Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-05 / 32. szám

A világ figyelme ezekben a napok­ban HelKÍnkire irányul. A Finlandia palota előtt a nemzetek zászlait len­geti a szél. Szerdán délben 12 árakor itt kezdődött meg az európai bizton­sági és együttmukiidési konferencia I 3. és egyúttal zárúszakasza. 33 or­szág képviselóinek legmagasabb szin­tű találkozója. A tanácstei-emben a francia ábécé sorrendjében ülnek az országok küldöttségének tagjai. A ta­nácskozáson 33 európai ország — Al­bánia kivételével a kontinens vala­mennyi állama — továbbá az Egye­sült Államok és Kanada képviselteti magát. Finnország kormánya óriási erőfe­szítéseket tett a konferencia sikere, eredményes lebonyoiitása érdekében. Mint azt Vieno Siikselainen a finn parlament elnöke mondotta „33 részt­vevő ország delegációinak érkezése örömteli nap az egé.sz finn nép és az ország parlamentje számára.“ A Fin­landia palotában alig kéthetes mun­kával olyan kedvező technikai felté­teleket teremtettek, amelyeket a megfigyelek a moszkvai kongresszusi palota nagyterméhez és az ENSZ közgyűlési tanác.stermébez basonii- tanak. A kabinlolmácsolók 17 ország­bél érkeztek. A tanácstermekben a delegációk tagjai számára hat nyel­ven folyik majd az egyidejű tolmácso­lás (a hivatalos nyelv az orosz, az angol, a francia, a német, az olasz és a spanyol, ugyanezeken a nyelve­ken készülnek a zéróokmány eredeti hiteles példányai is. A nemzetközi sajtó érdeklődése a zárószakasz iránt valóban példátlan, öt nappal a konferencia megkezdése előtt bejelentették, hogy az akkredi­tált új.ságírók száma kb. 900 lesz. A helsinki tanácskozás jelentőségét la­punk első oldalán méltatjuk. Több mint két hónapig tartózko­dott az űrben Pjotr Klimiik és Vita- Hj Szevasztyanov. A 63 napos ürma- raton résztvevői jó egészségi állapot­ban érkeztek vissza a földre. Klimnk alezredes hangoztatta, hogy rendkí­vül széles skálájú tudományos kísér­letek és iiiogtigyelések mellett ko moly műszaki feladataik voltak. Be­járatták azokat a szerkezeteket, ame­lyeket a következő űrhajókra és ür- állomás-o-kra fognalt felszerelni. Szevasztyanov fedélzeti mérnök ta­pasztalatait úgy összegezte, hogy szinte határtalanok a világűrből foly­tatott megfigyelések gazda!;ági hasz­nosításának lehetőségei. A geolégu- sok számára készített űrbéli felada­tok példája után Szevasztyanov a vi­lágóceán kutatásában nyíló új távln- tokat említette, hiszen odafentrul minden áramlat, termális övezet, mik­roorganizmus zóna, pontosan körül- határolliató. A kérdés egyik szakértője GInsko akadémikus különben nyilatkozatában j megerősítette, hogy az űrből készült fényképfelvételek ^lapján a Szovjet­unióban máris komoly olaj- és föld­gáz, illetve érckutatás folyik és e- gész mezőgazdasági vidékek talajja- vításí tervein dolgoznak. Ennyiben az űrkutatás fokozatosan a népgazdaság integráns részévé válik. Es ha már az űrhajózással össze­függő kérdésekről beszélünk, itt em- Ifthetnénk, hogy az Apollo, amerikai űrhajó hárointagü személyzete, Staf­ford, Slayton és Brand, akik részt vetlek a közös szovjet-amerikai úrkí­sérletben, néhány napos kórházi ke zelésre szorultak. Orvosaik megálla­pították, hogy enyhébb mérgezést szenvedtek. Szakemberek szerint az Apollo hajtóművének valamelyik egy­sége valószínűleg nem kapcsait ki kellő időben, ezáltalr a kellemetlen égéstermék bekerült az űrkabinba és Így e három urhajés tüdejébe is. Négy napos gyógyszerkúra hatására az űrhajósok már jól érezték magu­kat, a gyógyszertől azonban szerveze­tük ellenálló képessége átmenetileg csökkent, ezért egyelőre nem teszik ki őket a sok ember közelségétől a- dódó fertőzési veszélynek. Helsinki útját megszakítva Ford amerikai elnök kétnapos hivatalos lá­togatást tett Varsóban. Az ottani tárgyalások eredményeképp nyilatko­zatot adtak ki, amelylren leszögezik, hogy a felek elősegítik az enyhülés elmélyitését. a nemzetközi biztonság erősítését és a kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok feilesztését. A DUNA TAKTIKÁZÁSBA SZADK.AROK KÖRCL .Az ellenőrző nap -má.sodiik szaka­sza Ferdlnánd Matéja mérnök hiva­tali szobájában az elözfi, május 27-1 jegyzőkönyv felolvasásával folytató­dott, majd heves vita kerekedett. „A kivitelező vállalat által benyú] tott ope-ratlv naptári terv 1975. ja- iluár-májusra, azaz öt hónapra eső részét 35,5 százalékra teljesítették. .A tervezett állami beruházási költ­ségvetésből eddig 6,928 millió koro­nát használtak fel, s ez a tervezett összegnek csupán 41,8 százaléka. Ennek ellenére a kivitelező válla­lat továbbra is fenntartja azt az ál lítást, hogy a tervezett évi beruházá­si ös.szeget kimeríti, ha megkap],'! a szükséges szádkarókat! Tény és való, hogy a szád karó a legkeresettebb hiánycikkek közé tar tozik. De, hogy egy olyan kivitelező vállalat, mint a HYDROSTAV, ame­lyet egyébként egybehangzóan inln denkl dicsér, arra várjon, hogy más biztosítsa ezt a számára, enyhén szó'■ va Is furcsa. Vagy ez csak taktika? Hasonlót tapasztaltam más esetben is. A tervező valami kiegészlté.st ké- szított a tervhez. Erre a kiegészítés­re várt mindenki.-A Planografía aszonban nem kéjtes ölikészítení! A vita ezek után nagyon érdeke­sen alakult, és én úgy hiszem, .hogy a fent már körvonalazódó gondolko- dásniódnak, magatartásnak, kialakult szokásnak' a szabályszerű folytatása. Az történt ugyanis, ho,gy a jelenle­vők közül Curiia mérnök, az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium, Valacb eWtárs, a Povodie Dunaja képviselő­je. valamint OWoftnsky elvtárs, a V;z- inüépltö Vállalat Igazgatóhelyettese, bár különböző intézményeket, válla­latokat képviseltek, egy emlyerként támadták a kivitelező vállalat jelen­levő három embeiét. Számonkérték, miért nem hajtották végre az előző ellejiörzö naprm kirótt feladatot, mi­ért nem eHőnörlztök a tervben elö- trányzótt N IV-es szádkarók teherbí­rását, illetve miért nem cserélték az N IV es szádkarókat N Ill-asokkai. A tühblotköltséget jelentő átszámításért azonban nem ők a felelősek, ezért gyorstm menesztettek is valakit Jozef Ryhka mérnökért, a mű,szaki osztály vezetőjéért. Ahogy az alaphelyzethől kivettcniii ez a iépés, bár teljesen véletlensze­rűnek tűnt, mégsem volt az, hanem egy előre átgondolt és a mai ellen­őrző nap előkészítő lépéseinek egyik titkos fegyvere. Eddig ugyanis a je­lenlevő kivitelező vállalat éraberoi védekezésre kényszerültek, de most Rybka elvtárs olyan ellentámadásra Indult, amelyet nehéz volt kivédeni. Első, második, negyedik szakasz? Mi már sokkal többet elvégeztünk, mint amenhyit a beruházó vállalat követelt. Ameddig pedig nem hajlan­dók megfizetni az eddig elvégzett munkákat, addig egy tapodtat sem teszünk, nekünk is fizetnünk" kell az embereinket. £s miből? Már fél éve tartoznak. Jó, rendben van, megren­deljük az átszámításokat, mert ne­künk erre nincs kapacitásunk, de... SOHA TÖBBE HIROSIMÁT Ez a felirat Olvasható Hirosimában a Kereskedelmi Kamara - épületének a fa­lán. Harminc évvel ezelőtt Irta oda va­laki. A bárom szóból álló mondatot míf már az egész világon ismerik — a bé- keszeratő emberek mlHlőlnak a jelszava. Mohácsről a történelemben kevésbé jár- ta.s olvasőnflk Is egy katasztrófa Jut az eszébe. Korunk — az atomkor — a tra­gédiák és a borzalmak tekintetében Is megteremtette a ,,felsőIokot“. Hirosima ás Nagaszaki az atomhalál borzalmait, •a barbár pusztítást jelképezi. Az első két atombombát amerikai B—29-es típu­sú repülőgépekről dobták le a két Ja­pan városra. E két támadásnak több mint 110 000 halálos áldozata volt. 1945. augusztus 6-án pontosan 9 éra 15 perckor az Enola Gay nevű repülő­gépből atombombát dobtak Hirosimára, s ez 43 másodperccel később még a le­vegőben felrobbant. A szemtanúk el­mondták, hogy vakitő fehér fény villant fel, ezt óriási erejű légnyomás és fül-, slketltö robbanás követte. A várost pil­lanatok alatt köd és ÍU.st lepte el, majd hatalmas gomba alakú felhő emelkedett a magasba. A robbanäs 800 méteres sugarú kör­ben még a vasbetőTiből épített házakat is megsemmisítette. A város épületeinek kétharmada használhatatlanná vált. 78 150 ember hajt azonnal atomhalált, mintegy 80 000 hunyt el sugárfertőzés okozta rák következtében. Augusztus 9-én Tlnlan-sztgetéröl Ismét egy bombáző repülőgép emelkedett a le­vegőbe, s Nagaszaki felé vette az Iránvt, majd a város fölá érve ledobta a má­sodik atombombát. De addig, amíg első, második és nem tudom, hányadik szakaszra nem oszt­ják fel az építkezést, ameddig nem lesznek hajlandók fizetni, mi pedig addig nem dolgozunk. — Jó, kérvényezni fogjuk az egy épület elvét, de tudják, hogy ez mi­lyen nehéz ügy? Tudják, hogy a mi- ni.sztérium vonakodni fog. s ha meg­adja is, az engedélyt, leghamarább az év végére tudjuk csak elintézni... Addig Is dolgozni kell! Mindenki megkapja majd a pénzét. Van pénz... — fejezi'be a vitát. De jó ez? — tűnődöm el a dolog fölött. Ez azt jelenti, hogy megint meg kell valakit gyúrni, megint el kell valamit, valahol, valakivel inté'z- n). .Az cgyetloii különbség, most egy fok-ka! magasabbra került a léc, most már minisztériumba kell menni, hi­szen addig a bank nem fizet, amíg nincs meg az engedély. .Az építkezéssel sokan foglalkoztak már, a komáméi járási szervek is. Az intézkedések között ók is többek közt azt tűzték ki célul, hogy meg­próbálják szerét ejteni annak, hogy a kormány bevegye. Komárom árvíz­védelmi építkezését az általa szem­mel tartott építkezések közé. Ók tehát a város érdekében még magasabb létratokra hágtak, vagy legalábbis megpróbáltak hágni. De nem tudom, van-e még ennél Is ma­gasabb létrafok. De vajon ez az út vezet csak a célhoz? Azt gondolom, nem. Szerintem ugyanis sok mindent el lehetne itt érni, jobli munkaszer­vezéssel is. a munkaerő-tartalékaink is mozgósithatók. s ha másképp nem megy. hát n korszerűbb munkamód­szerekkel, pontos és hatékony mun­kaidő kihasználással. Igen, tudom, a fenti üt a könnyebb, hiszen ha egyszer sikerül a kormány- érdekű építkezések közé sorolni ezt is', akkor mindenütt zöldet kap, és az olyan nehéz gond, mint a szádka­rók biztosítása, egycsapásra megol­dódna. De vajon, ez a szocializraus érde­ke? Ez a felelősség? Az értekezlet befejeztével még va­lamit nem értettem, Illetve nem tud­tam megmagyarázni magamnak bizo­nyos dolgokat, ezért ObloZinsky elv- társhoz fordultam magyarázatért. — Az a benyomásunk — mondta, — hogy a kivitelező vállalat kereket •akar oldanii — Igaz az. hogy kereket akarnak oldani? — kérdem sarkon fordulva a HYDROSTAV komáromi részlegének az egyik jelenlevő vezetőjétől. —- Nem, egyáltalán nem akarunk kereket oldani, csak meg akarjuk i- jeszteul a beruházót, hogy törődjék az épületével — kapom a választ — hiszen láthatja, hogy nem törődnek semmivel. Nem köt minket semmi ehhez az építkezéshez. A munkások odamennek, ahol jobban fizetik őket. Mi meg tehetetlenek vagyunk. .Aleg aztán nem olyan egyszerű építkezés ez, mint ahogy azt valaki gondolná. Éiö vizen dolgozniik. .Az p^ig nem igen veszi figyelembe a mi gondjain­kat. Most is már egy hónapja magas a vízállás. Mit tehetünk ilyenkori Vá­runk. Egyébként is velünk veszeksze­nek, a saját feladataikat pedig nem teljesítik, nem szorgalmazzák, hogy ,a tervek időben elkészüljenek, vagy a különböző engedélyeket megkap­ják. Igen, itt volt a hosszú ideig tartó magas vízállás. S míg a többi Duna menti országban elég sok kárt oko­zott az árvíz; nálunk minden veszély nélkül elvonult az ár. Németh István A két szerencsétlenül Járt város tra- sédlájn nem zárult le 1945 augusztusá­ban. A radioaktív sugárfertőzés évek múlva Is ezrével szedte áldozatait, sok férfi és nő vált meddővé, az anyák ko­raszülött gyermekeknek adtak életet. Felvetődött és felvetődik a kérdés: szüksége volt-e az atombomba beveté­sére? Tény, hogy mire az atombombát meg­alkották ftöbbek között Einstein. Permi, Szilárd Leó, Winger), Európa a békét ünnepelte, a Reichstag ormán vörös zászló ártrdette a Szovjetunió nagy győ­zelmét a német fasizmus fölött. Köz­vetlenül a második világháború befeje­zése után az atombomba egyedüli bir­tokosa az USA volt, és ezt igyekezett Is külpolitikájának az alátámasztására felhasználni. A kérdésre legtalálóbban P. M. S. Blackett Nobel-dIJas angol fizikus vá­laszolt Az atomenergia politikai és ka­tonai következményei című könyvében: ,,Az atombomba ledobása tehát nem annyira a második világháború utolsó katonai cselekménye, mint inkább a Szovjetunióval folytatott diplomáciai hidegháború első akciója“. A Szovjetunió vezette szocialista tá­bor következetesen harcol az atomfegy­verekkel és atombombákkal folytatott kísérletek megszüntetéséért. Az ember 19.34. július 27-én először használta fel a nukleáris energiát békés célokra ~ Moszkva mellett felépítették a világ el­ső atomerómúvát. .A békeszeretó embe­rek ezt az utat kívánják Járni, mert a törekvésük egységes; NO MORE HIROSHIMAS — Soh,-i többé' Hlroslraátl BaiajU Árpád AZTÁN ROBERT EGY SZÉP NAPON NEM JÖTT El A RANDEVCRA Klá-Ti nem élvezte, hogy válogathat a fiúk között. Nem tar­tozott azoik közé. akik eldíesekednek fiúiíanefaselRkel. Volt rá oka, hogy így tegyen. A jövőjét Is nézte, nem akarta tönk- letennl az életét egy olyan paTtnenel, akt nem mondható .gerinces embernek. Érzékeny lány volt, aki az életnek szinte minden rezdül-S':»?- re rezonált. Ijmrlskolát végzett, technikus volt. Ertelniss, okos. Ismerte a szeleimet. Tudta, mit jelent ez a szó, de roman­tikus érzéseit a sárba akarták taposni bizonvos ;,,moöern“ If­jak, akik űgv néztek a gyen.gébb nem képviselőire, miíit va­lami játék babákra, amelyeket ha megunnak, a polcra lehet tenni. Klárt gyengédségie. megértésre, bizalomra vágyott. Nem taiálkozott velük. így hát barátnőihez fűzte szorosabb kap­csolat, hiszien jó pár közös témájuk akadt. De ez az állapot sem taTtoft sokáig. A barátnők* szétszéledtek, rendre férjhez mentek. Klári ma­gányosnak érezte magát. Egy szép napon aztán minden me.gváltozott. Találkozott Ró- berttel, akit mér évek óta nem látott. A kölcsönös rokbn- szenvből szerelem lett. Le.galábbis a Klári részéről. De Róbert Is mondogatta, hogy boldognak érzi magát Klári társaságá­ban. Talá'.koz,gatfak. -A kéz első érintéséből csókok lettek. Klán szinte nem akarta hl-nnl, hogy szivében újra úrrá lett a leg­gyönyörűbb érzés: hogy öt Is szereti valaki, hogy rá is szük­sége van valakinek. Róliert révén sok olyan emí>err©’ ismer kedett meg, akik között szintén Jól érezte magát. .Aztán Ró bért egy szép napon nem jött el a randevúra. Klári elhesse­gette a kellemetlen gondolatokat. Bizonyára köz^bejött neki valami. Ilyesmi Is megtörténhet — áltatfti magát. Am eljött a második és e harmadik nap is, és Róbert nem jelentkéáítt. Klári félni kezdett. Bizonytalanná vált. és szen­vedett. De nem adta tel a reménvt. Nem akarta tiidatosttanl, hogv mindennek vége, hiszen nem értette, miért szakadhatott vol na meg a kapcsolatuk. Róbert — úgy látszik — változatosságra vágyott. Ez a kap csolat Is csak egy kaland volt számára, önző módon szakí­tott Klárival, nem vette flgyeiembp, hogy a lány szerette. X . Hosszabb idő után véletlenül összefutottak. R6I»ert nem volt egyedül. Klári még így sem tudott magán uralkodni, és olyan tekintetet vetett rá, ameilyből nyilvánvaló volt, hogy az ilyen jellemű emberek értéküket vesztik szeroébeai. X Klári azóta nem hisz a fflép szavaknak. Ritkábban jár tár­saságba is, hiszen Róbert futkos a világban. Tudja azt 1=. hogy flz liven esetek máso’ítkal is előfordulnak. Csak, azt netn érti, miért él a huszadik században olyan kevés, hozzá ha . sonló leány. M.ARIKA ....... - ..ji.., FELHIVÄ.S! Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az aiigusziuB B-tóI 17-ig tervezett nyári ifjúsági táborozás Topol- nfkyn (Nyárasdon) elmarad. Piííanatképpk pp;y fpsztlválról A Tátra határozütlan harátságtalan volt. yieyénekelt csü csat: szinte mágnesként vonzották a szürke, fáradt felhőket. Szemerkélt, esett, zuhogott. Váltakozva, de kitartóan, mind a három napig. Szinte kedvünk lett volna a kétszáz fós nemzet­közi vendégsereget egyenként biztosítani arról, hogy nincs ez mindig így. Meglehet, hogy a gyönyörű napsütéses képes lapokat is ,4lverésnek“ érezték. Mert bizony nem minden sikerült úgy, ahogy a nemzetközi dldkjesztlváltól vártad volna. Az eső volt a fö ünneprontó. Gyalog mentünk Talranská Lomnicáról a% Eurocamp FICC- be, ahol a brigádok bizottsága székelt, s a fesztivál résztve­vői is gyülekeztek. A bizottság az őszies hideg idő ellenére ^orró perceket élt át. A találkozó 900 fiatalt csalogatott fel szépséges hegyeinkbe, egy hullámzó, nyugtalan tömeget. En­nivalót, szállást kellett nekik biztosítani, s nem utolsó sor­ban szórakozást, 'tartalmas programot. Az eltervezett program teljesen felborult. Az eső elmosta a sátortábornak még a gondolatát is, ezt az egyik szálláslehetőséget. A diákok cso­portokban voltak elszállásolva a svttt, kelmaroki, popradi, Spikská Nová Ves-t diákotthonokban. Német diákokkal utaztunk Foprádra. Csak egy gondolat foglalkoztatta őket: lesz Rysy vagy nem. Nem leplezték csa­lódásukat, amikor megtudták, hogy „csak“ a tátrai ktráruiu- lások maradnak programon. Így indult a fesztivál. Ott, ahol annyi a fiatal, könnyű jó kedvet teremteni. Kicsit fáradt, de lelkes diáksereg árasztotta el a sviti kul- túrházat, s kedvenceinek tapsolhatott: Karéi Cernochnak, az Akvarel és Nóvum együtteseknek. Ezalatt az Eurocampöan folyt az ismerkedést est. Másnap reggel a Csorba-tó udvariatlanul viselkedett, ködbe burkolózott a látogatók elől. Csak az apró hullámok sejíe-r- ték, hogy ott beljebb tiszta víz van, melyben be jó lubickol­ni.... Most azonban dideregtünk még a gondolatától is. Az autóbuszban aztán meglőtt a jókedv. A pattogó ritmusú litván népdalt a magyar és a német diákok tapssal kísérték. Viszonzásul a litván és a lengyel diákok kórusa az .Az a szép, az a szép című dalt énekelte el, ügyelve a kiejtésre. A nyelvtudás nem mindig nélkülözhetetlen eszköze egymás megértésének. Tibor, a budapesti gépészmérnöki kar halkja tója kitartóan szorn-ngatfa Beáta, német kolléganője kezét, egy szót sem tud németül. Hogy értik rneg egymást?.... És a sport? „A legnehezebb feladatunk — mondta Milan Pavlásek, a szervezőbizottság elnöke — éppen a sportrendezvények vol­tak, hiszen minden harmadik diák játszott a 29 felállított csa­pat valamelyikében.“ Mekkora volt a lelkesedés! „A lábamon alig-alig állok...“ zendlteftek rá az úton o ma­gyar diákok. Találó. Így lesz ez most két hétig, ameddig ha zánkkal ismerkednek majd. De ez a fáradtság kellerges. „Majd otthon kipihenjük magunkat, emlékezés közben...“ SRRES VLASZTA r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom