Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-10 / 45. szám

ŰJ GALÉRIA (GONDOLATOK EGY SZÉPMŰVÉSZETI GALÉRIA SZÜLETÉSÉRŐL) ZmetáJc ErnO tusrajza T alán tíz vagy még több áv9 Is an­nak, hogy az érsekújvári (Nővé Zám- ky) galéria tervéről először hallot­tam. Akkor valaki ázt mondta, hogy Zme- táik Ernő kiváló f^tőmüvész, Aba Novák Vilmos tanítványa "«2 ország egyik legrá- tertlbb gyűjtője szítíővárosának, Érsekújvár­nak óhajtja ajándékozni híres képzőművé- azeti gyűjteményét. A várost az elképzelt önzetlen cselekedet meglehetősen készület­ien találta, Így csak évek múlva lehetett szó a galéria megnyitásáról. Az Idő haladt, 6s a városban nemcsak új, lakónegyedek ás <^zietek épültek, hanem más jelentős középületek is. A városházából kiköltöztet­tek néhány benne székelő szervezetet, és a felső emeletét elfoglalhatta az Időköz­ben megalakult Szépművészeti Galéria. A- klk tudtunk a galéria tervéről, izgatottan vártuk, vajon milyen munkákat ajándéko­zott a mester a városnak, milyen ts lesz az az ú] intézmény?^ Rögtön szögezzük le; ami Itt látható, minden várakozást felülmúl. Mert azt u- gyan sejtettük, hogy a mester gyűjtemé­nye valóban csodálatos — az a hír járta, hogy több Aba Novák Vilmos-, Rudnay-, Mednyánszky-képe van —, de hogy ekkora ós ilyen értékes a gyűjteménye, azt még a bennfentesek sem sejtették. És bár a galéria megvalósítása sokáig elhúzódott, a Mester tovább gyűjtötte a szebbnél szebb képeket arra gondolva, hogy annak a ga­lériának, amelyet ö megálmodott, sok min- dmre szüksége lesz. Így lett hát végül Is egyik napról a másikra az érsekújvári Szépművészeti Galéria az ország egyik leg­jobb Ilyen intézménye, mert amit máshol évtizedeken keresztül próbálnak és tudnak csak összegyűjteni, azt itt felhalmozva ké­szen adta a hatvanéves Mester. Ma tehát e vidéki galériák egyik legjobbja várja itt a látogatókat. Rengeteg a XVIII—XIX. századi Ismeret­len és neves mestertől származó klasszi­kus kép és szobor, de mellettük megtalál­ható itt minden jelentősebb alkotás. így például a már említett Aba Novák, Med- nyánszky, Rudnay mellett látni Itt Riegele, Fadrusz, Barabás, Szlnyel Merse Pál, Szé­kely Bertalan, Derkovits Gyula, Szönyl Ist­ván, Kernstok Károly, Kmetty János, MiloS Alexander Bazovsky, Flala, Laluha, Wlener- -Král, Relchentál, Csordák, Kollár, NemCIk, LŐrlncz Gyula és Löffler Béla egy vagy több alkotása is. A galéria, mint ahogy jeleztem, fölvonultat valamit abból, ami a XIX. század végéről és századunk elejéről hatással volt és lehetett azokra, akik ezen a tájon elindultak a Parnasszus felé. Mint ahogy Zmeták Ernő helyesen leszögezte: a két nemzet, a szlovákok és a magyarok kö­zös szellemi tulajdona ez a galéria, mert itt értéknek tekintenek mindent, amit e két nemzet létrehozott és megőrzött az el­múlt évszázadok és évtizedek munkáiból. Felmerül a kérdés: hogyan volt képes mindezt összegyűjteni egy magánember? Ogy, hogy becsületes és tisztességes külde­tésnek tekintette ezt a munkát. Nem a sa­ját anyagi jólétét tartotta szem előtt, ha­nem a szellemi gyarapodást. Mindenét, a- mije volt, szellemiekbe fektette. Ugyanak­kor másokon Is igyekezett segíteni. Zme­ták Ernő tehát nemcsak mint művész, ha­nem emberként is nagyon magasra emelke­dett. Mindene, ami volt, arait tudásával rö­vid ideig Ludovit Fulla oldalán (tanárse­géd volt a bratlslaval Képzőművészeti Aka­démián J művészetével (ö készítette a bra- tislaval' városháza timpanonjára a nagysze­rű mozaikot) megkeresett, műalkotásokra költötte, hogy egyszer odaajándékozza egy képzeletbeli személynek, pontosabban szü­lővárosának, ahol rögtön még megfelelő helyet sem tudtak biztosítani ennek az 6- rlásl anyagi és szellemi vagyonnak. És mit kaphat, kapott a művész cseré­be? Semmit, mert nem Is várt érte elis- rést. A rengeteg kép mellett ott lehetné­nek az ö alkotásai ts, de nincsenek. Vala­hol hátul, jól eldugva a sarokban van u- gyan egy képe, de ez minden. Keresne az ember többet Is a különös, robusztus erő­vel rendelkező képeiből, de nincs, mert nem Igényelte, hogy kiemeljék. Ez pedig végtelen emberi önzetlenség. Zmeták Ernő emellett rengeteg műtár­gyat, bútort és könyvet is ajándékozott a galériának, hogy évtizedekre szóló mun­kával lássa el annak jelenlegi és leendő dolgozóit. Az igazat megvallva, lesz is munkájuk, hiszen nemcsak Zmeták Ernő, hanem má­sok, az Idősebbek közül Kukán Géza, Thain János, Kassák Lajos, a fiatalabbak közül pedig Luzsicza Árpád, Sudolsky István, Cslcsátka Ottó, Martin Tvrdofl, Vanek Imre, Bartusz György, Mells György, Vlera Ger- gefová, Jakslcs Ferenc, Gerstner István, Zuzana Marclnyová-Hetmlnszká, Mester Pé­ter és mások ts kötődnek a városhoz és környezetéhez, ezért az ő munkáikat szin­tén gyűjteni és értékelni kell majd. Sok Ismeretlen szerző kilétét és képeik születésének körülményeit, további sorsu­kat is kutatni kell, meg kell írni a galé­ria születésének történetét, új kiállításokat rendezni, hogy gyökeret engedjen ez az in­tézmény a város és környéke kulturális életében, s gondolkozni kell a galéria jö­vőjéről is. A lecke tehát máris fel van adva; hol és hogyan elhelyezni Kassák Lajos alko­tásait és a munkásságával összefüggő do­kumentumokat, mit kezdeni Zmeták Ernő, Vanek Imre, Sudolsky István és mások munkáival? Mit a már most szűkös helyi­ségekkel? Az idő nyilván majd sok mindent meg­old. De addig is jó munkát, sok szép ki­állítást, állandó gyarapodást kívánunk en­nek a szép és gazdag új intézménynek. Németh István Szovjet filmek fesztiválja Kató Csheidze A haza hű fia chnű alkotása nyitotta meg a szovjet filmek fesztiválját, a- melyen az idén is több érté­kes produkciót mutatnak be. A szovjet-grúz rendező, aki A ka­tona apjával vonult be a film­művészet történetébe, ezúttal egy körzeti párttitkárról, s ál­tala a számunkra kevésbé Is­mert Dél-Grúzláról szól. Arról a földről, amely évszázadokkal korábban Is virágzó paradi­csomnak számított. A Kenyér és pisztoly esemé­nyei a polgárháború éveiben játszódnak, araikor a búza még az aranynál is értékesebb volt. Az izgalmas kalandfilm cse­lekményének színhelye egy vasútállomás; itt csapnak ösz- sze a vörösök és fehérek, a- klk mindent megtesznek azmrt, hogy az értékes szállítmány ne juthasson el Moszkvába. Georgij Danyelija, akit első­sorban napjaink problémái fog­lalkoztatnak (a közelmúltban bemutatott őszi maraton a leg­jobb példa erre), 1969-ben a francia Claude Tillier Benjamin bácslkám című regénye alap­ján forgatott filmet. A felújí­tásban műsorra kerülő Ne bú- aúljl cselekménye a múlt szá­zadi Grúzia egyik kisvárosá­ban játszódik; itt él és dolgo­zik Benjámin Glontl, a fiatal orvos, akiről a helybeliek va­lahogy nehezen akarnak tudo­mást szerezni. Nagy ritkán a- zonban mégis megjelenik a rendelőjében egy-egy beteg, de az orvos híre így sem Jut messzire. A humorral és finom iróniával fűszerezett film (1970-ben kUlöndíjat kapott Mar del Fiatéban) főszerepét Vatatong Kikabidze alakítja, a- klt a Miminóból Ismerhet a közönség. Egy fiúról ós egy lányról, kettőjük kapcsolatáról szól Eduard Gavrilov filmje, az An- tiaaza, drágám. A fiú (Leo- nyld Kajurov) határozatlan egyéniség, ha csak lehet, má­sokra bízza a döntést; a lány (Marina Levtonovaj meg pon­tosan az ellentéte. Nyíltság, magabiztosság, határozottság Jellemzi őt Tiszavirág életű szerelmüknek is ő vet véget, mert Idejében rájön, hogy más- -más életszemléletük nehezen hozható közös nevezőre. jevgenyij Matvejev Rendkí- vlll faladat című filmjének cselekménye a második világ­háború Idején játszódik. Az al­kotó azonban nem a háborús események felidézésére vállal­kozott, hanem két házaspár sorsának ábrázolására, akinek életét 1943 vihara kavarja meg. A Hotel a Halott Alpinistá­ból műfaját nehéz lenne meg­határozni, hiszen lehet scl-fi, kalandfilm, de kriminek Is mondható. Mert ebben a fur­csa nevű hegyi szállodában kü­lönös dolgok történnek. Nyo­mozót hívnak, mivel bűnesetre gondolnak, bár semmi jel nem mutat erre, aztán felgyorsul­nak az események, s az egyik szálló-vendég földöntúli lé­nyekről beszél. Grlgorlj Csnhraj (ő rendezte a Ballada a katonáről-t és a Volt egyszer egy öregembert) legújabb filmje Az élet szép cím­mel látható. Csuhra] szenvedé­lyes Igazságkereső, aki a kényes kérdéseket sem kerüli meg; al­kotásaiban mindig a lényegre világít rá. Az élet szépben egy. megtörtént eseményt dolgoz fel, amelynek színhelyéül egy földközi-tengeri országot vá­lasztott. Antonio, a főhős ko­rábban pilóta volt, s mert nem tel]eslteit egy parancsot, hogy ártatlan szigeilakókra lőjön, el­bocsátották a hadseregből, és taxisofőrnek állt be. A legna­gyobb változás akkor követke­zik be az életében, amikor rá­jön, hogy szép szerelmese, a kávéházi pincérnő Illegális szervezkedésben vesz részt. An­tonio félti a lányt, ezért is vál­lalja magára annak veszélyes megbízatásait. Időközben ö is tudatos antifasiszta harcossá válik, ám a nehéz megpróbál­tatásokat neki sem sikerül el­kerülnie. Az izgalmakkal teli szovjet-olasz koprodukcióban készült film főszerepeit két olasz íilmsztár: Giancario Gian­ni és Ornella Muti játssza, a rendőrfelügyelő szerepében pe­dig Regimantasz AdomajtlM remekel. (szabó) KÖNYVEK VILÁGA A MADÁCH KIADÖ BEHOZATALI KÖNYVEI A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET BÁRÁTSÁG HÓNAPJÁBáN „Akárhogyan Igyekeztek Is az em­berek sok százezrével kis helyre Osz- szezsúfolődva elcsúfítani a főidet, a- melyen megtelepedtek,... akárhogy összefüstölték kőszénnel meg olajjal a levegőt, akármennyire megcsonkí­tották a fákat, s elüldöztek minden madarat meg négylábút — a tavasz mégis tavasz volt, még a városban is ... örvendeztek a növények, a ma­darak, a rovarok és a gyermekek. De az emberek — a nagy, felnőtt embe­rek — most is éppen úgy csalták és gyötörték egymást, mint máskor ...“ Ezekkel a sorokkal, a lét gyönyö­rűségének ezzel a szép, felelősséggel teli kifejezésével kezdődik Tolsztof utolsó nagy regénye, a Feltámadás. Pedig a Katyusa Maszlova tragikus sorsáról és Nyehljudov herceg vezek- léséről, kettejük kapcsolatáról szóló regény szomorú történetet mond el, amelynek alapját egy valóságos bí­rósági eset adta az írónak. De Tolsztoj épp azért az orosz és a világirodalom óriása, mert sohasem egyoldalú; pá­ratlanul gazdag műve a lét teljessé­gének érzetével ajándékozza meg ol­vasóját. A Feltámadás most 12. kia­dásban jelent meg Szóllősy Klára for­dításában, a világhírű magyar grafi­kus, Szalay Lajos rajzaival az Euró­pa és a Madách közös kiadásában. Tolsztoj gondolata és a lét teljes­ségének, életkörnyezetünk épségének a féltése nem áll távol Jurtj Dmitrtje-.' Ember és állat című népszerű-tudomá­nyos könyvének a céljától, mondani­valójától. Ez a 12 éven felüli ifjúság­nak szánt, gazdagon illusztrált mű emberekről és állatokról szól; az ál­latok jelentőségéről és szerepéről az ember életében, ás az ember szerepé­ről az állatvilág felkutatásában, meg­ismerésében, pusztításában és óvásá­ban. De ember és állat kapcsolatán túlmenően rendkívül sok érdekeset tudunk meg magúkról a különféle ál­latfajtákról, életükről, sajátos képes­ségeikről. Ízelítőül csak egy, „baro­méter“ voltéval kiváló állatkát emlí­tünk: a kövi csík nevű halat, amely — korszerű meteorológiai műszereink, szputnylkalnk Időjárási előrejelzései­nek 15—20 százalékos tévedésarányá­val ellentétben — száz esetből legfel­jebb háromszor-négyszer. ha téved az idöjóslásban. Ha a csík ugyanis moz­dulatlanul fekszik, az a tartós jő idő biztos jele, ha dobálni kezdi magát, jön az eső. Nem véletlen, hogy a kí­nai parasztok befőttesüvegben tartják, akárcsak a réti csíkot tartották vala­mikor Oroszországban. — Dmitri jev könyve három kiadó — a Móra, a Kárpáti és a Madách — közös kiadá­saként jelent meg. „Vannak írók, akik mesterei a szó­nak, a formának, a szerkesztésnek, akiket bámulnak Is, de nem érezzük hangjuk melegét, nem érezzük azt a boldogító pillanatot, amikor az író szavai fészket építenek szivünkben. És vannak írók, akiket olvasva, szín­padi alakjaikat látva, nem válunk a hideg tökély bámulólvá. hanem úgy érezzük, hogy az író közénk telepe­dik, ránk néz, hozzánk beszél, társunk és vezetőnk, barátunk, de apánk ia, aki mint egy képeskönyvet nyitja e- lénk a társadalmat, a világmindensé­get. Gorkij ezek közül való. S ezek közt is a legnagyobbak egyike.“ Ezzel a bensőséges megközelítéssel érzékel­teti Gorkij művészetének vonzerejét a magyar költő, Zelk Zoltán. Makszfm Gorkij elbeszéléseiből és kisregényei­ből három kötet jelent meg most egy­más után az olvasók körében rendkí­vül népszerű A Világirodalom Reme­kei nevű sorozatban. A Mezítlábasok, a Huszonhat férfi — egy lány, Az áruló című kötetek az író életének minden alkotói korszakából válogat­va keresztmetsietet adiiak egész kis­prózái művéből. 1946-ban adta ki a nemrég elhunyt Borisz Poleooj azóta sok fordításban közismertté vélt dokiimentumregényét, az Egy igaz embert. A szovjet-orosz író és publicista haditudósító volt a második világháborúban, s irodalmi munkásságéban a háború alatt szer­zett tapasztalatait dolgozta fel, em­léket állítva műveiben nemcsak a frontharcosoknak, hanem a hátország­ban és a megszállt területeken küz­dőknek ts. Az Egy Igaz ember című regényében valóságos emberi sorsot örökített trieg: a regény hőse a Nagy Honvédő Háborúban példásan helytállt .Mereszjev. Az Író azt a hősies küzdel­met követi nyomon, amelyet a hábo­rúban megrokkant fiatal férfi a tel­jes embert életért folytat a betegség gél, önmagával. fFu-kíf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom