeket. Borbás Eszter (980 04 Gemerské Dechtáre 64): Adok A-HA, Bad Boys Blue, Depeche Mode, Madonna, Queen, R-Go, Toto, Samantha Fox, Wham, Scorpions, Sandra, Napoleon BLD-képe- ket és -posztereket. Kérek Modern Talking, C. C. Catch-képeket és -posztereket. Mester Tímea (986 01 Fllakovo, nám. Slobo- dy 72/AJ: Felajánlom a Dolly Roll, a Modern Talking, az Első Emelet, és Donna Summer egy-egy nagylemezét. Várom a csereajánlato­kat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom