Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-06-25 / 25. szám

Új ifjúság 9 Ot az egyenesig — Még a hatvanas években is másodrendű volt a mezőgazdaság. Csűfos kudarcok ébresztették rá- a szakembereket a szükségszerű átépítésre, a szerkezeti változta- tá-sokra. 1977-ben alakult ki gaz­daságunk mai arculata... — mondja Géczi Miklós mérnök, agronómus, földalapvédelml elő­adó. # Tudomásom szerint a járás domináns mezőgazdasági üzeme a tiétek, és nemcsak a legna­gyobb mezőgazdasági területet mondhatjátok magatokénak, az eredmények azt tanúsítják, hogy az egyik leghatékonyabban mű­ködő gazdaság is a rozsnyói. El­múlt tehát az az idő, amikor sok probléma volt az itteni mezőgaz­dászokkal, viszont a természeti adottságok most is meghatározó szerepet játszanak. — Ma 6574 hektáron gazdálko­dunk Barkától (Bőrka) Berzétéig (Brzotín) és Krasznahorkától (Krásna Hőrka) Stítnikig, a Bor­kai- és Szillcei-fennsík, a Sajó folyó és a Csetneki-patak, vala­mint az 50-es főút által tagolt földterületeken. Az utóbbi évek­ben termékeny belterületeink nagy része az urbanizáció áldo­zatául esett. A 109'1982-es kor­mányhatározat értelmében szün­telenül új területek rekultiválásán fáradozunk, s mondhatom, ez ideig sikerrel. Nem akarok haza­beszélni, de a füldalapvédelein egyik fontos láncszeme és bizo­nyos értelemben meghatározója a mezőgazdasági tevékenységnek, sajnos, ennek a múltban nem tu­lajdonítottak jelentőséget. A ma­gasabb fokú gépesítés és a vegy­szerek által sokkal hatékonyabb a mi termelésünk is, mint akár tíz évvel ezelőtt. Az adott eszkö­zök és éghajlati viszonyok mel­lett, szerintem, fontos szerepe van a munkaszervezésnek és ma­gának a tagságnak, amely a rá­bízott feladatokat hivatott elvé­gezni. Rátermett, szakképzett em­berekre van szükség, akik bátran merik alkalmazni a kutatási eredményeket a gyakorlatban. BénzI Miklós mérnök; „A fiata­lokra mindig lehet számítani.“ bet. A iiétlagú ifjúsági miinkakollektiva szép eredményekkel biiszkélked­Fontos a gép, fontos a szakember Rozsnyó (RoSnava) és környéke évszázados bányaipari hagyo­mányokkal rendelkező iparvidékként él a köztudatban. A mező­gazdaság errefelé a ranglétra második fokára szorult, a nehéz talajt, dimbes-dombos földterületet csak körülményesen lehetett megművelni. Ma már azonban több olyan mezőgazdasági üzem is van a járásban, ahol a mostohább természeti adottságok dacára is szép eredémnyeket tudnak felmutatni. A járás egyik ilyen dinami­kusan fejlődő mezőgazdasági üzeme a Rozsnyói Állami Gazdaság. Most ide kalauzoljuk el olvasóinkat, betekintést nyújtva az itteni fiatalok életébe, különös tekintettel a legfontosabb nyári teendő­re, az aratásra való felkészülésre. Ambrus Márta; „Az idényjellegű, Rsiicsmunkákban segítünk a legtöb­bet.“ még akkor is, ha rögtön nem is mutatkoznak meg az eredmények. Mi főleg az állattenyésztésre va­gyunk berendezkedve, hiszen nem kevesebb, mint 4760 szarvas- marha képezi állományunkat, de a burgonyatermelésünk is' jelen­tős. Gabonát 1570 hektáron vetet­tünk, és évről évre szebb hektár­hozamokat értünk el. De nemcsak a hektárhozammal dicsekedhe­tünk. hanem azzal is, hogy a já­rás legjobb kombájnosa, Vanyo József nálunk dolgozik. Ez egy­ben a SZISZ-alapszervezet sikere is, A fiatalokra mindig számítani lehet, és amikor ezeket mondom, főleg arra az Ifjúsági munkakol­lektívára gondolok, amely az ifjú gépjavítókat tömöríti magába. MÁRTA, A SZISZ-TITKÁR Ambrus Márta, a SZISZ-alap- szervezet titkára: — Hatvannégy tagú alapszer­vezetünk a gazdasági udvarok szerint tagolódik. Mezőgazdasági üzem vagyunk, ezért érthető, hogy elsősorban az idényjellegű, csúcsmunkákban segítünk a leg­többet. A legnagyobb nyári mun­kában, az aratásban számítani le­het ifjú gépjavítóinkra és kom- bájnosalnkra. Vanyo József tavaly a járás legjobb kombájnosa volt, de kívüle más ügyes dolgozóink is vannak. Balázs Tibor nemrég minisztériumi kitüntetésben része­sült a mezőgépek hatékony üze­meltetéséért. Benő László, Berecz Béla és a többiek pedig az ifjú gépjavítók ZENIT versenyének állandó résztvevői. Védnökségünk alatt van e.gy 2 hektáros kaszáló, de a legelők tisztításában, a sző- löszüretben és más munkákban is segítünk, ha a helyzet megkí­vánja, Persze nemcsak dolgozni, sportolni, szórakozni is tudunk. Rendszeresek a gazdaságok kö­zötti röplabda- és asztalitenisz­bajnokságok. A lúcskal lányok kérésére pedig a közeljövőben honvédelmi versenyt is rende­zünk. A kézimunka- és könyvki- állítások tevékenységünk további színfoltjai. Amire a jövőben job­ban oda szeretnénk figyelni, az az alapszervezet megfiatalítása, a hozzánk érkező fiatalokat azon­nal fel akarjuk karolni. Baráti kapcsolatok fűznek egy magyar- országi, a hajdúböszörményi, va­lamint az olomouci gazdaság fia­taljaihoz. Ezt a kapcsolatot sze­retnénk elmélyíteni a jövőben. A legaktívabb SZlSZ-tagok előnyö­sen üdülhetnek saját evetesi (kö­zeli tájegység — a szerk. meg- jegyz.) központunkban, de a leg­jobbak még az aratás előtt eljut­hatnak a bolgár tengerpartra. ARATÁSRA KÉSZÜLŐDVE Itt már mindenki az aratásra gondol és így volt ez velem is, amikor az ifjú gépjavítók munká­ja iránt érdeklődtem. Kerekes Jánossal, a „főnökkel“ kisétáltunk a műhely hűvöséből a katonás rendben felsorakozott kombájnokhoz. — Látja, éppen hogy csak be­férnek ide ezek a lengyel Bizon gabonakombájnok — mutat a te­tőszerkezet irányába — A tizen­egy német komijájn mellett ez a három lengyel gép vár bevetésre. Még a télen elkezdtük javításu­kat, és most már az utolsó dara­bok kerültek sorra. # Milyen tapasztalataik van­nak a kevésbé közismert lengyel kombájnokkal? — kérdezem a behemót gépek láttán. — Pozitívak, habár az igazság­hoz tartozik, hogy a német gé- kephez szokott munkások kez­detben Idegenkedtek tőlük, és akaratlanul is a hibáikra figyel­tek. Eleinte stabilitásúkkal volt baj, de a fiatalok leleményessége folytán, egy újítást eszközölve ezt is sikerült kiküszöbölni. Na­gyobb teljesítményűek, kisebb fo­gyasztás mellett tisztán és kevés szemveszteséggel csépelnek. To­vábbi nagy előny, hogy jó a pót­alkatrész-ellátás, előzékenyek a lengyel szállítók, akik már több­ször voltak itt nemcsak érdeklőd­ni, hanem a hibákat is kijavítot­ták a helyszínen. Azért még egy igazság érvényes a mi szakmánk­ban: minden gép csak szakavatott kezekben nyújt hosszú távon is jó eredményeket. Szerencsére ezt az elvet vallják az Itteni fiatalok is, akik gyakran a gépek nyer­gében iS’ bizonyítanak. Bent a műhelyben most épp egy E 516-os masina , van a szí­nen. Vanyo Józsefet, a kollektíva vezetőjét a variátorszíj cseréje foglalkoztatja. Amikor többen is bekapcsolódnak a kollektíva munkasikereiröl, a hulladékvas- gyűjtésről, a társadalmi munká­ról folyó beszélgetésbe, egy más jellegű kérdést is bátorkodom feltenni: # Véleményetek szerint milyen színvonalnak a mostani mezőgé­pek, milyenek a tapasztalatok, hogyan állják meg helyüket a talaj-előkészítésben és a termés betakarításában itt, a rozsnyói és környékbeli határban? Berecz Béla: — Nálunk általá­ban kötött, agyagos a talaj, ami ugyancsak próbára teszi a gépe­ket. A szántás is igényes munka, néha beletörnek az ekék, nem ártana a jobb minőségű acél. Balázs Tibor: — A vetésnél, aratásnál, silózásnál gyakori a géphiba. A mi dimbes-dombos dűlőinket járva sokszor az az ér­zésünk, ezek a gépek nem ilyen terepre készültek. Vanyo József: — Vitathatatlan, hogy a mezőgazdász legnagyobb segítője a gép. Az említett hiá­nyosságok eltörpülnek a pozití­vumok mellett. Ha meg vannak is apró meghibásodások, elvégre azért vagyunk itt, hogy kijavít­suk. Mindent összevetve van fej­lődés, van előrelépés, így e té­ren is megvannak az előfeltételek a hatékonyabb termeléshez. POLGÁRI LÁSZLÓ Vanyo József, a járás legjobb kom­bájnosa vezeti az ifjúsági munka- kollektívát. SZIA, KATI! Kerekes János; „A gép csak szak­avatott kezekben nyújthat jó ered­ményeket.“ Tanácstalanul állok a buszmegállóban, amikor egyszerre csak ismerős ar­cot látok közeledni. — Szervu.sz, Katii — kö­szönök előre fiatal barát­nőmnek. — Szial Ml szél hozott erre? — Az iskolátokba tartok, csak nem tudom, merre ta­lálom. Az iskolaújság fő­szerkesztőjével szeretnék egy kicsit elbeszélgetni. — ífnnek semmi akadá­lya. Itt áll elölted. — Nem tartozol a dicsek­vő természetűek közé, ed­dig sosem említetted, hogy főszerkesztő is vagy. — Jó-jó, nem mondtam, de ettől még beszélgethe­tünk. De gyorsan, mert ke­vés az idom. — Az írás, vers vagy a tánc sürget? — Egyik sem; énekpró- bal — Kezdjük talán a be­mutatkozással ... — Petrás Katalin vagyok, a Banská Stlavnlca-i Vegy­ipari Szakközépiskola má­sodikos diákja. — Ha szabad így fogal­maznom a kérdést; mi le­szel, ha nagy leszel?-7 Az érettségi után dol­gozhatok textilgyárban, var­rodában, de akár kémiai laboratóriumban is. — Szólj röviden iskolá­tok SZISZ-szervezetének munkájáról! — Hű, ez nehéz lesz rö­viden. Nagyon sok minden­nel foglalkozunk, szinte egész évben le vagyunk kötve. Tanáraink segítségé­vel vetélkedőket szerve­zünk. gazdag programú ifjúsági esteken veszünk részt, amelyeket többnyire diszkóval fejezünk be, de szervezünk író—olvasó ta­lálkozót, idős kommunisták­kal beszélgetéseket. Ilyen­kor sokat megtudunk tör­ténelmi múltunkról. Leg­utóbb számítástechnikai klubesten'voltunk. — Hogyan lettél főszer­kesztő? — Állandó munkatársa voltam nz iskolaújságnak, de kifogásoltam a lapban megjelenő írások minősé­gét. és keveselletlera a pél­dányszámot is. — Mióta vagy főszer­kesztő? — Ez iskolaév elejétől. Nem szeretném, ha öndl- cséretnek vennéd, de úgy érzem, sokat javult az új­ság minősége minden szem­pontból. A korábbi húszas példányszám százötvenre emelkedett, de még ez is kevés. Sok vidám hangvé­telű. szórakoztató cikket tartalmaz. Tájékoztatja a fiatalokat az. évfordulókról, tontosabb politikai esemé­nyekről, de található benne a könnyűzenei ablak, ke­resztrejtvény és eredeti tesztek is. — Hány tagú a szerkesz­tőség? — Van két gépelünk, egy rajzolónk, négy anyaggyűj- tönk, néhány diák pedig rendszeresen ír az újságba. De ne haragudj, már iga­zán sietnem kell az ének- próbára. Szial Nagy István t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom