Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-10-21 / 43. szám

7 dik oldal - hetedik oldal - hetedik oldal - hét VÖRÖSMARTY (S WESKER VENDEGÜNK LESZ A BUDAPESTI NEMZETI SZÍNHÁZ Két este, két darabbal vendégszerepei Bratislavában a budapesti Nemzeti Színház. Október 23-án Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című játéka szerepel műsoron, Sík Ferenc rendezésé­ben. A főszerepeket Balkay Géza és Bodnár Erika ala­kítják, Mirigyet Ronyecz Mária kelti életre. További sze­replők: Vörös Eszter, Benedek Miklós, Öze Lajos, Agár­di Gábor, Pathó István. „Azt szeretném, ha az utca embere, aki még sohasem volt színházban, az jönne el az én darabjaimat megnézni és értse meg, hogy miről írok“ — nyilatkozta írói szán­dékáról az angol Arnold Wesker, A konyha szerzője. Gyerekkorában tanulni szeretett volna, családja anyagi helyzete miatt azonban semmivé foszlottak az elképze­lései. Hol asztalos volt; hol könyvügynök, de dolgozott cukrászként és konyhai kiáeg'ítőkéht is. Első műveiben [Tyúkleves gerslivel, Gyökerek) családja portréját raj­zolja meg, az 1959-ben írt A konyha című játékában pedig munkahelyi élményeit eleveníti fel. Weskernek ugyanis a konyha a világ. Az a hely, ahol gyorsan szü­letik és még gyorsabban lobban el a gyűlölet, a szere­lem, a barátság. Pincérek, kézilányok, hentesek és sza­kácsok kerülnek egymás mellé; vágyak, érzelmek izza­nak, de a kapcsolatok felszínesek maradnak, mert ha valaki nem nyugszik bele a megváltoztathatatlanba, tá­voznia kell. Marangót, a konyha tulajdonosát Major Ta­más formálja meg, ám a többi szerepet is csupa jónevű, nálunk is népszerű színész játssza. Márton András, Fel- földy László, Cserhalmi György, Szirtes Ági, Császár Angéla, Máthé Erzsi, Helyei László, Dörner György, Szacsvay László. A darab (Zsámbéki Gábor rendezése) október 24-én kerül színre. (g. szabó) LEMEZ­KOZMETIKA A hanglemezen felcsendülő kedvelt melódiát sokszor kísé­ri kellemetlen sercegés, patto­gás. E zajokat nemcsak a hang­lemez kopása okozza, hanem a barázdákba lerakődott finom por is. A lemezjátszókat nem­csak használni, hanem tiszto­gatni is kell. E munkához több­féle hatásos módszert is alkal­mazhatunk. Legegyszerűbb mód a portörlés, amihez a hangle­mezboltokban és fényképészeti szaküzletekben kapható nor­mál, super és speciál antlszta- tikus törlőrongyot használjuk. A hanglemezeket minden használat előtt tisztítsuk meg. Indítsuk el a lemez­játszó korongját, s a lemezre terített törlőruhával a bevezető barázdáktól kiindulva befelé haladva törüljük le a port. Régebbi, elhanyagoltabb hang­lemezek tisztításához már ha­tásosabb szereket használjunk. Desztillált víz és alkohol fele- -fele keverékébe mártsunk fi­nom rövid szőrű ecsetet, s fo­kozatosan nedvesítsük be a ba­rázdák 1/4 részét. Ha a folya­dék egyenletesen szétterült a lemezen, az ecsetet a lemez forgásával ellentétes Irányba döntve nyomjuk a barázdákba. Vannak még ennél is hatáso­sabb módszerek, pl. a spray, de ez eléggé drága. A hanglemezeket kizárólag függőleges helyzetben tároljuk, és óvjuk a nagyobb hőtől. Ne feledkezzünk meg a be­porosodott hangszedő betét és a tű tisztításáról sem. A betét ugyanis magához vonzza a le­mezre rakódott port, s a por közvetlenül a betét „hasáról“ kerül a tűre. A portalanításhoz a betétet óvatosan szereljük le a karról, majd fektessük tiszta rongyra. A port finom szőrű ecsettel tá­volítsuk el. A tisztításhoz itt is alkoholos desztillált vizet hasz­náljunk. A tűre rakódott szeny- nyeződést csak a betét érint­kezői felől *— tehát hátulról e- lőre — kiinduló ecsethúzások­kal tisztogassuk le. A tűt, ha zafír 75, ha gyémánt, akkor 1000 órai használat után cseréljük ki. A kopott tű nemcsak torz hangot ad, hanem a hangle­mezt is rongálja. A lemezját­szót használat előtt feltétlenül poroljuk le. A korong gumitá­nyérját is rendszeresen tiszto­gassuk. Ha ezeket a tanácsokat meg­fogadják, kellemesebbé válik a lemezhallgatás, a zenei élmény. Mészáros Bálint Romantika, egyszerűség ••«pop-sarok.•• / Ihász Gábor zeneszerző-énekes (vagy énekes-zene­szerző) nálunk is rendkívül népszerű. Szerzemé­nyei, amelyeket többnyire saját maga ad elő, főleg dallamosságukkal, egyszerűségükkel lopták magukat a hallgatók szívébe. A napokban jelent meg Magyarországon első nagyle­meze, amelyre szintén ez jellemző. Ihász egyáltalán nem tekinthető újoncnak — jóllehet ez az első nagylemeze —, sőt eléggé rangos zeneszerző és szövegíró, aki már bizonyos sikereket is elkönyvelhetett saját szerzemé­nyeivel. Két lehetőség között választhatott, amikor hoz­zákezdett nagylemeze összeállításához. Az egyik: a frisseség. Ilyenkor a közönség számára ismeretlen da­lok, vadonatúj kompozíciók „kérezkednek“ a barázdára, olykor meglepetéseket okozva, mind a kritikusoknak, mind a hallhatóknak. A másik választás lényegesen egy­szerűbb: régebbi, egyszer vagy többször már bevált szer­zeményeket kell elővenni. Így ugyan elmarad a megle­petés, de bizonyos mértékben biztosítja a sikert. Ihász Gábor e megoldás mellett döntött. Habár a zeneértő közönség szívesebben veszi az új hangokat, új dalokat, így is kellemes lesz hallgatni a lemez olyan dalait, mint a Múlnak a gyermekévek, az Állj meg, kislány, a Mikor az álom vagy az Elsöpri a szél. Romantika és egyszerűség — ez jellemzi Ihász da­lait. Hangja pedig sokat fejlődött. Ami a lemez kellemes összhatását lerontja: a hang- szerelés. Egyszerűen érthetetlen, miért volt szükség arra, hogy az alapvetően bensőséges hangulatú dalokat disz- kősra formálják. Az ilyenfajta megoldások legfeljebb a modernségnek adóznak. Gy. P. Palégyi felvétele VOX Az idei Líra meglepetése volt a Vox együttes. De nemcsak nálunk keltettek feltűnést, o- dahaza Lengyelországban is nagy port vert fel a szakma és a közönség körében megjelené­sük. Piotr Figiel elismert ze­neszerző a Vox előadásmódjá­val egy merőben új irányzatot kíván meghonosítani, s teszi ezt nagy szaktudással és kedvvel. Két éve működik az együt* tes: először a poznani Nemzet­közi Esztrádtavasz '79 című műsorban szerepeltek. Mivel vívták ki ilyen gyorsan a szakemberek elismerését? El­sősorban páratlan énektudá­sukkal, ami nem csoda, hiszen mindannyian énektanárok. Si­kerük másik összetevője a modern színpadi mozgás. Stílusuk a külföldiek közül leginkább a Manhattan Trans­fer és a Bee Gees előadásmód­jához hasonlítható. Az együt­test a külföldi slágerfeldolgo­zásokból és saját szerzemé­nyekből ízlésesen megválasz­tott repertoár jellemzi és az eh­hez idomuló öltözék meg az esztétikus táncmozgás. Bemutatkozásuk után hamar felfigyelt rájuk a Tonpréss ki- , adó, ennek eredményeként megszületett első kislemezük, amelyek dalai a Serce sierota (Elhagyott szívek) és Lucy sok hívet nyertek számukra. Nem sokkal utána harmadik díjat szereztek a Masz v oczach dwa nieba (Szemedben az egét lá­tom) című dallal az opolei dal- fesztiválon. Ez a szám sokáig tanyázott a Non Stop slágerlis­táján. Manapság is találhatunk a listán Vox-számot, mégpedig a Bananowy songot. A Banán­dal arról is híres, hogy az i- dei Lírán harmadik díjjal jutal­mazták. Az együttes még egy trófeát vitt haza Bratislavából: Arany Lírát a Kiedy zasne (Mi­kor elalszom) című szám han­gulatos előadásáért. A Vox legújabb lemezén Bee Gees együttes repertoárjából hallhatunk dalokat, és a már említett Masz v oczach dwa nieba angol változatát. A Lírá­ról az útjuk Kubába vezetett, ahol két hétig szerepeltek, majd utána a sopoti intervíziős fesztiválon léptek fel nagy si­kerrel. Az együttes művészeti veze­tője Witold Paszt. Ez a bariton hangú énekes abszolút hallás­sal rendelkezik. További ta­gok: Ryszard Rynkowski — ba­riton (saját dalaik többségének ő a szerzője), Andrzej Koziol — basszus (de falzettal is ki­tűnő), Jerzy Slota — bariton. STRIEZENEC SÄNDOR Ketten A konyha szereplői közül SZIRTES ÄGI és CSER­HALMI GYÖRGY. (Máté Magda felvételei) ILLEGÁLIS RADARELHÁRlTfl BERENDEZÉSEK A Solentől nem messze egy másik hajó roncsát is felfedezték. Úgynevezett „rézhajóról“ van szó, ugyan­is a leletek között számos rézlemezt találtak. Több é- vig tartó munkával sikerült kiemelni belőle 10 tonna va­sat, három tonna rezet, ha­jóépítőfát, kátrányt, gyan­tát, továbbá némi lent és kendert is. A régi darabáru­szállító hajók jellegzetes ra­kománya általában hasonló tételekből állt, így ennek a leletnek nagy a múzeális ér­téke. Hosszabb előkészület u- tán sikerült magát a roncsot is kiemelni. A hajó marad­ványai alá acélsodronyból készült hálót helyeztek, s daruval egymás után húz­ták a felszínre a vitorlás da­rabjait. Most végzik a hajó­test tartósításának nehéz és hosszadalmas munkáját. A szakemberek megállapí­tották, hogy a vitorlás szál­lította réz és vas a XIV. század közepe táján készül­hetett, és hogy a „rézhajó“ is több mint 400 esztendős, s így az Európában napja­inkig feltárt legrégebbi ha sonló jellegű leletek közé tartozik. A közlekedési rendőrség ma már világszerte radareszközökkel küzd a gyorsan hajtő gépkocsivezetők ellen. Az Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban azonban olyan — a hatóságoktól szigorúan tiltott — elektronikus berendezések kerültek forgalom­ba, amelyek hangjellel figyelmez­tetik a gépkocsivezetőt, ha a ren­dőrség a közelben sebességellen­őrzést végez. Az efféle berende­zések mikrohullámú rádióvevő-ké­szülékek, amelyek észlettk a ren­dőrség radarjeleit. Az Egyesült Államokban — min­den tilalom ellenére — újabb „második generációs“ radarelhá- rltó eszközök jelentek meg. A gépkocsikba mikrohullámú adó­kat építenek be, s ezek elnyom­ják a rendőrségi radarnak a ko­csiról visszaverődő jelelt, ráadá­sul a radarban olyan kijelzést kel­tenek, mintha a gépkocsi nem lépte volna túl a megengedett se­bességet. . . A hatvanas években köny- nyűbúvárok roncsokat fe­deztek fel a Gdanszki-öböl- ben, majd újabb víz alatti munkálataik során több ér­tékes leletre bukkantak. 1970-ben lelték fel a svéd Solen hadihajó maradvá­nyait. E hajó 1627-ben a len­gyel-svéd tengeri ütközetben süllyedt el. Néhány év alatt sikerült a felszínre hozni belőle többek között 20, vi­szonylag jó állapotban meg­maradt hajóágyút, egy 1500 mm-es mozsárágyút, egy há­romméteres, faragott Herku- les-fejjel díszített kötélba­kot, amely valószínűleg a sudárkötelek rögzítésére szolgált. A homokos, kissé iszapos fenéken, ahol a roncs fekszik, három mus­kétacsövet, néhány lővillát, két épen maradt és egy sé­rült navigációs körzőt, szö­geket, rengeteg evőeszközt is találták... Legutóbb dig a hajó tatja alatt egy svéd tiszt viszonylag jól megőrződött maradványaira akadtak: csontokból, kesz­tyűdarabokból, ezüstpénze­ket tartalmazó tarsolyból, kardmarkolatból és bőrmel- lényfoszlányokból állt a le­let. A történelmi források sze­rint a „Solen“-t a saját le­génysége robbantotta fel. Valószínűleg a hajó eleje röpült a levegőbe, s a rob­banás ereje számos tárgyat szétszórt a közelben. Ezek hamarább kerültek a fenék­re, mint maga a hajó, a ha­jótest aztán maga alá te­mette őket. A homokba nyomott tárgyak oxigénben szegény környezetbe kerül­tek, így ennek köszönhető, hogy sokkal jobb állapot­ban maradtak fenn, mint a- zok a tárgyak, amelyek a tengerfenék színén pihen­tek. • « tudomány — technika «. HAJÖRÜNCSÜK A GDANSKI-ÖBÖLBŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom