Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-18 / 47. szám

4 99 li| *• m* Dr. SEBOK ZOLTÁN A szlovák fővárosban szfilettem 1940-ban, a Dnna* otcai Magyar TannyelvA Glmnázlamban érettségta- tem, az egyetemet, amelyen orvosi képesítést nyer­tem, 1970-ben fejeztem be. Fociztam a CH kBlyfik- csapatában (a két CapkoviScsal, Hamarral, LniávaL az edzőm HloiSek volt), vívtam, úsztam, hegedil- tem. Két évig a modral kórház belgyógyászati osz­tályán dolgoztam, 1973-ban kerOltem a Szlovák On­kológiai Intézet sogárterápiai osztályára. Szeretem a komoly zenét, rendszeresen eljárok a Filharmó­nia koncertjeire. Kedvenc zeneszerzőm Bach, Beet­hoven és Bartók. Szeretem a népzenét és az irodal­mat, Németh l.ászlót, Benedek István. Munkatár­saimmal rendszeresen focizom, feleségemmel a Kis- -Kárpátokba kirándulgatunk. Decemberre várjuk el­ső gyermekünket. 'Ek:-V ,.TÍa7>^ti portrék“ a ti/rJik fiatal «zekt^mhrrt miitj^tj« <7rmrlyrtlbrn. Kénytelen vajíyok Hárulni az olvaAoUnak, bojjv rrfdnilpif az Hsök között szf^rottem volna rólad ími. dr a té­ma — a rák iijjyaiiolyan bonyodalmakat okozott számomra a mrjfíráskor. min! elörHialadolt állapotában a bclpfj szcrvpzp- tében. Mé|f epyszpr pl kollolt boszélgetnünk, hogy nyugodt szívvel ülhp»íspk a géphez. Cgy jártam, mint a repülőgép, a- melynek első nekifutásra nem sikerül felszállnia. De most vég­re emelkedünk, beszélj hál inkább le. Mi foglalkoztat inos- lanában? F.gy éve — a munkám mellett — rendszeresen figyelem a besugárzással kezelt betegeket, .\zokat. akik az ún. Tlodgkin- -kórban .szenvednek. Fz a kór a limfatikus mirigyek rákja, amelyet ..nagyniezöjü“ besugárzással kezelnek. .\ sugarak neiii- esak a beteg mirigyekre hatnak, hanem az azokat kör^■^lve^•^■^ részekre is. Níeddig tart majd ez a munkád? Hát ez hosszabb lejáratú dolog, három-négy évet igénybe vesz bizonyára. K ífodgkln-kór mennyire gyakori a rákos megbetegedések között? Eléggé váltakozó megbetegeflés. A leggyakrabban Eurójiá- ban. az. Egyesíilt .Mlamokban és Afrikában fordul elő. főleg gvermekeknél. ritkább .Ázsiában. ö<szvdszonyIatban öl száza lé­kos az előfordulási gyakorisága. Gyakoribb a férfiaknál, meg­figyelték visz-ont, hogy a 15—10. év közölt a lányoknál jclel- kezik síín'íbben. \ ITodgkin-korra) eddig öt nemzetközi sz.im- pozion foglalkozott, a legutóbbit Kaliforniában rendezték. Itt aztán részletesen elemzik, beszámolnak kezeléséről, lefidyásá- ról. beszélnek gyakoriságáról. Tudom, hogy a rák ellen összefogott a világ. .Telenlős a iieni- zelkozi együttműködés, az egyes országok nagy gondot fordí- Imiak arra. hogy hórliázaikban. klinikáikon színvonalas kuta­tás folyjék. Genfben van egy rákellenes központ, amelynek egyik veze­tője szlovákiai szjikember. dr. Winkler. Az intézméTiy a WíTO-n, a Világegészségügyi Szervezeten belül mííködik. K genfi központ feladatai; koordinálni a világszerte folyó kuta­tómunkái. tanulmányúinkat szervezni a kutatók és klinikai dol­gozók részére. .V rákellenes harc. a rák elleni munka két sí­kon folvik. Egyrészt kutatólabornfóriumokban. másrészt kliniká­kon. kórházakban. A klinika igyekszik felbasználni a legújabb kísérletek eredményeit, a gyógyításban gyümölcsö/lelni őket. Bratislavában van egy kutatóintézet — az Akadémiához tarto­zik — és egy klinika, a Szlovák Onkológiai Intéz/et, amely a minisztériumlioz van csatolva. A két intézmény szoro.s kapcso­latban áll egymással. Egyébként Bratislavában szerkesztik a' „Neopla.sma“ című szaklapot is, amely angol nyelven ismerteti a KGST országaiban megjelenő legfontosabb cikkeket. Az c-sak természetes, hogy hazai viszonylatban is jó pár tudományos konferenciát, sziiiipoziont tartanak évente. Az orvosok nem győzik baiigsúlyoziii. hogy mennyire bm- tos a inegelő/és. a prevenció. Vonalkíizik ez mindeniieiiiő meg- belegedésre. de főleg a rákra. ‘ Minden a betegség korai felismerésétől függ. Minél hama- rálíb kerül a lieleg az orvoslioz, annál eredményesebb lehet a g\ógyílás. Abboz. hogy a ráki*t felisinerliessük. a betegnek együtt kell inúköiluie az orNossal. Bármiuemő rendellenességet fedez fel valaki a testén -- legyen az mirigyduzzauat, csomók bármelyik sz.ervben. biriHeu nagy súly veszteség, fáradékony- >ág. étvágytalanság Vagy «’gyéli rendellenesség, keresse fel or­vosát. .\z egyik leggyakraldnin Hobn’diiló női 1‘ákos daganat a mellrák. IWndelőnkbe gyakran jönnek olsan asszonyok, akik nagyon ellianyagolták belegs^ükel. és olyankor már nelié/. segíteni. OUasóink közíílt nagyon sok a láns' és az. asszony, adbai- nál-e nekik gyakorlati tanácsokat? Szívesen. Nagyon fontosnak tartom, hogy a hariuinc.ínlik é- letév betöltése után önkiviz-sgáló módszerrel ellenőrizzék ma­gukat a nők. .\z idősebbek havonta egyszer, a fiatalabbak a havi vérzés utáni 3—5 napon végezzék a következőket; Derék­ig levetkőzve álljanak jól megvilágított belyre a tükör elé. lé­legezzenek nyiigodlan. és vegyék ■izemügyre mellük nagyságát, alakját, a liör színét, a/, esetleges ránco^íodá-^t vagy bőrfe-zü- lést. tellát bármely eKállozást. .Aztán emeljék fel a karjukat, és figyeljék a mell aksó részét i.s. .Az önvizsgálatot ezután fek­vő helyzetben folytassák. Bal mellüket vizsgálva a bal lapoc­ka alá helyezzenek párnát, és a bal karjukat tegyék a fejük alá. Jobb kerükkel kezdjék a vizgálatot a mell belső felső negyedében. T.*as.sú. köröző mozdulattal és gyenge nyomással tapogassanak a szegyc.'onttól a mellbimbó felé. Hasonló óva­tossággal tajiognssák ki a mellbimbót és környékét. Azonos helyzetben, tehát fekve. Ind karjukat a fej alatt tartva, foly­tassák a vizsgálatot beKŐ alsó nyegedben is. .V külső két ne­gyedet úgy vizsgálják, hogy bal karjukat lielyezzék a törzsük mellé. Ebben a helyzetben kitapogathatják a hónaljban talál­ható mirigyeket is, Ilasuiilóan végezzék el jobb mellük ön- viz.sgálását is; csak a párnát a jobb lapocka alá beJyezzék... .Az önvizsgálatot nyugodtan, figyelmesen, lassan és alaposan vég:ez7ék. 11a a mellbei^ bármilyen elváltozást észlelnek, az még liorn jelenti azt, hogy rákos megbetegedésük van. Fontos azonban, hogy panaszukkal azonnal felkeressék az orvost. .Az önvizsgálatot rendszere.sen végezzék. A rák vagy más rossz­indulatú ilagauat gyógyításának eredményessége a korai felis­meréstől függ! Hogyan kerültél végül is az onkológiára? Apám gyógyszerész, így kerültem kapcsolatba az egészség­üggyel. Húgom, Anikó évekkel ezelőtt csehszlovák úszóbajnok volt. és az ő sport5Íkerei arra ösztönöztek, hogy a sportorvosi hivatás felé k«c'<iugassak. Az. egyetem első évei után azonban ez. a terv megváltozóit, az oklevél megszerzése után a belgyó­gyászattal szerettem volna f(»glalkozui. Amikor láttam, hogy mennyi a daganatom megbetegedés, elhatároztam, hogy ezen a területen dolgozom továÍ)b. és így kerültem az onkológiai in­tézetbe. .V s/ohádban rejigeleg könyv, sok szép kerámia. Érdekel a történelem, de nemcsak szülővárosomé, hanem általában. Nagyon izgalmas például törökkor Magyarországon. .\ falon látható kerámia erdélyi — széki és köröndi. Tavaly egy erdélyi iiton vettünk részt F.vával, a feleségemmel, jár­tunk Széken is, ebben az érdekes faluban, amely Kolozsvár és .Marosvásárhely közölt fekszik, és ahol a mai napig népvise­letben járnak az emberek. Az utolsó, tizennyolcadik száz^ad- beli tatárbetöréskor ugyanis megfogadták, egységes öltözéket viselnek majd. hogy éjszaka meg tudják egymá.sl különböztet­ni az ellenségtől. A férfiak azóta fekete pantallót, kék lajbit. mindig fehér inget és egy érdekes, lefelé szélesedő szalmaka­lapot liordauak, a nők pedig tiszta fehér blúzt, fekete, ujjat­lan mellénykét, fekete szoknyát, teleliiiitve apró piros xurá- gokkal és csizmát. Nyakukban több soros vörös gvöngykaláris díszleg. Fejükön fekete kendő van, télen a férfiak és a nők is ^ö^’id. tcíitre szabott bnndafélét, ,.kozsókot“ viselnek. Frdeke«- ségnek számít, hogy az utolsó tatárbetörés Szent Bertalan éj- sz.akáján volt, mint említettem, a tizennyolcadik században. Befejezésül egy elcsépelt kérdés; Mik a terveid? Feldolgozni a ITodgkin-kór általam tanulmányozott részleteit, és mimlezt egy tndománsms-aspiránsi munkában felmutatni. BATfA György a (Folytatás az 1. oldalról) nak. Ezeket azonban csakis az objektív fiziológiai tényezők (a nők gyengébb fizikuma) okozzák. .Vz olyan ágazatokban például, a- liol magasabb az átlagbér, és ne­hezebb a munka, (bányászat, e- nergelika, kohászat, építőipar), főleg férfink dolgoznak, A nők inkább a köunyüiparlinn és a szolgáltatásoknál helyezkednek cl, olyan ágazatokban tehát, a- bol alacsonyabbak az átlagbérek. Fontos feladatunknak tartjuk a- z.onbari, hogy ezeket az egyenlőt­lenségeket Í8 megszüntessük. Asz- szonyainknak és lányainknak e- zf^kben az úgynevezett nem ha- gvományos profes«sziókl)au a jí»- vŐben úgv scgítjíik elő elhelyez­kedésüket. hogy korszerű gyára­kat lélesílüuk, és a technikai fej­lődés lí^moderuehh gépelt hono­sítjuk meg. — Tudjuk, hogy a szocialista országokban sokat tellek és tesz­nek a nők szakkcpcsílésciiek nö­velése érdekében. Milyen ercíí- ményeket értünk el Szlovákiában. és hogyan érvényesülnek iu a szakképzett nők? — Fegjohb, ha szemléltetem, liogy az utóbbi öt évben liogyaii is alakult Szlovákiában a nők Tníívelődésénck a színvonala; 1970-ben az akkor dolgozó OíK) nőből 2.7 lH(0-nek volt fő- i.skoJai, lOáOOO-n'ek s/jikkii/.épis- kolai végzz'tt.sége, és 11 ÍMH) nő­nek szakképesíté'ie. \ta Í)M8 000 dolgozó nő közül 3á OOO-nek van főiskolai diplomája. 138 OtM)-nek iparitanuíó-i>kolai véir/etl«.éi:c. V.y a folyamat azordian nem ^zőnt meg. figy számítjuk, l»og\ lÓtMl- ben Szlovákiában ÍOOO dolgo/ti nő közül 05-nek les/ főiskolai diplomája. 172-nek s/akközépis- kólái és 220-nak sz.akmunkás vég­zettsége. Lcszögez.beiein a/<»nban. hogy bár a nők muvehnlése ked­vező irányzatot mulat, a s/.akké- pesítés terén mégis előfordulnak hiányosságok. így például a sz:ik- kÖzépiskolát végzettek egyötöde AZ ÉLET FENNTARTÓI, MEGBECSÜLT MUNKATÁRSAINK A NÖ ÉS A CSALÁD HELYZETÉRŐL NYILATKOZIK KROCSÄNY DEZSŐ, az SZSZK iminka ■ és szttcialisiijlyi iniiiiszlere nem a szakmájában dolgozik. Hasonló a helyzet a munkáská­derek között is. Ennek persze több oka van. Vannak például o- lyan országrészek, ahol arányta­lanul oszlanak meg az egyee fog­lalkozási ágak. Ugyanakkor má< lu'lyen az egyes professziók tel­jesen hiányoznak. De ugyancsak ezek közé az okok közé sorolhat­juk a munkahelyek színvonalát, a niííszaki ellátottságot és a munkajelleget is. — A/ cgyenjogú%ág egyik fok­ládjuk ügyes-bajos dolgaisal is törődniük kell. Hz az oka an­nak, hogy férfit szívesebben java­solnak vezetői posztra; őket n- gyanis ..megbí/hatóbb“ niiiukae- rőnek gondolják. Az SZS/K kor­mánya segíteni is akar ezen az álla]jOtoi). L ta>íl<»tta a miniszte­reket. a kerületi és a lielyi iieni- zeli liizotlságokat, liogy legyenek következetesek káderpolitikájuk­ban és a nőket számarányuknak megfelelően jelöljék a magasabb funkciókba is. mérője az is. hogy hány nő vau — A nők pgyeiijogúságáboz vozelő beosztásban. .Nálunk lio­nem elegendő miinkakörülmé­i;yuii (‘íVfMiyesiiliiek a mik. és iiycik hizlosílá.sa. Az is sziiksé­hogyan látják H lisztsi'giikel? ((«SS. ho(íy iiii'gterciiilsék azokat az — A nők műveltségének, poli­tikai és szakmai fejleltségének e- gyenes következménye, liogy jól dolgoznak. I'z többnyire így is \an. Sajnos, ennek ellenére a fonto'; és felelősségteljes tisztség­be as>z.onyalnk és lányaink tö- mege>en még mindig nem kerül­nek be. Igaz, iu is tapasztalható javulás. Az úgynevezett kisebb tisztségekre (mester, osztályveze­tő, irodafőnök) gondolok, bár még itt sem arányos a Bzámuk. A hiba ott van, hogy egy sereg intézmény se nem türelme«, se nem . elnéző azokkal a gyermeke« anyákkal szemben, akiknek es%­anyagi esZiközöket. amelyek a gyermeknevelés gondjai mellett ^ jó uiniika végzéséhez is erőt ad- nak. Tmljiik ugyan, hogy szocia­lista remls/erünk máris sokat telt a gyér iiiekes a ii yá k érd ekében, mégis szerelném, ha éjről is nyi­latkozna a miniszter elvlárs. és persze, arról is. hogy várható-e valami ..új“ ez.en a téren a közel­jövőben? — Társadalmunkban a nőket azért is becsüljük, mert két fon­té« feladatot u betöltenek. Ré­szint helytállnak a munkában, u- gyanakkor ők tartják ö.ssze a csa­ládot: gyermekeiket nevelik. .Mi az utóbbi években sok mindent tellünk már, liogy megtm’cnitsük ♦'« garauláljuk a nők e keltőd feladata lelje-.! léséhez a fej téle- leket. Tártunk ,\l\. kimiice^szii- sa óta inliilcgy .‘l.b niilliiirfl ko­ronát fordíUitlnnk ilyen célokra, iiiagábau Szlovákiában \ A mil­liárd koronát. Emelliik a csalá­di pótlékot. jelentős öss/.eggH öszlömiz.lük a népszaporulatot. Á7. ifjú házasoknak pedig köl­csönöket folvósítunk. l‘!zenkivül még a csab'uloknak az utóidű é- vekben egyéb kedvezményeket is nyújtottunk. Azzal azonban. liogy népesedési polilikánk a sái’lnál Í9 kedvez.öbb ereLlniényl bozoU. egy sereg újabb gond . jelentke­zett. X több gyermek "születése azt eredményezte, hogy a legki­sebbeknek és’ az óvodáskorúak- iiak nem terveztünk elég bölcső­dét, óvodát. E problémán is .«e- gíleni kívánunk azonban. CSKP KB áprilisi plébumának határozatai alapján várható, hogy rövidesen törvénybe iktatnak egy széles hatósiigani szociális intéz­kedést. Az egyes nemzeti bizott­ságok saját maguk oldhatják meg majd a sok gyermekes családok gondjait. így pénzbeli segítségé is nyújthatnak nekik. A készülő törvény a nemzeti bizottságok számára azt a lehetőséget is biz­tosítja, hogy a magukra maradt anyákat, a váratlan elhalálozás miatt bajba jutott családokat tá­mogassák. Mindezek az újabb in­tézkedések még tovább szilárdít­ják nemcsak a családok, hanem aE anyák helyzetét is. — E beazéJgetés során ériutelte a miniszter elvtárs már az. isko­láskor előtti gyermekek elhelye­zésének gondját. Hogyan jiróhál- nak segíteni e/en az áldallau helyzeten ?-- Hát biz.ouy nagy aLló>ság»)t kell törles/.ten illik asszonyaink­nak e .szolgáilalások háló/.aUáiiak bővílése terén. Ki kell ezt a há- ló/Hlot Szlovákia minden rés/é- i>eii építeni. Halni kell azonban a közgondolkodásra is. KI kell ér­ni. hogy ezeket a szolgállalásu- kat. bölcsődéket, óvodákat főleg a sok gyermekes családok ve- g\ék igénybe. Az ország dolgo­zóinak iiiiiitegy százaléka nő. funtos Teliál. hogy amíg ilolgoz- nak, gondoskodjunk kicsin\elk- ről. Miuiszlériurmink máris ele­mezte ezeket a problémákat, és egy sor javaslatot terjesztett a pártszervek és a kormány elé. A bölcsődék és az óvodák építése tárgyában főképp a gazdasági szférában kell hatékonynak Icn- jiiiiik. (le a ..Z“ akció révén is növelnünk kell az óvodák s/ú- inát. Nagy szerepet kap itt az S/.S/K kormányának 309/7á szá­mú határozata, amely arra ö.sztö- nöz. hogy új utakat, új megol­dásokat keressünk a bölcsődék és óvodák terén. Elsősorban úgy, hogy a nemzeti bizottságok irá­nyítása mellett fel kell használni az üzemek és a különböző gaz­dasági egységek anyagi lehetősé­geit Az első gyakorlati lépések megtörténlek már, 9 mu’el a na­gyobb arányú gyermeksz.aponi- latlal továbbra is számolhatunk, ennek az új módszernek mielőbb énénycsülnie kell. Mindezek a- lapján joggal reméljük, hogy az iskoláskor előtti gyermekek el­helyezésének gondjai megoWód- nak. — Végezetül hadd kérjem meg a miniszter Hvlársat, foglalja rii- videii össze a nők nemzetközi é- \éiick eredméuyeit Mondja cl to- váhhú. hogy liogyan érlékcll a nők Imrlini világknngresaz.uaát, és véleménye szerint mit várhatiitik > ilúgN iszmiylatbau is a nők v~ gyenjogú.ságáérl vivőit harcától? — A nők ma földkerekségünk mniíLaeiüi/iek egyijarmadát ke­pezik. Ugyanakkor egyre inkább erős politikai lényezőkké is vál­nak, annak ellenére, hogy ma im*g a világ nagyobbik részében kizsákmányolják őket. Bár a nők (»gyenjogúvá válásáról már évek óla beszélnek a különböző (órn- mukoii, a 3010-es számú E.NS/- liatáro/.at, mely az 1975-ös évet a nők nemzelküzi évének nyilvá- nítoUa, a lialíidó erők vitathatat- bm nagy győzelmét jelenti. Kü­lön öröm, hogy' a szocialista tá­bor országai uagy részt vállal­lak ebben a iiaiaban, nemcsak politikai hozzáállásukkal, hanem azzal a példával, .thogy’an ezt a kérdést náluk megoldották. A nők neinzetközi évében megren- íle/.eit szimpóziumok és szeminá­riumuk bebizonyították, hogy a llök problémáinak felszámolása csakis akkor képzelhető el, ha aa OS z t á l y e 11 en t é t ek n legszíí n n ek, .Mindezt ékesen bizonyította a nők berlini kongresszusa is, hi­szen itt megállapították, hogy a nők helyzetét nem lehet elkülö­níteni a társadalomban uralkodó viszonyoktól. Ügy gondolom te­hát, hogy’ a nők liarcának sikere a jövőben is függvény'© lesz po­litikai fejlettségüknek, előrelátá­suknak és aktivitásuknak. Hiszen már Engels is azt írta, hogy mindaddig nem lehet a nők e- gyenjogúságáról beszélni, amíg kizárják őket a társadalmilag is produktív munkából. Köszönjük a beszélgetést; NEUMANN JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom