Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-07-02 / 27. szám

Gordos Lászlóné NYÁRI TERVEK Kicsik és nagyok egyaránt érdek­lődéssel várták a Fülek! (Filakovo) Városi Pionír és Ifjúsági Ház „Séta a mesebeli erdőben elnevezésű ren­dezvényét. A városi parkban mint­egy ötszáz gyerek érkezett. Aki az Arabella-kapun belépett, valóban me­sevilágba csöppent, és olyan mese­beli lényekkel találkozott, mint Hó­fehérke és a hét törpe, Csipkerózsi­ka, Piroska és a farkas, vízimanó, vasorrú bába és mások. A hat mese­beli állomáshelyen a gyerekek fel­adatokat kaptak, amelyek sikeres tel­jesítésért jutalmul csokoládé, cukor­ka járt. E sikeres rendezvény után a pionírház vezetőjével, Anna Kali- fciaknvával és az esztétikai osztály vezetőjével, Gordos Lászlónéval be­szélgettem. — A nyár a pihenés, a szabádsá» gok ideje, viszont a pionírházak a vakáció alatt is üzemelnek, hiszen a gyerekek ilyenkor is igénylik a foglalkozást, szórakozást. — Lényegében így van. A fülek! iskolákon kívül a nagydaróci (Veiké Dravce) és a ragyolci (Radzovce) iskolák is hozzánk tartoznak. Nyá­ron á megszokott szakköri foglalko­zások szünetelnek, de más formában tovább folyik a munka, gondolok itt elsősorban a pionírtáborokra. — Az idén hány pionírtábor nyit­ja meg kapuit a pionírház szervezé­sében; milyen program várja majd a lakóit? — Mi négy tábort szervezünk, amelyek központja ezúttal is a Ka- rancs-hegy lábánál lévő vadászház lesz. Programunk sokrétű, változatos foglalkozást ígér. A táj megismeré­sét és a természetvédelmet szolgáló túrákon, kirándulásokon kívül lesz­nek honvédelmi, képzőművészeti, ze­nei versenyek s. A táborozás hagyo­mányosan most is tábortűzzel és a pionírok karneváljával ér véget. — Gondolom, közben a városi pio­nírház is üzemel, Milyen az intéz­mény szünidei ajánlata? — Rendezvényeinket a „Béke és a szabadság útján“ országos pionír­játék és a XII. VIT motiválja. A VIT tiszteletére a középiskolásoknak ve­télkedőt rendezünk a fesztiválok tör­ténetéből, az alapiskolásoknak pedig „Különböző nem?etek fiai vagyunk“ elnevezéssel rajzversenyt. A pionír­ház természetesen nyáron is üzemel, és az érdeklődéstől függően több ak­cióra is várjuk a pionírokat. Csopor­tosan látogatjuk a városi múzeum új tárlatát, tanulmányi kirándulást te­szünk a város nagy üzemeibe, kirán­dulunk Krasznahorkára (Krasnohor- ské Podhradie), Domicára, Betlérbe (Betliar), ellátogatunk a felszabadító harcok színhelyére és a legendás hí­rű Nógrádi Sándor partizándándár egykori útjait is be szeretnénk járni. Reméljük, ezek a rendezvényeink is nagy érdeklődéssel találkoznak majd. POLGÁRI LASZLÖ A szerző felvétele Nagy tetszés! aratott a menetben a Vimperki Művészeti Iskola > leányainak mozgás- gyakorlata. A strakonicei leányok i Csehszlovák Spartakiéd hangulatát hozták magukkal. A y. ........ sá, mint sok más kereskedőváros, hanem alig tízezer lakosával megmaradt hangula­tos kis településnek. Klasszikus patrícius­házaival, a mindenhonnan jól látható, ma­gaslaton álló hatalmas középkori várával szinte a festő vásznára kívánkozik. Az úti­kalauzok a természet utolsó oázisaként em­legeti, ahová még nem jutott el a civili­záció káros hatása. Az alig 8—10 kilomé­teres gyalogtúra után az ember hamisítat­lan őserdőbon találja magát. A boubíni ha­zánk utolsó őserdeje. Nos, négy napon át ez a hangulatos dél-csehországi kisváros látta vendégül az ifjúság hagyományos äurnavai találkozójá­nak résztvevóit. Egyik napról a másikra majdnem még egyszer annyira gyarapodott Vlmperk lakosainak a száma, hiszen 5800 SZISZ-tag és mintegy 700 pionír adott itt egymásnak találkát. Volt ts egy kis riada­lom a város lakóinak körében, de a vim- perklek nagyszerű vendéglátóknak bizo­nyultak, és a találkozó bizonyára felejt­hetetlenül bevonult a város törlénetéhe. Az Ide: immár 19. äurnavai Ifjúsági talál­vábbt 22 millió órát a Nemzett Front vá­lasztást programjának teljesítésében. Ez csak a mozgalom egyik kézzelfogható ered­ménye. Számokkal, statisztikai kimutatá­sokkal nehezen érzékelhető az a kitartó hangyamunka, amelyet a résztvevő csopor­tok a felszabadító harcok dokumentumai­nak és eseményeinek felkutatására fordí­tottak. Fiaiilisek Sédek altábornagy, az Emlék- idéző központi törzskarának elnöke is ezt hangsúlyozta rövid beszédében, amikor ki­tüntetéseket nyújtott át a legjobbaknak, összesen 50 kollektívát tüntettek ki. Kö­zöttük régi ismerőst is találtunk Felsen Ernő személyében, a komáromi (Komárno) Agrostavból. Háromtagú csapatát, amelyet rajta kívül Vankó Erika és Vajkai Marika alkotnak, a többi 21 kollektíva mellett har­madik díjjal méltatták. — Hallatlanul boldog, vagyok — mondta, amíg sorára várt, hogy átvegye a kitünte­tést. — Csak azt sajnálom, hogy a lányok nem lehetnek itt velem. Megérdemelnék, hogy részesei legyenek ennek a felemelő eseménynek. Mindenesetre sokat gondolok rájuk, sűrűn kattogtatom a fényképezőgé­pemet, hogy legalább a felvételeket néze­getve részesei lehessenek ennek a csodá­latos találkozónak. A képeknek megtisztelő helye lesz a csapat krónikájában. Megtudom, hogy a krónika szépen meg­telt a kis lelkes csoport felfedező útjain szerzett adatokkal, dokumentumokkal. Töb­bek között felkutatták azokat a szemtanú­kat, résztvevőket, akik ott voltak 1945-ben a Dunán való átkelésnél. Ezzel összefüg­gésben Szaratovba is ellátogattak, hogy ki­faggassák a dunai flotta még élő tagját. De voltak a fasiszták által felperzselt KTak- ban, Ostry Grúnban, a dachaui gyűjtötábor- ban és másutt is. — Hihetetlen, hogy mennyi új történelmi ténnyel Ismerkedtünk meg — mondotta Er­nő. — Én és a két műszaki rajzoló lány már a felszabadulás ptán születtünk, szá­munkra mindez történelem. Jó, ha köze- lebből is megismerkedhetünk az esemé­nyekkel. A Stúrovói papírgyár kajak-kenu szak­osztályának ificsapatát a társadalmi szer­vezetek kategóriájában második díjjal ju­talmazták. Nevükben Kuzsel József vette át a szép kitüntetést. Többek között a követ­kezőket mondta: — Mi kenusok és vadevezősök sokfelé megfordulunk az országban a versenyeken. Gondoltuk, mi történik, ha az utazásainkat egy kis dokumentgyűjtésre is felhasználjuk. Egyébként ts a húsz fiú idestova tizenéves, nem árt, ha alaposabban megismerkednek hazánk történelmének egyik legdicsöbb szakaszával. A pionírszervezetek kategóriájában a tr- navai Jankó Giertli pionírraj lett a verseny abszolút győztese. A huszonhét hatodikos közül tízen voltak Vimperkben vezetőjük­kel, Miroslav Sandlonnyal, a Skloplast ol- vasztárával. Jó másfél órás gyalogtúra után találtam rájuk a hegyekben rögtönzött tá­borban. Itt sem töltötték tétlenül a napot, ép­pen egy rádiós tájfutó honvédelmi verseny­re készültek. Valamennyien sajnálkozásuk' kát fejezték ki, hogy ez a szép és tanul­ságos pionírjáték véget ért. Időrendi sorrendben azonban még vissza kell térni az első nap egyik eseményére. Miután a résztvevők végigvonultak a váro­son, a Szabadság téren béketüntetésre ke­rült sor, a közelgő XII. világifjúságl és diáktalálkozó jelszava: „Az antiimperialis- ta szolidaritásért, a békéért és barátsá­gért!“ jegyében. A tágas tér úgyszólván szűknek bizonyult, az utolsó helyig meg­töltötték a résztvevők. A békenagygyűlés legbecsesebb vendége Szergej Ignatyevies Rugyenko, a Szovjetunió Hőse, a szovjet légierők marsallja volt, aki a gyűlést kö­vető baráti beszélgetésen a következőket mondta: — Katonaembernek felemelő érzés, hogy ezek a fiatalok minden idegszálukkal a bé­két óhajtják, és eltökélt szándékuk, hogy részt vállaljanak a békéért folyó harcban. PALÁGYI LAJOS A szerző felvételei új ifjúság 3 Az egész találkozó a közelgő moszkvai VIT jegyében zajlott. Vimperk városáról mondják emberemlé­kezet óta, hogy a Sumava kapuja. És ahogy lenéztem az Öz-hegyről a völgykatlanban meglapuló festői kisvárosra, el kellett Is­mernem, bogy a megnevezés több, mint ta­láló. Mert aki Prágából délre tart a Suma­va felé, annak feltétlenül útba kell ejtenie a várost. így volt ez a középkorban Is, és ezért Vimperk már abban az időben a ke­reskedelem szempontjából az ún. „arány­út“ egyik fontos csomópontja lett. Ennek ellenére nem duzzadt nagyváros­TALÁLKOZÓ A szerző felvételei kozó jelentőségét növelte, hogy Itt csú­csosodott ki az Emlékidéző nemzetközi if­júsági staféta és az elvhez a mozgalomhoz tartozó „A béke és a szabadság útján“ el­nevezésű pionírjáték. Közel egy év szerte­ágazó munkájáról adtak Itt számot a fia­talok. Sebtében csupán annyit, hogy a Szo­cialista Itjúsági Szövetség eddigi mozgalmai közül ez ragadta magával a legtöbb fiatalt. Nyolcvannégyezer három- és többtagú kol­lektívában 1 millió 700 ezer SZISZ-tag kap­csolódott be a staféta és a pionírjáték egyes feladataiba, eseményeibe. Bár az akció elsődleges célja az volt, hogy az ifjúság megismerkedjék a hazánk felszabadításáért folytatott harcok egyes mozzanataival, csak „úgy“, soron kívül 57 millió órát dolgoztak le a termelésben, to­a Sumava kapujában *

Next

/
Oldalképek
Tartalom