Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-06-01 / 22. szám
S20CI1ÜSIA ORSZÁGOK iSAGll MAGYARORSZÁGON Május 3-12-e közölt rendezték meg Budapesten „A magyar közoktatás reformja“ című szimpóziumot, amelyen részt vettek Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, az NDK, Mongólia, a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság újságírói. A csehszlovák küldöttséget az Űj Ifjúság főszerkesztő-helyettese Csikmák Imre vezette. Az újságírók Budapesten kívül megismerkedtek több vidéki oktatási intézmény munkájával. A Magyarországon szerzett tapasztalatokról, élményekről fokozatosan beszámolunk olvasóinknak. Örömmel közöljük, hogy lapunknak internét adott dr. Polinszky Károly magyar oktatásügyi miniszter. A beszélgetést az alábbiakban közöljük. M ilyen párthatározatok segítik az oktatásügy fejlesztését, milyen feladatokat tűzött ki a párt XI. kongresszusa? Kiindulópontul az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott dokumentumok szolgálnak. Ezek reális elemzését adják az ország helyzetének, meghatározzák a rövid távú feladatokat, a párt űj , programnyilatkozata pedig kijelöli a fejlett szocialista társadalom felépítésnek irányvonalát és .15- 20 évre szóló feladatait. A kongresszus útmutatásai alapján biztosítani tudjuk, hogy a közoktatás szinkronban legyen más területek fejlődésével: érvényre jussanak a fejlett szocialista társadalom építésének társadalmi, gazdasági, politikai követelményei; mind jobban és dinamikusabban hasson vissza a társadalom fejlődésére. A közoktatás segítse elő elsősorban a tanulóifjúság, d,e az egész lakosság kultúrálls színvonalának emelkedését: a népgazdaság szakemberellátását; s, neveljen marxista-leninista gondolkodású, a szocializmus iránt elkötelezett, közösségi gondolkodású internacionalista embereket. Közoktatásunk alapvető dokumentuma az MSZMP KB 1972-ben elfogadott oktatáspolitikai határozata. A párt XI. kongresszusa megerősítette az 1972-es határozatot, s a dokumentumokba Integrálta ennek fő követelményeit, hangsúlyozta a legfontosabb feladatokat Felhívta a figyelmet arra. hogv a közoktatás folyamatos korszerűsítésére van szükség (elsősorban tartalmi szempontból, de ha indokolt az iskolarendszeren belül is), javítani kell a nevelés tartalmát, színvonalát, feltételeit. Az elkövetkező években kiemelten kell foglalkozni az általános iskola és a szakmunkásképzés ■ problémáival: az oktatás és a közművelődés szorosabb együttműködésével arra kell törekedni, hogy mind szélesebb körben biztosítsuk a művelődés egyenlőbb feltételeit. Tovább kell javítani a közoktatás irányítását, ellenőrzését. Jelentős eredményeket értünk el az MSZMP KB 1972-es oktatáspolitikai határozatának megvalósítása során- Pártunk XI. kongresszusa még tovább javította a végrehajtást. A kongresszus után az állami szervek — az Oktatási Minisztérium és a tanácsok — még egyszer áttekintették feladataikat, korrigálták terveiket, Súlypontozták a teendőket. 'Az irányító szervek a lényeges, fontös kérdésekre koncentrálták • erőiket. így folyamatban van a tantervi korszerűsítés, a pedagógus-továbbképzés, a szakemberképzés és ^ népgazdasági igény összhangjának biztosítása, a világnézeti nevelés fejlesztése, a társszervek együttműködésének fejlesz tése, az irányítás tökéletesítése és a demokratizmus szélesítése. Az utóbbi években fokozódott a pártszervek figyelme a közoktatás i- ránt. Erősödött a határozatok végrehajtásának segítése, ellenőrzése, az iskolák és tantestületek munkájának politikai segítségeMegnőtt a társadalom figyelme és segítőkészsége is. Egyik legnagyobb politikai eredményünknek tekintjük, hogy kibontakozott az iskolák és a társadalom. (Egy üzem — égy iskola mozgalom stb.) sokoldalú kapcsolata Javultak a közoktatás tárgyi feltételei, bővült az óvodahálózat, nőtt a tantermek és tanműhelyek száma, javult az iskolák tanulási segédeszközzel való ellátottsága stb B Beszélhetnénk röviden a gondokról is? Miért ne? Hiszen az eredmények mellett gondjaink is vannak- Lassú ütemben bontakozik ki a távlati korszerűsítést megalapozó munka, nem csökkent jelentősen a tanulók túl terhelése, a gazdasági élet nehézségei gondokat okoznak az Iskolafejlesztés feladatainak végrehajtásában, további gondunk a nevelőhiány. ■' Mit valósítottak meg az 1972-es párthatározat óta? A korszerűsítés követelményének e- leget téve, 1972 óta konkrét gyakor lati intézkedések követték egymást. Erőfeszítéseket tettünk a túlterhelés csökkentésére, modernizáltuk az iskolai rendtartásokat, a testi nevelés fejlesztése érdekében bevezettük a 3. testnevelési órát. Szorgalmaztuk — és eredményesen —'az általános iskola kezdő éveiben a bukásmentes továbbhaladás biztosítását, korszerű- síttettük- az irányítást stb-. Az évti zed végén (1978-tól) új tanterveket vezetünk be. A jelenlegi iskolastruk túra keretében korszerűbbé tesszük a tanítási anyagot, fejlesztjük az oktató-nevelő munka egészét. A század vége felé sor kerülhet a jelenlegi Iskolastruktúra továbbfejlesztésére Is- Ennek előkészítése már megkezdődött. A végrehajtás során nemcsak a hazai kutatások eredményeit, hanem a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vesszük ■ Nem lenne indokolt már most az űj iskolarendszer bevezetése? Felvetődött, hogy érdemes-e a mostani Iskolastruktúra keretében a tartalmi korszerűsítésre hangsúlyt helyezni, új tanterveket bevezetni. Véleményünk szerint sok kiaknázatlan lehetőség van még ma iskoláinkban, a korszerűsített iskolastruktúrának pedig még nincsenek meg a feltételei. Ennek ellenére korszerűsített, új tanterveket, tankönyveket tudunk készíteni. Az a lényeg, hogy e- zek jók legyenek, a társadalmi ér dekeinkkel összhangban előre vigyék a közoktatás ügyét. Ez a munka jól szolgálhatja a távolabbi céljainkat, erre építhet a jövő Iskolarendszere ■ Szólhatna, miniszter elvtárs, a pedagógusok túlterheléséről? Több szemléleti gond jelentkezett a társadalomban. Mindenekelőtt túlzott igényekkel léptek fel az iskolával, a pedagógusokkal szemben az ifjúság nevelésében, a területi műn* kában(Például: a pedagógusok vállalják át a szülői kötelezettségeket, a pedagógusok még a jelenleginél is több Dr. Polinszky Károly oktatásügyi miniszter területi munkát végezzenek, sürgősen vezessük be az iskolákban a szabad szombatot.) Ezeknek az igényeknek a teljesítése nagy terheket ró az iskolára, nehezíti a belső feladatok végrehajtását, feleslegesen megterheli a pedagógusokat. Ügy véljük, hogy az egyes értelmlsem rétegek közötti arányosabb megterhelésre van szükség közéletiség területén. Sajnos, erősödött a társadalomban az iskola alapfunkcióinak átvállalására való törekvés. ■ Miképpen valósul meg az iskola és a társadalom nevein szerepe? Az MSZMP XI. kongresszusának követelményei szerint a közoktatásban az elkövetkező időben a nevelés néhány területére különösen nagy figyelmet kell fordítani. A kongresszus pozitívan értékelte a világnézeti nevelésben elért eredményeket, de a továbbfejlesztés követelményeire is nagy figyelmet fordított. Megállapította, hogy az utóbbi é- vekben sok jó kezdeményezés indult el. Erősödtek a világnézeti nevelés tantárgyi poiiciói, folyamatban van az átfogó világnézeti nevelés programjának kidolgozása. (Állampolgári ismeretek, világnézeteink alapjai tantárgy, az egyetemeken a marxizmus- -leninizmus oktatása) Erősödött a gyermek- és ifjúsági mozgalom politikai jellege, világnézeti nevelő ereje. Kiszélesedett az iskolák és termelő üzemek kapcsolata, fejlődött az „Egy üzem — egy iskola“ mozgalom, amelynek hatása a világnézet formálásában nagyon jelentős. A jövőben arra kell törekedni, hogy az oktatás egész folyamatát jobban a világnézet formálásának szolgálatúba állítsuk. Az iskola egész tevékenységében erősíteni kell a világnézeti nevelés hatékonyságát. Ez vonatkozik a tanórán folyó és a tanórán kívüli nevelésre is. ■ Mi a helyzet a munkára való nevelés terén? A munka a társadalom alapvető kérdése, ezért a nevelésben Is alapvető- A szocializmus építésének célja, hogy a munka természetes emberi szükségletté váljék. Ebben a kérdéskörben sok a leegyszerűsítés, és fellelhető a fizikai és szellemi munka torz értelmezése is- Tudatosítanunk kell az érzékalkotó munka társadalmi szerepét, a munka társadalomfejlesztő hatását. Küzdeni kell a munkára való nevelésben a formalizmus ellen. ■ Milyen szerepet kap a hazafiasságra való nevelés? Nagyon fontos feladatunk az internacionalista és hazafias nevelés erősítése. Iskoláinknak ebben nagy segítséget ad az, hogy egész társadalmunkra a szocialista hazafiság és az internacionalizmus fejlődése jellemző. A jövőben nagyobb gondot fordítunk a szocialista hazafiság és a tettek összefüggésének, a forradal- miság kérdésének, a szocialista építés eredményeinek és ellentmondásainak reális, nyílt bemutatására. A hatékony nevelő munka alapvető feltétele a pedagógusok internacionalizmusa. ■ Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a sport is. Mi a helyzet az iskolai testneveléssel? A testi nevelés és az egészséges é- letmőd kérdései állandóan napiren- len szerepelnek. Sürgető feladatunk az Iskolai testi nevelés és a tömegsport fejlesztése- E területen komoly szemléletformáló munkát kell végeznünk. A testnevelés elsőrendű feladata az, hogy megszerettesse a fiatalokkal a mozgást, a sportot, az e- gészséges életet. Ehhez differenciálni kell a követelményrendszerünket is úgy, hogy a testnevelés vonzóbb, vidámabb, játékosabb legyen a gyerekek számára ■ Köszönöm szépen a beszélgetést Csikmák Imre A címben feltett kérdést szinte naponta hallom ba rátáimtól, ismerőseimtől. Érthető az érdeklődés a Magyar Dal- és Táncegyüttes iránt, hiszen a több mint két évtizede működő együttes ismertté vált nemcsak ha zánkban, hanem az ország határain túl is. Táncaikkal dalaikkal megszépítették falvaink és városaink dolgos népének estéit, ünnep volt, ha valahol megjelentek, kelettől nyugatig tapsoltak nekik. És örömmel írom le, hogy most is tapsolnak az Ifjú Szíveknek, csupán a csehszlovákiai magyar sajté feledkezett meg róluk egy kicsit az utóbbi időben. Él és e redményesen dolgozik félhivatásos együttesünk. Munkájukról egyetlen adat mindennél többet mond: ebben az évben már huszonnyolc fellépésük volt. Készülnek a nyári körútra, de ezt megelőzően június 5-én az Ifjú Szívek nyolcvan tagja fellép a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben. A külföldi vendégszereplésről, az ott szerzett élményekről lapunk hasábjain beszámolunk olvasóinknak. Addig is jó utat, sok sikert, Ifjú Szívek! —cs— Az Ifjú Szívek üvegestánca Ml VAN AZ IFJÚ SZIVEKKEL? ZSELÍZ 76 A Munkaérdemrenddel kitüntetett CSEMADOK Központi Bizottsága, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság és a Zselízi Városi Nemzeti Bizottság a CSKP megalakulásának 55. évfordulója jegyében 1976. június 4- 6-án megrendezi Zseiízen a csehszlovákiai magyar dolgozók XXI. országos népművészeti fesztiválját. MŰSOR Június 4- — péntek: 13.00 — 17-00: Népi tánccsoportok versenye a kultúrházban 19.30 — 22.00: Népi tánccsoportok fellépése Zselíz környékén június 5. — szombat: 15-00: A néprajzi kiállítás megnyitása a kultúrházban 16.00 — 18.00: A Hont terület folklórcsoportjainak és szólistáinak népszokás-, népdal- és népviselet hagyomány bemutatója a kultúrházban 19-30 — 22.00: a| Kurtaszoknyás lakodalmas, bemutatja a CSEMADOK bényi (i. sz. folklórcsoportja, b) Zselíz köszöntő Fellép a bratislaval Technik és a debreceni Bocskai táncegyüttes. 22-00 — 02.00 Népmulatság a Schubert-parkban Június 6. — vasárnap: 7.00 — 8-00: Zenés ébresztő és térzene 8.30 — 9-00: A hősök emlékművének megkoszorúzása a főtéren 9.00 — 1000: Ünnepi felvonulás 10.00 — 12.00: A csehszlovákiai magyar gyermek-tánccsoportok IV. országos seregszemléje, a Schubert-parkban Virágba szőtt álmok. Eredeti népviseletek bemutatója a Schubert- parkban 14- 00 — 15.00: Ünnepi manifesztá- ció 15- 00 — 18.00: Népművészeti ünnepi műsor. Fellépnek a legjobb népművészeti együttesek és a debreceni Bocskai táncegyüttesHelyérak (szombaton és vasárnap): felnőtteknek 20. —, gyermekeknek és katonáknak 5. — Kés. A műsorváltozás joga fenntartva.
