Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-04-25 / 17. szám
8 FÁBRY ÉS ADY FABRY ZOLTÁN: ADY IGAZA Közismert az a hatás, amelyet Ady gyakorolt Fábry Zoltánra. Közismert az az egész életén át húzódó vonulat — melyet Ady (fő ként A halottak élén Adyja) je lentett Fábry Zoltán életművében Éppen ezért megdöbbentő — a- mily örvendetes is —, miként hat ma egy a Fábry életében és éle téből elmaradt kötet megjelenése: Ady igaza. Hiányt pótol a Madách Kiadó és figyelmet kelt föl a sajtó alá rendező Turczel Lajos, amikor most közreadja a hiányzó művet. Mert e mii — hiányzik. Er re Turczel Lajos nyomatékosan felhívja a figyelmet, hiszen Agon dolat és A béke Igaza-t — 1957 ben — nem vári és Ígért Ady iga za követte, hanem a Hidak és ár kok. Vagyis a második trilógia csonka maradt, mert az első — Korparancs, Fegyver a vitéz el len, majd a Palackpósta — után nem következett, aztán nem következhetett a teljes második. És ezen túlmenően: Ady és Ady igaza — a Fábry Zoltán-i életműben bizonyos kimagasló csúcsot jelen tett. Ezért jellemeztük az imént így: Turczel Lajos figyelmei fölkeltő munkája (egy régi Fábry-testa mentumot, hagyatékot váltott va lósággá Turczel Lajos), hiszen e kötet számos, komoly filológiai, kritikai igényű kiadásra és munkára tereli figyelmünket. És ma, amikor a Fábry-életmü teljességében látása és láttatása az egyik főfeladat — e kötetnek még inkább megnő az amúgyis nagy és becses értéke. E ponton: már meg is haladjuk a centenárium (Ady) és a nyolcvanadik (Fábry) évforduló aktualitását. A kötet elején a kettős fénykép — Fábryé és Adyé: jelképi jelentőségű, amelyhez méltón csatlakozik Turczel Lajos komoly, elmélyült, rendszerezni kívánó Fábry-Ady bevezetője. Turczel Lajos trodalomtörténészi és filológiai becsületessége jelentkezik benne. Bevezető tanulmányában, valamint a kötet végén található Utószóban pontosan körvonalazza, sőt meghatározza: e kötet csak pótolhatja azt, ami Fábryban rekedt, Adyról. Csupán szemelvényeket nyújthat abból a hatalmas, kéziratos anyagból, a- mely hivatott lett volna — Turczel Lajos találó megjelölésével — bemutatni a Fábry-féle igazi Ady igazá-t. Igazán Fábrys hangvételű bevezetővel (minő pl. a Palack- postái stb.). Hiányt pótol e kötet, de nem helyettesít, ez utóbbi — talán — akkor válik teljesebbé, ha az említett hatalmas jegyzetanyag (ti. Fábryé — Adyról) alaposan előkészített szövegkritikai kiadás része — kötetenként jelenik majd meg: Tehát: ha most hiányt érzünk — ezt maga Turczel L. is sugallja, mert a történelmet, az életet nem fordíthatja meg, ez esetben fordítva igaz, mit mondani szoktak: megtörtént dolgokat — meg nem történtté nem tehetünk. Turczel Lajos és a Madách Kiadó egyet viszont megtett: előkészítette a talajt a leendő szövegkritikai munkálatokhoz. Tették ezt nemcsak azzal és úgy, hogy folyton a hiánypótlásról szóltak, csak azt publikálták, hanem — előremutatóan — ama szövegkritikai kiadáshoz előkészí tették a Fábry-Ady-párhuzamot; sőt a zirodalomtörténészi kutatásnak is jelöltek ki feladatokat (e- gyelőre gondolatban). Mivel? Az előszót követő — találó kötetbeosztással. Tudniillik ezzel Fábry Zoltán Ady-képét máris beállította Turczel Lajos a közép-kelet-euró- pai progresszióhoz, Ady-képéhez i- gazította, úgy hogy Fábry Ady-ké- pe — a történelemben elszórtan — „stószi remete“ magányában alud ta csipkerózsika álmát, hanem szervesen illeszkedett mindenkor (1) az aktualitáshoz, hogy a Fáb ry-féle Ady-kép, mély önmagában — és érthetően — egymástól tá voleső mozaikokból tevődik össze, ebben a kötetben megfelelő tematikai csoportokban kap helyet (tudja, e szempontot sokan vitathatják, az irodalomtörténész számára mégis hasznos.) Melyek ezek a tematikai cső portok? Érdemes fölsorolni, mivel igen elgondolkoztatóak; 1. Találkozása Adyval, 2. a háborúellenes Ady; 3. a változás és változtatás költője, 4. Ady és a csehszlovákiai magyarság, 5. Adyval a haladó hagyományokért, 6. Harc Adyért, Ady igazáért. •— Aki csak kicsit is ismeri a Fábry-életművet, vagy sgy-egy művét, tudja, látja, azonnal megérzi mily mélyen és hány ponton érintkezik-találkozik Fábry egyes pályaszakaszával. És ez (ti. a Fábry-életmü periodizációja) egy másik, egy következő nagy-nagy tanulságot hordoz magában. Nevezetesen — mi most kissé polemikus éllel hozzuk szóba, de a közös, kollektív kutatásban ez nélkülözhetetlen — a Fábry-életmü periodizációját —• még a szövegkritikai kiadás előtt — meg kell előznie egy komoly, tudományos Igényű eszmecserének. Mert ha létezik — nem gán- csoskodó jellegű! — ellenérzés e kötettel kapcsolatban — e ponton megtalálható. A kötet (a bevezető) 16. oldalán levő periodizációra gondolunk. És ha ezt össze vetjük Turczel Lajos legutóbbi könyvének (Portrék és fejlődésképek] egyik tanulmányával, A csehszlovákiai magvar valőságlroda- lom cíművel, és ha idesoroljuk Csanda Sándornak az Oj Szó 1977. szeptembef 18. számában megjelent cikkét (Fábry Zoltán pályakezdése), sőt e sorok írójának a magyarországi Tiszatáj 1977. 8. számában (a 41. old.) található periodizációját, és ha bekapcsoljuk a Vigyázó szemmel — kissé elnagyolt — korszakolását, őszintén és becsületesen szembe kell néznünk a ténnyel: nincs kialakítva a megközelítően egységes Fáb- ry-életmű periodizációja. Ez pedig feltétlenül szükséges, éppen a továbblépés kívánja — követeli meg. Ennek a feladatnak néhány órát kell vitatkozva is szentelni. Ez elés megkerülhetetlenl Éppígy és éppúgy mint az: a Fábry-féle Ady-képet sóik progresszív kortársával összehasonlítani, szembesíteni kell. Így Révai Józsefével is (erre Turczel Lajos utal). E sorok írójának be kell vallania: szinte revelációként hatott rá, amikor megpillantotta a már jelzett tematikai csoportosítás végén: Harc Adyért, Ady Igazáért. Azonnal a nagy lélegzetű és híressé vált tanulmányának (1940—41) zárófejezete villant az eszébe: a Harc Adyért. Félreértés ne essék: nem a címek azonosságáról vagy hasonlóságáról van szó, hanem — a lényeglátás és láttatás megvizsgálásáról. Mert Fábry-féle Ady-képet nemcsak a Révaiéval kell összevetni, másokéval Is ... És ez komoly feladat. Szeretnénk remélni: senki sem veszi Turczel Lajos legkevésbé (1) holmi gáncsnak, értetlenségnek a fentebbi megjegyzéseket. Inkább mindenki úgy fogja föl, felismerést, igényt hozott a felszínre. Hiszen Turczel Lajos bevezetője Is itt maradt abba. Érezni lehet: tovább kellene, ő is tovább akarná folytatni: Fábry-Ady ürügyén. De- hát egy monográfiát mégsem írhat a kötet elé. A jelenlegi Ady-ígaza: sok problémát vet föl, további lépésre ösztönöz, irritál, és — a szó legnemesebb értelmezésében — provokál. Arra, hogy most már tételről- -tételre menjünk végig a Fábry- -életmű vizsgálatában. Ez a feladat, ez a kötelesség. Az Idő igaza, Ady Igazsága, Fábry Zoltán igaza — ezt megköveteli. Amikor az illetékeseknek köszönettel nyugtázzuk e kötet megjelenését, bizonyosak vagyunk abban, hogy ugyanilyen — bár más szempontúén — erővel hívja föl a figyelmet a Fábry-életmü (elsősorban a biográfia) számos mozzanatára a közeljövőben megjelenő kötet: Tanú és tanulság vol- lam. Az — hadd ismételjük — más szférákba kalauzol, más szempontokat követ és inkább biográfiai mozzanataira hívja fel a figyelmünket. De mind egyet jelez: megindul a hatékony eszmecsere a Fábry- -életműről. És ma ez elengedhetetlen, hiszen élő és eleven hagyományról van sző. Kovács Győző Tisztes bonpolgárok filmszemle M ikszáth Kálmán 1896-ban vetei te papírra Csernyiczky Mihály és a szép özvegy, Kaszparekné jablonszka Mária szerelmének törté netét. Bán Róbert rendező a történetet elsősorban a gáláns részletekben gazdag, fordulatos cselekmény miatt választotta filmje anyagául. A hlstó riás érdekesség azonban kitűnő jellemrajzok sorát Is kínálja, és egy filmnél ez is nagyon fontos tényező. Mikszáth Kálmán többféle forrásból merítette regénye anyagát. A lublói kísérethistőria 1718-ban megesett csodáját öt évvel később Bél Mátyás irta meg a híres Produmusá- ban, de a Liber Actorum nevű lengyel kódex Is tartalmazza. A múlt század derekán pedig Jósika Miklós dolgozta fel II. Rákóczi Ferenc című regényében. Lubló városát a XVIII. század elején furcsa eset foglalkoztatta: kísértet jár a városban. A messze földön híres tokaji borokkal utazgató kereskedő Kaszparek Mihály hirtelen meghalt, de elhantolása után éjszakánként hazalátogatott szépséges özvegyéhez. A „garázda vámpír“, ahogyan a későbbi feljegyzések említik „fényes nappal Is szörnyű módon bántalmazta a városbéli utasokat és szolgálókat, megtámadta a mezőn dolgozókat, fölgyújtotta a város házalt. A pénzét elvitte az adósoktól, hogy hitelezőinek megtéríthesse a tartozását.“ Bár a regény nem tartozik Mikszáth legjobb müvei közé. Bán R6- bertnek mégis szép, romantikus alkotást sikerült készíteni belőle. A gyer- mekmesei vonalat kikerülve hatásos krimijelleggel színesítette a filmet, és így lett Strang Inspektor (Garas Dezső nagyszerű megformálásában) a cselekmény egyik központi figurája. Kulcsszerepe volt valamennyi színész nek: Bordán Irénnek, a kacér Jablonszka Mária szerepében, Cserhalmi Györgynek a „hazajáró“ Kaszparek a- lakjában, bár azon kívül, hogy kellően férfias és kísérteties tudott lenni, a szerep nem sok lehetőséget kínált számára. Igazi mikszáthi jelenség volt Bánfalvi Ági Annuskája, a- kárcsak Márkus László gyáva szta- rosztája. TISZTES HONPOLGÁROK „Olaszországban manapság az állampolgár nem élheti a maga életét, mindannyiunkat felél a hatalom ... az a hatalom, amelyet az állam, igazságszolgáltatás és rendőrség olyan arcátlan és vérlázító módon gyakorol felettünk, hogy még csak annyi fáradtságot sem vesz magának, hogy meghazudtolná a szabálytalanságokról, visszaélésekről, sötét ügyletekről terjedő híreket“ — nyilatkozta Luigi Zampa, a Tisztes honpolgárok rendezője a forgatás idején. Luigi Zampa egyike volt a háború utáni olasz neoreallzmus kiemelkedő filmrendezőinek. Munkásságára jellemző a bátor, erőteljes társadalombírálat és az apró életmozzanatok szeretetten ábrázolása, amelyhez szívesen használja a szatíra eszközeit. Oj filmjében Is leleplez, mégpedig az oly sokszor megénekelt társadalmi összefonódásokat. A háttérből intézkedő maffia ténykedéseit tálalja e- lénk — eléggé szegényesen. No de, „úttörőnek bukni is érdem“ — írta Arany jános, tehát Zampának is meg kell bocsátani, hogy a filmje ezúttal filntponyvavá szűkült. A cselekmény Szicíliában játszódik ;e (mint az olasz maffia-filmek nagy része), ezen a rejtelmes, titkokkal övezett egzotikus szigeten. A tisztes honpolgárok félelmetesen nagy hata lommal rendelkeznek, sőt, a városb-* érkező tanítónő szépségének is ke reskedelm! értéke van az ő körük ben. A bátor, szókimondó tanítónő politikai és gazdasági intrikák kö képpontjába kerül, ölni Is képesek érte, ám a bántaimazót furcsa mó dón „elsöprík“ az útjából. De kik állnak a háta mögött? És miért vé delmezlk őt annyira? Vajon Michel a szeretője tényleg olyan gyáva, vagy egyszerűen csak gyávának kell len nie? Mindketten bábuiként mozognak a náluk erősebb hatalmak kezében. Titok titokra halmozódik, amikor a néző rájön: egy őrült embergyűlölő mozgatja a szálakat. A tanítónő azonban öntudatra ébred és vállalja a küzdelmet, de a jelleme mintha megváltozott volna. Azt már tudtuik róla, hogy könnyen hajlik a szerelemre, de hogy a partnere miért éppen a gyóntatószékbe hívja őt szeretkezni? ... Az izgalomkeltés olcsó kellékei mindössze arra jők, hogy a néző el ne únja magát a filmvászon előtt. Jennifer O’Neill és Franco Nero, a főszereplők mindent megtettek, hogy a forgatókönyv tátongó szakadékait áthidalják, s hogy helyenként nekik sem sikerült — nem az ő hibájuk. KÍSÉRTET LUBLÓN filmszemle AZ ÜGYVED Bár a témaválasztás gondolata ere- leti, Andrej Lettrlch alkotásáról sem lehet dicsérő hangnemben Írni. A Térj agy nagyvaros! építőipari vállalat 1- gazgatóhelyettese, a feleség ügyvéd. Az első percekben minden jel harmonikus házaséletre utal. Két óvodáskorú kislányuk és pompásan berendezett villájuk van. Konfliktusra akkor kerül sor közöttük, amikor az ügyvédnőt olyan eset kivizsgálásával bízzák meg, amelyhez a férjének Is „némi“ köze van. A vállalatnál u- gyanis két vagon cement „kelt lábra“, kiadására erőszakkal kényszerl- tették a raktárost. Hiába tiltakozott, a sofőrt a vállalat vezető beosztású alkalmazottal kérték fel a fekete fuvarra. Dulakodás közben a sofőrt halálos sérülés éri, a raktárost pedig törvényszék elé állítják. Félreértés né essék! Nem az eltűnt cement miatt, hanem a baj okozójaként. S hogy a tettét nem szándékosan követte el, hiszen ő Is a körülmények áldozata lett — az a bírók közül senkinek sem fordul meg a fejében. A körülmények hatásgyakorolő mivoltát u- gyanis egyetlen törvénycikkely sem érinti. Az anyaghiány? Ugyan — több is kárba veszett már. És különben is, szépen, csendesen le lehet azt Írnia raktárban. Például az Időjárás számlájára ... Anna, a fiatal ügyvéd mindent megtesz, hogy bebizonyítsa a raktáros ártatlanságát. Két választása van: vagy az egészből kihagyja a férjét, és a raktáros elítélése az 6 lelkiismeretén fog száradni, vagy pedig kimondja a* Igazat, akkor viszont teljesen felbrt* rul közöttük a házastársi kapcsolat. Belefárad, összetörik, végül idegileg kimerülve kórházba kerül. Itt éri őt utol férje döntése: a beismerő val< lomás. A téma tehát nem rossz, csak éip< pen a kivitelezéssel van baj. De nagy baji Nevetségesen kínos, semmitmondó párbeszédek és üres, fölösleges jelenetek követték egymást, s helyenként még a jellemrajzok (főleg a pilótáé és a két kórházi betegé) Is gyérül sikerültek. A film forgatókönyvét Jozef Tallo írta kezdetleges formában, ezért nem is csoda, hogy a színészek (Emília VáSáryová, Sväto- pluk MatyáS, Hana Packertová, Jozef Ydamoviő) gyötrődtek a szerepükkel. G. Szabó László Az ügyvéd
