Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-07 / 6. szám
Népzene vagy rock? kelet-európai, főleg balkáni népzene árad a Gépfolklór együttes koncertjein a hangfalakból, mégis szembetűnő valami furcsaság: a hegedű, a derbuka, az olykor megszólaló ének a bolgár, a makedón népdalok világát Idézi, a basszus- és szólógitár, a dob viszont erőteljes rockhangzással elegyíti a népies motívumokat. Mi lehet ez: balkáni népi muzsika rok- kosítva? Vagy hagyományos rock kelet-európai zenei ízekkel fűszerezve? Ezek a kérdések jutnak eszünkbe, ha a Gépfolklór maga üemében profi játékát halgatjuk. Ugyanezeket a kérdéseket tesz- szük fel az együttes tagjainak is, kíváncsian várva feleletüket, amelyet közösen fogalmaznak meg: — Korábban is folkzenével foglalkoztunk, most is ezt tesszpk, saját elképzelésünk szerint. Mivel úgy érezzük, hogy ez a muzsika 'akusztikusán nem tud átütő ere- íjŰ lenni, a mai modern megszólalást, hangszerelést hívtuk segítségül. Ez pedig a rock formanyelve. Mindez nem azt jelenti, hogy mi most rockzenét játszunk, még ha hangszereink között ott található is a szólógitár. Szerintünk a kimeríthetetlen kelet-európai népzene alkalmas az efféle megszólaláshoz is. Mi az a másság, amivel eltér "a muzsikátok más együttesekétől? — Egyrészt a páratlan ritmus tűnhet szokatlannak, amely a balkáni és az erdélyi magyar népzenében gyakran használatos. A dallamvilág is túllép az egyszólamú- ságon, a tere építkezésű töbhszá-. lamúságon. Ezért nem is harmóniákban,hanem egymás mellérendelt dallamokban gondolkodunk, S így alakul ki egyfajta heterofón többszólamúság Plusz feladatot is jelent számunkra, hogy ebben a más zenei rendszerben hangszerelünk. — Összeegyeztethetők ezzel a zenével Nagy László vagy József Attila versei, amelyeket szintén megzenésítettetek ? — Igen, mert költeményeik egv sajátos kelet-európai gondolatiságot hordoznak magukban, és miért ne illene hozzájuk ugyanennek a földrésznek a muzsikája? Nagy László például bolgár verseket is ültetett át magyar nye.lvre. — S hogyan él meg h magyar népdal ebben a zenei világban? Mondjuk a Szegény legény vagyok ént amelyet szintén saját feldolgozásban énekeltek? — Természetesen a magyar népdal is része a kelet-európai népzenei kultúrának. A legjobban éppen Erdélyben él az archaikus magyar népzene, közel a balkáni vidékhez, annak zenei világához. Ennek kemény ritmusa’ közelebb áll hozzánk és napjaink zenéjéhez is, ezért magyar népdalfeldolgozásaink is ebben a hangvételben születnek. — Kinek szánjátok ezt a fajta muzsikát? — Nem titok, hogy sokakhoz kívánunk szólni. Nem egy adott generáció meghódítása a célunk. A tinédzserek közül is sokan eljönnek koncertjeinkre, csakúgy mint a húszon túliak vagy a harmincasok. — Honnan szerzitek újabb és újabb zenei táplálékotokat? — Részben a Népművelési Intézet segítségével jutunk hozzá magyar, bolgár, román népzenei lemezekhez, de van eredeti görög gyűjtésünk- is. Az együttes iránt több NSZK- -beli lemeztársaság érdeklődik, s januárban tíz napig Hollandiában is vendégszerepei a csapat. Mivel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat vezetőinek kezdeményezőkészsége bevallottan csökken, s a Gép- folklórban sem látunk nagy üzleti lehetőséget, így az együttes nagylemeze 1984-ben sem fog elkészülni. A rádióban is félnek a Gépfolklórtól, mert zenéjüket egyetlen műfajba, kategóriába sem lehet beskatulyázni. J Az IM nyomán) Vannak irodalm~művek, amelyek megmaradnak az ember emlékezetében. Ilyen például Vítézslav Nezval Ma még lenyugszik a nap Atlantisz felett című tragédiája. Ezért örültem, hogy a darabot műsorára tűzte a Szlovák Nemzeti Színház. Valamikor az ötvenes évek derekán írta a szerző és mutatták be Prágában. Már hetekkel, talán hónapokkal a bemutató előtt sokat írtak róla az újságok. A szerzőt is megszólaltatták. Nagy eseménynek ígérkezett a bemutató, és az is lett, mindenki beszélt róla. A bemutatóra egyszerű halandó nem is tudott jegyet szerezni, sőt később is csak üggyel- -bajjal. Aki végre beülhetett a nézőtérre, hogy végignézze, izgulja a talán három, három és fél órás előadást, fejbe kólintva jött ki a színházból, annyira időszerűnek és meg- rázónak találta a látványt, a darab mondanivalóját. A szerző, aki korábban nagy békepoémát írt, s akinek sok-sok versét suttogták már akkor a szerelmesek, gazdag nyelvezete birtokában látott hozzá a tenger által elnyelt sziget legendájának a feldolgozásához. E szerint ugyanis valamilyen robbanás, is- retlen erő «lök működése tította el - kultúrává’! -és mesés gazdagságul rendelkező szi- geTet. Nezval különbén érre az utóbbira építette a tragédia cselekményét. A sziget uralkodója gőgös önhittségében semmibe veszi ,a törvényeket és a testvérek tanácsát, s el akéria pusztítani á szabadságukért küzd j görögöket, de a föníciai kereskedő állal szállított ismeretlen fém (elem?) nemcsak a görög hősöket pusztítja el, hanem Atlantiszt is szétveti, s « tenger elnyeli a mesés szigetet. Abban az időben már sokat beszéltek az atomról, mindnyájan retteg-» ttínk és féltünk az iszonyú tűzhalál- tól, de valójában még nem ismertük annyira, mint ma. Hirosimáról és Na- gaszakiról sem tudtunk annyit, mint napjainkban. így aztán Inkább csak féltünk, mintsem felfogtuk volna az uránium tényleges erejét és lehetőségét. Nezval viszont olyan erővel idézte meg, tette láthatóvá és foghatóvá a pusztulás eshetőségét, hogy. napokig csak erre gondoltunk. Kelito, az uralkodó gyönyörű szerelme, a csacska nő ismeretlen drágakőnek hiszi a föníciai kereskedő által szállított „fémet“, üszkösre égetve a kezét, félörültként kimondja az önteit és kegyetlen uralkodó felett az ítéletet. A darabnak akkor volt egy súlyos időszerűsége: az Amerikai Egyesült Államok néhány évig kegyetlen birtokosa volt az atomfegyvernek, és később (s hisztérikus lélektani hadviselést folytatott a háború pusztításaiból ocsúdó Szovjetunió meg a vele egy sorban küzdő népi demokráciák ellen. És ez volt lényegében a darab igazi mondanivalója is. ' Azóta huszonöt év telt el. Csendesebb, békésebb időket is megéltünk. Szóhasználatunkban mindennapi kifejezéssé vált a békés egymás mellett élés fogalma, s a darabot játszották is meg nem is. Viszont ma nemcsak a Szlovák Nemzeti Színház, hanem más színházak is műsorukra tűzik. Most újra égetően időszerű lett az Atlantisz pusztuláséról, szóló mese, annak ellenére, hogy mögöttünk van egy negyedszázad. NÉMETH ISTVÁN Könyvújdonságok= „A horda néhány napja hagyta el a Fehér Sziklán túli vidéket... A horda most újabb vadászterületekről álmodozik ... Mit sem tud még az időről, nem tűdja, hogy ennek az útnak nincsen vége, és hogy a hordák százai és ezrei fogják állandó keresésben bebarangolni a hatalmas kontinenseket hosszú évezredeken keresztül, és hogy egyszer majd az ő útjukon visszafelé indulnak el a nyom- kereáők, akik majd hol megtalálják, hol elvesztik és ismét megtalálják a rég múlt élet nyomait.“ Az ÄDÄM NYOMÁBAN című, a Madách kiadó gondozásában második, bővített magyar kiadásban megjelent könyv szerzője, a cseh Josef Kleibl invitálja olvasóit ilyen őstörténeti nyomkeresésre. A 12 éven felüli ifjúságnak ajánlott, nagy formátumú, tárgyi dokumentumokkal gazdagon illusztrált ismeretterjesztő könyv felöleli az őstörténeti és embertani kutatás összes eddigi eredményét. Valóban izgalmas utazást nyújt az ember messzi távolba vesző múltjába. AZ ÜJ MINDENES GYŰJTEMÉNY címe csaknem kétszáz éves hagyományra .utal vissza. A XVIII. század végén jelentette meg Péczely József Komáromban, kezdetben hetenként kétszer, később évkönyvként az ún. Mindenes Gyűjteményt, amely ismeretterjesztő írásokat közölt minden, érdekességre számot tartható tárgykörből. Hasonló céllal hozta létre 1980-ban a Madách kiadó a maga Új Mindenes Gyűjtemény című évkönyvét: hogy fóruma legyen ez a gyűjtemény a hazai magyar szerzők társadalomtudományi dolgozatainak, s terjesztője a szülőföldünk történelmi, helytörténelmi néprajzi, gazdaságtörténeti vizsgálatokban elért eredményeknek, ismereteknek. Az Új Mindenes Gyűjtemény múlt év végén megjelent második kötetében két, tanulmány — egy történelmi és egy művészettörténeti — Gömör vidékével foglalkozik, egy néprajzi munka Tardoskedd hagyományos táncait és táncéletét mutatja be, ezenkívül egy orvostörténeti és egy sajtótörténeti írás is található benne. Az amérikai Harriet Beecher-Stowe regénye, a TAMÁS BÁTYA KUNYHÓJA megjelenésekor, 1852-ben lázba hozta a közvéleményt. Az írónő neve méltán került be nemcsak az irodalom- történetbe, hanem az amerikai történelemkönyvbe is, hiszen a rabszolga négerek felszabadítása érdekében írt regényével befolyásolta kora politikai- 'társadalmi küzdelmét, amely Észak és Dél háborújába torkollva végül is a rabszolgaság eltörléséhez vezetett. Ennek már mintegy 120 éve. És a regény azóta,is újra és újra megjelenik némcsak Amerikában, hanem a világ szinte minden országában, teljesen háttérbe szorítva ennek a nagyon ér dekes és tehetséges családból szár mazó írónőnek minden más művél (önéletrajzi regényeit, az angol realista kispróza előhírnökei közé sorolható novelláit). Mi lehet ennek a tartós világhírnek a titka? Mi teszi ezt a regényt klasszikussá? Talán nem is az irodalmi értéke, hanem az az örök, mindig időszerű etikai igazság, amely áthatja: hogy az emberi méltóság és szabadság nem kiváltság, hanem oszthatatlan, egyetemes emberi érték, s ezért — mint az írónő könyve európai kiadásának előszavában külön is hangsúlyozza — „akik másokat leigáznak, rabszolgává tesznek, maguk sem maradhatnak sokáig szabadok“. A „Tamás bátya kunyhója“ most 15. magyar kiadásban jelent meg a Móra és Madách kiadó közös gondozáséban, Kass János rajzaival. AZ ARADI VÉRTANÜK a címe az Európa Könyvkiadó Történelmi és Művelődéstörténeti Zsebkönyvtárában, a Pro Memoria sorozatban két kötetben megjelent dokumentumok gyűjteményének. Az 1849 őszén Aradon kivégzett szabadságharcosok végnapjait és halálát közvetlen forrásból bemutató dokumentumok közül számos most jelent meg először nyomtatásban. Az első kötet — amely egy. a szabadságharc eseményeinek és kudarcainak történetét taglaló tanulmánnyal indul — a személyes iratokat: a foglyok naplófeljegyzéseit és leveleit, valamint különböző szemtanúk visszaemlékezéseit és a kivégzettek sírja után kutató ásatásokról készült feljegyzéseket tartalmazza. Á második kötet az aradi vértanúkra vonatkozó hivatalos Iratokat és kiadványokat, a perek és kivégzések anyagát, az osztrák minisztertanács iratait foglalja magába. Fu ki Vítézslav Nezval 1953-ban átvette,a Béke világtanács aranyérmét. Újra időszerű
