Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-22 / 47. szám

8 ■ fiz éve — 1877 november 22-én született a XX. ■ i _ századi modern magyar Irodalom egyik legnagyobb ^ 7 költője, a „forradalom viharmadara“ — Ady Endre. 11 # L®"yű8özö, megmásíthatatlan életműve immár nem- In csak magyar kulturális öjökség. Örök emberi tar­talmakat hordozó költészete szervesen kapcsolódik bele a korszerű európai Ura megújhodásának széleskörű á- ramfiba Is. A XX. század költészetében Ady egyedülálló je­lenség. A XX. századi Ura utolsó tragikus képviselője — mondják róla gyakran. De nemcsak ez Jellemző rá. A XX. század magyar költészetében mindmáig nincs egyetlen egy költő sem, aki olyan tántoríthatatlan daccal, mohó életsze­retettel. öntelt büszkeséggel már-már az önpusztítás határát súrló tragikus önszántsággal ostromolta volna a lét kifür­készhetetlen titkait, mint Ady. S nincs még egy költő, aki olykor morbid hangulatú gyötrő látomásain túl — mint Lu­kács György mondja — olyan szerelmes verseket Ir^ volna a forradalomhoz, mint ő. Ady, mint minden nagy lírikus ko­ra valóságát legszemélyesebb élményévé forrósltja át, és leg­személyesebb érzéseit világméretűvé fokozza. Ebből ered lí­rájának sajátos varázsa, ezért érezzük úgy, hogy költésze­tében nemcsak hogy megsokszorosodik a világ, hanem, Be­nedek Marcell szép szavával szólva valósággal „megminde- nor, A kor melyben élt és alkotott, s amelynek ostorozója, legfőbb serkentője volt, már rég letűnt. Ady születése óta eltelt száz esztendő alatt a világ hatalmasat lépett előre, döntő módon megváltozott. A modern tudomány és technika fejlődése olyan vívmányokat teremtett, melyek a társadalmi életet, az egyes ember életét, s az egész világ külső képét gyökeresen átformálták. A kapitalizmus egyeduralma vissza- hozhatatlanul megdőlt. A szocializmus világméretű rendszer­ré vált. Az emberiség és Ady nemzete, a magyarság, olyan feladatok megoldásán fáradozik, amelyekről neki csak ködös sejtelmei lehettek. A történelem sok mindent beváltott ab­béi, amiről Ady álmodozott, ami miatt gyötrődött, a „magvar Ugar“ nem létezik többé, a „grófi szérűt“ elsöpörte a fel­szabadult parasztság, a „bús koldusok egykori Magyaror­szága“ virágzó gazdag országgá szépült. Ezzel a hatalmas változással Ady életművének szellemisége, valamiképpen mindig elválaszthatatlanul összefonódott. Költészetének új­szerűsége, formai vívmányai, melvek meghökkentették, elle­ne fordították vagy rajongásra Indították kortársait, ma már a magyar költészet formanyelvének közkicsei Eszmevilágá­nak egyes vonatkozásai, korhoz kötött politikai harcossága, aktuális feszültséget teremtő ellentmondásai viszont elvesz­tették időszerűségüket, eljárt fölöttük az idő Ady költésze­tének időszerűségét, költőt és emberi nagysága mellett első sorban az adja meg, ami túlmutat önmagán, ami minden nagy művészet immanens értékét képezi, s Ady életművé­nek van egy belső egysége, minden művét átfogó végső ér­telme. mely más és több, ielentősebh és egyetemesebb ha­tású. mint amit valójában kifejez. Mlndnyáian érezzük, hogy Adynak valami nagyon lényegeset sikerűit elmondania ko­ráról. de általában az emberről Ady olyan költő volt, aki­nek felfokozott szubjektív világában egybeolvad a múlt és a jelen, a jelen és a jövő, az élet minden ellentmondásai­val egvütt egy hatalmas universummá alakul át, egy min­dent átfogó, a mindenséget ostromló vízióvá, egy sajátos Ady-világ képévé, Ady maga is érezte ezt, öntudatosan val­lotta magáról „Amit adtam — örökség, nem divat. Tegyük hozzá; Ady költészete büszke öntudatot adó, nagy nemzeti örökség, lelkeket formáló emberség, a legmaibb valóság, élő,' ható, mozgató, eleven erő. Születésének 100. évforduló­ját méltóképpen úgy ünnepeljük meg, ha tudatosítjuk ön­magunkban e hatalmas örökség formáló értékeit, s teszünk valamit azért, hogy Ady ne csak valakié, hanem mindenkié legyen. Adyt is, akárcsak az egyetemes magyar irodalomnak több nagy, felejthetetlen alakját, a vidék küldte a halhatatlan­ságba. Szülőfalujától, Érmindszenttől Párizsig ível ez az út. Érmlndszent, ahová holtáig visszatért, román-magyar vegyes lakosságú falu. Apja Ady Lőrincz paraszti sorba szegénye­dett kurtanemes volt. Édesanyja, Pásztor Mária kálvinista papi családból származott. Ady meleg szeretettel vonzódott hozzá, s a tőle kapott örökségként könyvelte el tehetségét Középiskolai tanulmányait a nagykárolyl piarista gimná zlumban kezdte (1888—1892), a gimnázium négy felső osztá lyát Zllahon végezte (1892—1896). Élete folyamán több szőr emlékezett vissza a zilahi református kollégiumban töl tött évekre. Több versben (Vén diák üdvözlete. Üzenet egy kori Iskolámba stb.) és cikkben vallotta meg ragaszkodá sát egykori iskolájához. Zllah után Debrecen volt életének új állomása. Kisebb nagyobb megszakításokkal közel három évet töltött Itt Ady Endre. Kezdetben a jogakadémiára irat­kozott be, de a jogot sosem végezte el. Újságíró lett, előbb a Debreceni Hírlapnál (1898), később az ellenzéki Debre­cennél dolgozott. Debrecenben jelent meg első verseskötete is VERSEK címen (1899). Itt még Ady a költészet régi vá­gányain halad. Verseiben a századvég polgári városi lírájá­nak kedvelt hangja csendül fel. Debrecenből 1900. január­jában Nagyváradra kerül. Előbb a Szabadelvű Párt lapjánál a Szabadságnál dolgozott, majd 1901. májusától az ellenzéki Nagyváradi Naplónak lett a munkatársa. Itt érett Ady har­cos publicistává. Élesen támadta a klerikális reakciót és a feudalizmus képviselőit. 1903. nyarán megismerkedik Lédá­val (Diósiné Brüll Adél), aki Adynak nemcsak szerelmese, hanem küzdőtársa, támasztéka is volt. ö ébresztette rá Adyt művészi hivatására és magával vitte őt Párizsba. Szenvedé­lyes gyötrő szerelmük, amely ekkor veszi kezdetét, közel ki­lenc évig tartott. Ez év őszén jelent meg Ady második ver­seskötete a MÉG EGYSZER. Még ez sem igazi Ady-kötet. Ha bár Ady néhány verset beiktatott az új verses kötetének költeményei közé, a Még egyszer verseit ő maga sem vál lalta a maga egészében. A telet Érmindszenten töltötte, majd 1904. elején Párizs­ba ’itazott Ettől az időtől kezdve 1914 májusáig még hét­szer látogat el a francia fővárosba. Párizs jelentős szerepet játszott Ady életében. A városhoz kapcsolódó verseiből, számtalan cikkéből azonban világosan kitűnik, hogy Párizs nemcsak felszabadító élményként hatott Adyra, forradalmi hite is vonzotta hozzá. Meglátta, észrevette a burzsoá de­mokrácia belső visszásságait is Ady a franciaországi ese­ményeket a készülő magyar demokratikus forradalom szem­szögéből figyelte és értékelte. Amikor 1915. januárjában visszatért Budapestre, a magyar liberalizmus a legnagyobb belpolitikai válságát élte. Ady a haladás és a reakció harcá­ban egyértelműen a haladás oldalán állt. A hazai politikai élet forrongásai mellett nem kerülték el figyelmét az 1905- ös orosz forradalom eseményei sem. Ady csaknem ötven cikkben foglalkozik az 1905-ös orosz forradalom eseményei­vel. A világban végbemenő történelmi-társadalmi élmények s a magyar liberalizmus válsága, amelyből, mint azt a ké­sőbbi események igazolták, nem volt többé kivezető út, egy­re radikálisabbá, forradalmibbá változtatták Ady gondolko­dását, meggyorsították versei születését is. 1906. februárjá­ban megjelenik Ady első igazi, nagy verskötete az ÚJ VERSEK, s 1907 decemberében a VÉR és ARANY. Ady egyszerre a ma­gyar irodalom központi alakjává válik Barátai és el- 'nnsúnpi povnrÄMi p-'<ioúv7i)^ vMias7Ptén"k úiszprű, korszak­Édesanyjával és feleségével nyitó jelentőségét. A hivatalos Magyarország részéről a vi­lágirodalomban is párját ritkító támadások érik. Az jelkese- rltő támadások elöl 1906. nyarán újból Párizsba menekül, ahol egészen 1907. nyaráig marad. Amikor visszatér, már a magyar költészet élén áll. Megnő híveinek száma, megszer­veződik körülötte az új magyar irodalom egész tábora. Meg­nyílnak előtte a különböző újságok és folyóiratok hasábjai. 1908-ban megalakul a Holnap Társaság, majd nem sokteal később megindul a Nyugat is, amelynek Ady haláláig egyik főmunkatársa volt. Reinitz Béla megzenésíti verseit, ez is hozzájárul népszerűsítéséhez. Élete külső körülményei nem sokat változnak. Élete több­nyire Budapest, Párizs és Érmlndszent között oszlik meg. Külföldön és itthon különböző üdülőkben keres megnyug­vást. 1910. májusában többek között eljut a Magas-Tátrába is. A Csorba-tónál tölt néhány napot, itt írja A feltámadás szomorúsága című versét. 1912-ben hosszú és gyötrelmes küzdelmek után végre szakít Lédával, a Boncza Bertával kö­tött házasságáért. Nincs rendes otthona. Szertelen életmód­ja, ifjú korában szerzett végzetes betegsége, a sok éjszaká­zás, ital, cigaretta, szerelmi bonyodalmai, harcai fokozatosan teljesen felőrlik egészségét. Közben szinte emberfeletti erő­vel alkot. Egymás után jelennek meg verskötetei. AZ IL­LÉS SZEKERÉN (1908), SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK (1909), a MINDEN-TITKOK VERSEI (1910), A MENEKÜLŐ ÉLET (1912), A MAGUNK SZERELME (1913), KI LATOTT EN­GEM? (1914). A háború alatt Irt költeményeit, melyekkel egyben le is zárul Ady hatalmas életműve A HALOTTAK ÉLÉN, valamint AZ UTOLSO HAJÚK című posztumusz kötete fogja egybe. Az előzőt Hatvány Lajos segítségével még Ady Endre állította össze 1918. augusztusában, az utóbbit. Földes- sy Gyula rendezte sajtó alá 1923-ban. Posztumusz kötetként jelenik meg Margita élni akar című, egyetlen hosszabb Ural költeménye Is, melyet még 1912-ben ír meg. Ha ehhez hoz­zászámítjuk még hírlapi cikkeit és novelláit, teljes mérték­ben előttünk csillog Ady szikrázó egyéniségének sokrétű szellemi öröksége. Az első világháború mélyen megrendítette és elkeserítet­te Adyt. Magatartása mindvégig háborűellenes marad. Ekkor Is méltatlan támadások érték, Ady azonban hű maradt el­veihez. Emberi nagyságát az bizonyltja a legjobban, hogy az általános háborús hangulatban sem vesztette el tisztánlátá­sát, hitét az emberben, és a forradalomban. A háború sötét iveiben egyetlen nyugodt boldog szigetet jelentett számára házassága, Csinszkához kapcsolódó szerelme. Csinszka (Boncza Berta) 1911-től kezdve kereste fel Adyt leveleivel. Ady válaszolgatott neki, s a barátság fokozato­san szerelemmé hevült át. Ady 1914. javaszán Csúcsára utazott s megkérte Csinszka kezét Boncza Miklós eleinte ellenezte a házasságot, végül azonban beleegyezett. Ady és Csinszka 1915 március 27-én kötött házasságot. Ezután Adv többnyire Csucsán tartózkodott. 1917 ben felköltöznek Pest­re. A költő ekkor már halálosan beteg. Végre megérkezik a várva várt forradolom Ady az orvosi tilalom ellenére el­megy a Népköztársaság kikiáltási ünnepségére. December elején részt vesz a Vörösmarty Akadémia, az írók forradal­mi egyesületének alakuló ülésén, de már alig tud beszélni, üdvözlete dadogásba fullad. Megviselt, beteg szervezete né hány hét múlva, 1919. január 19-én a sírba dönti. Ady modern költő, a teljesség hordozója. A lehető legin­tenzívebb módon élte korát, s benne a maga egyéni életét A teljesség Igénye egyet jelentett számára a gazdag, sok rétű, teljes életet élő ember vagyával, a .rnlpdent akarással Végtelen ititalltással, nagy flkaraKal.- tritíeh? gőggel, remény kedve s visszarettenve ostromolta a lét legrejtettebb tit kait, hogy legrejtelmesebb víziójából is újra visszatántorog jón a valósághoz, a reális élethez. Ady egyforma módon ugyanolyan hevességgel tudta átélni a forradalmat, a ma gyár nép sorsát, saját életét, szerelmeit, mint a lét semmi be vesző, elillanó pillanatait. Ebből a mindent átélni akaró beleérzésből, átérzésből ered költészetének tragikus alap színezete is. Költészetében a társadalmi problémákat érintő, vagy a jövőt, múltat idéző nagy szimbólikus látomásait, szerelmi vallomásait ugyanolyan kltárulkozó őszinteség írja meg, mint érzelmeinek, gondolatainak legbelsőbb rezdülé­seit. Költészete a század eleji magyar valóságból nő ki, de nemcsak társadalmi problémákat tükröz; felöleli a modern, a huszadik századi ember életérzését is. Ady messzebb lá­tott, mint kortársai, jól tudta, hogy évezredes mulasztáso­kat, kulturális elmaradottságot nem lehet kiküszöbölni felemás, vagy soha meg nem valósuló reformokkal, megérezte, hogy Magyarországon forradalmi átalakulásra van szükség, Ady kontrasztokban, dialektikus egységben látta a világot. Semmi sem keserítette el annyira, mint a valóság és a látszatvalóság közti különbség. A teljesség, vagy ahogyan azt ö nevezte, a minden átélése nem volt nála póz, esetlegesség, hanem igény, szükségszerűség. Min­den jelenség a társadalmi életben, az emberi kapcsolatok szférájában, ami ennek a szemléletnek ellentmondott, nem volt élet. Ady felfogásában a féligéit élet, az életnélküllség egyenlő a semmivel, a halállal. Ezért érezzük úgy ma is, hogy költészetéből életszeretet, felemelő erő, aptlmlzmus árad felénk. Ady — mint Ismeretes — ciklusokba osztotta, tematikai körök szerint rendezte el kötetett. De nem a kronológikus sorrend volt a fontos számára, hanem költeményéúek belső egysége, amely összefoglalta mondanivalóját, üzenetét a világnak. A ciklusokba sorolt költemények valóban kiegé­szítik, magyarázzák egymást. Az egyes ciklusok közti kü­lönbségek. ellentétek azonban távolról sem olyan mérva­dóak, mint azt általában hangoztatni szokás. Hiszen egyes magyarság-versek egyben forradalmiak is. a magyar Messiás versek egyben Én-versek is, sőt Istenes-verseinek egy része egyúttal forradalmi vers is. Szerelmi költészetében ugyan­úgy a lét titkait fürkészi, mint társadalmi jellegű versei­ben. Így szövődnek át Ady költészetében az egyes motívu­mok, így kerekedik ki költészetének gondolati éé hangu­lati egysége, a korélményből fakadó, emberi teljességet ma­gába foglalni akaró univerzális jellege. Ady nem volt szocialista. Polgári demokratikus forradal­már volt. A szocializmusról csak elvont elképzelései voltok, a társadalmi lét, a magyarság problémáinak megoldásál ugyanakkor a munkásosztálytól és a szocializmustól várta. Szenvedélyesen szerette hazáját, nagynak, szépnek sze rette volna látni. Ezért mindent gyűlölt, arai a nép, a ma gyarság felemelkedésének s általában az élet kiteljese-dé sének útjában állt. Költészetének hátterében mindenütt óit húzódik meg az életet gátló, rontó erőivel való, gyakran kozmikus méreteket öltő, szüntelen küzdelem Ady nem volt rezignált költő. Férfias, monumentális líra az övé, Legbéní- tóbb szorongásaiban felszakadó verselnek is van nem de kadens, hanem provokáló, dacos, fenyegető kicsengése, élet szeretet sugalló áradása. A legborzasztóbb háborús Időkben is hű tudott maradni eszméihez. Ember maradt az ember telenségben, olyan költő, aki hisz az emberben, az életben, mert csak nagy hittel, akarattal, nagy emberséggel lehet küzdeni nemes célokért. Ady nagyszerűen, példaképként tudott küzdeni a nemes célokért, ezért szeretjük, becsüljük öt, és ezért lépett át a halhatatlanságba. GARAJ LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom