Új Ifjúság, 1983. január-december (31. évfolyam, 1-26. szám)

1983-06-21 / 25. szám

2 ?MIT0/JE1ENT.9 PIACI EGYENSŰLY A fogyasztásra kerülő használati értékek legnagyobb ré­sze a tervszerűen fejlesztett áruforgalom útján Jut a fogyasz­tókhoz. A tervszerűség a fogyasztásra kerülő használati ér­tékek forgalmában azt Jelenti, hogy a társadalom tudatosan biztosítja a kereslet és a kínálat globális és strukturális egyensúlyának a feltételeit, szem előtt tartva azt a köve­telményt, hogy a szocializmusra Jellemző célkitűzéseknek az áruforgalomban Is érvényre kell Jutniuk. A kereslet és a kínálat globális egyensúlya az árualap és a vásárlúalap megegyező nagysága, ahol Is az árualap a fogyasztási cikkek (Javak és szolgáltatások) összkinálata: az az árumennyiség, amelyet az adott időszakban, meghatá­rozott árakon eladni szándékoznak. Ez eltérhet az adott Idő­szakban előállított használati értékek tömegétől, mert a kül­kereskedelem és a tartalékalap Igénybe vétele folytán az árufogyasztás több vagy kevesebb lehet annál, mint ameny- nyl a társadalmi munkamegosztás keretében végzett tevé­kenységek eredményeként az adott Időszakban rendelkezésre áll. A vásárlőalap a lakosság pénzeszközeinek az a része, amely az egyéb kiadások (például adók) levonása után az áruvásárlások céljára megmarad. Ez eltérhet az adott Idő­szak pénzjövedelmének összegétől, mert a tartalékok csök­kentik, a hitel pedig növeli a lakosság által az adott Idő­szakban elköltött pénzeszközök mennyiségét. Amíg az árualap (a kínálat) ténylegesen elfogyasztható használati értéktömeg, addig a vásárlóalap (a kereslet) csak névleges összeg, amelynek vásárlóképessége az árak színvo­nalától függ. A piaci egyensúly az árualap és a vásárlóalap egyenlő nagyságát feltételezi. A kínálat és a kereslet összegszerű egybeesése azonban nem minden esetben piaci egyensúly. A kínálatnak és a keresletnek ugyanis nemcsak összegsze­rűen, hanem szerkezetét tekintve Is egyeznie kell. A kíná­latnak nemcsak terjedelmében, hanem összetételében, vagyis az egyes cikkcsoportok, sőt cikkek vonatkozásában Is meg kell felenle az Irántuk mutatkozó keresletnek. Hiába egye­zik ugyanis összegszerűen az árualap a vásárlöalappal, ha az egyik oldalon nem keresett, eladhatatlan készletek, a má­sikon pedig el nem költhető pénzeszközök halmozódnak fel. Az a piaci aránytalanság például, amely a szocialista or­szágok fejlődése során elég gyakori volt, és amely abban nyilvánult meg, hogy az árualapok nem fedezték a vásárló­erőt, a termelők (az eladók) piacához vezetett, vagyis ah­hoz, hogy a piacon egyoldalúan az eladók érdekel, az ál­taluk megkövetelt feltételek érvényesültek. A fogyasztók az áruhiány következtében kényszermegoldásokra szorultak, kö­vetkezésképpen csak korlátozottan érvényesült az az ellen­őrző szerep Is, amelyet a társadalom gyakorol a termelés fölött. Ha nincs egyensúly a piacon, akkor az eladók „Jóin­dulatának“ keresése, az áruk összeköttetés alapján való vá­sárlása, a spekuláció stb. káros gyakorlata könnyen átterjed­het a gazdaság mis területeire Is. Az árualap és a vásárlóalap globális egyensúlyénak tartós és folyamatos fennállása nemcsak feltétele a népgazdaság arányos fejlődésének, hanem egyben a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonára Jellemző objektív szükségszerűség Is. A szocializmus viszonyai eleve kizárják, hogy az összkíná- lat tartósan a szükséges tartalékokat meghaladó mértékben legyen nagyobb az összkeresletnél, vagyis a fogyasztási cik­kek általános túltermelésére kerüljön sor. A szocialista ál­lamot nem gátolja semmiféle érdek abban, hogy a Jövedel­meket növelje vagy az árszínvonalat csökkentse, azaz olyan körülmény, amely ellentmondana annak az elvnek, hogy a jövedelmek az összkínálattal arányosan növekedjenek. A strukturális egyensúly kialakításával kapcsolatban a szo­cialista állam feladata kettős. Egyrészt biztosítani kell an­nak a feltételéit, hogy a kínálat összetétele a változó szer­kezetű kereslethez Idomuljon. Ezt a célt nemcsak az ágaza­tok fejlesztésére vonatkozó központi döntések, hanem azok­nak a feltételeknek a létrehozása Is szolgálja, amelyek mel­lett a vállalatok a vásárlók Igényeihez alkalmazkodnak. Más­részt az állam tudatosan befolyásolja a kereslet szerkezetét és megteremti az Így kialakuló fizetőképes szükségletek kl- slégltésének a feltételeit. Mindehhez az államnak átfogó célrendszerrel kell rendel­keznie, amely a fogyasztás, ezen belül az árufogyasztás ala­kulásának mikéntjére vonatkozik. Az államnak nemcsak a Hzükségletklelégités feltételeiről kell gondoskodnia, hanem t szükségletek alakulását Is befolyásolnia kell. Az állam fogyasztási célrendszerének elsősorban a lakos­ság Jólétét kell szolgálnia. Elő kell segíteni, hogy egészsé­ges és kultúrált életkörülmények alakuljanak ki (beleértve az egészséges táplálkozás követelményeit Is). Ugyanakkor külön Is preferálni kell az egyes társadalmi csoportok fo­gyasztását. Támogatni kell a gyermekes családok fogyasz­tását, törekedni kell a városi és a falusi életmód közötti különbség csökkentésére stb. A célrendszer az ún. gazdasági preferenciákat Is magában foglalja. A fogyasztás különféle Irányainak gazdaságosságát mérlegelve kell eldönteni, hogy mely használati értékek elő­állítását, Illetve fogyasztását részesítsék előnyben másokhoz képest. A fogyasztás szerkezetének változása révén az erő­források olyan felhasználására kell törekedni, amely előse­gíti, hogy egyre több szükséglet legyen kielégíthető. Illetve hogy a szOkségletklelégItés fajlagos erőforrás-igénye csök­kenjen. Végül befolyásolni kell a keresletet már csak azért Is, mert a kínálat — különösen rövid távon — nem képes kor­látlanul alkalmazkodni a kereslethez. A szükségleteket kielégítő cikkek sorsát Illetően a végző szót a vásárlók mondják ki, akik, ha választási lehetőségük van, különbözőképpen döntenek, s Ily módon a fogyasztás Is átalakul. A vásárlók döntéseiben, és ezáltal magának a fogyasztásnak az alakulásában azonban nyilvánvalóan sze­repet Játszik a szocialista állam célrendszere. Ha az emberek elemi Igényeiket már kielégíthetik, és kü­lönböző lebetőségekkel rendelkeznek fogyasztásuk további növelésére, akkor a nagy tömegek korántsem homogén mó­don reagálnak a termelés és a Jövedelmek változásaira. Az áruforgalomnak a szocializmusban „testre szabottan“ kell biztosítania az egyes fogyasztók. Illetve a fogyasztók külön­böző csoportjai szükségleteinek a kielégítését. HARNA István mérnök, lőisknlal docens Hagyományos találkozó a prágai várban VALöRA Váltjuk: A PÄRTKONGRESSZIS HATÁROZATAIT Már tiagyomány, hogy ilyenkor a párt és az állam vezető szemé­lyiségei Prágában fogadják az if­jú nemzedék képviselőit, élenjáró dolgozóit, tisztségviselőit. A minap a prágai vár Spanyol-termében is találkoztak Csehszlovákia Kom­munista Pártjának és államunk­nak vezetői az ország minden ré­széből egybegyűlt, mintegy hat­száz fiatallal. A fiatalokat Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köz­társaságunk elnöke, továbbá a párt Központi Bizottsága elnökségének és titkárságának tagjai fogadták. Az ifjúsági küldöttség tagjai voltak a Szocialista Munka Hőse cím kitüntetettjei, kiváló munká­sok, földművesek, , értelm^égiek, művészek, sportolók, diákok és szakmunkástanulók, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és Pionírszer­vezete tisztségviselői és a fegyve­res erők képviselői. Jaroslav Jenerál, a SZISZ KB el­nöke mondott köszönetét azért, hogy a fiatal nemzedék képvise­lőit meghívták a prágai várba. A párt és az állami vezetőkkel tar­tott hagyományos találkozót mun­kánk megbecsülésének, a fiatalok erejébe és képességeibe vetett bi­zalom megnyilvánulásának tekint­jük — mondotta. Büszkék vagyunk arra, hogy aktív részesei lehetünk az új, igazságos társadalom épí­tésének, amely a 35 évvel ezelőtti emlékezetes februári napon szü­letett meg. Nagyra becsüljük a februári győzelem örökségét, az előző nemzedékek munkáját, a Szovjetunióhoz fűződő megbontha­tatlan és örök barátságot, kommu­nista pártunk elvhű politikáját. Ennek tudatában igyekszünk va­lóra váltani a XVI. pártkongresZ- szus programját, amely teljes mér­tékben megfelel a fiatal nemze­dék létérdekeinek és szükségletei­nek. Jaroslav Jenerál tájékoztatta a párt és az állam vezetőit a fiata­loknak a CSKP XVI. és a SZISZ III. kongresszusán elfogadott ha­tározatok megvalósítása során Ki­fejtett aktivitásáról. Az Ifjúság nevében teljes támogatásáról biz­tosította a közelgő prágai béke vi- lágtalálkozót. Hangsúlyozta, nogy a béke megőrzésének és a társa­dalmi haladásnak a kérdése fiatal nemzedékünk számára is elsőren­dű. Beszédének végén köszönetét mondott a kommunista pártnak, vezetőségének, személy szerint Gustáv Husák elvtársnak, a szo­cialista államnak és az egész tár­sadalomnak azért, hogy kedvező feltételeket teremt a fiatal nem­zedék sokoldalú fejlődéséhez. Ezután Gustáv Husák elvtárs mondott beszédet, amelyet a je­lenlévők nagy érdeklődéssel hall­gattak végig. Ezt követően a párt és az állam vezető tisztségviselői elbeszélgettek a jelenlevő fiata­lokkal. kiemeltük A fiatal munkásokkal, mezőgazda- sági doigozókkal, diákokkal, művé­szekkel és sportolókkal tartott ilyen találkozóink alkalmai adnak arra, hogy értékeljük a fiatalok hozzájáró lását céljaink eléréséhez, s elbeszél­gessünk velük tapasztalataikról és a jövő feladatairól. Nagyra értékeljük, hogy a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség teljes mér­tékben támogatja a XVI. pártkong­resszus programját, hogy a fiatalok döntő többsége munkájával, magatar­tásával támogatja Csehszlovákia Kom­munista Pártjának, a Nemzeti Front­nak a politikáját, megérti e politika helyességét és hasznosságát, érzi, hogy ehhez kapcsolódik mai élete és a jövő perspektívája. Társadalmunk ezt az igényes prog­ramot szorgalmas, áldozatkész mun­kával váltja valóra. A döntő feladat a gazdaság továbbfejlesztése, a mun­ka hatékonyságának növelése és mi­nőségének javítása, s ennek alapján népűnk életének javítása. Ezért he­lyezünk nagy hangsúlyt arra, hogy haladást érjünk el a népgazdaság ín- tenzifikálásában, jobban hasznosítsuk a nyers- és fűtőanyagokat, valamint az energiahordozókat, s emeljük a hazai piacra és a kivitelre gyártott termékeink színvonalát. Örülünk annak, hogy a fiatalok ak­tívan bekapcsolódnak a politika meg­valósításába, nem hátrálnak meg az igényes feladatok elöl. Az ipar, a me­zőgazdaság és más ágazatok élenjá- rö újítói, a legjobb nninká.sok, föld­művesek. technikusok és művészek között egyre több a fiatal. Ezzel mél­tó módon folytatják ifjúsági szerve­zetünk jó hagyományait, amely szer­vezet tagjai mindig az építők első soraiban voltak, és minden erejükkel, lelkesedésükkel, ndaadön hazánk fej­lesztésén munkálkodtak. Alapvető követelmény és gazdasá­gunk teljesítőképessége tartós növe­lésének előfeltétele a tudományos-mű­szaki haladás eredményeinek mind szélesebb körű gyakorlati alkalmazá sa, előnyeinek egybeká|>csoIása szo­cialista társadalmunk vívmányaival. Országunk továbbfejlődése szem. pontjából a tudomány és a technika kulcsfontosságú tényezőinek elsajá­títása és felhasználása igényes fel­adat, olyan folyamat, amely nagy tu­dást és szüntelen megismerést igé­nyel, s megköveteli a legújabb isme­retek felhasználását. A szocialista állam kedvező szo­ciális és társadalmi feltételeket te­remt a fiatal nemzedék életéhez, har­monikus fejlődéséhez, a jövő foglal­kozásra való sokoldalú felkészülésé­hez, szellemi és fizikai erőinek fej­lesztéséhez, a munkafolyamatba való bekapcsolódásához. A modern techni­ka egyre szélesebb körű felhasználá­sa fokozott igényeket támaszt a szak­képzés és a képzettség színvonalával szemben. Egyszersmind fontos a ké­pesség, a rátermettség, a lelkiismere­tesség, amE y tulajdonságok dolgo­zóink egész nemzedékeinek tapaszta­latai alapján fejlődtek ki és tökéle­tesedtek. (Részlet GUSTAV HUS AK elvtárs beszédéből) A HÉTEN nyílik AZINCHEBA Kisebb Jubileumához érkezett az Incheba nemzet­közi nagyvásár. Szombaton nyitják meg Bratisla- vában a szocialista országok egyetlen Ilyen jellegű nagyvásárát. A vegyipar egyre fontosabb szerepet tölt be életünkben, ezzel függ össze, hogy az In­cheba iránt Is évről évre nő az érdeklődés a tő­kés államokban Is. Idén a világ huszonhárom országának 400 kiállí­tója mutatja be termékeit. A hat szakosított szek­cióra osztott rendezvény Ismét nagy érdeklődésre tarthat jogot nemcsak a szakmabeliek, hanem a széles nagyközönség körében Is. Megtalálhatják majd Itt mindazokat a termékeket, amelyek arra készültek, hogy megkönnyítsék az életünket. A szakmabelieket bizonyára Jobban érdekli majd a gyógyszeripari kiállítás, amely az idén először az új téli stadionban lesz. Számos kísérőmüsor, nemzetközi konferencia és szeminárium is sorra kerül. Ezek közül is az egyik legérdekesebb a kor­rózió elleni küzdelemről folyó kongresszus, az In- terantikor, amely ugyancsak kiállítással lesz egy­bekötve. Idén hatodszor találkoznak a négy szlovákiai ke­rület legjobb ifjú vegyészei, hogy összemérjék tu­dásukat ebben a tudományágban. A versengés fö­lött a Element Gottwald Központi Pionírház vál­lalt védnökséget. P. L. S krdlovice meglehetősen kicsiny község Dél- -Morvaországban, Zcíár nad Sázavou mellett; s ehhez képest igencsak nagy hírnévre tett szert három kontinensen az iparművészetet kedve­lők körében. Bár üveggyára egyike a legkisebbek­nek s a legfiatalabbaknak, az a tény, hogy a huta mindössze hetvenöt dolgozójának keze munkája több mint harminc országban talál vevöve, bizony­ság rá, hogy a skrdlovicei gyár méltó képviselője az évszázadok óta nagy tekintélyre szert tett cseh üvegiparnak. A termelés értéke nem nagy, mindössze 6—6,5 millió korona évente. Ám — mint Jaroslav Svobo- da érdemes Iparművész, a gyár igazgatója elmond­ta — valamennyi portéka iparművészek munkája, s az évi 40—60 féle terv alapján csak az Igényes zsűri ítélete után készülhetnek el az oly sokfelé keresett termékek. A gyártás az 1941-ben alapított hutában, a kemence fűtésétől eltekintve, jószerével teljesen az évszázadok óta alkalmazott módszerek­kel folyik, valamennyi áru kis sorozatban, fúvás- sal és kézi formázással készül. A gyár alkotóközössége évről évre nemzetközi kiállításokon aratott sikereket, ilyenformán nem véletlen, hogy a termelés 70 százalékát a határon túli vevők vásárolják meg, felerészben szocialista, felerészben nem szocialista országbeli piacokon A legnagyobb vevők közé Magyarország is besorol­ható. A CSEH ÜVEGIPAR MŰVÉSZEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom