Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-15 / 3. szám
ú] Ifjúság 8 Türkizkék mozaik borítású villa áll Tbiliszi óvárosának szívében. Esténként nézősereg tódul az é- pületbe: ez ad otthont a bábszínház társulatának. Itt tartották az Alfréd és Violetta című bábjáték ősbemutatóját. A darab Verdi Tra- viatájának, illetve Dumas Kamé- liás hölgyének merész persziflá- zsa, amelynek cselekménye a mai Grúziában játszódik. Az átdolgozás rövidebb az eredetinél, mégis bőven van részünk élményekben. Ahogy felmegy a függöny, máris egy meddő vita részesei lehetünk, melyet három bábu folytat Dosztojevszkijről, Freudról, a személyiség szabadságáról és Buratinóról, az orosz Pinocchióról. Nemsokára tűzpiros hajkoronával a fején megjelenik a könnyűvérű Violetta Vardzigulasvili. A szabados erkölcsű, ám bájos hajadon a szerelemről dalol. Éneke úgy meg- igézi Alfréd Gochiellit, hogy nyomban otthagy csapot-papot, asztrofizikát és mindenféle tudományt. Gyönyörű szerelmük magával ragadja a nézőt. Ám elkövetkezik a búcsú szomorú pillanata: Alfrédot szólítja a kötelesség, tudományos ülésszakra kell utaznia. A. Holló, a sors jósmadara (törzse egy krumpliskosárból készült j, átnyújtja Alfrédnak apja táviratát. A papa, tekintélyes és tiszteletre méltó családfő, rendet akar teremteni Alfréd életében. Mély részvéttel hallgatják a né. zők Alfréd vigasztalhatatlan zokogását kedvese üres karszéke fölött. A szeretett lány lenge fátyla i— az elmúlt boldogság jelképe ■—ellibben a kulisszák mögé. A szerző azonban melegszívű, a szerelmesek tsmét egymásra találnak. A regényben, az operában a halál elválasztja őket, de ebben a bábváltozatban nem áll közéjük az elmúlás, boldog beteljesüllés az osztályrészük. A bábművészet egyidős a világgal. Amióta csak ember létezik a földön, azóta próbálkozik tisztába jönni önmagával, s örömében vagy bánatában megalkotja önnön hasonmását és életet lehel bele. Revaz Gabriadze vitán felül áll. A művészi színvonalból nem enged, mégis megérti mindenki. Ez nagyon ritka a- dottság" — így értékeli Gábrtad- zét a kritika. Vajon miért lesz egy filmdramaturg bábművész? A Csodabogarak című film szereplői, a fiatal és heves vérmérsékletű Ertaoz és az öreg Hrisz- tofor, akit bölccsé tett a sok tudás és a még több sorscsapás, felszállnak a földről, hogy a maguk külön világába emelkedjenek. Alattuk maradnak a piros cseréptetők, a templom kupolája, az erdőborította dombok, no meg a vasút pöfékelő mozdonyával, amely föntről játékszernek hat. Az em. berek szintén mulatságos bábjátékfiguráknak látszanak a magasból. Hiúságaik, indulataik, földhöz ragadt gondjaik és elrugaszkodott ügyeskedéseik gyermetegen naivnak és nevetségesnek tűnnek. Mindez híven tükrözi a szerző viszonyát különc és álmodozó hőseihez, akik elúsznak, elröpülnek a prózai hétköznapok elől. Bármilyen, történetet visz is vászonra, Gabriadze mindig távolságot tart. Ha az ő szemével nézzük, a mindennapi életet bábjátéknak látjuk. Nyilvánvalóan a sors rendelkezett úgy, hogy az író — aki egy személyben álmodozó, költő és tréfamester — összekösse életét a bábokkal. De miért éppen marionettfigurákat választott Gabriadze? Hiszen a Szovjetunióban sosem ismerték el a műfajt, a szakma legjobbját a 20-as években merevnek, mesterkéltnek tartották a bábokat, mert mozgásuk között árnyaltabb érzéseket nem tudnak kifejezni. A szakemberek szerint a marionett- játék inkább mesterség, semmint művészet. 'A darab szerzője, a marionettszínház megalakítója Revaz Gabriadze, a neves grúz ftlmdrama- turg. 1936-ban született Kütaisziben. ’Az egyetemet Tbilisziben végezte, majd újságíró lett. ö írta az 1969- ben bemutatott Fel a fejjel! és a Különös kiállítás című filmek forgatókönyvét. Későbbi filmjei közül valók a Csodabogarak, aMt- minó és a Dumas a Kaukázusban. Gabriadze kitűnő és bölcs komédiáinak szereplői mindig egyszerű grúz emberek. Műveiben a valóság és a fantasztikum elválaszthatatlanul összeforr, s ebben van egyben a szereplők boldogulásának titka is. Darabjaiban boldogság csak tisztességes, igaz embernek jut osztályrészéül. Ez egyben az író filozófiája és művészetének alapeszméje. „A néző, akár falusi paraszt, a- kár városi sznob, egyformán reagál Gabriadze filmjeire: örül, nevet, egyetért. Népi egyszerűsége A szerelem mégis gyönyörű! Azt mondják, megint divatba jön ÚJ SZÍN Az érsekújvári (Nővé Zámky) Szépművészeti Galéria ismét bemutatott mecénása, Zmeták Ernő festőművész munkáiból. A harminc-negyven kép a pályaív egészét átöleli — és jól mutatja a művész munkásságának szélességét és mélységét is, hiszen a kiváló kardos önarcképe mellett megtaláljuk itt a martinászportrét, népviseleti portrékat, Kassa (Koéice) egyik szép látképét és ifjúkori tájképei mellett újabbakat, az elmúlt év terméséből valókat is. A művész, akárcsak Csontváry Kosztka Tivadar, egy életen át kereste a nagy témákat. Eljutott Olaszországba és máshova s a helyszínen készített vázlatokon, vízfestményeken kívül gyönyörű olajképeket festett élményei alapján. Ugyanakkor szerencséje volt idehaza is: elkészíthette Szlovákia fővárosában a városháza portáljának a képét, még több gobelint is, s immár hatvanöt évesen akár elégedetten a jól végzett munka örömével vonulhatott volna nyugalomba. De Zmeták Ernő, akárcsak más festőművészek és szobrászok, lázzal, új életkedvvel vág újra és újra neki a munkának, így az idei tavaszi fővárosi életműkiállítása után most legújabb festményeinek, gobelintervének örülhetünk. Főleg a közel húsz négyzetméter nagyságú faliszőnyegterv, a főváros látképe mutatja, hogy a művész élete teljében van, s a kalandozások közepette is mindig tudta, hogy odahaza, szűkebb otthonában is megtalálja a nagy témákat, és mint művészete bizonyítja, meg is találta. Ez utóbbi látkép a példa rá, hogy a művész nemcsak álmaiban hordja ezt a képet, hanem együtt él a környezetével, és éberen, jó gazda módjára figyeli a változásokat, s amikor azok elérnek egy bizonyos szakaszhoz, átformálják, újjávarázsolják egy város vagy vidék képét, ő odaáll a széles pan- nő elé, és fegyelmezetten, ugyanakkor nagy izgalommal festi, örökíti meg a látványt. A főváros látképe így nemcsak a történelmi múltban, hanem napjainkban is megkapta és kapja az érzékeny művészi megörökítést. Az utókor minden bizonnyal, akárcsak a város becses értékű régi szőnyegeit, ezeket is nagy-nagy szeretettel fogja majd őrizni, és ha kell, mutatni is, hiszen napjaink anyagi és művészi eredményeit is dokumentálni tudja majd általa. Nagy téma természetesen Zmeták Ernő részére szülőföldje is. A Zúgó-vízgát, a kanálisok, az egyszerű füzes tájrészletek, amelyeket ebben az évben megfestett, mutatják, hogy szülőföldje iránti sze- retete változatlan. Sőt, ifjú korában inkább a haragoszöldeket, a lélekbe maró árnyékokat látta, most viszont inkább a melegség, a sárgába hajló zöldek azok, amelyek vonzzák és dominálnak eze- ken a képeken. A művész ismételten erőt gyűjt szülőföldje látványából, és ma már nemcsak az erőt akarja felmutatni, hanem a megtartó melegséget is. A képeken aztán ifjúkori alkotásainak a helyszínén, levegőjén, élményein kívül a stílusa is visz- szatér. Zmeták Ernő festőművész, aki Aba-Novák tanítványa, mindig is erősen kötődött a látványhoz, a valósághoz, a festményeken dominált a rajz, és ez így van most is. A konkrét látványt ugyanakkor most is átitatja egyénisége tüzével, keménységével, de immár a melegség is helyet kap rajta, és ez új szín, új mozzanat életművében, aminek csak örülni lehet. Németh István D Nekünk, fiataloknak általában kellemes kikapcsolódást és jó szórakozást nyújt egy-egy könnyűzenei koncert. Szlovákia fővárosában a Kultúra és a Pihenés Parkjában adtak egymásnak találkát a helybeli amatőr együttesek és szólisták, hogy megismertessék a közönséggel dalaikat, s eldőljön az is, ki képviseli majd Bratislavát a martini politikai dalfesztiválon. ' Amikor elfoglaltam helyemet a hatalmas koncertterem kényelmes foteljában, sejtelmem sem volt arról, hogy három és fél órát kell majd egyhuzomban kibírnom. A gyenge teljesítményt nyújtó együttesek, illetve szólisták indították a versenyt. Voltak közöttük olyanok, akik a dalok szövegével próbálkoztak beférkőzni a zsűri kegyeibe, de a közönség rögtön tud- tukra adta, hogy a félresikerült számaikkal legjobb lett volna, ha otthon maradnak. Így legalább egy kudarccal kevesebbet kellett volna elviselniük. Már-már kedvemet szegte, hogy ifjúságunk csak ilyen kevésre képes, amikor színre lépett a Du- naj együttes, amely még a csalóCountry, rock, újhullám dottság árnyékát is szétfoszlatta bennem. Ezután pedig következtek a jobb teljesítményre képes előadók. Érdemes volt meghallgatni a Gemer, a Tabar, a Rodoz, a Rabat, a Grafit együtteseket, s jó volt látni, hogy egy célért, a békéért szólalnak fel mind, de nem utánozzák egymást. Ügy teszik ezt, ahogy ők elképzelik, saját látásmódjuk szerint. Kitűnő hangulatot teremtett az Acylpirín együttes. Szinte az e- gész koncertterem mozgásba jött, hiszen az újhullámos muzsika ritmusa mindannyiunkra hatott. A verseny befejeztével elégedetten vettük tudomásul a zsűri döntését, hogy a márciusi dalfesztiválra Bratislaváből Ernest Hu- dec, valamint a Gemer és a Duna] együttes utazik Martinba. Eredményhirdetés után ovációval fogadtuk a Ventil RG együttest, azt a zenekart, amely néhány évvel ezelőtt szintén a martini dal- fesztiválon tűnt fel, s azóta az e- gyik legkedveltebb bratislavai csapatok közé tartozik. Hogy az OPUS Hanglemezkiadó Vállalat még meddig várakozik nagylemezük megjelentetésével, nem tudom, de hogy hanglemez nélkül is népszerűek, ehhez nem fér kétség. A legjobb hangulatban ért véget a rendezvény. Bizonyára a szervezők is azt vallják: minden jó, ha a vége jó. A közönség, a fiatalok pedig ezúttal is bebizonyították, törés, zúzás nélkül is tudnak jól szórakozni, s hogy egyáltalán nem mindegy, mit látnak, hallanak a színpadon. Ezt a tényt néhány amatőr együttesünk nem vette figyelembe. Sajnos. Koller Sándor Januári játékterv Magyar Területi Színház Komárom (Komárno) 16. szerda 17. csütörtök 18. péntek 19. szombat 20. vasárnap 24. csütörtök 25. péntek 27. vasárnap 31. csütörtök Udvard — Dvory nad Zltavou Zsellz — Zellezovce Csata — Cata Bátorkeszi — Vojnice Szőgyén — Svodín Jőka — Jelka Perbete — Prlbeta Nagyfödémes*-V. Clany Köbölkút — Gbelce Energikus emberek 19.00 Energikus emberek 19.00 Energikus emberek 19.00 Energikus emberek 19.00 Energikus emberek 19.00 Energikus emberek 19.00 Energikus emberek 19.00 Energikus emberek 19.00 Energikus emberek 19.00 A Magyar Területi Színház Thália Színpada Kassa (Kosice) 17. csütörtök Kassa — Koálce Gellérthegyi álmok 19.00 (bemutató) Csapodár madárka 19.00 19. szombat Csoltó — Coltovo Gellérthegyi álmok 19.00 22. kedd Kassa — KoSlce Gellérthegyi álmok 15.00 23. szerda Kassa — Koáice 19.00 24. csütörtök Kassa — Koälce Gellérthegyi álmok 19.00 25. péntek Perény — Perín Csapodár madárka 18.00 26. szombat Szádellő — Zádiel Csapodár madárka 18.00 27. vasárnap Szína — Sefia Csapodár madárka 17.00 29. kedd Csécs — Ceöejovce Csapodár madárka 19.00 31. csütörtök Klrályhelmec — A csodatevő Borbála-ág Král. Chlmec 14.00, 19.00
