Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-10 / 24. szám
A SZISZ SZKB LAPJA XXIX óvfnivam 1980. június 10. Ar* 1,— korona Olaszország négy városában kezdődik el holnap, június JLl-én a labdarúgás nagy ünnepe, az Európa-bajnokság döntője, amelyben mi is érdekeltek vagyunk. Számunkra annál nagyobb a tétje, hogy megpróbáljuk megvédeni a négy évvel ezelőtt kiharcolt Európa-bajnoki címet, jóllehet, nem tartozunk az esélyesek közé. Sok múlik majd az év legjobb labdarúgóján, Zdenek Nehodán, akit az utolsó komoly erő próbán látunk a román védők gyűrűjében. Négy évvel ezelőtt sem indultunk esélyesként Jugoszláviába, mégis győzelemmel tértünk haza. Várjuk ki tehát a végét. Addig is elolvashatják az Európa-bajnokságról szóig. egész ólHarmincnyolc évvel ezelőtt, 1942. június 9-én elhangzott a hitleri parancs: Lidicét lakóival együtt megsemmisíteni. A cél egyetlen volt: a cseh nemzet megfélemlítése. Százhetvenhárom férfit állítottak a puskacsövek elé, a nők és a gyermekek pedig a haláltáborok lakói lettek. Negyvenkilenc lidicei nö, nyolcvankét gyermek pusztult el a koncentrációs táborokban és a gázkamrákban. Mi volt a bünük? Miért kellett meghalniuk? Nem magyarázza meg senkit A bestlalitást nem lehet megmagyarázni. Járom Lidice utcáit. Gondtalan gyermek kergeti a labdát. A falu végén hirtelen visszafordul. Ott kezdődik a rózsakert, ott állt 38 évvel ezelőtt a virágzó falu, Lidlce. A gyermek nem tudja, ö csak a rózsákat lát fa, a rózsa illatát érzi. A gyermek nem érti a lidicei katasztrófa figyelmeztetését 38 év távlatából. Sokan nem értik még, vagy már sokan elfelejtették a fasizmus borzalmas tetteit. A nemzetközi reakció és az imperializmus kardcsörtetése felerősödött az utóbbi időben. Békebontó törekvéseikkel az enyhülés vívmányait veszélyeztetik. Közvetlen szomszédságunkban, Nyugat- -Németországban a revansiszta erők hallatják hangjukat. A történelem és a megtörténtek félremagyarázására törekszenek. Számunkra Lidice: mementó. Az elesettek és a megkínzottak köteleznek bennünket, hogy a béke védelmén munkálkodjunk. Csikmák Imre dalas összeállításunkat a 7. oldalon • * Nagy László felvétele élettartam a fedélzeten eltöltött űrhajósnapok száma -- meghatározza az űrkísérlet gazdaságosságát. A hatodik Szaljut éppen ebből a szempontból hozott gyökeres változást a korábbiakhoz képest Az elsó öt Szaljuton összességében alig 200 volt az űrhajósnapok száma. A legtöbbet —• 91 napot — a Szaljut 4-en tartózkodtak űrhajósok. Ezzel szemben a Szaljut 6 fedélzetén napjainkig közel 500 napot töltöttek az űrhajóspá- rok. A Jelenlegi űrállomás élettartama, kihasználtsága elődjeinek sokszorosára növekedett, s tulajdonképpen jelentősen csökkent ezzel az egy űr- hajősnapra eső fenntartási költség. (Folytatása a 2. oldalon) A Szaljut 6 szovjet űrállomás,1 amely •' közel két és háromnegyed éve kering Földünk körül, tevékenységével arra int, hogy meg kell változtatni szóhasználatunkat. A korábbi űrkutatás kifejezést egyre inkább fel kell váltani az flrtevékenység fogalmával. Az automatikus űreszközökhöz, a különféle'rendeltetésű mesterséges holdakhoz hasonlóan ma már az űrállomásokon. dolgozó ember is munkaidejének jelentős részében konkrét gyakorlati' eredményt adó munkával foglalkozik,' s e tevékenységnek pénzben is mérhető a gazdasági haszna. Így tény, hogy napjainkban az űrtevékenység a népgazdaság gazdasági hasznot hozó ágazatává vált. A szovjet népgazdaság például több bevételhez jut az flrtevékenység eredményeinek hasznosításából, mint amennyit az űrtevékenységre költ Az flrtevékenység mind ez Ideig legdrágább eszközei az embert szállító űrhajók és különösen az embernek a világűrben való huzamos tartózkodására szolgáló űrállomások. Az emberi részvétellel lebonyolított ürte- vékenységre fordított költségek a gyakorlati eredmények hasznosítása révén megtérülhetnek, de ezenkívül Jelentős csökkentésükre is mód nyílik. Ez utóbbit éppen a Szaljut 6 űrállomás fejlesztési elve legfontosabb jellemzői igazolják. HOGYAN TOVÁBB? Az üzemszerűen működő űrállomásoknak talán legfontosabb jellemzője az élettartam. Ezen belül az aktív Nyíljatok, rózsák AZ ŰRKUTATÁS GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Valerij Kuhásznv és Farkas Bertalan sikeres űrrepülésük befejeztével június 3-án visszatértek Földünkre. Mindannyiunk számára, akik a tévékamerák jóvoltából tanúi lehettünk ennek a nagy eseménynek, felejthetetlen élmény marad az ötödik Interkozmosz-expedíció munkája.
